i-í::j-
6. oldal
KANADAI MAGYAR MUNKÁS
1^64 március 19
mii
mm
i-..'v ,'-
r^i V-T
l t
} .
(35)
— Igen, tudok róla. Találkoztunk egy koncerten, már régebben, akkor-beszéltem vele, csak rö\id ideig, mert társaságban volt, színházi emberekkel, ö sem jön, nem is telefonál, a cimét meg nem tudom. A-zonkivül más elfoglaltságom is van, mint hogy Márta kisasszonnyal törődjem. De megértem őt. Most még élvezi az egyedüllétet, az önállóságot az uj környezetben. A sziabaduszók közé tartozik, nem szereti á gyámkodást. Ha a körülmények kicsit is kedvezni fognak neki, megáll majd a maga lábán, ne féltse őt; Ha pedig szüksége lesz rá, mégleli az utat hozzám vagy akárkihez, ahol támogatást talál.
--Igen,—• nézett most már zavartalanul Mártonra Zsuzsa, ~ csak attól félek, hogy a valóságot néha összetéveszti az álmaival. Hirtelen fellángol, aztán jön a keserves kijózanodás.
_ Ez a fiatalság, Zsuzsa, — mosolygott Marton, maga tizennyolc-húszéves korában nem volt ssphá ilyen?
Zsuzsa a fejét ingatta.
—r Nem lehet mindenki olyan kis bölcs, vette kezébe Zsuzsa kezét. Az asszony ösztönösen elvonta ápolatlan, krumpli- és . álmahámozástól megbarnult: ujjait. Marton egy pillantása elég volt, hogy meglássa azt, amit Zsuzsa takargatni akart.
Elbeszélgettek kicsit a füstbement haza-'utazási tei'vről, az otthonról jött levelekről, aztán Marton felállt, a kisfiú ágyához ment, aki a rácson keresztül élénken hallgatta a társalgást,
—- Andris, illett volna, hogy \alami a-jándékkal lepjelek meg, ha már eljöttem, meg a mamit is, de nem tudtam, hogy en'e vezet az utam, azért itt hagyok neked pár "schillinget, vegyél rajta valamit a kedved szerint.
— Köszönöm, Lexi bácsi, az öröm megfestette Andris arcát. Mai-ton ötven schillinget hagyott az asztalon és Zsuzsa gyönge tiltakozását hallatlanná tette. Az ajtóból visszafordult az utána lépegető asz-• szonyhoz.
— Ne kisérjen ki, veszedelmesen hideg szél fuj, megfázhat.
Utolsó pillantásával Zsuzsa^ karcsú alakjának vonalait itta be, amint a háta mögül rávilágító lámpa fénye gloriolát font szőke feje köré.
Az autóbari gondosan beburkolódzott a takarókba, de ugy érezte, nemcsak a külső hidegtől fázik. BnT, szöi-nyü az a szoba. Minden elképzelést feíühnülóan szörnyű. Nem csoda, ha lelkibéteg lesz ott az az asszony . . . •
Marton látogatásának előzményei voltak. Egy este miss Walkot vitte hangversenyre, akinek csak igen halvány fogalmai voltak Hándelről, Griegről, és e téren mutatkozó fogyatékosságált szenvedélyesen igyekezett pótolni. Ott találkozott Mártával, aki röviden ecsetelte neki Zsuzsa nagy bánatát és nehéz életét. Miss Walk határozottan csiiios nő volt, de á sokat látott és tapasztalt férfi\al szemben valahogy elvesztette önbizalmát. Nem viselkedett azzal a természetes bájjal, amely egyébként vonzó tulajdonsága volt, taktikázni kezdett és hibát hibára halmozott. Marton még igy is kedvesnek találta és jóindulatú fölénnyel nézte el az elnéznivalókat, csak egy valamit talált egyre tűrhetetlenebbnek, miss Walk féltékenységét." Most is villogó szemmel nézte a férfit, amint a szép fiatal lánnyal intim beszélgetésbe merült, és az egész hangverseny alatt csipős, gúnyos megjegyzésekkel ingerelte. Márton eleinte nem is volt tisztában vele, hogy Phyllis csak játssza-e a féltékény nőt, vagy valóban az. Miss Walk pedig anélkül, hogy
szándékában lett volna, komolyan beleszeretett Mártonba. Oda volt, ihikor rájött, hogy többé nem ura magának. Azt hitté, hogy nem elég méltó parthere e sokoldalú, képzett férfinak. Kapkodva, rendszertelenül kanalazta az európai kultúrát, képzőművészeti, irodalmi és zenei sikon egyaránt.
Mártonnak jobban megfelelt miss Walk eredeti üdeségében, ahogy megisnierte őt, és nem mutatott tul nagy elragadtatást a miss igyekezeté felett. Ebben a nő Marton szerelme ellankadásának ujabb jelét látta. Egy napon aztán zátonyra- vezette viszonyuk hajóját. Mártonnak Bécsben \oltdol-^ ga pár napig, és miss Walk elintézte, hogy szabaddá tegyék őt ^s erre slz időre, igy együtt mehettek. A Hotel Grabenben szálltak meg. . ,
S ott támadt a lánynak az a szerencsetlen ötlete, hogy féltékennyé teszi barátját.
Szegény Phyllis annyira túlzásba vitte igyekezetét, hogy elvesztette a játszmát. Marton Ízléstelennek és kiábránditónak találta a lány viselkedését. Viharos jelenet játszódott le köztük. Miss Walk hiába magyarázkodott összetörve, ártatlanságát bizonygatva, nem talált barátja szivében irgalmat.■^■^^'k'\ --y-
Másnap együtt utaztak haza; A lány alig
ii-tő, l lyét 11 kö2 ibázts aztá megv;
szólt egy-két udvariassága hogy még
régi kapcsolat, a sorsot meg a ugy látszót hatatlanba. ^..Mikor Ma%Í^^^^ nos, Jconnyii és|g^^ h ba.óniiposg|^|örtént történt; Pe§zéljí£ m ogV a naponta kénysz^ i, és m . dig nemzőit ül^í,. hogy nem rendezd Mí^jelenetc erezte, högyí|feQ-1á^
godt^ mégkoráá^ maga gokon. j'-^l
-Egy ízben aifNSí'*'óllát1 tát. Eszébe ju#í r*'.'} egy h hallott tőle .Zri r - |n láttí
rozmaringot. VlfJW ta a tisztaság ^ finom, illatosf Zsuzsából árad; ; képeslapot sort irt rá és íi Vagy két-héti lapra nem jött lejtette Zsuzsát,, dó nagy üzlet,i
Aranyad érő felfedezés
opRAGATóL nem messze^— Jilové környé-^ kén — aranyerek vannak a föld mélyében. A kutatók ez idén az eddiginél nagyobb területen keresik az aranybányászat ujabb lehetőségeit. A közeljövőben sor kerül a Rotlev Bánya tárnáinak mélyítésére. A pribrami ércbánya dolgozói az említett tárnákban 170 méter mélységben ujabb folyosókat hajtanak, hogy a kutatók megállapíthassák, meddig terjednek a Kuklík és Slojir nevü tárnák aranyerei.
AZ EZ ÉVI turistaidény elején megkez-dődik az oi^zágban öt korszerű szálloda építése éspedig Prágában, a Cisarka-hegyen, a Karlovy Vary-i parkban^ Brno mellett a Dobrava völgyében, a Bratislava melletti Aranyhomok-strand közelében és
az Alacsony Tátrában.
* ♦ •
\ MÉLNIKI Csáb Hajógyár dolgozói ez idén három merítőszekrényes kotróhajót építenek szovjet megrendelésre. Mindegyik óránkénti teljesítőképessége 150 köbméter.
* ♦ .
X DUBNICAI Szlovák Kohóípari Müvek ^ dolgozói ez idén 17 félig automatizált csiszoló- és fényesítőgépet szállítanak Jab-lonec nad Nisouba, ahol e gépek segítségével az eddiginél jobb minőségű drágakőutánzatokat készitii étnek.
A
PRÁGAI "Fekete Színház" együttese pertheí vendégszereplésével síkeresen kezdte meg ausztráliai müvészkörutját. Az ausztráliai lapok dicsérettel nyilatkoznak a rajzolt filmek érzékeltető hatását megközelítő cseh bábszínház előadásáról. ♦ ■ * •
STARA TURA-i Finommechanikai ü-zemben sikerrel folyik az N—5 altatókészülék próbasorozatának gyártása. E készülék nagy segítséget nyújt a sebészetben a betegek altatásánál.
A DUNA—^VAG szei-vezet dolgozói a víz-erőmüvek maximális biztonságának elérése érdekében a Trencianske Biskupícé-nél le\'ő zsilipnél kipróbálják a vízmelegítő berendezést.
CZÜRKE, SZOMORÚ, nyomasztó eső fo-gad, ahogy Oswiecimbe, az egykori Auschwitzbe érünk. Olyan lengyel vidéki város ez, mint a többi. Takaros, uj házak, iskola, templom, vendéglő, bár. A mozi e-lőtt fiatalok gyülekeznek.
Különös érzés vesz erőt rajtunk, amikor csillogó, modem kocsival begördülünk az egykori Vernichtungslager, a megsemmisítő tábor udvarára.
A tábor ma múzeum. Igazgatója; az ősz-haju, fiatalos mozgású Tadeusz Szymanski nagyon kedvesen fogad az egyemeletes é^ pűlétben, ahol az Auschwitz-cal kapcsolatos kutatómunkát irányítja.
— Vannak családok, amelyek számára a háború ma sem ért véget — mondja. — A tábor felszabadulásakor körülbelül 180 kisgyermek élt még itt, ezek közül sokan
. máig sem találták meg szüleiket. Lengyel családok örökbéfogadtak, felneveltek sok kis árvát, akik közül több talán nem is igazi árva ...
— Sok év munkájával, a világsajtó segítségével, szívós nyomozással megtaláltuk egy-két gyermek igazi szüleit. Van olyan Js, akit egyszerre tiz-hüsz család követel magának.
— Ki az, akit teljes biztonsággal sikerült azonosítani, családjával összehozni ? -— kérdezzük.
— Elsősorban Hanka . Paszkót említeném. Itt lakik, alig 70 kilométernyire, Zabrze városában.
Szymanski interurbán kapcsolatot kér, hamarosan jelentkezik Zabrze. Hanka van a vonalban. Tíz perc múlva ismét a kocsiban'ülünk. Irány: a sziléziai ipamdék e-gyik bányászvárosa, Zabrze. A Pod Cro-nem kávéházban vár bennünket Hanka Paszko. .
Egy gyermek kéf igazi aiiyja
yUÖOGó ESŐBEN futunk be a sziléziai ^ Zabrzébe, amelynek névét így ejtik ki a lengyelek: Zabzse. Hanka a kapott személyleírás alapján megismer bennünket. A kávéházban nincs hely: késő délután van, mindenütt jól öltözött bányászfíatalok, elegáns lányok ülnek, tereferélnek. Hanka meghív barátnőjéhez, Mariolához.
Mariola jó erős kávét főz, Hanka pedig mesélni kezd.
— Igazi ne\em, mint Szymanski kiderítette, Ijudmila Bezljudova. Belomssz családban születtem. Négyéves koromban szabadultam Ausfihwitzból, édesanyám valahol másutt ^nylődött. A gyermekkori emlékezet fi^an, mint valami hézagos kaleí-dos3#íOp: a legtöbb emlék szertefoszlik, de e^es dolgok meglepően élesen maradnak fenn. Én nagyon tisztán emlékszem arra a napra, amikor karomra tetoválták a rabszámot. Nézzék csak, még elég jól látha-
en me) . , ez a 1 igy ér( ittől ve megen szony izébe, 1 megi] 'égen b kban v
tó, igaz, egy-két számjegy már szétfolyik: 77263. Ez már megmarad bennem egy é-letre . . . Nagyon fájt, szűrt, égetett. Bőgtem is. -
— Emlékszem még a barakkokra . . . Azt is tudtam magamról, hogy Ljudának hívtak, s van egy Alik nevű bátyám..
— Hová került a felszabadulás után?
— Egy lengyel gyeiTnekotthonba. Éfíkor kaptam a Hanka nevet. Később Örökbefogadott az én második édesanyám, Amália Paszko. Azóta lengyel vagyok.
— Mi történt azután?
— Hát . . . Egy belorussz asszony^ azt hiszem Bulahovának vagy Buhalovának hívják, levelet irt egy moszkvai lapnak és megírta, hogy kislánya a 77253-as számot kapta Auschwitzban, az ő száma pedig 77251. Gálja nevü kislányát kereste. Szymanski, a tábormuzeum vezetője rámtalált, s a szegény asszony ekkor azt hitte, hogy megtalálta gyermekét. Nehéz a karomon elolvasni a számot, de végül is hivatalos szakértők állapították még teljes bizonysággal, hogy az én számom 77263. Rengeteg levelet kaptam. Végre egy ász-szony irt a belorussziai Orsa városából, hogy biztosan az ő lánya vagyok, mert Ljudának hivtak, s volt egy két éwél idősebb Alik nevü testvérem is. Itt minden egybeesett. Levelezni kezdtünk, s a fényképek is nagy hasonlatosságot mutattak, mindenki felkiáltott: anya és lánya! Kétsgkivül ő az anyám. - - : ;
— Anyjának hogy alakultja.sorsa?
— Amikor én Auschwitzban voltam, a^. nyam Rávensbrückbe került, ott született meg második testvérem. Ma mind megvannak. Alik, akinek teljes neve Albert, Örsá-ban lakik^ zeneiskolás. Tavaly találkoztam vele. • ■ ,., /, ■■^ ■
Hanka lelkendez\e meséli, milyen felejthetetlen : négy hónapot töltött a Szovjetunióban. Orsa, Minszk, Leningrád, Moszkva . . . Híres írók társaságába került, Lev Kasszil és Kornyej Csukovszkij látta vendégül Moszkvában, a rádió és teíevissió hul-
sírerepelt, csendes sétákat tett szü-lofoldjen.
_ Nem próbálták . — kérdezném, do Hanka tudja már, miről van szó, s azon-nal felel is:
—r Kényes, nagyon fájdalmas dolgok e-zek . . . Anyám az első riap jórészt csak sírt, meg nevetett, ölelgetett, babusgatott, orult, hogy rámtalált; Aztán a második napon nagyon komolyan megkérdezte, nem akarok-e vele élni. De ő maga is tudta, hogy ez nem reális dolog, hiszen uj anyámnál, uj hazában nőttem fel, minden ideköt mar. Megöleltem, megcsókoltam édesanyá-
mat és meghivtíi,- on el h
jövőre Zabrzéba.
Ahol még neu
A MÁSIK "Aosí"' ^ sokát tudtul
#tahc
i-mekről amiko zi útra. [ről Kan jó emt klinát, 77253-£ ■ k. Krak Egyetei íve Halii
dúltunk BudapesJ^^^: édesanyja az a MJ; szélt. Zinaida B> • ' gitségével kerestíP, haláltáborban ves^j;? mu kislányt m( lakik, tavaly méf sodéves hallgatojJ
bek.
Amikor a lap szerkesztő dünk, kollégáink
— Ne is pró
ügy ez.
— Szomorúi
megtalálta anya
^"li Halina Baba].! |szóbaállr gukkal. Senkit seí;
— De miért í
— Amikor k anyjával együtt i Már aiTa készüld a vér szennw
Krakow után éri lak.
vele. Sz<
. 3 e most gyermek
örömhi nagyon itaznak e És akkoi
AZ kérdőre; gyilkosság
..?y náci * pborokbai a sok Csak eg;
m
m
^1
lfP!lW!il|»