P<. A f<rACD^áSv 8
IPablisbed Weekly 1>y The Canadjaxk Hungárián Publisibing 4ssc> elúticm, Proprietórs, Zá'WéUingtöJi St, Toxxmto 1, Oat
Megjelenik minden csfitSttökSiL Előfizetési ár: Kanadában 1 évre 52.—. % évre Sl.—; Egyesűit Államokba $2.50, más külföldi államokba $3.—.
Minden levelet, csekket és Money Oidert kUldjOk: KANADAI MAGYAR MUNKÁS. Bojc 154 Gen. P. O., Toronto, Ont, Canada. — Teléfoxiszám: ELgin 6097; —-levélben klildö pénzekért felelősséget nem valljunk. Printed by:Eveready Printars, X^ted, Toronto, Ont.
A ELŐTT
AZ EGYBSÜLT Nemzetek felszabadító koalíciós háborújának nagy győzelmei nyomán kibontakozó Szabad Európában, már ezen áz előestén is, számos olyan jellemvonás mutatkozik, anű a nép és demokrácia javíthatatlan elfenségeit,'' valamint azok fizetett es fi-zetetlen ügynökeit — a koalíciós táborban végzett aknamunkájuk mellett -r^^öraö kardnak »még a béke meg-
VANNAK történelmi pillanatok, amikor a bizonyságok és tanulságok rendkívül tisztán állanak a nyitott szemmel járók előtt; ezek a pillanatok azok, a-mikor az események ellenzést nem tűrő kalapács-ütései alatt vakítóan cáfoló és ébresztő fényjeleket látnak azok is, akik azt gondolták, hogy a szűkebb vagy szélesebb közösségen belül villámmentes burokban elszigetelten élhetik a maguk kis egyéni életét; ezek a pillanatok azok, amikor a reakciós zsák-nccába vezetett ezreket és milliókat keserű kiábrán-" dulásra döbbenti a súlyos valóság s nagy szerencse, 7ia €3 még idejében történik arra, hogg a tévedéseket, nndasztásokat és bűnöket 'jóvá lehessen ten-ni. ■ ■
Ma, a hitlerizmusra zuhogó utolsó és halálos csapások döreje és az e csapások nyomán talpraálló európai népek örömrivalgása közepett, tisztán áll az a nagy tétel, hogy a népggilkos fasizmust el tudja söpörni a haladás útjából a szabadságszerető népek harci világfrontja.
Ma, mikor a .labanc Horthy-uralom utolsó csatlósként tart; A az örvénybe vitt Magyarországot a hitlerista háborúban, tisztán áll az a tétel, hogy JSorihgék és hangfogóval még mindig mentegető Milföldi iigynökeik halálos ellenségei nemcsak a magyar népnek, hanem az egész emberiségnek is.
Ma, mikor a québeci konferencián a Japán fölötti győzelem kivitelét, a Dumbarton Oaks konfe--rencián pedig a kollektív biztonság háborúutáni megszervezésének terveit dolgozzák ki a Teheráúi Egyezmény szellemében a szövetségesek, tisztán áll előttünk az a tény, hogy a demokratikus koalición alapuló nemzeti és nemzetkőzi egység a régi rothadt világ felszámolását és egy új, jobb világ teremtését jelenti.
E nagy bizonyságokra és tanulságokra soha nem volt o\yan saükség, mint ma. A régi rothadt-ság Bullitt-féle csatlósai a közös győzelem hajnalán próbálják robbantgatni a győzelmen át békés, e-gyüttmúkődő haladást biztosító demokratikus világ-frontot, A Horthy-mentegetök Erdély kérdésének hamis felvetésével próbálják biztosHani, hogy Hitlerek az utohó magyarig tarthassák Magyarországot, A belső demokratikus összefogást csökönyösen ellenző, szűkkeblű CCF-vezétők" szabadon engedik ^ftttni a Drew-Djupiessis-Bracken tengelyt, hogy ra^ tolják el a kanadai néptől a győzelem békebeli gyümölcseit és az Egyesült Nemzetekhez tartozás tőr-iénelmi előnyét,
A kanadai ;magyarsá§;, a kanadai nép többi részével együtt, közvetlenül érdekelve van ezekben a roppant horderejű kérdésekben, w^fi^ g saját maga; mint a magyar nép és az egész emberiség szempont-' jából, A kanadai magyarságnak \1gy az elszigeteltségben ringatódzó, mint a reakciós zsákuceába csalt rétegei, ha nem is teljes ébredésen, áe^nyilvánváló megrázkódtatáson mennek át e napokban^ A szemek és az agyak ma fogékonyabbak mint valaha. Be az ébredezők zavara is nagy.
Most, ezekben a fogamsós napokban Jmrul a MmMs olvasóira, a haladó vezetés alatt álló szervezetek magyarságára as a nagy feladat, hogy^ teljes akcióba lépjenek a győzelemnek ^s d haladó beiének a biMo^tására, A kanadai magyarság széles tízezrei várják a felmlágo^ó .és útmutató magyarázatot és példát, E néphábdrűnak borzalmas és ór-- vendet^,elrettentő és ígjéretes tanulságait áz egész kaméei inagyarság közkincsévé kell tefini, hogy méltóan kivehessisk a réssiinkei a győzelem és béke^ hjztosftasáből éppúgyy mint anmk jólétet és szabadságot, egy boldog új életet adó gymnŐlcseibőL ^ i'
nyilt támadásba is viszi. Jellemző példa erre /Bul-litt volt nagykövetnek a »Life«-ban megjelent római cikke (lásd a 7* old^).
Ezek mellett, nehezen tudnak az előreláthatóan radikális európai változásokba belenyugodni azok is, akik a feltartóztatha-taüosn fejlemények törté-nelenraloaűáló '.nyomása' a-
Iate» régi felfogásukat és beálUtottságnkat pxsöbálgatjáb
az ni isStmmétt^élúmB. tösok&oz mSdositgatnii £!s ezeknek az >átnevelödésétc .nem könnyíti meg az sem. hogy o vúltozüs Etatatoi és anyEigi tsiagr-nyltvfiaolása iránti idegenkedé-sOket tévesen á::!>keresztá%yci? vili3áci6« és' az óorosz civUizá-ciő« között lévő s^áthidalhatat^ lan« különbséggel próbálják »bizonyitani.4:
Szabad Európának, amennyiben már erről beszélhetünk, uj jellegzetességei abban csucsor sódnak ki ugy a javllCiatatla-nok, mint a módosulásra tötek-vök^ .1^^ a legbántóbban, bogy az nj kormányban belyet kaptak és minden jel szerint heljret fognak kapni a kommn-nistók. A lengyel, francia, olasz
kötése után« való esetleges hásjaaálatára vonatkozó kitételét csak helyeselni lehet és á legmesszebbmenőié^ Uelyesébii kelL Beszédének többi részéből azonban arra kell következtetni, hogy valaki meggyőzte arról, hogy a világ előtt áUő nagy kérdés ma a ^kapitalizmus vagy szocializmusa. ISz sajpoátetosan
téves informáició. és indokolat-liadaimat váltott M nála.
Az igaz, hogy beszédében ném tesz:határozott említést a kommunizmusról vagy: szocializmusról, mint a múltbeli pápai üzenetekben oly gy^cran előfordult. A magántulajdon ^miatti különös agsoáahüBr azoid>an mégis a szocialista elgondolások tá|^!^MJásának .régi és ha-naís vágányán futr AssseX pedig,^ hogy a fasizmus megsenunisítér sé után' időre ^istentagadó és
§ ÉS
jugoszláv, román és görög kormányban már ott vannak. Holnap a csehszlovákban, finnbtpn,' bulgárban, magyarban és a többiekben is minden valószínűség szerint ott lehetnek, nem véve ki még egy uj spanyol, sőt német demokratikus kormányt sem.
A különben is a kibontakozó Uj Olaszország kellős köziében lévő Vatikán, mélynek politikai érzékenysége a történelem folyamán mindig közismert volt, szintén vegyes, mondhatnánk: váltakozó érzelmek közt figyeli az európai fejleményeket.
* « *
xn. PIUS pápa; (aki számos héttél ezelőtt 1200 éves hagyo-mányt tört meg, mikor kézcsók
nélkül kezet fogott R^ma városi tanácsának komnmnista tagjaival) a háború évfordulóján rádióbeszédben hangoztatta nemcsak Ehirópa, hanem aa egésa emberiség társadalmi átszervezésének szükségességét. »A ke-r^ztényi: gondolat. ragi^zkodik eb!:^ a (m^valósitandó]^ is| rendben a proletariátus felemeléséhez, és ennek a szilárd éa bőkezű elérése Krisztus^minden Igaz követőjének nemcssOí mint egy földi haladás tűnik fel, hanem mint erkölcsi kötelezettség teljesitese is«, mondta a pápa.
.U af-bté-^ kének »karddal<r való biztosítása szükségét is, »még a béke
me^ötése ntán Is, hogy őrtcöd-jön a jogos kötelezettségek betartására és megakadályozza a versengésre való kisértést.<C'
De ugyanakkor hangsúlyozta a magántulajdon megőrzésének szükségét, mert sa magönta-lajfion a munka természetes eyümMcsec, ami kell az €g3rén-nék és családjának :»n@ascsak gosdasági, (hanem pflűitikai, kul-tna^SIis és vallás!<r szabadsága bii?toytít^sáho^ is,
A pápa elismeri -ug3mn, hogy a nagy uradalmakat esettig fel kén szám<dni. de a tnta^onosc^ részére kártérítés melleit iogfal állást.
Végül egyelmeztetett smia^
New York — A Petőfi-rádió aug. 26-án a következő njrtlat-kozatot tette közzé:
»Nem hagyhatjuk szó nélldjl Serédi hercegprímás Nagyboldogasszony Napján mondott r5-diószózatát, amelyben ,il^lagyar-prszág' igazságos háborújának jogosságát*' hangsúlyozta.
Az egész nu^íyar katolikus közvélemény- várakozással tekintett az egyházfejedelem be-^ jelentett rádiőszózata tíéw A heijoegprimás néhány mondata az<niltask rettents csalódást váltott kL
A katolikus' magyar közvélef mény ; azt várta, hogy hallani fog valamit az öt hónapja tartó gaaságok megbélyegzéséröL A' heroegprimás erről egy szót sem szólt. És elfelejtette megbélyegezni asokat a papokat, akik a plébániák kapuit bezárták a halálra üldözött és megkeresztelkedni akaró zsidók e-lött. Nem bély^ezte meg a hercegprímás a katolikus cégér a-latt működő központí sajtóvál-lalatot sem, amely a legélesebben követélte a: köiQrvégetést» csak azért, hogy a sa|át kiadásában megjelenő l^nyveket el-
keresztényellenes^^'--! irányzatok cllea int^. megerősíti az előbbi benyomást.
Pedig a pápa részéről semmi üyea s^lgodalomra nincsen alap. Az: természetes, hogy Szabad Európában határozott lépések les23iek arza.^ hogy a parasztság földhoz jusson és lekerüljenek hátáról a földesurak, akik oly régóta elnyomták. De ez a ma-gánttdajdon -megerl^itését fogja jelenteni, mért' azoknak a kezébe helyezi a földet,.akik valójában munkálják, és nem hagyja a' lezüllött éseUustult földesurakéban.
A pápa belenyugodna a nagy uradalmak kisajátításába, de kártalanítást gondol a földesuraknak. Az élet a gyakorlatban így veti fel a kérdést: Kár-t^tenitást javasolhatnnk-e a ná-ciknak, vagy azolm^ a lengyel, román; mstgyár, bnlg^ stb. u-jpaknak, sidk együttmü^dtek a nácikká!?
Hogy a kisajátitás esete ho-. gyak fog^ történni* az nem egy élőre ^kifundált ' elgondolástól függ, sem attól,. Aogy hogyan szeretné azt a -pápa. A döntő kérdés a kisajátításnál is a nép szüksége - lesz. De az már előre is világos, hogy a legtöbb esetben lehetetlen ílesz a kártalanítás, mert igazságtalan terhet róna a nemzetre és a parasztokra. . ,
íJUirtalanitani léhetne^^^ magyar Eszterliázyt«2S.280 holdnyi hercegi birtokáért anélkül, hogy á hitleri háborúval tönkretett: €si-esetle©Bs büntetéssel si^tott íMagyarojrézág és .népe a felsz^ltadulás utáni; ^ gazdasági talpraállásában 'nagy" ^ssza-esést ne szenvedjen?
* * «
MIKOR a pápa poUtikai' kérdések- vitatásába böcsátkozUc. akkor éppen ugy kiteszi magát a megértés de «trgyilagos kritika alkalmazhatóságánál- mint bármelyik más poUtikái,-vezető.
Ezért — anélkü), hogy a vallás kérdését a legkevésbé is é-rintenénk meg ^ kell állapi-tanunki hogy a pápa még mindig tul kevés .megértést mutat a népi kérdések és érdekek i-ránt, de ugyanakkor sokat törődik azokkal, akik Európa népeit, a kontinens egyik végétől ai inásikig, szörnyen kizsákmányolták.
A Vatikán politikai eszméinek megbirálásához az embereknek 'és í népeknek nincsen más módjuk, mint az, hogy az onnan jövő javaslatok a gyakorlatban mennyire szolgálják a nép;-érdekéit. Róma felszaba-^tása'óta a ^ Vatikán részéről történtek olyan megnyüvánulá-sok, melyek" katolikusok és nem-katolikusok dött egyaránt
adhassa. Nem s^t a-herceg-
priináa arról semi'hogy: Jrisza-, _^ ^ _
kitják a családok köréből már^^"'^^^[íctes"beSromást a. 12 éves kislányokat Js," ^ogy-}tették^ hogy a'Vatikán próbál
munkatáborba vigyék őket.
A magyar keresztény társadalom ezekn^a gazságokmacá megbélyegzését várta. Az amerikai magyar katolikusok szintén ezt várták. - Enalékezsrtink csak arra, mUyen felháborodás Váltqtt ki az amerikai magyarok körében, mikor Serédi hercegprímás bebörtönzéséről terjedték el hírek. A hercegprímás most végre megszólalt Ko^ lozsváry Bon^ MBiály rádióján és olyanokat mondott, a-mik a katolikus közvéleményt
megdöbbentették.^
Nev? York — A Horthy-uralom határtalan aljasságára jellemző^ hogy most-már még a löMttzervativ gróf Bethlen István volt miniszterelnök is elitéli azt Bethlen gróf — >vatahol Mágyarorsaágon* — nyilatkozatot adott a PétőŐ-rádió munkatársának, mélyben s>ostoba bitang fráternek* nevezi* Hor-
Itelelllessskedni 'az- uj körülmények irányába és az azokkal elválaszthatatlanul, járó uj eszmék légkörébcí.
Azokban az esettícben, amikor emberek és népek nem e-gyeznek ráeg poütikailag a pápával.^ nem arról van szó, hogy kevésbé leS2aíck katolikusok,ha-nem arról, hogy eggvo Inkább demokratákká v^nak és poUtl-:&sa2#^<^Eyi^
gl igazságossás bajnokaitól fogadják él .a vezetéstt - A Vatikán.' számára, és minden más — kis és nagy — egyházi és kulturális fórum számára, politikai téren csak egy ut van- nyitva a haladás számára: fijatSiozattan ésfélreért-Itefei^enM a néptSm^:^ fcadsáSgönafc és jólétem* a ^
tbyt ^ cltá,vt^ I^előS .munkatársa^ A PAPÁNAK a J^proletáriáttts [Bethlen gróf i^biztos helyen* felemelésé«-re és a 4iékét m^-l tartózkodik. •
ditása.
ias örvendetesen állapithatíak m^, hogy egyházi és kultmA-lis — kis ^ nagy.— v^Jsetfik kozott soha annyi nem IS^" ta inagááiPáL' tenití,^ a történelmi parancsot, mint most, .-