8. OLDAL
KANADAI MAGYAR ML^NKÁS
»9
AMIKOR SZEZON KtlLlK
zr ÖSZ beáUtával a benti, fedél alatt folytatott szervezeti élet szilárdabb, tartaltnasabb és lendületesebb formát kezd magára ölteni azoknál a szervezeteknél, melyek a háború és béke politikai, gazír da£ági és kulturális problémái elöl nem dugják fejüket a homokba. Ennek a meg' elevenedéinek egy jelentős részét a mii* Icedvelő szinelőadások kell, hogy képezzék.
Ezt a kérdést azonban nem lehet cgu-pán azzal elintézni, hogy egy; szUkebbkör rü műkedvelő bizottságot, egy-két. rende^ zöt választunk és aztán minden kész. Antifasiszta szervezeteknél az egész tagság és vezetőség gondja. kell, hogy legyen. a mUkedvelés, ha azzal szervezetUnlc általános célját akarjuk szolgálni és nem valami zsákuccába jutni.
A mUkedveléssel nemcsak szórakoztatni akarjuk tagságunkat és a nagyközönséget, hanem lehetőleg helyesirányu felvilágosítást, nevelést is igyekeznünk kell nekik adni, sqt rajtuk át más csoportokat is helyesen befolyásolni.
.Ru a mUkedvelés irányítását nem-kol-lelcíHan végezzük, nagyon könnyen megeshet, hogy nemcsak másokat 'nem nevelünk helyes irányban, hanem másoldcal er gyüttmagunkat- is a megalkuvás, a reakciós posvány lejtőjére vihetjük.
Az előadásnak persze OK VÉTLEN szórakoztatónak kell lennie; ha nem az, ak-koi] valami baj van — vagy a rendezővel, vagy a szereplőkkel, vagy magával a szin-daratbal. De az, hogj- a könnj'en befolyásolható közönség »j6I mulat<( valamely színdarab előadásán, még nem mindig jelenti azt, hogy helyes uton járunk, \'agyis: hogy haladű célokat elősegítő darabot játszunk. ^ ..
A KANADAI magyarság rendelkezésére álló színpadokon "és műkedvelőkkel (a megfelelő művészi kellékek hijján) vak^ meruség. söL merő vakság operettek sorozatos előa'Öásába sodródni. Az operett meséje legtöbbszőr silány és hamis; értékét a pompás díszletek és ruhálc, nivős zenei ének és tánc adja; ha az utóbbi kellékek nincsenek meg (mintahogy egyetlen helyeit ülncsmeg kellően), csak kin és ön-ámitás az egész mUkedvélösdi. ^ -
Maradjunk a népszinmttvéknél, színmüveknél és viirjátékoknál, de különösen az antifasiszta vagy más, kbnondottan bala-dö színmüveknél, ba igazán hasznos miUL> kát akarunk végezni. A. konferálásra persze nemcsak a jobbaknál gondoljunk hot ez könnyebb), hanem a gyengébb da-rahxíknál is (ahol ez nehezebb).
J^V: múlt szezonban &z »Grség a Ilajnán« volt'az uttörö. Sok helyen még ebben a, szezonban is az lehet. A fasizmus elleni ha:^ még nincs befejezve, a fasizmus még lidrántsincs feJszámoUti!
-Jelléj? nagyon ajánlható a Kanadai Demokratikus Ixfagyaiok Szövetsége által most kiszerepezett i>Tiszazug«(» Háy Gyula szímuilve IZ képben. Tárgya a földbit-^ tokjncntó »egykeoc érdekében használt^iai;^.> zéuiti:érgezé.s sötét tragédiája. rlr Sokan a íiO-as évelőben kivándorolt Ata-gy^rok közül wgy goaidoljákv hogy jsme-" ril:\fi SO-as és -lO-es évelt Magyaror^»Sg-ját-Pedig té\-ednek. Hogy az egykezes ^ sco|:t^d^ milyen mély gyükeret vert Ma* * s^^iNíí"ssá^ csaknem minden vidékéíw. ^ meanjíre Ifcíörte é« megköíözte a nmgyar nép életerejét, mennyire kiszolgáltatta .á népat a^ leventézésben és egyéb »vitézi« raas2la=ícn át a hazaáruló uralomnak,, azt . csaiv allkor k*ozc\|iUc tisztábban s döbbené^ , tcs méretében látni, ha a»ra gondolunli^ , hogy ÍHor u ék csaknem simán tudták 45l- ^ áruin! <í5í> mlndmalg^ otí tudjuk irtani a ' , nemzetet a német háborús lsáb«.x fogvíu
3íáy 2>liszasug«-ja egy olyan ázömyü-' Séses Rnételj't tár fel nem2et|aus:ttit^ lóságában, melynek alapos megismerése ^emrsak a maltönlnretett saagy^Q^'szág megértéséhez hos közelebh, hanem annak megértéséhez is, hogy a felszabadítás ^ a. Horthy-üralom felszámolása után nd-(yen héklyötól keU gasdas^ és léircon ál megszahsiőitani a won^isor
(Folytatás a mult számból)
X. VÁDOL A TÜKÖR
s^Partízáiiok tükre ^ . . « Horthy magyarjai — Horthy magyarkái, Horthy gyászmagyar-kái — a tükörtől, amelyet ők ma-
guk csm^ltak, a maguk dicséretét várják. De a tükröt nem lehet hazugságra-birni.^ A tükör nemcsak megmutatja a szabadsághősök i-gazi arcát, a tükör vádol is. . Megvádolja a tükör Horthyt és Horthy gyászmagyarkáit magyar vér könnyelmű,. céltalan,^ gonosz elontásával. Mint egy feneketlen hordóba, ugy hordták bele a ma-
szük körébe, más "részig lanigépézetbeh akart inéíégi^jói aövedelníezö h€J tositani. De nemcsak ézék, hanem á^ iiémét nép légsziléisebb réteget is á világ: t^bbiíhepé^ jsátöli i-éndszéi^ léigázasától: vát^ ták ányá^ jielyzétuk^ sét. A német összességében véve Ií^kr"vért a^naVíVánScTlieni és"a a^art úrrá, rabszolgatartóvá; élős^ &™adLLf ellenf k^^^^^^ divé lenni s a világ minden többi
háborúba ^ népet összességében akarta leigaz-
I . TT ^u,,* ni, rabszolgává tenni, kiszipolyoz-
Megvadolja a tűkor Horthyt es j^^' ^ »^- ,' ^
a horthymagyarkákat békés-szom- -'jvundaz, amit a németek ellen-szedok vérének aljas^kiontasaval, ^gnél és ).szövet£égesnél« a hábo-Kozel egy negyedszazadon at ne- ^/folyamán raboltSk és rabolnak, veitek a magyar ifjúságot gyilkos ^^j^ előlegnek számit az egész vi-haboruskodas mindenre kapható ^^^^j^^^ rendszeres kirablá-
eszkozeve. Közel egy negyedsza-
zadon át nyomták el, zárták bör- ^j^q]^ a szándéknak az alátá-t^nbe, kmoztak halalra> húztak bi- i^asztására hirdették a nácik a fa-tofara azokat, akiken nem fogott egyenlőtlenségét, azt, hogy
a lelki mei^g vagy akik ellenmer- ' ^ ^ ^^^^^ %
get akartak adm a mérgezettek-
nek. Előre megfontolt szándékkal,\ ,. ,. . ...,..„.............,., ..... . ...........,
a »honvéd« szabadságharcos nevének meggyalázásával vitték gyilkosok útjára a magyar hadsereget. Előre megfontolt szándékkal : engedték szabadjára a mesterségesen eltörpitett emberi lélek aljas ösztöneit.
Megvádolja a tükör Horthyt és a horjhymagyarkákat azzal, hpgy
IRTA Hí
vannak »szolgafajták« — a nem. • németek. És hogy az »uri fajnak< joga van a »szolgafajokat« ht&. bolni, leigázni, kiirtani. Az »uri fajnak« joga van a »szolgafajok« kÖ2ül egyiket-másikat ideiglene.' sen a többi- fölé' rendelni hajcsár-nak. Megengedték hát Hitlerek a magyaroknak, hogy holmi >>tiiiiái ni« felfuvalkodottságban tetsze-legjenek, mert igy biztosabban, megbizhatóbban lehetett őket ipás leigázandó népekre uszítani.
Horthyék fenntartás nélkül se-gitettek Hitlernek azt a rendet íel-épiteni, amelyben a magyar a németnek szolganépe, akit az tetszés szerint fosztogathat és irthat Bár a »szövetségesi« hókusz-pó-kusz egyelőre még némi tartózko-
ásra b
fár igy lagyarc
ísból is olja H< Megví orthy 1 ogy esz „Ik-fejeki ^ !t. Az ( IS mag3 legsiví aság bőj osszu i( i-szágon ilen, erl iget. Ve mai és p st juttal usosfaze
(folytatás a mult számból)
De^ áz őrnagy kiabált: a vörösök meggyalázták bajtársainkat... Mi %
Iázták meg! De az őrnagy pattogott és azt mondta: -
— A faluban szabad rablást és tudatosán segítettek a németeknek fosztogatást rendelek el két órá-olvan rend felállításában, amely, ra. Utána felégetni a falut és nincs ha létrejött volna, a magyarság irgalom meg a csecsszopónak sem', vesztét jelentette volna. Az altisztek éljent ordítottak. A
Hitler a háborút nem csekélyebb legénységből is sokan. De sokan célért indította, mint a világ meg- hallgattak es maguk elé néztek, hódításáért. A világot akarta meg- pELDERITö járőrök közelitették hódítani egy kis csoport dusgaz- F ^ ^^^„1 r-o^r*^ ,r^if t?«««^ dag német gyáros, bankár és föld- a falut. Csönd volt Eccer-
hfrt^o^\7ÍmkYL A nácif^iesek ^® ^^^^ lángok csaptak fel,,A fa-bu-töKos szamaia. A naciteje^^^^ j ^ ^ ^ • ^ ^ jeíádt"^-
HiV -Ai
egy része maga is helyet szerzett magának a német plutokraták
lelket, hogy igazi becsületes magyar élet, hazának méltán nevezhető demokratikus 0&íijigyarország valósulhasson meg.
Ne alkudjunk meg a hamis árral, ne hátráljunk m^gra^ akadályok és a^megcd*
hogy nincs fegyveres erő íi faluban. Szaladni kezdtünkv A falu e-lején Boldizsár tizedes ugrált.
~ Már a harmadik házat gyújtom fel — ordította.
Ebben a pillanatban asszony szaladt ki sikoltozva *á házból. Kis gyermek ült a karján. Amikor meglátott bennünket; megállt.
dandó tények előtt. A haladás harcot je- lyan rémület volt az arcán, sze-
lent. Ne hagyjuk ki e szezon milkedvelö programjáról az »örség a Sajnáná-t, a 3f>Tiszazug«-ot és a ^ többi nevelő szinda-rabokat, melyekről később még ebben a (a-*- hasábban sz6 lesz. — ^Sz.^ I. ■ -
mén, hogy még most is feelémnyil-lalik a szánalom. A tizedes is megállt, pedig már a szomszéd ház felé iramodott a fáklyával. Szempillantásig elnémult minden. Tán
lETÁ GEEG
még az égő házak ropogása, pattogása i& elcsendesedett. Az asz szony hirtelen szaladni kezdett;
— Hová te? —- kiáltott Boldizsár és, nevetett,
A fál^tyát balKézbe vette és le^ emelte jobbjával^'^a fegyvert. Három ugrással elérte az asszonyt Boldizsár Ferenc teljes erővel a mellébe vágta a szurohyát. . A tizedes hamar kirántotta a szuronyt az asszonyból, aki a hóba bukott. A kis gyereke messze gurult tőle. Elállt a szívverésem. Nem is tudom mit csináltam^ mit akartam, de ,csak félemeltem a puska; mat és ráfógtain á gye-osra, aki már a gyermek felé ugrott. De nem lőhetteiíi^ rá; mert valal? megmarkolta a csuklómat. Szőís János volt.
— Ne lőjj arra a gyerekre — mondta hangosan —^, az a tizedes?; zsákmánya. > ;
A tizedes széttaposta /'az apro gyermeket a hóban . . .
)r»s
V
SAXD
Ar ZÁSZLÓALJ á^étszéledt.* Ha-1 •^marosán égett a falu. Olyaj
innék. Ml van. Hó; Iváltani: )gy becsiE ;ért mé^i átha.. . .ri l^liség! M )lna az ^ 'ermekün Szőcs Js )n. Akárc! falüban^í
— Gsönt
Nerii
— De ny Egész hd gta, ho^ öidizsárt^í' et. Igaz, y i lett volri
j)lnak a t< eg mégs enteni. {Iá iljón báíjl^
wmim a németek m&vm — mm immo iciket pusztítva el ott — hátiáini TDitatc napokat., mikoí kerüliátk 1
Icénvtdles^k. másokkal ^ttiéfe & WbM. txSűtítt KoSsairat Kíi»r «>vci£if>snob- it^t^^*. • __^ _ / • ^ 'v *.__
gyorsaii és kapkodya gyújtogattak és't>ltek, hogy rabolni nem is vojt Jdeje^enkinek. Voltak, akik a hazakban már fölmarkoltak valamit, amikorj-ájukszakadt az égő meny-nyezet."Mások meg csak ölni mentek a házakba. Véres volt a szo-ronyuk, meg a puskatusuk is.
— Istenem, istenem — nyögött mellettem az üccári egy szomszea-falumbéli —, mintha csak malacot ölnének. - . < ,
Igazán: olyan volt minden, m-gas hó; csikorgó hideg, visitozas, meg pörkölésszag. .
Az őrnagy este parancsba adW, hogy^máskoi: jobban kell csmajm a dolgot. Az altisztekvmegmagya-rázták, hogy élőbb minden meg-1 mozdithatól- öss^e kell szedm.#sze nemét fehémépet:meg mielőtt mególjMjvftein A ner gyűrjük magunk álá^és <ísak aztao|^ak in^ meggyújtani a házát. . Bp'"^*^
Éjjel a hideg rázott. Eddig mm-|pisztol:5^^k den éjs35alía anyámra, meg Flo^^|ttam a ^zfe cára^^ondoltam.- meg számoltam aftiszturiii]^ nanokaf- miknf kf^riHiMk haza. Hi-iF volt éi iá
|ÁSNAP|] is egésá^ genység/i ísl ettühkl^ délhéttS madtakíi esterünk ünk mégjíi rt, meg. m A város;^^ Amir&M kapuban-s| m Dániel y német la szekereink megkézdtt Csak ke|i| ?t mondta^' ^zbélintíEp PP hadnág
bennünk;et és. av helyünkrje xnaso^