UTÓSZAVÁVAL
m az irij^apesti olcleveles gazdász.........--------......._______, . . , , ^— - , - ^^.^^.-^^^
82taJat(i:.,^dja el, egtj zsidó mmikásszázad ^ bajtársi köröknél nincsen, soha í!i%^^ri!f^^'^^^ ^ff^.^ ^^IJ- talpra n^m . - .
áje — és
Bitdap(Á! y oroszországi Silinkáig.
nem is volt a tanrenden, vagy na- Ezzel az önklnzó elfiaíár^zfc pírenden . . . a szabad gondolat. f^^.? ?z ^-ó^ nemcsak oMiaa-
. * garol, közelmúlt eletéről aéoU oü-
Azt,ho^i3zág szakmunkásainak, mérnö- /pSUDÁLATOS kettőssége a lélek- arcképet, hanem a munkásszáza-
iragnagr:: inek, orvosainak, íróinak, laná- ^ nek, hogy az az ember_ a korbács alatt tartott ember-
ir lelkii;] Inak, színészeinek, tudósainak szerző — aki az életét számta- """^"""^^ «««4.^^«^ ----
laggondí., , tékes rétege — ezt nem tudták lanszor kockára téve fegyveresen
meg
hk a korai ifjúságuktól marta- harcolt — a brjánszki erdőben —
anyagát is. pontosan jellemezte.
Csak két mozzanatot akarok kiragadni a kis könyv eseményeiből.
áDR:i
ianulm:^ idta e/(|v
i
ivedök sLx özül klilfií, tal foglaki;' írmegbet^•;<; mertet fed
:i8i4- ■^'^
I
TrniwaDMmMwiBÁíM
S' JÓZSEF
Imexikói szabad magyar kluboktóber végén.
la baktériumokról és korának legki-jb orvosai is fantasztikusnál fantasz-sabb elméletekkel igyekeztek megma-tázni a járványszerüen fellépő szep-{ Ámbár eredményei kristály tiszta, és, ;tlett csodálatosan egyszerű bizonyité-lii alapultak és a gyakorlatban fényebevált eljárása, csupán csak gúnyt és kákát, rosszindulatú és becsmérelő
tóztathatatlanul terjedt s ezzel egyidöben elborult elméje is. Bécsbe szállitották, a-hol egykori orvostársa, talán -egyetlen híve és őszinte barátja, a világhirü Hebra bőrgyógyász-professzor karjaiban halt meg, hosszas -szenvedés után, a döblingi elmegyógyintézetben.
Az egyik: Orosz asszonyokat, lányokat, gyermekeket terelnek a keretbeliek az aknamezőre s a munkásszázadbelieknek megparancsolják: szedjék le a halálnak szánt szegényekről a prémes kabá-. tokát. A könyv szerzője megii-ja,
hogy: a parancsot teljesitetiék___
De hogy a szerzőnek és többi sorstársának rai a véleménye az asz-szonyok aknárahajtásáról, a hullarablásról, aiTÓl nem tudtunk meg semmit. "
Ha a £za3[3adság íevegé^e átjárja — és át is fogja Járaiá a fcsszsBr-í^ezeVt mB^ST közéletet; »a ms-gyar név me^m szép IeEZ.«:
" , <SEEGELY SMIBQR (VÉGE)
{leisarüN szavaid mA^s^/mmATA'i
128.
A másik: A bevonuló munkáa? század egy kutgémre felakasztott; •^iA/ri7íLETÉrc és gyakorlati eljárását ha- orosz parasztot lát. »Csunya volt.«
irányzati^^,.
iákat kapott. Magyarsága'és pedig
'sével t^e^'^J, a magy^"
íiem alkuvó, haladó szellemű magyar-. miatt is sok üldözésben volt része. - Inek utolsó 15 esztendejét itthon töltői , a Rókus-kórház sziaészetí osztályát tite fetó'® 'ive. Bőven volt alkalma, itt is bizo-smertzsfJ*^- jkokkal alátámasztani antiszeptikus, é fl8I5^^^' ísánafc-Jielyesség^t =és bárrá.JRókus-. n nébáii^^^'^'^^^ elképzelhetetlenül elhanyagolt ál-2gl sj^{a?:"'"3an volt a Bach-korszak alatt, Sem-i, moder*^,*?-' "^iss osztályán .kivételesen jó volt a áezésév^®^'giZermekágyi lázmeg-ill. a si^®^ :3dések arányszáma, hála az általa jy^'^alarpevcjétett egyszerű klórmosakodásoknak.
gszünteSg;^ műtétje közben, egészen jelentékte-jusztjtáíen lüs karcoláson' keresztül. azután be-
lála után mintegy 10 évvel az a^igol I.'ster újította fel. Néhány évtizeden keresztül Listert nevezték az ^^antiszepszis atygá<r-nak, ez alkalommal azonban az u-tókor tényleg hálás volt és igazolta nagy ha-íánkfiát; 1905-ben Jenában kiadták német nyelven összegyűjtött, munkáit is. Semmelweiss egyénisége azóta a szépirodalomba is bevo:iult és számos kiváló mxmkára inspirálta 2 világrész íróit; E helyütt csupán azokat említem meg, melyekről felteszem, hogy kevésbé ismertek, mint Msma Kehf isclr osztrák orvos-iró drámáját, Theo Maiadé orvostársáról iít re- ^ gényes életrajzát és Iiouis Ferdinánd ©esr ' toQcihes-'CSIine életrajzát, »La vie et 1'-
ennyit mond erről a látványról, a szerző. A többi sorstárs még enyr. nyit sem mond.
Nem arról van szó, mintha én a szerzőtől azt követelném, hogy. sirjon, vagy átkozódjon a látottak, a hallottak fölött. Dehogy! . De., mégis csak érdekelt volna, mi volt a véleménye neki s a sok-sok kin-szenvedésen keresztülment századnak is —azokról a gazságok-, ról, amiket másokoia követtek el;a hivatásos zsiványok. . k '
Bizonyára volt ^leményük' és' csafc'félték róla beszélni, még egymás'közt is. Tán féltek a soraik között megbujt judásokká lett fér-
5zerü feíuíc .cak szervezetébe azok a-kóivókozók;' ^részletes tanulmánya angolul jelent még.
« . f ^^f<kV^tn t''\.\':-Vf Pt^Xw "aH«<%«« <raSY*^%«w*y«1 '
igér2éssaE5o :/ek ellen olyan fényes sikerrel küz-yeireafiS: Js amelyektől tízezernyi emberéletet volt ísréi'. 'X meg. A fertőzés lassan, de feltar-
oeuvre dé Philippe :Ignace Seinmelweiss*,
méllyel a Rennes-í egyetem nagy arany- - gektŐl. Lehet. Az is lehet, hogy a ' " " ' szerző ~ ez a könyv, lévén özák-
tíiájáh ki^ ésíö dóinkról az elso írásbéli mtókájá
táréái lelki és szélleftii életét sök-^ oldalról megvilágítva bemutatni; Dé éh azt hiszem, hogy az állÜts-fogl^lás hiánya •— ebben az ését-
érmét nyerte el.
Dóka Tivadsr_(1825—^1908) néhány or^ vosi tárg3m -közleményen .kívül irodalmi munkásságával vált dicsőségére a magyar névnek. Körösi Csorna Sándorról írott
Mint Görgey segédtisztje, szabadságharcunknak is kimagasló alakjai közé tartozott. A 3 Jendrassik közül Jenő (1824— 91) már csaknem egy évszázada büszke-ségimk; kolozsvári, majd budapesti egye- . temi, tanári működése idejéből, főképen ' izomélettani kérdésekkel foglalkozó munkálatai révén. Eraő^fia (1858—1921) fedezte fel a higany vízelethajtó hatását, számos nagyfontosságú kórtaiú kérdéssel.
degenaj Is'*^ 3almi Kiadő« által 1944-ben sNYlS-,T« ciií^-'''Ott magyar verseskötetből/vettük,
nt m r . ' •
s ✓ _
jevelt^*^,;"^«^»
-^%\ H^i ik'f "
ki
Lett enbeo
HolflJ-
^^sh&^ a Éiáz,, fessek a t£uaya,
■ Nesn Tsgycls éw |6 anya!
Mi |ö i^nya,
-Kénseinets s gyereScét: . Kéíí kezéven
' A g<oz!SGCSi' ^re&ét.
Aki minket Belesodort,
> M^[^'&02^ azt a séj^ -Nyíljon meg. a "Föld alatta
"^ÉnSesütt, ahova íép!
: ' - -Szatoájía rá.
JLr'gOOíSZm-, _
.«-_v5S«sa.pi3tt|ái%.....
^ ..Ites- foríjfe-' .
bén a szerencsétlen halálbaküldött asszonyséreg iránti részvét híánijra^ -—nem véletlen és néníí; az irói é-'' legtélénségen muIik. ; : ' *
qZEÉZÖM yaloság-leírasa itt; ^ ^ zen a vonalon, egészen szokató,
lan pontossággal muko Szári-; déktalariul is azt mutatta még, a-mi — a leglényegesebb. A lényeges majd 33 idegbajok és sok más kórforma szerintem pedig az — a kis. könjrv-magyarázatával és gyógyító eljárásával bgj Játom — hogy: a »szegedi gazdagította az orvostudományt. A bar- / gondolat« nemcsak azokból pré-madik generáció, ma is élő tagja i^ránű ggite ki a részvétet, az emberi ér-(1893) az idegrendszer élettanával és a zéseket, akiknek bunkót adott a vegyi ingerhatások törvényeivel fogfaiko- kezébe, hanem azokból is, akiknek zott, ezenfelül számos uj Vegyi vizsgáló gz a bunicó a hátán táncolt. A nyü-
eljárássaH sok elismerést aratva a földi szakirodalomban is.
kül-
.Eás^ Horáayl lYigyes egyik egészen kimagasló egyénisége volt korának (1828 —1919), A Szabadságharcban aktív részt vett orvosi minőségben s emellett kiváló politikai érzéké is megnyüatkozott nem egyszer kényes helyzetekben. Világos u-tán évekig az Üldözött szomorú sorsa jutott osztályrészéül, a kiegyezés után a-zonban pályája, hatalmas ívben emelke-
zottakban is kihalt nemcsak a maguk, de a mások iránti részvét ^, emberi együttérzés is.
Uj arc ez? Vagy uj a ^szegedi gondolata zsiványáé? Nem! Egyik sem az! Az egyik a törvényenki-vülívé tett pária, fakó arca .A másik arc, a. ^szegeíii gondolat« állatian torz vigyorgásba kövüít arca pedig már századokon át kisért á magyar történelemben. Dózsa Györgyöt, a magyar szabad-
dett, A világot beutazva s tapasztalatait zsa Györgyöt, a magyar szaoaa-felhasználva az orvostudomány fellendi- sággondolátnak ezt az óriását, iür
zes vastrónra ültettek és ^tréfás gyilkosok a »sze-
téséban páratlan "^eredményességgel működött. Különleges előszeretettel foglalkozott a belgyógyászattal, melynek számos világszerte elianert és elfogadott Vizsgálód-eljárása fennen hirdeti orvosi zsenijének nagyságát. A budapesti Tudományegyetem idegkórtani-, majd' egyik belgyiögyászati Minikájáí: évtizedekig vezetve, örékbeesü mraösásságot fejtett ki, mélyet Caesar fía vézetfeitél- halála a-tán hasonló szeHembess ^folytattak:
' ffi'ölytatása--következik) " '
gedi gondolata ősei: a jobbágyirtó s ghetto-tartó középkor magyar hatalmascágai.
Zszdóöléssel kezdték működésüket a XX. század barbárai — a-kár' a szegedi halászcsárda, akár a müncheni sörháfz szülte Őket s'munkás, paráázt s értelmiség.ír--.' tMífe: 'tással fé!yta*tíák. Tégöl — iáémm, '— békér» népekre tört fegyveres utón-é álló:hadtik De .az^az utvOJia-?;.' telt^Ss: színpadi, s^p^űim, sslnésasí.-
taSteUa: táblázat, adatoknak táblázatos feltüntetése; tabelláris: táblázatos.
tabemákulom: sátor; oltárok, szentképek
fölött védőmennyezet; szentségtartó. talK^ (tabesz): sorvadás; tabes dOKialiW 'Vtabesz dorzálísz): hátgerincsorvadás.
tabletta:. korongalakura préselt anyag'
többnyire orvosság), taboriták: a husziták más neve, amelyéét
Tábor csehországi várról nyertek, tabu: valamely személy, tárgy vagy hely. szent volta és sérthetetlensége; sérthetetlenség; érinthetetlen, tilalmas, sért-^!. hetetlen valami. . -
tájfun:'foi>ró, romboló déli szél, amely fö*. leg Japánban és környékén pusztít.
tölísa: megállapított ,ár» határozott niejg-becslés;, díjszabás; taltsál: becsül, értékel, árt szab, dijat szab. talitika: kiviteli módszere valamely sztra-tégíai tervnek (az a tudomány, mely ilyen, harcászati módszereket tanít), ü« gyes mesterfogás, mesterkedés, cselfogás, fortély; tditikáz: mesterkedik, fortélyoskodik; taktllais: harcász, a hadviseléshez , értő; mesterkedő, forté-Jyoskodó.
taMus: ütem. -
talár: palást; pap, fejedelem, bíró, ügyész, ügyvéd hosszú ünnepélyes (hivatalos) felsőruhája.
tal^tum: tehetség, kiváló szellemi erő;' talentomos: tehetséges.
talLmiám: bűvös tárgy, amely álUtölag birtokosának szerencsét hoz és őt a szerencsétlenségtől megvédi.
talmi: ál, hamis.' ,
talmnd: tan; a Krisztus utáni zsidóság vallási tőrvénykönj^e; tcűmudista:^ tal- . mud-tudós.
tambair: dob, nagydob; ezreddobos, katonai zenékart vezető altiszt; tasntmra: délszláv hűros hangszer; tambasrlnr-egy'-fenekü csörgds kézidob, amit táncosok használnak.
tom-fiam; bugó, erőshangu ütőhangszer; a» mely jeladásra szolgál; nagy zaj; hír-• verés. '
tíssjgúl: érint; tangeas: érintő.
tcmgó: délamerikai eredetű tánc neve.
taBik: fémlemezből készült folyadéktartó; páncélos harciszekér, mötorhajtással, gépfegyverekkel és ágjmkkal fölszerelve. ' tafota: kárpit, mely eredetileg szőnyeg-' bői, majd viaszos vászonból készült, most tőbbnjrire selyemből vagy papirosból készül; t^étáz: kárpitoz, kárpittal bevon.
tasRs: gőngysuly; valamely áru csomago-' lására szolgáló anyagnalt súlya, amely a- bruttó (ossz-) fnalyböl levonandó, hogy megkapjuk a nettó (tiszta-) súlyt jegsrzék; díj- vagy váratőíeleís ácgyzéke; búrúriegyzék, árszabály; dij-bzbMb, * - ■ ^-,
