m
12. oldal
KANADAI MAGYAR MUNKÁS
19641 március 1$
KANADAI MAGYAR
C A N A DIA N * mJMMSRMSi
Publlsbea weeKiy oy riit CanacUan HimgariaD PublisAing Associauon. Proprietors. 44 Stafford SL, Toronto 3. Ont Szerkeszü: 3chae£fer R. Adám -ügjrvezetfl: ftledgyesl Sándor MegJeleniK minden csUtörttfkan.
Enöfizetési ár; ^ Sonadába évi $7.00.f61évre ^3.50. áz Egyesült Államokba és óhazába $8.00
Minden levelet csekket és moneyordert küldjük: OANADAJ MAGYAR MUNKÁS. 44 Stafford St, Toronto 3, Ontario. Ctoada. - TelefonszAm: EJMpire 4-6097. Levélben küldött pénzekért
felelősséget nera vállalunk. Printed by a>reready Printera. Ldmlted, Toronto, Ont
Ami elöl ki nem térhefünk
A MULT SZAZAD elején (1811—16) megindult a gépi termelés a szövőiparban és más iparokban is, azt hitték
' a munkások, líógy az eáergiáhajtásos gépek okozzák a tömegnyomort, a munkanélküliséget. Nagy-Britanniában Ned Ludd vezetésé alatt szervezkedtek a^munkások agé-
' pek ellen. Szervezetten nekimentek a gépeknek és szétzúzták azokat. A brit történelem ezt a mozgalmat "Lüd-dite Mövement" héven ismeri.
A felvilágosültság jelen fokán, az elektronikus műszerek és gépek, á mechanizáció, az automatizálás korá^ ban már természetesnek vesszük, hOgy á nehéz fizikai munkát gépek végzik, s egyre terjed a gombnyomásos termelés, amiről a luddisták álmodni sem mertek. Am az elektronikus gépekkel, az automatizált termeléssel nincs
^ minden elintézve, mert ez a termelés társadalmi következményekkél jár, s hamarosan el kell döntenünk, mit cselekedjünk e következményekkel. El kell határoznunk, hogy ne csak egyeseknek, hanem a-nép egészének legyen haszna az automatikus termelésből. Az automatikus termelés haszonélvezői egyelőre a nagyipar tulajdonosai. Ezek profitját duzzasztja a korszerű termelés, s duzzasztja egyúttal a munkanélküliek seregét.
Ahhoz, hogy ezen a helyzeten változtatni tudjunk, szükséges az, hogy változtassunk eddig vallott felfogásunkon, nézetünkön, politikánkon. Most, amikor majdnem 1,000.000 kanadai >munkás aevében folytatnak, vagy
. készülnek folytatni tárgyalásokat uj szerződés létrehozására, nagyon jó lenne, ha a szakszervezeti tárgyaló felek egységesen lépnének fel avégből, hogy az uj szerződések biztosítsák a korszerű termelés hasznának jelentős részét a nép javára. Ha ez a megfontolás vezérelné a szakszervezeti tárgyaló bizottiságokat országszerte, akkor sokkal kevesebbet kellene rettegnünk a termelés automatizálása miatt.
A munkaidőnek nem a hazavitt tiszta kereset rovására történő megrövidítése lehet az első lépés, de csak az első lépés, a termelés automatizálásának hátrányos tái-sadalmi kihatása ellen, mert még akkor is, ha a mai 40 órás munkaidőt heti 20 órára csökkentenék, nem tartanánk lépést az automatizálás azon gyorsításával, a-melynek szemtanúi leszünk a következő 5 esztendő so-
' rán.
Továbbá: amig a kormány szakmai ujraképzésére vonatkozó kísérletezések egy másik lépést jelenthetnek a megoldás irányában, édeskevéset változtatna azon a valóságon, hogy az automatizálás meggyorsítása erőteljes csapást fog mérni a közeljövőben— gazdaságilag és tái*sadalmilag egyaránt — a munkásosztályra.
Minden szakszervezeti követelés között az egyik legfontosabb követelés a munkabér jelentős javítása kell, hogy legyen, meit az árak emelkedése nem szünetel, s a vállalatok főtisztviselői, a nemzetgyűlési képviselők és a. részvényesek óriási jövedelem javítást szavaztak meg maguknak. Az automatizálásból hasznot kell húznia a munkásosztálynak. Ezt kell szem előtt tartania a szakszervezeti mozgalomnak most, a XX. század második felében. Ezt a követelést kell érvényesíteni az uj szakszervezeti-vállalati szei-ződésekben. Nem szabad megengedni, hogy az automatizálásnak a munkásosztály essen áldozatul.
A főbb követelések mellett minden mellékkövetelésnek is oda kellene irányulnia, hogy ne menjen az automatizálás a munkabiztonság rovására. Nem szabad megengedni, hogy az automatizálás miatt nagyobbodjék a munkanélküliek tábora. Rövidebb munkaidő, magasabb tul-órabér, kiharcolásával jelentős mértékben védekezhe-tiink az automatizálás hátrányos társadalmi és gazdasági következményei ellen. Törvényhozással kelleuQ megtiltani azt, hogy ma, amikor tízezrek futkosnak munka utan kétségbeesetten, mások két munkát tartanak lekötve a maguk részére. Nem szabad megengedni, hogy valaki két műszakot (shift) dolgozzon, az egyiket éjjel, a másikat nappal, amig a másik embernek egyáltalán nincs munkája.
Feszült figyelemmel kisérjük az idei szerződéstár-gyalusokat és erősen reméljük, hogy gondoskodni fognak az UJ ^szerződések arról, hogy a munkásosztály ne áldozata, hanem haszonélvezője legyen az automatizálásnak, mert itt az ideje, hogy technológiai haladásból áldás, ne átok szálljon a dolgozó népre.
KIESEH A DOHÁNYPIAC FENEKE
AKI MAR régi ismerője a dél-ontarioi dohányvidéknek és régi megfigyelője a dohányfarmerek hangulatának, annak nem valami újszerű jelenség az a lázadás, amely néhány héttel ezelőtt tört ki á dohánypiac összeomlása következtében. A mostani lázadás méreteit a-zonban egyetlen múltbeli megmozdulás sem multa felül, s ezért mostani tiltakozó mozgalmat nemigen hagyhatják figyelmen kívül a hatalom trónján ülő személyek. Nem bizony! Mert, ha régebben, s utoljára például 1956-ban és 1957-ben magasra csapott a tiltakozás hőfoka,^ ha akkor voltak rátermett vezetői a farmereknek, ugy most spkkal tapasztaltabb a farmerek harci csapata és annak vezető gárdája. Ha értettek a mozgósítás mesterségéhez áz egykori Ontario Tobacco Growers szervezet vezetői, sokkal jobban értenek ma a vezetéshez a famerek aránylag uj szervezetének, az Ontario Tobacco Growers Marketing Board-nak vezetői, s ha nem is értenének a vezetéshez jobban, előléptek a mostani megmozdulásban a-zok az emberek, akiknek nem megy egyre, mi lesz a dohányfarmerek sorsa, ha a monopóliumok és kormányuk célul tűzte ki most a dohányárak összeroppantá-sán át a farmerszervezet megsemmisítését, a dohányfarmerek megalázását.
Olyan nevek bukkantak fel a farníerek mostani lázadásáról szóló sajtóbeszámolókban, akikről évek óta nem hallottunk, mert most az egész dohánytermelő farmertársadalom néz farkas szemet azzal a veszély-lyel, hogy mindenét, amije eddig \olt, s amit ezután kívánt biztosítani magának és családjának, el fogja veszíteni. Az ültetvényes területek zsugorítása, a halmozódó dohányfelesleg, az árstruktúra fenekének kiesése olyan dolgok, amelyek még a nyugalomba vonult farmereket sem hagyják nyugodni
párnáikon.
S bármiképpen igyekszik is a kormány közömbösséget színlelni a farmerek lázadásával szemben, valamit e-lőbb-utóbb kénytelenek lesznek tenni a hatalmasok, a farmerek megnyugtatására. A sajtó egy része a lehető legkomolyabb hangon figyelmezteti a hatalom trón-jáh ülő gyárosokat, bankárokat és politikusaikat, hogy a dohányfarmerek mostani pánikját veszedelmes lenne lefitymální. Csak a legbutább gőg provokálhatja tovább a farmereket. Gsak; a legfelelőtlenebb politikusok kiálthatják most a keresztre íeszitett farmer felé: ha is-1
ten fia vagy, vedd le magad á keresztről. A dohányfar. merek ezrei függnek mosta kereszten, a dohányfeldolgozó munkások, és ősszel a dohánybetakarító munkások kerülnek most a keresztre.
Ha az árstruktúra szét fog most hullani, akkor é-deskevés doháriypalánta fog ez év tavaszán gyökeret verni. Olyan óriási kockázatot, amilyennel most néz szembe a farmer, nemigen vállalhat senki. S ha nem ültet do-hányt^ a farmer, nemcsak ő fog tönkre menni, hanem a dohányyjdék városai és fal-vai is. És miért ültessen a farmer, amikor, a termést eladni nem tudja?
MIT JELENT A SEATO?
Sodorna és Gomorro szerelmesek voltak"
A Massachusetts állambeli Newton városban bibliai kérdéseket adtak fel öt tan-t íremben az egyetemre készülő diákoknak, s ezek közül többen azt hitték, hogy Sodoma és Gomorra szerelmespár volt, Évát az Isten almából teremtette, Jézus példázatai pedig paródiák voltak.
A diákok 90%-a nem tudott bibliai idézeteket kiegészíteni, még kevésbé önállóan elmondani. így például sohasem hallották azt a bibliai mondást, hogy "sokan vannak a hivatalosak, de kevesen a választottak" vagy "az engedelmes felelet elhárítja a haragnak felgerjedését** vagy. "a fegyvereikből majd ekét csinálnak," vagy "minden gonoszságnak gyökere a pénznek szerelme."
Hasonló a helyzet Kanadában, ahol sok érettségiző ifjú nemcsak a bibliát nem ismeri, hanem a szövetségi kormány miniszteréit sem tudja megnevezni.
DÉLKELET-Ázsiaí Szövetség (angol elnevezése South East Asia Treaty Ofganisa-tíon kezdőbetűi szerint röviden SEATO-nak nevezik), Ausztrália, Franciaország, a Fülöp-szigetek, Nagy-Britannia, Pakisztán, Thaiföld, Uj-Zéland és az USA katonai-politikai szövetségé. India, Indonézia^ Ceylon és Burma a rájuk kifejtett erős nyomás ellenére sem voltak hajlandók a szervezetbe belépni.— A szervezet hivatalosan hangoztatott célja a benne részt vevő államok védelme és gazdaságuk fejlesztése. A valóságban azonban a SEATO olyan államcsoportosulás az ÜSA vezetésévél, amely a Szovjetunió és a felszabadult ázsiai országok, valamint az -ázsiai népek függetlenségi mozgalmai ellen irányul. Szorosan kapcsolódik az USA által létrehozott tömbök rendszeréhez, és kiegészítője a NATO-nak. Amilyen szerepet játszik a NATO Európában, u-gyanolyan szerepet tölt be a SEATO Délkelet-Ázsiában.
Az 1955, február 19-én hatályba lépett manilaí e-gyezménv legfontosabb rendelkezését az egyezmény 4. cikkelye tartalmazza. Ennek értelmében a szerződő felek kijelentik, hogy a szerződé-sí övezetbén valamelyikük ellen vagy az általuk egyhangú határozattal megjelölt állam, illetve terület ellen elkövetett fegyveres támadó cselekedet mindnyájuk békéjét és biztonságát veszélyezteti. Ezért ilyen é-setben a közös veszély elhárítására mindegyikük saját alkotmányának rendelkezéseível összhangban fog cselekedni. Egyéb veszély esetén a felek tanácskozni fognak a foganatosítandó intézkedésekről.
A 3. cikkely a felek között gazdasági együttműködést és műszaki segítségnyújtást helyez kilátásba. A szerződés szerint megalakul a résztvevő államok képviselőiből álló Tanács, melynek legfőbb féladatai közé tartozik a kafonai tervek kidolgozása. A 8. cikkely meghatározza á szervezet területi határait, de kimondja, hogy a szerződő felek az e-gyezmény hatálya alá eső terűletet bármikor kiterjeszthetik. A szerződés határozatlan időre szól, a kilépést egyévi felmondással teszi lehetővé.
Az USA a szerződés 4. cikkelyéhez fűzött fenntar-
tásában kijelentette, hogy a benne megszabott kötelezettségeket csák "kommunista agresszió'^ esetére ismeri el, egyébként csupán tanácskozási kötelezettséget vállal. Ennek ellenére az E-gyesült Államok a Távol-Kelet és áGséridesróceán térségében iszámos haditámiasz-ponton 500 ezer főnyi hadseréget, 7000 repülőt és 400-nál több hadihajót tart fenn. Az több a második világhá-böru folyamán ott állomásozó hadierőnél.
Á szerződő államok — az 1945. évi genfi konferehcia határozatainak megsértésével -r-áz egyezmény 4. cikkelyének hatályát Laoszra, Kambodzsára és Dél-Vietnamra is kiterjesztettek, no; ha ezeknek minden katonai szövetségtől távol kell maradniuk. - „ A szerződő felek a SEATO-szerződéssel egyidőben egy un. Gsendés-öceáni Chartát is aláírtak. A mindössze néhány sorból álló okmány négy pontbán foglalja össze a SEATO-szerződésben foglalt elvi megállapításokat Ezek: a népele önkormányzatának és függetlenségének előmozdítása, az ehhez szükséges előfeltételek megteremtése, gazdasági, szociális és kulturális egyiittmu-ködés és együttes védelem. Ezt szemlátomást azzal a Céllal tették, hogy a SEATO katonai szervezetében tömörült államok csoportosulásának magasabb eszmei tanalom látszatát adják. ^
A Gharta szólamai ellen^ re sem kétséges, hogy J SEATO nem egyéb mint » szocialista és a felszabadmi országok ellen irányuló csoportosulás. .11
A SEATO ellentetben^ali az ENSZ alapokmányának rendelkezéseível. Az alapokmány 52. cikkelye ugyan megengedi regionális . szw \ezetek alakitásat, ae f SEATO "ilyen szervezetoeK nem mondható, mivel a m államok nagy része a öei kelet-ázsiai térségből tobD^e-zer mérföld távolságra van. Azonfelül a szerződéssé lei ölelt roppant kiterjedésű ^ rűlet nem tekinthető egye|_ len földrajzi régiónak. ^ mellett még. ez a terület tovább kiterjeszthető a szer
ződő felek határozatával.
Mindebből nyi^'^^ffz hogy a SEATO-szervezet lyan zárt katonai tomb, jnej^ ellentétben áll az ENSZ » lapokmányának iHeto ren delkezéseivel.
I