.1.,.....'J
wi mm
pite..-. líiifIKi
f:. Wfiatal R6ré<átíi^^^ M-A, diplmhajat anieril^^ szereste a liáharúMoU^^ iEgyetem speciális Icatonai^Mké^ő szal^
iioUy jdetúeg á folyóirathan jelent meg. .
gok ____r______._________ _____ .
bén a háború után ? Ennek a keidének a legelöbbrevalónaH kell lennie gondolatunkban, ha valamiben érdekel bennünket a-ssoknakaz országoknak és népeknek a segítésé, mélyekből mi vagy szülőink Amerikába jöttek. Engemet természetesen főleg az érdekel, hogy micsoda tipikusan amerikai eszméket és eszményeket Jehetne és kellene átültetni a magyarliép gondolatába. Azonban megfigyelve az egymással sok évszázadon át jószomszédságban lévő Lengyelország és Magyarország történelmének és jelen problémáinak hasonlóságát és összefüggését, arra a következtetésre jutottam, hogy a lengyel-amerikaiak és magyar-amerikaiak ugyanazt á fontos hozzájárulást adhatják eredeti hazájuk ideoló-giái és szellemi újjáépítéséhez; A lengyel ^ és a magyar nép problémái között lévő e-me közös viszonyi kapcsolat bizonjátására, elegendő említeni azt az alapvétő földrajzi tényt, hogy ugy Lengyelország ,mint Magyarország ugy fekszenek, hogy erőteljes nyugati és keleti szomszédok közé vannak beékelve. Maga a lengyel és magyar népnek á léte és túlélése abbeli képességüktől függ, hogy jószomszédi viszonyt létesítse- • neíí és tailsahák fenn minden szoinszéduk-kal ,és attól az irtótől,' amellyel alkíümaz-kodni tudnak az uj demokratikus és e-gyiittMíködési élétniódhoz.
Vizsgáljuk meg hát, hogy mi, mint a-rányláJET uj amerikaiak;, mit tanultunk A-merikától a jószomszédi, demokratikus és együttműködő éle^
ismerjük^ hógy mennyit tanuH^^ az: amerikai életmódból, talán akkor :késztetvé é-rezzük magunkat, hogy törekédjtink.ezeknek" az észsméknek és eszményeknek s^ár-mazásbeli hazánkba való átültetésé és népszerűsítése segítésére, hozzájárulásunk képpeh Európának szellemi ujjáépitéséhez, hogy jövőbeli háborúkat el lehessen kerül-, ni és megakadályozni. '--^f^M^:!/.;, í'^^^'^;-''v^;
MBAR mindenki hozzáadhat' az ^ itt következő sorozathoz; én legelőször is az amerikai gondolkodás-^ éS' éleünodn^ ama valóban nagyszerű' vonásaira • és; jelíegze-; tességéire gondoltam,- ami -a szabad és e-gyenlő emberi lények :tfirto^ékai.
Először^ áz ámérikiai életr^ szelleme; inély lehetővé teszi J Különböző nemzetiségi és társadalmi hatlerrel rendelkező emb^ek szamára, hogy egymás inel-lett- összhangban éljenek^/Jlásodszoni az amerikai életmód együttműködő és közös-■ ségi szellemé, mély mindenfelé tevékenységet és tervezetékét: vált ki ihindén közös-: öéibíen ví^ az élet származási, vallási és politikai terén való türelmesség szellemei ;mely lehetővé teszi, hö^'* különböző si:áiinazási» vallási és politikai csoportok teljés akció bad.ságot élvezhetnek, minden elnyomás Vagy üldözés néíköl. Negyedszer, gazdasá-' "gi egyenlőség munkák és állások elnyeré-- sébéní tekintet nélköí fajtára vagy nemzetiségre, ötödször, közoktatási: alkalmak e-: gyénlöségevGrnelyini^
I jákiT bő lel^t^sílg^
í^íí^téE^
4ii0éíi^létűí^ jól^^
és' kííspsséjii teVéke^^
■■'■■'''taáuá:;^^^assíé^ %i0ilö:í^^is'igy, ■ ■
^iíjSészimékHesí i^^^
való hajlandóság a társadálmiv politikai es gazdasági m^ezőn; ííyólcadszor,^készség ar-rarhogy szükséges változásokat és reformokat valósítsunk meg .még akkor is, h^ azok nem-tetszenek néhány kiválteagös ellenzőnek. Kilencedszer, áz embertársaink iránt való társadalmi felelősség szelleme, amely arra irányul, hogy minden embert ugy kezeljunkrés s^tsünk^^ipt égy nagy családnak á tábláit. Tiiédsz^^^^ kai élet demiokrátikus széliemé^ mély hajlamos árra, hogy ihíndén: pöl^íMi^^ sitsen, megadva nékik; m alkalmat, hogy szavuk legyen a közösség és ^ kor-^ mánytevéken^
-pZT A sorozatot f^^^ . • teleiiségig. A mi fől^rel^Iém^^ ban az, hogy üiat-módot találjunk arra; hogy az amerikai életnek éZéket^tJS építő
vónátót méi^agyárázzuk és átültessük Európa ielpus^öfcbrszágainaké^ kínzott népeinek, akiknek szükségük lesz valamiféle ideoló^ai Vagy szellemi átalakításra és- újjáépítésre. Amerikai/lengyeleknek és amerikai magyaroknak lesz al-kálmuk, hogy segítsége ad jaíiak^ l^ziárma-^ásbelir oráságáiknak,- mikoi^^^jd látogatásokat fognak ott-tenni^ és amikor az újságokat^ folyóiratokat és a rádiókat f og-ják arra használni, hogy magyarázzák az amerikai eszméket Európa népeinek. Talán ez még kötelesséigünlc és sorsunk is, hogy megosszuk -eüi^ópái barátainkkal azt, amit: mi oly szerencsések voltunk^ megtanulni demokratikus é& szabad Améiríkában. Áz eszméknek ez a kicserélése hozzájárul-hat egy tartós béke és demokratikus hala-dásr más szóval egy jobb és boldogabb élet építéséhez a világ mindén-népe s
— Saját tndósiiónh^f^^
?Z ÉV szeptember élsőCvátórn^^^^ ' tóttá a lioiidoni - Ma^i^^íBub rendes évi közgyűlését, mely nagyszáiöu má^ar közönség jelenlétében zajlnttUé á klub nagsrtermében. A közgyülésén-Kárblyi Mí-hályi a klub diszélnöké személyesen jelent meg. A~ Nagybritániai" Szabad-^ Magys^ok Egyesületének képviseletében = Dr^ Iványi-Grühwáld Béla' vett részt a közgyűlésen. Dr. Révai András, áz egyesület ügyvezető elnöke, levélben üdvözölte a közgyűlést, melyben többek között a következőket ir-
.-^ta;:-.-v-^^'-^i:::--^^^
»Á Nagybritámai Szabad; Magyarok E-
gyésületének a Londoni Magyar>K^ folytatott együttműködése fojíyamánm^ inkább megerősoclött béhnení az a naég-„ győződés, hogy. az nönök szervezete komoly félelősségérz ettél: törekszik azon feladatok :betöltését elősegíteni,: melyek a; külföldi magyarságra hárulnak. Ennek az őszinte elismerésnek: és; baráti érzésnek szellemében kérem fogadják legszívélyesebb joki-
.1 A. közgyűlést Radó Zoltán elnök nyitotta meg és haiás.os beszédben ismertette a jelenlegi m^yarors;zági helyz,etet és a klub feladatait á" következő egyleti évben. Utána* Károlyi Mihály emelkedett szólásra á közönség meleg ünneplése közepette. Károlyi Mihály beszédének befejezése után Szfisz Miklós a klub titkára részletesen ismertette a bizottságok és. a tágság mult ■;^':évéií'VéjgzéttímÍ0^^ ■:>:\'.--
Szimél^Sitó iljijo^ inditvá-
;:/:^:;-'iipiraíe^^
nek^ Szusz .Miklóst titkárnak; ugyancsak újból megválasztotta a mull évi';v^^^^ máhyt egy uj ta& bevonasaVáL A ■ . :: A^it^
után hálás szavakkal í^öndott köszön^^ a
klub tágáágának lélkesvés -4^^
tásáért és bezárta a k^^i^ulé^t. ■ j:.
-^ÁR beszédében fcijjéléntet-
te, hogy teljese egészében
einök véléményéti amit; M^gyárói^^ sö-
téf hélyzetéről^^miim^
rosszabb; inint' 1019^benvVolti Fontos: meg-■' állapítani,- hogy Magyarország elvesztette
a^hábbrut;:;N^csák' az ^>iirálfcddé> rezsim,
az üri'^osztály, mért-há mo#KnéM cse-: lekédni á: ntógyari' népi a tétlenség követ-: - ■ kézményeí Végzetesek lesanek; :i :'^-m^'--: \ A magyarság- még má is tiidtó^^^ " ségeseknek értékés k^^óinái szolgálatot■ tén-
V nií^Á^^ idő
ftféljébb néhánj^ heí^ í-^éntŐköMméi^ ;^zíépipr<^
V ^. n. történelmi :hátárQ]^^ a múnkífö és ^árasztrétégekbé is
hátolt. Ennek következtében á magyarországi ellenállásiak nagyon n^héz-volt a helyzete.
■■':'-MAz#Aj^í9Í.-V ■
lőseéitse; >>Még árT^ e-lőtt is felhívtam a magyar népet :áz erőteljesebb ellenállásra^ januái:l-i,S,ÖiS,rtólát--kézatomban,« -~ ' :
- nMért^É^ mélgsiíérvez-^ ni :az érősébb éllénállástfvMért r^-f lehet ^öíákii^^ ; Ehh^ szükséges^ h^
héssérivembereket^^Ebbetí á-^^s^ néiö yoltak^épéáek^^^r^^
A miárciu^ 'l^^élöttí íííi^lfé ellétiZék is' követett el hibákat^ A^ . ^snem^ remétíj^ MéfdésbénKí^ izésí^déféá
ésélekedm^ kellílíe^ Vbi*^*t^^é#^lléöl?i^^ ■rüléti áslpi^ : kell kapcsóílódnia; á^ Eör^áb^ílSarát-sag a SzoviétuttióváJ és á^többf^ szövetséges nemzetekkel és. a iszomszéd ílié A Taiiácsprégrjámja komoly és ^heiíiésak írott betű. Földosztás, a munkásság felszabadítása; közös harc á németek és á Horthy-rendszer ellen; A hárétéíen^^ dol él Magyarország sorsa és fejlődik: ki a barátság ^ a szomszéd népekkel: l&Héni szabad búsulnunk. Még Vannak lehetőségek^ jfiogy: a ma-gy^ iiép ismét ine^ötajssa --é Világnak, hogy képes elnyomói élleá harcolni. üdVöz-
»Whtétéshé^
: Mágyál?íi^ub^^^^
W^eiiicsét^^l^^
,_,;:Ií02,«,-.;vi::--.:,:;;;,^v
:X'--:
11
i
INA, , .