1964 március 19
KANADAI MAGYAR MUNKÁS
B. oldal
^ KAMBODZSAI államfő által kezdeményezett uj irányzatra olyan időpontban került sor, amikór az amerikai külügyminisztérium egymás után igen súlyos nehézségekbe ütközött, nemcsak Dél<Vietnamban,ahol az "uj kormány" felállítása ellenére válságos a helyzet, és Thaiföldön, ahol á dolgok szintén nem a legragyo-góbban állnak, hanem Malaysia viszonylatában is, mert; növekszik a és Ma-
laysia aközött, liem ahol a
Központi Hii^zérzQ Hivatal mesterkedései gyakorlatilag kudarcba fulladtak.
ciiiierik€sí ségífséf vissseiufcesífásci
"CBBÉN AZ :összefüggésben kell értékelnünk ^ Kambodzsa döntését. Érthető, hogy az" amerikai külügyminisztérium nehezen tudott elviselni egy olyan országot, amely szilárdan ragaszkodott á semlegességhez és nyilvánosan leleplezte az amerikai beavatkozást nemcsak Dél-Vietnamra, hanem a kambodzsai államra vonatkozóan is. A döntésre tudvalevően azután került sor, hogy a kambodzsai államfő leleplezte, milyen pénzügyi támogatást nyújtott az Egyesült Államok az ő Dél-Vietnamba és Thaiföldre menekült szélsőjobboldali ellenfeleinek. A "Szabad Khmerek" (A khmerek indiai származású nép, Kambodzsa őslakói — Szerk.) nevü rádióadó naponta folytatott intenziv kommunistaellenes propagandát, és támadta a Kambodzsában kialakult semleges rendszert.
A Rehdkivüli Kongresszus több ezer részves vője előtt nyilvánosan javasolta Szihanuk államfő, hogy azonnal vessenek \éget az amerikai segéljmyujtásriak mind gazdasági, mind katonai téren. "El szabad-e fogadnunk segítséget az Egyesült Államoktól — tette fel a kérdést —, attól a kormánytól, amely egyik kezével ad, a másikkal tőrt díöf a hátunkba? Elfogadhatunk-e ezentúl akár egyetlen dollárt is az Egyesült Államoktól anélkül, hogy nemzetünket meg ne becstelenitenénk ?"
Ezután bemutatta a kongresszus részvevőinek a "Szabad Khmer'V nevü lázadó mozgalom egyik "politikai biztosát", akit akkor fogtak el, amikor Dél-Vietnámból jövet Takéo tai-tómány-ban átkelt a kambodzsai határon. Szihanuk az elfogott lázadó beismerései alapján bizonyité-kokkal igazolta, hogy az amerikai széWek támogatják a kambodzsai királyság ellenségeit.
Az államfő javaslatát kézfelemeléssel egyhangúlag elfogadták. Ennek folytán valameny-nyi amerikai katonának a közeljiövőben el kell hagynia. Kambodzsát. Mindamellett Szihanuk államfő leszögezte, hogy kormánya nem szakítja meg a diplomáciai kapcsolatokat Washingtonnal, mert nem kivánja azonosítani az amerikai népet az amerikai külügyminisztériummal.
A semlegesség
A MIKOR Kambodzsa a semlegesség útját vá-* lasztotta, nem választott olyan könnyű megoldást, mint hinni lehetne, kivált, ha a kérdés politikai vonatkozásaira gondolunk. Keletről Dél-Vietnam határolja, nyugatról Thaiföld, vagyis két olyan ország, amely teljesen alá van vetve az amerikaiaknak. De Kambodzsa, ez a kb. 5 millió lakosú kis orazág, figyelemre méltó módon meg tudta őrizni semlegességi irányvonalát. A laoszi \álság a lehető legközelebbről érintette az 'országot. Ha a Nosavan—Boun Oum-csoport meg tudta volna szerezni a hatalmat Laoszban, Kambodzsát minden oldalról bekerítették volna az Egyesült Államoknak alávetett rendszerek.
Az elmúlt tiz év alatt imperialista oldalról nem hiányzott sem a nyomás, sem a fenyegetés annak érdekében, hogy az egyensúlyt felbontsák, s Kambodzsát az agresszív SEATO-tömb egyik láncszemévé tegyék. A nemzeti egység — a függetlenség és a béke jelszava jegyében —
IRTA BERNARD COURET
^ Norodom Szihanuk hercegnék az a don-téserhogy 1964. január 1-tol kezdve Kam-bodpa lemond az amerikai segitségYol (31 nüllió .dollárról)^ az amerikai diplomácia ujabb veresége, 8 talán a legmegalázóbb vereség azok közül, amelyeket Délkelet-Ázsiában elszenvedett.
Norodom Szihanuk herceg személyes vezetésével alakult ki.
A KAMBODZSA és Thaiföld, majd ujabban ^ Kambodzsa és Dél-Vietnam közötti diplomáciai kapcsolatok megszakítása rávilágított arra, hogy még semmi sem dőlt el, hogy a semlegességet csak állandó harccal lehet megőriz-'ni. ■
Nem múlik el hónap, hogy ne lennének határprovokációk akár a thaiföldlek, akár a dél-vietnamiak részéről. Egy bizonyos sajtó "helyi ü-gyekként" kezeli ezeket, s ugy véli, hogy "nem kell nekik túlzott jelentőséget tulajdonitarii.**
A tények azonban azt mutatják, hogy korántsem elszigetelt jelenségekről van szó. A laoszi válság részleges szabályozása óta a Kambodzsa elleni provokációk intenzitása megkétszereződött. E provokációk Dél-Vietnam és Thaiföld reakciós rendszereinek kifelé irányuló megnyilvánulásai.
A kambodzsai légitér megsértése egyre gyakoribbá válik, és a thaiföldi fegyveres erők már több támadást hajtottak végre kambodzsai területek ellen. Nem térünk ki bővebben arra a határcivódásra, amely a Préa-Vihar-i buddhista templom miatt folyik. Thaiföld törvénytelenül foglalta el a kambodzsai területnek ezt a részét a franciák 1954-es kivonulása után, s noha a nemzetközi bíróság a vitát Kambodzsa javára döntiötte el, Thaiföld — "önvédelmi szükségleteire" hivatkozva — még mindig vonakodik kiüríteni ezt a földdarabkát, és erősítéseket küldött a kambodzsai határra. . - -
sitanak minden behozatali és kiviteli társasa* gotr,s ugyanezen év juUus 1-től államosítsák a bankokat. (A 10 bank közül 3, á behozatali és kiviteli vállalatoknak pedig több mint egyharmada francia.)
QZIHANUK herceg — amikor megjegyzéseket ^fűzött a legutóbbi intézkedésekhez — az a« lábbi nyilatkozatot tette: "Kambodzsa nem fog« ja érinteni az állatnositandó társaságok vagyo* nát.E társaságok megtarthatják bankszámláikat, ingatlanaikat, és tőkéjüket a törvényes ke< retek közptt átruházhatják. Ha kívánják, más szektorokban újra befektethetik ezt a tőkét, igy például ültetvényeket szervezhetnek, klinika* kat nyithatnak, textilgyárakat építtethetnek, bekapcsolódhatnak az állattenyésztésbe, a kukoricatermesztésbe."
Az ország gazdasásri problémáit sem ipari, sem mezőgazdasági téren nem könnyű megoldani. Ennek oka a természeti viszonyokban, á tőkehiányban és a technikai káderek csekély^ számában, valamint az imperialista tábor áltaf gyakorolt nyomásban keresendő. Mindamellett a kambodzsai kormány békepolitikája és semlegességi irányzata olyan poziti\' tényező, amely kedvezően hat az ország gazdasági fejlődésére, S az első eredmények már mutatkoznak is.
A Phnom-Penhbe érkezőnek okvetlenül feltűnik egy szép épület, amely a khmer építészet hagyományos stílusjegyeit viseli. Ez az épület a Kanibodzsai Nemzeti Bank igazgatóságának székhelye. Alapítottak egy kambodzsai kereskedelmi bankot is, amely már hiteleket nyújt az állami vállalatoknak és társaságoknak.
A segífségnyuffás kérdéséről
A
H
Gazdaság és fuggetlefiség
rA FÜGGETLENSÉGÉNEK kikiáltása óta történtek is bőven változások Kambodzsában
— államosították a vasutakat, az áramszolgáltatást, a biztosításügyet stb. — sok minden arra mutat, hogy a gazdasági életben még'mindig erősek a nyugati pozíciók. így például a főváros központjában emelkedik egy jellegtelen, visszataszító épület, a Banque d'Indochine (Indokinal Bank) fiókja. Ez az intézmény még mindig arra törekszik, hogy ellenőrizze Kambodzsa gazdaságát és meghatározza fejlődésének útját.'
Egy másik épület is figyelmet erdemei: ez a mimotl Egyesült ültetvények Társaságának székháza. Más francia táraaságokkal együtt ez a cég hasznosítja a híres vörös földeket, melyekről rekordmennyiségben gyűjtik be a kaucsukot, az ország második fő természeti kincsét
— az első a rizs —, amely csaknem teljes egészében Franciaországba és az Egyesült Államokba kerül.
Az idegen társaságok által elfoglalt 35.000 hektárnyi terület valóságos állam az államban. A francia ültetvényesek a hajdani szokásokat őrzik itt, és saját rendőrséget tarifának fenn. Beaumont gróf, a Kaucsuk-ültetvény esek Szövetségének elnöke még azt is követeli, hogy ültetvényeik, további kiterjesztése végett ujabb földeket bocsássanak a társaságok rendelkezésére.
Kambodzsa csak akkor juthat el a teljes függetlenséghez, ha gazdasági és pénzügyi téren is függetlenné válik. Ezt az eszmét Szihanuk herceg nem egyszer kifejtette már. S eszméjének megvalósítása érdekében egyre hatékonyabb rendszabályokat foganatosít. Ilyen értelműek legutóbbi intézkedései is, amelyek azt a célt szolgálják, hogy 1964. január 1-től államo-
KÜLFÖLDI monopóliumok helyzete immár a vörös földeken is megrendült. 1960-ban megalakítottak egy kaucsuktársaságot, amelyben a részvények 60 százaléka kambodzsai tulajdon. Azóta két másik hasonló társaság is alakult. E-zeket á kormány vásárolta meg, hogy nagy részüket a későbblek során az ország vállalkozóinak adja át. Ugyanabban az évben az ország legnagyobb erőmüvét, a Phnom-Penh-i erőmüvet állami tulajdonba vették. Azóta az energetikai erőforrások megnövekedtek. 1960 tavaszán— Csehszlovákia ajándékaként —-1500 kilowattórás hőerőmű épült. Ez szolgáltatja az áramot a Szovjetunió által épitett korháznak, s az uj rádióállomásnak, amely a Kinai Népköztársaság ajándéka.
Mig a szocialista országok baráti és önzetlen segítséget nyújtottak, a nyugati államoTc nem mondtak le arról, hogy a nyomás eszközeként használják fel a kínált segéljrt. Emellett a szocialista tábor segítsége jóval előnyösebb. így például francia segítséggel irányozták elő a szi-hanukvárosi gát és vasút megépítését, de mig a franciák 8 százalékos kamatlábat javasoltak 15 évi megtéritésre, Jugoszlávia beérte 3 százalékos kamattal és 30 évi visszafizetési idővel. .
A kambodzsaiak a jövőt illető terveikben nem hanyagolják el teljesen a nyugati segítséget, de 1960—1965. évi ötéves tervüket elsősorban a nemzeti tőkére kívánják alapozni, ellentétben a legutóbbi kétéves tervvel, amelyet 80 százalékban nyugati hitelekkel finanszíroztak.
Ezzel kapcsolatban mégis hangsúlyozni kell annak a közvetlen felhívásnak a jelentőségét, amelyet Szihanuk De Gaulle-hoz intézett, s a-melyre ez utóbbi pozitív választ adott, amit két tény magyaráz: egyrészt Franciaország nagy kambodzsai érdekeltségei, másrészt azok a nehézségek, melyekbe az Egyesült Államok minden nappal egyre inkább beleütközik a délkelet-ázsiai térségben.
Ezenkívül figyelembe kell még venni a kambodzsai államfő legutóbbi nyilatkozatát, amely kinyilvánítja, hogy "ha Dél-Vietnam megteremti a maga semlegességét. Kambodzsa beleegyezik abba, hogy az egyenlőség alapján államszövetségre lépjen \ele". Ez a nyilatkozat mesz-szefob megy annál a korábbi javaslatnál, hogy Kambodzsa semlegességének garantálása végett üljön újra össze a genfi értekezlet — s rendkívül érdekes távlatokat nyit meg abba az irányba, hogy a világnak ezen a ré.<izén tartósan biztosítani lehessen a békét.
im
ilii