10. oldal
KANADAI MAGYAR MUNKÁS
1964 március 19
SllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllililllH"""""""""""*"""'"
^iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiini"""!......iiiiiiiiiiiiiiiiiiiít
Doris Anderson szerkesztőnő itt közölt irása^^y^^
volt a "CHATAlAINE"cimü burzsoá női folyóirat mar-
ciusi számának.
A CBC-TV egyik genetikai (szánnazástani) programján számos személyt szó-* laltattak meg azzal a kérdéssel, mit tennének, ha orvosuk kijelentené, hogy minden születendő gyermekük valószínűleg családi nyomorékságot vagy gyógyithatat-lan betegséget hozna magával a világra? A mégkérdezettek fele kijelentetté,högy hajlandók vjállalnl a kockázatot, gyermekeik születését semmiképpen sem kívánják mégakadályozni.
A kérdést Lester Sinclair szociológus ujságiró tette fel a televíziós programon megjelent személyeknek és kihangsúlyozta, hogy a kockázat vállalásával vétkeznének a csecsemő, ellen, mert e-gész életére gyötrelemmel, fájdalommal, betegséggel -inegterhelten hoznák, a világra, s ezéii felül a társadalmat is megterhelnék a nyomorék gyermekek gondozásával. Elrre minden habozás nélkül azt felélte az egyik nő, hogy a gyérmek-
- szülés oly rendkivül áldásos tapasztalat, hogy attól e-gyetlen nőt sem volna szabad megfosztani, még akkor sem, ha az orvos előre tudja, hogy nyomorék vagy beteg gyermeket fog szülni.
Bevallom, engem igen megdöbbentett ez a kijelentés.
Sok nő, kétségkívül nem saját hibájából kifolyólag, hordozza a tragédiát nyomorék gyermeke megszületése után. Sok tragédia baleset következménye. Honnan vészi azonban valaki az erkölcsi alapot ahhoz, hogy
Ányés mint ökölvivo-cápa
Szerte a világon ismerik a "jég-mamákat". És nem mindig övezi dicsfény a ne\'üket.
- Most megismerkedhetünk az "ökölvívó - anyóssal". Tom Bryant amerikai hivatásos ö-kölvivónak a menedzsere senki más, mint anyósa, Mrs. Maiy Talk. A menedzseranyós szakkörökben nagyon gyorsan tekintélvt szerzett magának. Szakértelmei rámenős tárgyalási modora, keménysége máris közismert, Fowles, a hires.New York-i menedzser kijelentet-
• te: Nem tanácsos Mi-s. Tálkái egy tálból cseresznyézni. Inkább tárgyalok a szakma öreg rókáival, mint ezzel az "újonccal". De az "ökölvívó-anyósnak" is megvan a magához való esze: —'• Engem senkisem ejthet át — mondotta ~, mert ökölvívó családból származom. Apám maga is ökölvívó volt. Én nagyon jól ismerem a menedzserek csalafintaságát. Az én Tomomat egyetíen ökölvívó cápa sem zsigereli le, amig engem Mary Talknak hívnak.
szántszándékosan hozzon világra nyomorék gyermeket, sőt ítéletet mondjon azok felett, akik nem hajlandók nyomorék, beteg életét hozni a világra? Hogyan akarhatja valaki, hogy emberi é-let a bölcsőtől a sírig betege ség, fájdalom, világtalanság stb. legyen csak azért, mert ő anyaságot akar megtapasztalni a születési aktuson át?>
Sok nő megtagadja magának az anyaságot azzal, hogy férjezetlen marad vagy terméketlen. Lehetnek ezek a nők azonban mások gyermekének jó anyái vagy tanítói. Húszezer gyermek vár kanadai intézetekben örökbefogadásra. Nem lenne-e sokkal nemesebb^ ha ezeket az egészséges gyermekekét fogadnák örökbe azok, akik készek, mint vallják, beteg, nyomorék* vak gyermekeket szülni csák azért,mert anyák kívánnak lenni.
JMég akkor is, ha hajlandó valaki életképtelen gyermeket szülni és vállalni annak gondozását, mi garancia van rá, hogy az anya életben fog maradni a nyomorék gyermek egész életére, s ha az anya meghal, ki legyen köteles gondozni a hátrahagyott nyomorék gyer-r eket ? Legyen az anya bármily áldozatkész, ném veheti át nyomorék gyermeke szenvedéséit, nem lehet gyermeke helyett nyomorék, süket és vak és nem viselheti gyermeke lelki kínjait.
Kimásztunk hajdan az őserdőből, a primitív törvények ketrecéből,amíkor csak az erősek maradhattak életben. A vadságot most fagyasztó huszadik századbeli finomítással akarjuk folytatni -r- szülni, naert az állam ném tiltja? Nem teszi magáévá ezt a felfogást egyetlen demokratikus kanadai sem. A modern orvostudomány melléktermékeként szaporodik a lakosság számával e-cryütt az öröklött betegség. Vannak emberek, akik minden gátlás nélkül hoznak csecsemőket a világra, mert ehhez joguk van, mit sem törődnek épségével, jövőjével, s hogy nyomorék gyermekeik gondozása mennyibe kerül embertái-saiknak. Ugyan miért kellene bevárni, amíg az állam fogja megparancsolni, hogy engedélye nélkül tilos szülni? Lehetetlen lenne önmagunkat fegyelmezni és orvos segítségével önkéntesen szabályoznunk a születéseket?
Drága hamlsItMUiy
A pénzhamisító tökéletes százfrankosokat készít Csodálatos a nyomás, pontos a másolat A szakértők őszinte elismeréssel fogadták, csak egy kifogásuk van: Miért áll a bankjegyen 110 frank 100 helyett? A hamisító válasza: Nem adhatom olcsóbban, nekem is 105-ben van!
A FÉRFIAK rendszerint azt kérdezik a görög nőkről: mi^ lyenek? A nők pedig: hogyan élnek ? Az első kérdésre könnyebb válaszolni. A klasszikus szépségideál,a görög profilok nemes vonala ma is él, sok az istennő-szobrokra emlékeztető szép arc —-, főként az egészen fiataloknál. Az égőszemü, karcsú, fekete lányok majdnem festetlenek, legtöbbjük csavart kontyot visel; Huligán-külsejű, feltűnően öltözött, vagy kikészített ifjú démont szinte egyet sem láttam.Har-mincig AíroáM bőkezűen -bánik kincseivel, azután a szépséget már csak a jólétben élőknél osztogatja. Falun a negyvenéves asszony feketekendős, vékonyra töpörödött anyóka.
A második kérdésre ~ hogy hogyan élnek a görög asszonyok — megérkezésemtől a búcsúig kerestem a választ, s mégis nehéz a felelet. Az első napokban már-már azt gyanítottam: Görögországban megbillent a népességi statisztika mérlegé, hiszen amerre szem ellát: az utcán, a kávéházban, a moziban— mindenütt csupa férfi. Athén egyik legforgalmasabb utján, a Panesep-timicun, egy koraeste például megszámoltam: hetvenkét férfit és két nőt láttam a legtágasabb kávéházban. Ara-hován — a szőttesek ■városában —' vasárnap délután ideg envezetőnket faggattam: lehet, hogy ebben a községben nem élnék lányok, fiatalasszonyok, hogy egyetlen egy sem bukkan fel közülük az utcai forgatagban?
Aztán lassanként megértettem —, a férfiak fölénye nem statisztikai kérdés. A hagyományos életforma ereje, a szokások szigora mutatkozik meg ebben is. Az átlag göi'ög ma sem szívesen engedi ki a házból lányát és feleségét. Egy alkalommal feketekávé mellett beszélgettünk eiTŐl egy modemgon-dolkodásu, magas kultúrájú asszonnyal, Eva Vlami írónővel. Eva, aki nemcsak rangos regényíró, de kitűnő muzsikus, Bartók-rajongó is, kávéját kevergetve kérdéssel válaszolt:
—Jártál már a kis görög falukban? Láttál már mezei munkából hazatérő, szamárháton poroszkáló férfit és mögötte gyalogosan görnyedni fáradt asszonyát? Ha láttál, akkor tudnod "kell, hogy mi, görögök nemcsak a kávéfőzés hagyományát örököltük a törököktől . . .■
Ujsádró kollégám meséli, hogy falun a lánygyérek még^ mindig — szerencsétlenség. És an-a a kérdésre, hogy hány gyereke van, a legtöbb parasztember igy válaszol: "Két gyerek és — megbocsásson már ~ két lány is".
A hagyományok ereje persze nem mindenütt egyforma erős. A falvakban áthághatatlan törvények a vá-rosbaTi fellazulnak, átalakulnak. De azért a kafetáriák-ban. a piactéren ma is jobbára férfiak ülnek, ők olvassák az újságot, ők hányjak meg a világ és az asszonyok dolgait is. A lányok lerjhezadása is az apa dolga. Hiszen ©kuporgatja ösz-
sze sokszor fél életen át
— a lányok hozományát>^ ő választja meg tehát az ezért vásárolható vőt, lánya jövendőbelijét is. Főként a falvakban eseménynek számit, ha ejgy különösén szép hajadon pénz nélkül kap férjet.
A házasság kereskedelmi ügylet, amelyre a férfiak rendszerint nem túlságosan korán szánják rá magukat. A lobbanó déli temperamentummal merpben ellentétes, késői párválasztásnak anyagi magyarázata van. Sok lánynak ugyanis magának kell összegyűjtenie a hozományt, s ez bizony évekbe telik. A férfiak is elég későn érik el a családalapításhoz, a feleség eltartásához szükséges anyagi biztonságot. Viszont hozományigényük ke* reteit minden esetben az elért pozíció szabja meg. Egy hivatalnok kezdő korában általában csak szegényebb menyasszonyt kap, a szamárlétra magasabb fokán viszont ő is magasabbra srófolhatja igényeit. Kereskedőknél, de még orvosoknál IS a házasság — a tőkeszerzés elfogadott utja. A házasságok anyagi tartalmáról könnyen meggyőződhet, aki kezébe veszi a Hymen híradót, egy kizárólag házassági hirdetésekre profilozott újságot.
-A nők kiszolgáltatottsága a házasság kötelékeiben tovább növekszik. Falun a mezei munka neheze, városban a gyereknevelés terhei súlyosodnak a vállukra. Otthonában ma is hallgass! a nő^ neve. De hagyomány ide, hagyomány oda, az anyagi mégis forradalmasítja a. nők életformáját: egyre több asszony vállal munkát. A munkás és alkalmazott nők kongresszusa legutóbb már 300 ezer athéni dolgozó nő nevében tanácskozott. (Érdemes talán megemlíteni, hogy a görög dolgozó nőknek egyetlen vékony, rétege van_— a könyvelőké —- a-mely a férfiakkal egyenlő bért kap. Minden egyéb területen megvan a körülbelül 25 százalékos különbség — természetesen a nők rovására.) A nők előtt — elvben
— minden pálya nyitva áll. Mégis köztük a legsúlyosabb az analfabétizmus (paraszt-asszonyoknál 65 százalék), és ők azok, akiknek nagyon gyakran két-három-négyévi tanulással kell beérniük. De még az egyetemet végzett nőknél is komoly gondot o-koz, hogy házasságkötés u-tán rendszerint otthagyják a munkahelyüket. Ennek viszont már nem a hagyományban, hanem a körülményekben, kell az okát keresni. Bölcsőde szinte nincs is, óvoda alig van Görögországban. (Egész Athénben harminchét.) A legszegényebb asszonyok — kényszerűségből — otthon hagyják a lezárt lakásban, vagy a testvérekre bízzák a gyerekeket, de aki megteheti, inkább a kicsivel marad. Egy magánóvodában 6-—800 drachmát is elkérnek a gyerek felügyeletéért. (Egy ügyvédi irodában dolgozó adminisztrátor fizetése 650—950 drachma.)
Háztartási alkalmazott nak lenni viszonylag jól fizetett, ám cseppet sem vonzó kenyér. Aki erre kénysze-
rül ~ szivesebben SZéffŐdilr külföldré:Kifissiában, Athén egyik elegáns külső négyedé-^ ben, külöii "cseléd-iskola" működik a külföldre szegődő háztartási alkalmazottak képzésére. Hallgatói között' nagyon sok a faluról feljött fiatal lány. Ezek hónapokig, néha egy évig is kuporgatják a tandíjat, s ha elvégzik az iskolát, megvásárolják a kivándorlók újságját, átböngészik a csábító hirdetéseket és nekivágnak a bizonytalan nagyvilágnak; Az irány egyre gyakrabban: Ausztrália. A kivándorlás oka: az anyagi kényszerűségen tul, a kalandvágy; a felszabadulás vágya, és az a tény is, hogy a falvak fiatal férfilakossága csapatostul tódul fel a városba,? és külföldre munkát keresni, igy az otthonmaradt lányok házassági kilátásai nem a legjobbak.
Mindez korántsem jelenti azt, hogy Görögországban ne találkozna az ember felvilágosodott,, nagy kultúrájú asszonyokkaí,; ^Irók, müvé-; szék, niüzsiküsok mellett na-' gyón sok á pedagógus és az orvosnő. A fiatalság tudatosan lazád ia^ életforma régi kötöttségei éUen. Magda Psaroiánrii, athéni egyetemista péWául í büszkén vallottá, hogy bár az apja e-gész. életén át azért dolgozott, hogy neki, meg a nővf rének összékuporgassa a hor zómáhjrt, ők már mind a ketten a maguk útját járják. Nővére, aki tanárnő, kollégájához ment férjhez, Magda még csak menyasszony, de a szokástól eltérően már maga mutatta be a nagy ő-t a szüleinek —•, s nem azok neki! Találkoztam biológussal, aki —■ mivel nem irta alá a megbízhatósági nyilatkozatot,. - magánórákból él, de büszke arra, hogy dúsgazdag szüleitől, akikannakidején nem helyeseltek választását; ma sem fogad el semmit, legfeljebb csokola-dét a gyerekeknek, Dimitra tizenkét évet töltött meggyőződéséért börtönben, élete, legszebb éveit magányban, rács mögött élte, és most 600 dráchmás Sötét albérleti szo-bábán kínlódik, de, ha kérdem, nem magáról, csaK szakszervezeti munkájáról beszél. Nem saját sorsát a mázsolágyári asszonyoK nehéz munkakörülmenyeit, a magas nyugdijkorhatari (nőkPél 60 év) — panaszolja. Dido Soutírioubol W kell küiuzni saját irór sikereinek történetét — V^H^l tolsó regényét hozsannázó elismeréssel fogadta a Krm-ka —,-mert a görög nok közös sorsa izgatja. Meg aH -ton-szálló galériájának művészettörténész tulajdonosa, a ragyogóan szép és elegáns Marilena Líakopoulps is csaK a művészet sorsai^)!, a művészek gondiáról beszel. ^ másokkal való töródes a le-lelősségérzés. az, őszinte se giteni- és haladniakaras^voií I legszebb és a legvonjobD tulajdonság, amelyet Afioai té lányaiban me^^z^er^^^^^^
NőkLaPi^
Komoly vásárló ..... Mr. Peterson egérfogókat vajadat Már ki 13 választotta a ^ felelöt. mire az üzletes udvanasan megkérdezte: ^
— Becsomagoljam. - „ a
- Nem! - kiáltja dühösen vevö. - Majd ide küldöm mag* nak az egereket.