— a neiQ. ■i fajnake :at« lóra-. Az »uri lgafajok«
deiglene-lí , hajcsár-[itleréká ni »turái tetsze. osabban,
őket más ^ni.
élkül se-ndetíel. 'ar a Dé-. az tet íS ii-that kusz-pó-artózkfr.
GYULA
ásra birta a .németefcet, mégis| lár igy is ^lég lizelitőt kaptak á lagí'arok a kifosztásból is,"az ii*-ísból is. A tükör ezzel is megvá-olja Horthyékat.
Megvádolja* a tükör Horthyt és orthy gyászmagyarkáit azzal isT aífogy esztelen, áemmihez sem értő ikfejekre bízta a magyarok éleit. Az e füzetben idézett hivata-ís magyar irásók mindegyikéből legsivárabb, közveszélyes osto-aság bőg felénk. Ez nem véletlen/ osszu idő-óta tenyésztik Magyar^ rezágon ezt a semmirevaló, esz->leii, erkölcstelen, embertelen ré-iget. Velük töltötték meg a ka-mai és polgári vezetőállásokat, ő-st juttatták »őrségváltás« cimén ; usosfazekakhoz, őhozzájuk dör-
4
GERG.
5a, pat-kz asz-dett. Boldi-
.... .1
' és le* 't. Há-szonyfc^ ővel a
tta a i hóba ze gu-i. Nem akar-auská-a, aki t. De
Szőcs
re —
zedes. ^
apró
golődzik a vidéki és városi intelligenciának az a része, amely a maga szűkebb hatáskörében akarja játszani ugyanazt a szerepet: a mindenhatóvtökfej szei-epét. Ebből a régtől tenyésztett rétegből kerülnek ki az Abtok, akik büszkék/ hogy. vérengző disznónak tartják őket, a Sopronfalvyk, akik csak a legbékésebb járókelőket ölik le, mert a kevésbé békésebbekkel mát nem birnak, a Fehéi'váryk, akik könyörögnek, hogy fölötteseik al->kalmazzák őket máskor is hóhér-, nak, a Schellek, akik jól tudják, hogy népmozgalommal van dol-giak, mégis ^könyörtelen megtor-lást<: prédikálnak.
De a vezetők felelőssége nem menti fel a vezetetteket a felelősség alól. Túlontúl könnyű volt Katót táncba vinni! A Bbldizsái* Ferenc honvé d förtelmes tömeggyilkos pofája semmivel sem szebb.
)r!9S
san . . . — nagyon fogtam a csuklóját, mert éreztem: már megmarkolta a pisztolyt és ki akarja rántani. Majdhogy nem birkóztam vele. A német meg vigyorgott.
"pGYSZóVAL: csak kenyeret a--^dött a német. Emiatt csatázott vele a hadnagy. Hus, kávé, dohány is járt volna. De nem kaptunk* A németek meg vigan füstöltek, ami-
- n
>ina az ego hazbol, karján a „ajj semmit, ermekünkkel. Estére bejött Papp hadnagy ur
Szőcs Ja^os fogott most csuk- ^ szakaszunkhoz. Megállt előttem 11. Akárcsak az öldöklés idején hangosan azt mondta: faluban. * — Fiam, köszönöm. Megmen-
— Csöndesebben—^mondta hal- tetted az életemet. — összevágta iü. , a bokáit és tisztelgett. Nekem, a
— Nem szóltam én egy szot se. közhonvédnak. Felugrottam eske-
— De nyögtél. - ményeri visszatisztelegtem. Aztán Egész hozzám húzódott és azt kérdezte a hadnagy: — Na, igta, ho^: látta, le akarom lőni fiaim, jó a vacsora?
oidizsárt,. azért fogta le a keze- _ j5 volna, ha hus is volna,
let. Igaz, hogy Boldizsárnak vé- j^gg e*kkis bor — felelt Szőcs Já-i lett volna, de engem is felkon- j^^^
»lnak a tettemért, *á ^érmeket-- _Az csak a németnek jár —
eg mégse Jeh«tett volna meg;-.- mondta a hadnagy és kiment, enteni. Hasztaíanul pedig ne ke-< ugy megutáltuk mí a nemetet, iljön bajb'á:á2/«rtíte/ . , ' ' mint a tetüt. A zászlpalj-parancs-
mmt Abt vezérőrnagyé. Boldizsárt es Abtot együtt kell kiűzni a magyar jövőből, ha azt akarjuk, hogy
.egyáltalán legyen még magym^ jövő. Erre is megtanít bennünket a partizánok tükre. '
És nem menti fel a partizánok tükre a vád alól azokat sem, akik
,nem szívesen, talán undorral, talán felháborodással tűrték mindezt — de tűrték. Az okosokat, akik teljesítették az ostobák parancsa- , it, a tisztességeseket,- akik alárendelték magukat a haramiák akaratának, a béketűrőket, akik hamis békeszeretetből lehetővé tették a vérontó, néppusztitó háborúskodást. Vétkes mulasztásuk jóvátételére hívja fel őket a partizánok tükre. "
' Mert a partizánok tűkre a magyar jövőbe is mutat. Megmutatja, hogy hol van a helye a magyarnak, ha nem akarja, hogy legázolja a történelem, hogy örökre eltűnjék a nemzetek sorából.
Ki kell, hogy vesse magából a magyarság raegrontóit,.neve meg-gyalázóit. Múltja szennyétől megtisztulva kell megjelennie a szabadságszerető népek színe előtt.
Nincs magyar szabadság más népek szabadsága nélkül! Mikor jön el a magyar szabadság napja ? Petőfi megfelelt rá:
Ha majd minden rabszolga-nép
Jármát megunva sikra lép
Pirok arcc^ és piros zászlókkal
fis a aászlókon eme szent jelszóval:'
»VUágszabadság!«
S ezt elharsogják,
Elharsogják icelettöl nyugaUg,
S a zsarnokság velők megütközik...
A történelemnek ebben a legnar gyobb pillanatában ugyanaz a nagy, szabad szél, amely a világ felszabaduló nemzeteinek zászlaját lengeti, fogja újra szabadon lobogtatni a magyar zászlókat is. Ebben a nagyszerű harcban, amely nem a ködös jövőben rejlik, hanem már meg iS) kezdődött, ebben a nagy megütközésben, amelyet Petőfi előre látott, Petőfi nemzete nem lehet a zsarnokság oldalán. Petőfi szemeivel kell meglátnia a magyarnak, hogy csakis a szabadságszerető népek lehetnek az o szövetségesei. Más népek rabsága magyar rabságot is jelent.
Csak a szabadságharc szent lángja tudja kiégetni a magyar lelkéből a német-pribék esztendők ' gyalázatát!
(VÉGE)
<m@6EX SZAVAK MiCGr^UtaS^^TA) 108.
le^: tárgyilagos, valöságos, valő^gal létezd; rBáíista: a realtómus hive: alti csalc a valóban létezőkkel ssántol és nem pusztfin kigondoltra, valami valótlanra támaszkodik; íreaMlűs: valósága; ami.ténylesr létezik; realizűi: megvalósít, valóra vált; reallzmits: as a gondolkodásmód, amely kiválóan az érzékileg észlelhetóre támaszkodik; as ^ fel^ fogás, mely a természet táxgytlagos át>* rázol&sát tekinti a mUvészet valódi feL. adatának.
rebeíUó, reblltö: pártütés, zendülés, lázadás, felkelés; iebelll»: pártütő.' felkclO^ lázadó.
lébusz: talány, rejtvény. \ «
recepció: fölvétel, befogadás; fogadtatSis. recept: orvosi rendelvény, reciprocitás: viszonosság, kölcsönösség;
reciprok: kölcsönös, viszonos. recitúciö: szavalás, előadás; recitál: ísta-
val. előad.
redakciö: szerkesztőség; redalitor: szejs kesztö.
redukál: visszavezet, kisebbít, leszállít'; redukció: visszavezetés, kisebbítés, leszállítás.
referál: előad, beszámol,
referencia: tudósítás, értesítés; hlvatkó-' zás valakire vagy valamire; refercn-duin: néptörvényhozáfi, amikor valamely törvényjavaslat kérdésében az c-gész nép szavaz; valamely szervezet tagjainak gyűlésre való összejövetel néli kül való szavazása valamely szétküldött kérdésijén; valamely szervedet-szövetség tagjainak nem konvención delegáltak utján, hanem szervezetenként (fiókonként, lokálonként) való szavazásai referens: előadó, jelentéatevö.
reflektál: visszaver, visszavet; vonatkozik, hivatkozik; renckt&l valamlie: var lamlt igénybe kíván venni; rerieUtanst valamire Igényt tartó; reflektor: tükrös messzelátó vagy távcső; fényt vtóz-szavertJ vagy kisugárzó készülék, fényszóró: reflex: visszfény, visszaverődés} visszaveriidö; renex-mozgás: önkéntelen-mozgás, amelyet az Idegekre eszközölt hatás idéz elő; Ideg-reflex: mozgás és tevékenység, amelyet az Ideg, külső án-g^r következtében fejt ki; lenexlőí meggondolás; megjegyzés, elmélkedés; (fény-, hang-) visszaverődés.
refrén: visszatérő sor vagy szakasz; a versszakasznak olyan réjsze, mely minden versszakasznU megismétlődik.
»y-vo«.e xuuA^v«>b, ------ harcban es OSZtOZKoaa»ua"»
ettünk, meá ^k^i^yeret, reggel . m^gy^^^^^^ köíshonvéd, a-j -J, délben is: Már harmadnapja S^-aSt akár tiszt,:aki nem igy m adtaküu^: Déltitán s:?ólt az ^^^^^^""l^^^ -lesterünk.hogy a mi szaka- trfr -4.aví»»iV»5;ba adta ezt
.Egy szavát.se. fií^rj^^^^^ készállásban vártunk, iük. ttem A liémetis. ordított. Eccer- f^^ ^ak egs^e mondta: .
Hi-na lek
50^
k volt ez a,-htomnc éves csőn- ^^T^^L%z enyém, * m&^héi^:^ / (l^iytatása következik)
m^^^m 8zöveí3«gcsel«5t. Ax fizott tnegínOt «emeteU leströl "^T**.^^