KANADAI MAGYAR MUNKÁS
1964 március 19
Szénbányászainknak 1964-ben 31.2 millió tonna szenet kell a felszínre küldeniük. A tervek szerint ebből félmillió tonna viasárnapi müsza-ícok termelési feladata. Az év elsó két hónapjában a-zonban bányászaink terven felül mintegy 100 ezer tonna szenet adtak. A Nehézipari Minisztérium és a Bányaipa-li Dolgozók Szakszervezete
Slyan terv kidolgozására Ívta fel a szénbányászati trösztöket, amellyel a terve-i^ett vasárnapi műszakok Száma csökkenthető.
' Gondos és körültekintő e-előkészületek után a Mecse-Icij a Közép-duhántuli és a Mátraaljai Szénbányászati Tröszt ugy határozott, hogy
gz év hátralevő részében- a étkÖznapi termelés megfelelő túlteljesítésével a vasárnapi műszakokat megszünteti. Dorog, Oroszlány, Várpalota és a borsodi tröszt is csatlakozott a mozgalomhoz, ök egyelőre csak rész-, íen csökkentik a vasárnapi műszakok számát, de a hét -tröszt eredményes munkája már igy is 50 százalékkal csökkenti az összes vasárnapi műszak számát.
A vasárnapi műszakok további csökkentésére és a bányászat színvonalának; növe^ lésére a szétszórt, kis munkahelyek helyett központoá-tott tömegtermelő munkahelyeket létesítenek. A termelést a vágathajtás és a front előrehaladási sebességének fokozásával kívánják növelni. Tavaly egy nap alatt átlagosan 1.27 métert haladt a frontfejtés. Ezt az ütemet az idén legalább 10 százalékkal akarják meggyorsítani.
A term€;lési folyamatok fejlesztését szolgálja, hogy
Sz idén 200 hazai gyártású, 1 importált folyamatos |zállitóberendezést^ 12 szén-xejtő-gépet, 9 szénkonibájnt 4s 14 rakodó-gépet helyeznek üzembe az eddigi gép-
fark szaporításaként. Az 600 köbméternyi bányafa-Importot csökkenti a továb-
bi 24.000 acéltám és ugyanennyi ácélsüvég^ beépítése/
A Közép-dunántúli Szénbányászati Tröszt Jókai-bányájának egyik frontfejtését teljésen gépésitik. Minden munkafolyamatot gépek végeznek és a bányászok csak irányítással foglalkoznak majd. A termelés fokozása érdekében átszervezik és nagyrészt gépesítik a kiszolgáló munkafolyamatokat.
Intézkedési terveket dolgoztak ki a fokozottabb ü-rescsille-biztositás és jobb anyagelőkészités érdekében. A folyamatos szállítás elősegítése céljából a bányákban gyűjtőbunkereket létesítenek, külön a szén és külön a íneddő részére. A Mecseki Szénbányászati Tröszt területén kísérletképpen bevezették a négynegyedes munkarendet, A 4x6 órás mtiszakváltás a munkahelyen történik. Ennek eredményeként folyamatossá válik a gépkihasználás, növekszik a vágathajtás és a front-eíőrehaladás sebessége, meg-
Íj
m
i
TATABANYÁNAK, a magyar szénipar egyik fontos központjának uj bányász-
, lakótelepét mutatja képiink.
szakítás nélkül működhet-nek a szállítóberendezések. . A szénbányászati trösztök az eddigi terveken felül további elképzelések megvaló-
sításával is növelni kívánják a termelést és á vasárnapi műszakok csökkentését. ^ (szentiványi) Népszava
Politikai gcisdciságfciii (240)
PöldQós távvezeték iCardoskúttél iudapestig
lUDAPEST —- Az Oi-szágos Cőolaj- és Gázipari Tröszt (idolgozta javaslatait, hogy a dél-alföldi földgázát a Bé-Kés megyei földgázmezőkről milyen uton vezesse Budaestre. Kardoskuton már é-ül a pusztaföldvárí, pusz-szőláá, tótkomlós!, mezőegyesi és battonyai területek földgázát összegyűjtő Központi állomás. Innét ve-Eetik majd távvezetéken a dél-alföldi földgázt a fogyasztókhoz.
A kardoskuti telep első •észé 1965-ben, a propán*^ mtán gáz leválasztására is )erendezett második része pedig 1967-ben lép üzembe.
Kardoskuton már működik egy kisebb üzemrész, a-mely az orosházi üveggyárnak szállítja a földgázt táv-Vezetéken. Később Orosházán kivül Békéscsabára, Gyulára és Hódmezővásárhelyre is eljuttatják a dél-alföldi földgázt.
A KOLHOZOKBAN az előállított termékek elosztása, a szövetkezeti tulajdon sajátosságaínak megfelelően, más fonnákban történik, mint az állami vállalatoknál.
A kolhozok termésük és állati termékeik egy részét tervben megállapított felvásárlási áron eladják az Államnak. A kolhozok pénzjövedelmükből visszafizetik az államnak a kapott kölcsönöket és megfizetik az értük járó kamatot.Ugyanakkor kis ösz-szegű jövedelemadót és vagyonbiztosítási dijat is fizetnek. Ha a kolhozok idejében és teljes mértékben eleget tesznek az állammal szemben fennálló kötelezettségeiknek, ez biztosítja az egyes kolhozok érdekeinek helyes összeegyeztetését az állam, az egész nép érdekeivel.
A kolhoztermelés szakadatlan növekedésének és a kolhozparasztok egyre növekvő jólétének biztosítása szempontjából nagy jelentőségűek a kolhoz közös alapjai, amelyek részben természetbeni alapok, részben pénzalapok.
A kolhozgazdaság fellendítése szempontjából nagy jelentőségű az elhasználódott kolhoz-termelőeszközöknek — vagjis az oszthatatlan alapnak — kellő idejű és teljes pótlása, amortizációs alap létesítése utján.
Az. elhasználódott termelőeszközök pótlása után a kolhozok a teljes jövedelem fennmaradó részét a közös felhalmozási és fogyasztási alapokra fordítják, illetve a munkaegységek szerint szétosztják a kolhozparasztok között.
A kolhozok kozos felhalmozási alapjait a tiszta jövedelemből képezik. A kolhozok felhalmozási alapjainak növekedése mindenekelőtt ugy megy végbe, hogy a pénz-jövedelem egy bizonyos részét minden évben az oszthatatlan alaphoz csatolják. E-zenkivűl az oszthatatlan alapok növelésének foiTása a kolhozparasztoknak az a közvetlen munkája is, amelyet a gazdasági épületek építésére, a kolhoz számára szükséges mezőgazdasági felszerelési tárgyak készítésére, tavak és víztárolók létesítésére, a kpzös állatállomány gyarapítására, minőségének javítására stb. fordítanak. A tiszta jövedelem egy része természetben kerül felhalmozásra. Ide tartozik az a vetőmag és takarmány, amellyel a vetésterűlet bővítésére, a közös állatállomány gyarapítására és hozamának emelésére szolgáló vetőmag- és takarmányalapot növelik, ide tartozik továbbá a (vetőmag és takarmány) biztonsági alapok, amelyeket rossz termés esetére létesítenek.
Azzal kapcsolatban, hogy a gép-és traktorállómásokat átszervezték, s traktorokat^ kombájnokat és más nagygépeket, pótalkatrészeket, üzemanyagot stb. adnak el a kolhozoknak, döntő jelentőségre tett szert a megvásárlásukra szolgáló oszthatatlan alap növelése. Ez lehetővé teszi a közös gazdaság gyorsabb fejlesztését, a fokozottabb építkezést. A közös gazdaság fejlődése a kolhoztagok számára biztosítja a munkaegység értékének és a közös fogyasztási alapoknak a növekedését,
^A kolhozok tiszta jövedelméből képzett közős fogyasztási alapok magukban foglalják: a rossz termés esetére létesített élelmiszeralapot; a rokkantaknak, az ideiglenesen munkaképteleneknek és a katonák rászoruló családtagjaínak segélyalapját; az öregek és árvák eltartására szolgáló eszközöket; a kulturalapot, vag3rís, azt az alapot, amelyet a kolhozfalu kulturális és szociális szükségleteinek kielé*gítésére fordítanak,
A kolhozok a közös gazdaság magas színvonalának elérése következtében nagy összeget fordíthatnak lakásépítésre, iskolák, bentlakásos iskolák, óvodák és bölcsődék, kórházak és szülőotthonok, közös étkezők, klubok, művelődési házak stb. építésére.
A kolhoz az állammal szemben fennálló kötelezettségének teljesítése és a megállapított közös alapok létrehozása után az e-gész fennmaradó termést és pénzjövedelmet munkaegységek szerint szétosztja a tagok között. A kolhozparasztoknak a munkaegységből származó jövedelmét semmiféle adó sem terheli. Munkaegységek szerint elosztásra kerül a kolhoz tiszta jövedelmének az állammal szemben fennálló kötelezettségek teljesítése és a megállapított közös alapok létrehozása után fennmaradó része is. A kolhozparasztoknak a közös gazdaságból származó jövedelme az említett közös fogyasztási alapok révén is nö\ekszik. Mindez megteremti minden e-gyes kolhozparaszt anyagi érdekeltségét a kolhoz közös gazdaságának fejlesztésében. A kolhozparasztoknak ezen kivül egyéni háztáji gazdaságukból is van természetbeni és pénzjövedelmük. A felhalmozási és a fogyasztási alap között helyes arány a közös kolhozgazdaság gyors ütemű bővített újratermelésének igen fontos feltétele. A kolhozjövedelem egjrre tekintélyesebb részét fordítják a kolhozok^ oszthatatian a-lapjamak növelésére, s ezzel együtt növekszik a kolhozparasztok reáljövedelme.
MÉGTEtfE első próbaútját • a Táncsics motoros hajó, a MAHART egyik legkorszerűbb egysége, A 800 lóerős, 600 férőhelyes személyszállító inötöros a Duna-kanyarban közlekedik majd.
MEGKEZDTÉK az idei első lakások átadását Zalaegerszegen, Lentiben, Tapolcán és Nyirádon. A négy helységbenmárcius végéig összesen 180 kétszobás lakást adriakát. ^ ^
A SOPRONI Ruhagyár — 30 uj gyorsvarrógép beállitásá-\'al ebben az évben félmillió lánykaruhát és iskolaköpenyt varr. Az üzemben 50-féle uj modellt készítenek elő a nyárra.
.»;■■♦ " ♦ EGY HÓNAP alatt 200 gépállomási erőgép kerül a hajdúsági termelőszövetkezetek tulajdonába; ezzel ujabb 30 szövetkezetet gépesítenek.
« * * ÉPÜL a salgótarjáni regionális vízmű, amelyet a tervek szerint napi 5000 köbméter teljesítőképességgel .a jövő év végén helyeznek u-zembe. ^ ' ^ #
HALÁLOS balesetet okozott a felrobbant benzineskanna a Csongrád megyei Ruz^ községben, ahol Gyuris Szil-vesztemé 46 éves asszonya kanna tartalmát égő petróleumlámpa segítségével^ a-karta megvizsgálni. A w^: pa lángjától a kezeben levő benzin felrobbant és az asz-szony a súlyos égési sebeioe belehalt.
MÁSFÉL évvel ezelőtt nyiJí meg a dunaújvárosi 80 személyes turistaszállás, amely nek a tavasz közeledtével a laposan megnőtt a forgalnW; Áprilisra, májusra, sot, um usra is, minden helyet eltog laltak előjegyzésben a va rosba látogató vendegek.
A SZOMBATHHjV D^^^^^ vits Művelődési Otthon mad rigál - kórusa Ausztnáöa kiszül. Az együttes ame^ áprilisban a pécsi p^zagos_ seregszemlén vesz reszt, ina^
jusban Bécsben ^J'^Z. másik osztrák városban ven
dégszerepel.
Mm
"Ú
i
p r
mm
i
m
H >
i.