gyárak báli vagy farmokon dolgozó emberek, vagy tengerentúlon harcoló katonák,
m|n4tf^
següiik érre a ké^^^^
A háború hathatós sikerrevitelének és a békére váló felkészi^esnek^ l^züksége-sebb feltételé áZjíhbg^feSK népéiégy-ségesUmaradjon akaratában és célkittizé-sébení Ezt ;gyak^ képviselők a Ház  minden részében, de a közelmult-
ázp?Víldvül,; melyele nem segit^  az egyse-
■"-get*-;:v-->.;.v:.;;;.>;'^4:: '
.Bármely országnak egysége i& az álta-lános megértésen muIik.: Fél kell ismernünk^ közös érdekeinket az általános jólétben* Bármily megértést is csak az ismeretre ;és igazságra lehet alapozni. Egy démokr rácia hathatós mü népv is-: v
meretén és saját kormánya iránti érdeklődéséig alapszik.
Különösen így van ez Kanádábahy árinak földrajzilag öt félé v^ országban, melynek legtöbb lakosa abból a két fajból származik, amely nagy részét adta á nyugati civilizáéiónakiS^a valaki figyelembe veszi azokat a különbözetéket, melyeknek létezését fel kell ismernünk Ka-nádában, és az eddig legyüi-t nehézségeket, Kanada népének múltja magasabbra kiemelkedik, mint azoknak a miiltjá, akik ICanadát kritizálták.
IRTA BROOKE CLAXTON
selö klng mmiszferelnöTí parlamenti segéde. Ez a nyilafkozata a Házbau mondott hes^MéM^
ben a fomiáb.a/ii^ja .kép.viselőtjópéhiirs gyásával^, a ''TODAY'' ehő, nóvem-heri számában jelent meg. I A '/Today" egy angol-zsidó folyóirat, mely R. 8. Gordon szerkesztésében, kiváló mimkatársakJcály ^ hónapban indult meg Torontóban, Céljá: az [ összes nemzetiségi és vallási csoportok demokratikiis megértésének mun-kálása Kanadában. -
ló lehető legszélesebbkörü közremüködés-' ben rejlik. '■■.V'-/:y^--:¥í-^f--^^^^^^
A civilizációt azzal .mérik^; milyen; inéiv vü.szabadsága és mennyi. türélmétessége van valamely polgárságnak^ .Gsakngy lehetünk szabadok gazdaságilag és/társadáir ; milag, ha rendelkezünk azQkkail az elő- ; nyökkél, melyek a közös; célkitűzésekéit=-való egységes akciókból .és jnegegyfizések-bői adódnak. És- e célkitűzésekben nem; ál-: lunk egymáshoz olyan messzire^- mint• e-. gyes tekintetes képviselők velünk és a kanadai, néppel szeretnének elhitetiii. ;
Cs^k. rugy lehetünk szabadok és egysén-gések,:vha jnegadjuk :^az: e^énnej?; azt a tiszteletet, anii próbaköve, ^a kereszténységnek. Lel^^ü^H egységesek, f öltévé^: ha ügy yeíekedilnit ?riagu;nkfe ról; inint e földekének elsősorban álló or-szá^él^,;;, r,,-^ / . ./^'v.:;'..
A kanadaiak nagytöbbsége egységes a- ^ kár maradni a háborúban és békeben. A kanadaiak nagytöbbsége kész a tényekkel fészit;ést tenni az együtthaladásra, áhnak reálisan szembenézni ,é& a legnagyobb erő-f elismerésé vei, hogy ininden mas üt á s^e-
m^^^%$^í^m^    rl^?í°!í:?.i«!!2«:!"í"'í''i,'«>''ö ''ától ogy    olyan kezeléshez,.mint a többi kanadaiak-vagy az országnak különböző fajokra vagy vallásokra való feltagolásához vezet.
folyókf és tavak, a ipjált területek és sötét erMJm!^ farmok és
a ii^^árósiíiiic^^
áZi mély.két civilizációba gyökéreizve veszette a nyugati világot; és ez van Karia-
r díi; föl^^
száki saroknak, karjait a .két Óceán felé
tárja, amit Britániához semmi kötelék nem
füz, csupán az érdek^^
léke, az Egyesült;; Államokkal olyan mély
és terjedelmes baráti viszonyban van, a-
mitínás neanzeteki^^ ;
i'-P3Mjkpr;í^ngy^
dáirólij^ía^#ng^
.-egy^;áng<d|ká^ ra ivagyívzsi^áó^^
daíra,:megpsztatlan^^^^^ gondol, va- d
lamintbajtái^a^
kanadai nép nagjr többsége is.
Ökfc távol; í-a^
^:Qsszes;.izM
és .élő ,emb^^ /
szagunkban^;; n ply^n^^
nek .múltjárá bárki. büszk^^ p-
lyan emberek, kiknek jobb jövpjü^^k-vv^an,
mint akármelyik országn^^^
ra gondol ő, és ilyen az a Kajjádá> ;ámrt
nü,e fíázban adni^
Á yaloság az, hogy csakneanh mindent meg:yalósíthatun^^
sek maradunk. Ezt megmutatta a^^ ^háború. : De milyen előnye íeniié Quebéc^^^^^^ vagy, másnak abbpi, iia az;; jejgíce i magvát elvétik, Ai^ág2ik;.me löhiti a fajt 'a fajtöj, vallást # vallástól, [ tartományt a tartómánjrtóí f ■ Xz egység nem egy gőgös ^elgondplás.; hanem egy parancsoló szükségszera^^    -m^.^ jólétünket.
SZOljgáíjá.      r- ■       "'v^víH;;?^'':; ^'^
Én iíem ádpzptó
■nákv-íísem^imí^^
;hp^;^sizökM ■
SZERENCSÉTLENSÉGRE, vannak az or-^ szág niinden részében olyan csoportok, melyek reagálnak a pártoskodó fajbeli fél-hiyásókra, éá^ szerencsétlenségre vannak ö-tyán egyének is, akik tesznek ilyen 5 felhi-vásokat.
A feladatot, hogy Kanadát szolgáljiík, néiii'szabad egyetlen fajra sein korlátozni, és a jog, hogy szolgáljuk Kanadát, egyik fajbelire sincs korlátozva. Dicsőségére kél-lene lenni Kanadának annak, hogy éz é-
levelet, melyben ezt mondta:
»Furcsa dolog az, hpgy sohasem éreztem magamat annyira boldp^ak, hogy kanadai vagyok, amíg a világ egyes legjobb harcos férfiáival ide nem - jöttem és meg nem tudtam, hogy mennyire tisztelnek bennünket. Társaink: jó himevetszereztek maguknak a mult háborúban, és ebben is fenntartjuk ezt a nevet, sőt még jobbat csinálunk belőle. Minél több népet és országot látok- köszönöm Istennek, hogy kanadai vagyok.^:
Az a Kanada, amire ez a fiu gondol, a
nák; -hogy "niem kélléhe lenni Jmegkülön-: bözíbtésnek^ kö-
vágy egyik vagy másikTíhitvállásbó valók.
A mí feladátuiik ebben a^ Házbán. már amennyire hatalmunkban áll; ";uMna nézni, hofiry Kanadában legyen■m^ egyenlői: alkai^^ . tud, és; arra, hogy olyaíi: életet teremtsen sajátmagánák; .családjának és ütódamak
ebben az örszágbaií,anjiÍvMt csak
ez az ország, ha egységesek maradunk. ]
gyik helyé! a yilágnak» ahol a faji felsőbb-ség,nem virágozható; ■'''■''\^'''-t''\:
lágvijieglátta^hogy ini^
mát jiegjpbbán kifejezi és jmégérteti az
tÍS2^^
gya, hanem raktáron lévő anyaga.  ; "
Mikor .rbári^ ■ csattíakc^ ji?eíinéíétjiek ; játiszegezzük saját:,m^ ^'
: siéliemileg az p^^^ Cgyül«!ksHÍé^^
■ gázsáétaláiíságot okózj- m
vésbé igazolt, nem Krisztus . nypnadokait követi, hanem azt, ami élíen;^^ keresztény^"- ■ ség és emberiség felkelt és harcol ebben^á háborúban. í
/^^tóEBE(J:^tá^^ ^?^:ittáh3?óm^
nék,1mert t>tt születtem és olyan emberekéből'szárriiá^om, kik hárpna ^generáció tidé^^ ■ jét^ítaife^ipttr-^tT^toa ■
:-^:^:vídéki:ííEf í - ■
^:. ;:i«ék^'íié^kétíBéi)^ ;seijés;"i>i^pspé^^ :
■ •'^■iííás;ácáit^
' -:^vei4^ldikei:é&k^
: :.iií3ttMcaldábiü;r^^^
t^toináBQs^ é^