fiit
mmm& ummm
/íf , :w ZOLTÁN
nlékeíí í   -íreVíói ^'Ssafmd Magyarság*' fo-
\tra rat
és egji tne is í eli volt
megéri rba álü ttcolták
be gsi asszevei/ éztek t im ,a fia' irgonc,! ken tulí.
ndesenl idulőt:
1X1%
apata
ünfc, a I nket. 0' ^ dulattól ny, paf énk. £í
átszőtt I k nem
udvaré ) ját, ha' tor KIí )42-ben'
Bácslcf' 3ktor ott, a I.
került! iág« al
mbertj Szerk.p
etek i
Neherf jét. (^1 hogy
apró ! Ié,in5 .
be M esetbei f
égesj, ■ közti I
igyV ^
esni, m észlete|
mitn| biróí| k ellf
lét hétig (a hivatalosan előirt, de 5oha be nem tartott 48 óra helyett), hogy nyomok ne marad jakiak. Felvették ugyan panaszain-ut a jegyzőkönyvbe,   de azzal, iogy azokat-bizonyitani nem tudr íik. yégül iffa vizsgálóbíró vala-iiennyiünk fogva'tartását rendelte íl.   Brré tovább fellebbeztünk s olt, aki' óvadékot ajánlott fel.Mig z ujabb döntés kijött, természe-^sen valamennyien zárkáinkban f laradtunk > S' egyetlen szórakozá-ank a napi-séta maradt. A fog-' ázgondnokság .tudta jól, hogy a ' Drtönélet'n'egyedannyira se fáj, 3 van zárkatárs, azért válainenyr 7iünket szigorúan magánzárkáin tartottak.
EGYÍk séta alkalmával el-mosolybdtaití. A börtönőrök e-/ike.   Farkas'Vendel főtörzsőr-c estér :^tir<f rámrivallt: »Mít rö-4g7^<Fi&tÁ\ Hroltam és merész. 1 yugodtah vi^&zaválaszoltam: »E-"ször Jg,'iném röhögök, hanem mo-"lygok*--'M^ásodszor pedig a mo-.4^;2ygást ^öbií tiltja a börtönsza-l ilyzat.« '»Na,^ majd megtanítom agáta^ börtönszabályzatra!« — öltötte Magából kikelve Farkas /endel; S líágy baj lett belőle, irkas Vendel (milyen jellemző )v) — a mai napig magam előtt k)m hasas"^ alakját, őrmesteri, ]rdon,.törzsörmesteri, tekíntélyt-!ó bajszával,, szúrós szemeivel, L í^és'oá'Íg)j/ekezetével; hogy a da-
coB ^politikaiaknak^ • mQgmutsiS2&t hogy a börtönön belül ő az ur, mégha a falakon kívül szóba se állnak vele . . . Farkas Vendel — fegyelmi eljárást »tett fólyamat-ba« ellenem. A vörösfaló főügyész elé kerültem, aki rövid uton négynapi sötétzárkára ítélt, napi kétórai kurtavassal.
Az esetnek azonban valamiképpen hire:ment, még a szabadlábra helyezésemet kérő kérvény is épp tárgyalás- alatt volt (Aldcorra u-gyanis kid'erült, , hogy az egész nagy;apparátussal felfujt ügy mögött alig van valami; az egész ü-gyet a csendőmyomozók s>csinál-ták«.) A főügyész most azzal kísérelte meg szabotálni 'a szabadlábrahelyezési kérvény tárgyalását, hogy fegyelmi eljárás alatt állok s mig azt ki nem töltöm, ő ki > nem eiígéd karmaiból Hát ki is töltöttem híven, az utolsó percig.
Később tudtam meg, hogy. a törzs őrmester szülővárosomból származott, ahol 1919-foen alaposan elverték. Ugy. állt hát.bosszut, hogy kurtayasat veretett arra, a-kit az. őt egykor elyérők barátjának —r hogy ugy mondjam, jogutódjának , —:. tartott.. S rossz.. sorsomnak épp^vele kellett,összehoznia!    ...        ; „ .
ALIG álFcaiú ki a négynapi söté- • " tet, egy szép délelőtt lehivatnak a titkán szobába. Megint két feltűzött szuronyu csendőr. Magam sem vagyok éppenséggel alacsony termetű legény., de az.egyik, csendőr bizony nálam jó fejjel magasabb volt. »Hogy van, titkár ur?* fogadott gúnyosan.' »N^ vagyok títkár« — feleitemi >>Majd i^évallja, ha magunkkal i^^tik.<c
Mtful Imímí f&ímí ^z^nezk^éésr^h
zött* Z&hB éMmmhm mm Jáfíasn arra - s. fa^almam -sem volt,- sBít s-' karnak tőlem. De a e^nűmék @-. rősködtek, hogy vagy-be^alfem,-vagy visznek magokkal - helyEzínl szemlére. Én pedig igazán a íeS" jobb akarattal sem tudtam wlna mit vallani
Ha valaki csak kicsit megjárta Horthy-Magyarország bortöws^t, tudja, hogy a főkapitányságon és Hain Péternek kiszolgáltatva lenni, mit jelent. Akit. valaha vidéken tartóztattak le, az arról mesélhetne, mit jelent csendőrkézre jutni. De a csendőrökkel való helyszíni szemléhez képest miiidez semmi sem volt. A helyszíni szemle annyit jelentett, hogy az embert viszik faluról-falura és mindegyik falusi csendőrőrs addig veri, mig bele nem fárad. (A csendőröknek pedig jó fizikumuk van és nem egykönnyen fáradnak bele . ; . )/
A CSENDŐRÖK azzal búcsúztak, ^ hogy visszajönnek és visznek a túrára, őszintén bevallom, meg voltam rémülve. . Szép kilátások, gondoltam magamban., .S próbál-, tam a szobámat takarító vagánya révén jogtanácsot kapni, vájjon lehet-e vinni valakit ilyen csendőrségi kirándulásra^ ha az illető vizsgálati fogságban van?. A va- . gány azt állította,, hogy erre .még, nem volt Pécsett eset,,— de ilyenkor az ember lelkileg ugy van beállítva, hogy minden rosszra elkészült, meg aztán tudja is, hogy •egy »politíkai<c nagyon védtelen és
államvédelmid   alapon mindent lehet csinálni.
Este hatkor hirtelen lehivattak a gondnoki irodába és közölték,velem, hogy azonnali^ hatállyal szabadlábra helyeztek* Dé mi lesz a. csendőrökkel? —-gondoltam ma- ,
léptem^ hm'Qnf- ei§Bm Wríik^éZ'
azéts, ssm BáÖaiB,; ,ée még ér^k muívB is, lia Qccáiakbaii feStazStt szw^nT^ esenáomket íáUsm, óva-t©s2m.Mtó£B2§gé; li€Tííltein és ie-
_ _ megiTarai, míg
elhagyták házunk táját.
' nevét mindazok, akik a ma-. ^ igyar munkásmozgalom fejlődését :6gyelemmel kisérték, jól megjegyezték- A pécsi szénbányászok- a munkásmozgalom harcos részéhez tartoztak; a bánya tulajdonosával, a Duna-Gőzhajózási Társasággal, solcszor álltak harcban, sztrájkban az éhbérek miatt. Egyik éhségsztrájkjukat, a 30-as években, csak egyesült katonai és csendőrerőszakkaU meg sortűzzel lehetett elnyomni, melynek halálos áldozatai is voltak. Azóta Pécsett -izzó volt a levegő; mindig . :^készült valami« s Mindszentkor a sortűz áldozatainak sirja virággál volt tele. Pécs mindig küldött legalább egy szociáldemokrata képviselőt a parlamentbe. Sokáig Esztergályos János képviselte.
Ha,.^mikor a Vörös Hadsereg-Belgrádot felszabadító katonái PécsrKaposvárig hatoltak s elérték a Balatont, a keszthelyi csendőrkaszárnya szervezkedésért ösz-sze-visszavert földmunkásaira gondolok, a pécsi börtönben töltött i-dőre, a pécsi szénbányászokra, a-kik a tárnák mélyéből végre a napvilágra jönnek és aki|: minden bizonnyal vállvetve fqígnák. küzdeni a Vöröa Hadsereg hős katonáival Magyarország teljes felszabadításáért.
I
•zsirosparasztság, sőt esetenként a szegényebb rétegek
becstelen bűneit a jugoszlávok ellen. Ezekért a bűnökért
felelni kell és a háborús bűnösök — magyarok vagy nem-
vmagyarok — fizetni fognak. .      ; Hogyan magyarázzam, meg a külömbséget például
Akimqv Iván zimonyi kisparasztnak? Akimov Iván ala-. csonytermetü, magyarul egész folyékonyan beszélő szerb
kisgazda, aki már az első napokban csátiakózott a par-ihítizánókhoz. Akimov Iván ékes magyar nyélveri meséli el, ■ hogy mit is látott ő a magyarok által megszállt Zimony-
bani.;
>  — A magyarok összeszedték a szerbeket, oszt élye béhajigálták őket a Dunába a jég alá . . . ameljrik felmerült a vízből, azt puskatussal meg dorongokkal agyon--"Verték'V' i  '       > ' ^     - .A jugoszláv kormány felveti a háborüs bűnösség k^dését.   Miután Olaszországgal szembén leszögezte, h«gy a szlovéniai, dalmáciai és primőrjei fasiszta megszállással kapcsolatos felelőség kérdésében a jugoszláv nép nevében követeli Roattá, Gambaira és más tábornokok, réndőrtisztviselők és fasiszta tisztek megbüntetését, ' 1944 november 25-én a TANJÜK. hivatalos távirati iroda egy rövid közleményt adott ki, amelybén emlékeztet a "inágyárbk által 1941 november 25-én kivégzett-tizenegy jugoszláv hazafira.   1941 november 25-én Noviszádon * (Újvidék) ugyanis a magyar megszálló hatóságok fel-akaszföttak tizenegy hazafit, akik a helyi paitizánala-kulátok és a nemzeti ellenállási mozgalom szervezői,voltalt. A vértanuk közül csupán egynek a nevét sikerült ' megtudnom: ez Vjekoszlav Bákulícs agronóm volt. Jegyezzük meg jól nevét — nemcsak a jugoszláv népek, de ininden szabadságukért harcoló,nép vértanúja ő. Vér, akasztófa, rablás, fosztogatás; önkényeskedés es erő-szálf ^jelzik a magyarok uralmát az általuk megszállt jugoszláv területen. Ezer és ezer áldozat siratja áz orgo-/vátíj^ és izsáki gjrilkosok »felszabaditó« kormányzását. '    . ■   Dé. lássuk csák, mit is ürV a-Jugoszláv Antifasiszta ; íf jűsáki Szövetség hivatalos lapja, az OMLADINA 1944 dec^ber 12-én. r ^- _ • ,, ^
»A hőmérő 25 fokra süllyedt —^1942 telén történt
Ifjakkal, asszonyokkal, gyermekekkel vannak megral^• - va.-A^ mezítelen gyermekek zokognak és, anyjuk niellett : rkestóék:menedéket. Az egyfkitehergépkocsi a masikat
ban érdekelt »feketesárga beamterkar« adta fel nemzeti voltát és olvadt be az összmonarchiába. Né feledjük él a montenegróiak hősi eposzhoz hasonló "multját> sá primőrjei szlovének izzó hazafiasságát, küzdelmeit az olasz fasízinus ellen. Tito körül az elsők antifasiszta érzelmeiket a történelem egyik legragyogóbb csatatérén, a Spanyol szabadságharcban nyílvánítoták ki, Tito mai tábornoki karának nagyrésze egykori Nemzetközi Brigádok önkénteseiből került ki. Nagy Koszta, a vojvodinai hadseregcsoport parancsnoka, Ilics vezérőrnagy, Koszta Po-povici, a szerbiai első proletárliadosztály parancsnoka, Poco Dápcsevics, Pécs meghódítója és mások, volt nemzetközi önkéntesek. .
Vájjon reménytelen harcba indultak-e Tito és az első partizánegységek, három esztendővel ezelőtt?
A választ erre az egykori jugoszláv hadsereg tábor-. noki karának egyrésze adta meg. A harc egyáltalán nem volt reménytelen. A jugoszláv hadseregben ugyanis két felfogás uralkodott. A vezérkar egyrésze, különösen, az egykori szerb királyi hadseregből kikerült, idősebb tábornokok ugy vélték, hogy háború esetén.a jugoszláv tér rület minden talpalattnyi földjét meg kell védeni,^ tekintet nélkül az áldozatokra és a terület hadászati értékére. Ez azt jelentette volna, hogy á pengén félszerelt és számbelileg is gyengébb, a modern hadászat követelményeit, vívmányait nem. ismerő hadsereg Szlovéniában, Horvátoiszágban, a Vojvodinában, a Bánságbáii egy o-iyan frontot védelmezett volna, amelynek kivédésére legalább kétmilliós, elsőrendűen félszerelt hadsereg lett volna szükséges. A jugoszláv hadsereg pedig április ötödikén ném rúgott többre mint 400,000 főre, tankelhárító tüzérség nélkül, páncélkocsik és tankok nélkül, idejétmúlt francia.tüzérséggel és kevés repülőgéppel. Tehát éz -a felfogás tarthatatlan volt,
A vezérkarban uralkodó második felfogás úgy vélte, hogy Horvátországot felkeli adni a Duna vonaláig és e-rős tartalékokat kell felhalmozni az ország déli, nyugati és délnyugati hegs^dékéin, amelyeket beláthatatlan ideig tartani lehet. Ez pontosan az a vidék, amelyén a par-tízánmozgalom a legnagyobb síkereit érte el, tehát Bosznia, Hercegovina, Montenegró, Dalmácia egja-észe. Mármost képzeljük el, ha párezer agyszólván fegyvertelen partizánja helyetí;,' á jugoszláv hadsereg tegyük fél negyedmillió,, kézifegyverekkel, gépfegyverekkel, ső^á-'^ukkál felszerelt, élélmüszer és íőszertartalékpkkal
M \
r
i 1
ifi ['I
HjrÁ
J,