c3
Éa3
tói li
lÖÍNADA lakossága a kül- és tatlan világbéke és haladás kér-' a mu^l^^ lőbbineg kell fizethie^ hogy a
belpolitikai események pergő- déseben. A monopóltőkések . jtozabál^^^^ kormánytól visszakiaphassa.
tüze alatt áll. Egyrészt ríiind-^ » a »szabadV(ér§éhy- ezzel szembén a miíhkábé^^ irányel-
jobban érezhetővé válik a dol- re«alapozott tőkés termelés és melésére, rövidebb 'munkahét^; ve, hógyá dolgozók elet
gozó tömegek, veteránok és kis- piacok, az árrögzitések teljes bevezetésére s mindezek mellett ftalát^^^^^^m^ emelje 'és
farmerság soraiban végbemenő beszüntetésével, mig a béremé- munkaalkalmak teremtéséri^-íés hogy a háborús költség terhei-
nyugtalanság az ezeket a törne- lések, munkaügyi törvény bévé- mtirikaügyi töi^ény létesite^^ is valamit viselhessen, a ter-
zetése ellen elkeseredetten har- összpontosul. így jehetségés^^ tó^^ a mono-
colnak. A gazdasági szabályo- csak, hogy a , i,*^ , .
zás ellen azzal nagyképüsköd- kedett költségeket a köznép el^
nék, hogy az gátolja a terme- érhesse. '
geket legközvetlenebbül érintő gazdaságpolitikai események miatt. Á szervezett —és álta^ Iában az iparban dolgozó — munkásság nap-nap után érzi a kormányok által hol njdltan, hol burkoltabban támogatott i-pari monopóliumok szorítását.
lés fejlesztését, csökkenti a vállalkozók ambicióját; mig a máris érezhetően felemelkedett megéihetőségi költségek köze-
Nagy hasznot ákarsiálE
pőliumök korlátozásával^ vele párhuzamos.an a munkásság és farmerság életszinvonalát bizto-sitö törvénnyel, ami aztán lehetővé teszi kanadai áinik i:észé-
Támadásukat irányitják elsősor- jiette a béremelés követelését ban a munkásság egyedüli gaz- cinikusan ugy igyekeznek félre-dasági szervezeteinek, a szak- magyarázni, hogy az az árak e--
A nagytőke érdeke a p^röfi| re a belpiac fellendülését és.elö-felhalmozása, mé^: nao^Ó^ ^% mozdítja a küíkeréskedelmet.
szervezetek összetörésére, azzal a tudatos célkitűzéssel, hogy a munkásságnak. a béremelései kért vagy bérlevágás ellen, a munkaviszonyok javitásáért Vagy a munkaidő rövidítéséért
melkedését vonja maga után.
A kormánjrt ezen önző, pro-fitéhes politikájuk érvényrejuttatására kényszeritik. A jövedelmi adó csökkentésére hozott ilyen első rendelet, öiig a dol-
s25on, a háború alátt^;'szerzett profitoknak a »szabad-4' piacon való értékesítése, gazd|asági szabályozás néíkul. A nagytőke részére néni elég haszöotfrózÓ á^-álacsóriybérletü laki^sok'^^^^^ a közmunkát ^eíón^^ a részükre némjéle^^
l'Ezt á mihdny^^^^ létérdekét^ Kanáda^W^ és az egész világa békéjét közvetlenül érintő tényt a kanadai reakció á hisztériává felfujt kémügy és háborús uszítás ködébe Igyek-' szik burkolni. Mert hiszen éppen ez a döntő tényező abban,
sem kényélraéti tehát ilyen be- hogy Kanada a munká^mozga-
szervezett és fenntartott eme in- éozó embereknek legfeljebb fektetésre riém hajlandók* lom, vagy a níönopóliumok ál-tézményét eltávolítsák az útból csak dollárokat jelentett, a mo- A jövedéími adok csökkenté- tal kitűzőt fog-e és szabadkezet kapjanak a kor- nopólisták milliós megtakarítás- se viszont ^tijább^^c^^m^^ haladni. A Szovjetunió, a hallatlan profitszerzésre. Ezeket hoz jutottak. Az árrögzités alól lent a számtikra, mig a köz^
betetőzve, nagy munkástömegek felmentett árucikkek 300 olyan által fizetett a^iSkát és ír^^^ azok a tényék, amik a re-előtt ott lebeg a harmincas nyo- közszükségleti cikkre vohatkoz- rulékokat viszont ők^^ hámorévekre emlékeztető munka- tak, melyek máris érezhető ér- ben zsebií^e, a;mit az állaiü^^^^fí^ borús uszításra késztetik. A ka-vágást jelentenek az alacsony nekik yisszá adósságba: A köz- nádai nép figyelmét a mindenbevételeken. Azóta is napról- nép tehát fizeti a kormány^^l^^^ napi élete prpblémáitól a kém-napra ujabb árucikkeknek en- borús adósságát a tőkésekriek is, ^^^ö^ hogy^ az itt-gednek szabad piacot. -— mig a saját maga által a kör-A szakszervezeti és-általában mánynak adott kölcsönét is e-
nélküliség árnyéka.
Eközben a mononóltőkének behódoló szövetségi és tartományi kormányok a háború alatt hozott szigorító és ellenőrző rendeleteket, törvényeket, melyek (ha kicsiben is) szabályozták á profitétvágyat,- egymásután enyhítik, egyedül á mum kabérre vonatkozókat hagyják meg. Mindezeknek így csak e-gyétlen következménye lehet: a munkabéreknek a jelenlegi szinr" ten való tartása és még lejjebb szorítása és ugyanakkor az á-rak korlátlan emelkedése.
18 milliárd háborúra
jétuniö iránti iéakciős küljpo-
Kanada 18 milliárd dolláii; költött a háborúra. Ez a nemzetgazdaságba 18 milliárd dollár terhet jelent. Ki fogja ezt megfizetni ? A kormány a háború folyamán ezt a hatalmas ösz-szeget kölcsönvette bérért dol-: ^ gozómiinkásoktól, kisjövedelmű I^^^pS? emberektől és hagjH;pkésektőL és a Szov-
koYmány a hadírendeléseket természetszerűleg a (csak kóríát-lan profitért termelő) nagytőkés hadiszállítóknak adta. Ezek a kormánynak adott kölcsöneiket, a nekik adott ^ rendelésekkel, nagy profittal visszakapták, ők kapták níeg a kisemberéktől felvett kormánykölcsönökét ,ís, a hadianyagokért. A kormánynak ezt vissza kellene fizetni. De a szövetségi kormány mih-den eddi^ intézkedéséből az tűnik ki, hogy ezt a terhet a köznép vállára igyekszik rakni.
Nyilvánvaló az, hogy ilyen teher tisztázása csakis egy módon lehetséges: a közszükiség-léti ^cikkek korlátlan termelésével, ínunkaalkalmakat nyitó ál-tal^j)OS építkezéssel, szóval gaz^ dasagi fellendüléssel.
*A fenti összes kérdések mind egy .kérdéssé összpontosulnak; lesz-é a kormánynak olyan i-rányelye, amely magasabb élétr
;'A'"SZAKSZKR-yESE^TESL A. és lialadö mozgalom áltaI4Jb£Ü^ a termelés teljes-méryü;rjefl5^g%-s^t -o;Íc^teli.' _^S8li.iigy;;-Itíiét-: .^^^ a -IWBipiac ji^talános fellenzései ugyan-rl^jcor a lerombolt Országoknak kanadai á-rukkal való segítése. Be Kanadának a de-iii;, o; hpratilmsan
honi bajokat lépléíszék a közvéleményt á >>szóyjet és vörös ve-szédélem«-re irányitják, ,
'7'^Ezeket a dolgokat kell ész-. beii tartani minderi káhádainak.
A inonopóltőke füttyére táncoló . kanadai kormány a h^ bé-. fejezete ótáínéincsak hogy támogatója volt liiindén nemzetközi reakciós politikának, de szánios esetben: vezető szerepet töltött és tölt bé á haladás elleni reakciós világösszef ogás-bari. Gsak émíékézzünk: az E-gyésült Nemzetek Szerkezetét (ÜNO) létrehozó sárifranciscoi koriferenciátt elJLerie volt a vétójognak, ál lástfoglaltá fasiszta Argentína 16ehozasá, mellett,, ^ szóval tániógatta az. ' szakítására irányuló kísérleteket ; részese az E. Á.^Anglia-Kanada atomdiploiriácía hármas szövetségériek;Ja ké^ a ;
brit C imperíáiizmüs píolitikájá-' nak segítségére sietett. És a
litiltíija ai>bö] is vülágosan látszik, hogy mig a Szovjetuniónak csekély 25 nUllié
dollárnyi kölc^nt folyósított, addig á Ws Hollandiának és a hoUand gyaraaatqknak kémiSíTfS tiem^^
<i>tíeértve Indonéziát) 150 mill«» dollár kölcsönt ^gedélyárött. ífe reSktíM^t^e^S^ hoSV al-
kább cs^ a Mboiii alatt Mtermelt fliadiaayagokat föhiíja tnegvásátolni, bogy kaimat ádlori a Szovietunife el-
ma^toűonétíai nép pgg^ Kaimat aöjpna bzoyjetunio ^
: A képen látí^tö'iillán^F^^ bamiltoid gyá^^
jetxinió^ fészerei a áocFeprosactroji gát vlilsajytel©pém|t i^jj^ ; bisztéiia küvefikeztéböa a kormány a 3 mUliós 8zov|ét imdeíésrcs dolgozó tovább .bi teratelést leámt<rtt&; ■. ■•^ \ . '
Több monkaalkalmat teremt^íd a szövet ^ más- ^iöréspai Ó^ i^Ió tmn&lés a kaTOdat mnnkások részér^ mfritabo^ egy fiiggetlea,. jMsaliad Indonézia Is nagyo|>b é» 'tíönyösebb piacot j^iftmto^f^ Kf^nts^a réasés© égy áatfc-Mvitel, mint monkaiallc^om szmaq^ontjából. ; . * ■
leni rágalomkámpányra.
És hogy épperi Kanada vállalta ezt a szerepet, aniiák közvetlen és legkirívóbb jellege az, hogy Kanadát Finnországhoz hasonló.ugfódeszkáriak szántak a Szovjetunió éllén. Ami viszont
azt jelenti, hogy Kanada hadszíntérnek van Mtéve égy atomháború esetére az Á. es a Szovjetunió között. És ez csak pusztulást, szenvedést jelentene Kanada népére, talán még rosz-szabbat, mint amilyenből Európa népe még jóidéig nem fog
Ezért itt a nagy lárina a kem-
MOSmVA — Az 14 ötéves terv szerint a szovjet ipar S3 míUiö 509 ezsr mmi^ részére fog mnn^t biztosítani 1:^1 az évv^^í^ézdöáSl^ 1 milUdJ^
ezer nj munkás kcéipévente a gyáxakbá, Ij^ató^iéki©, v^fctóa. az éi^^ .^^^r'^^ArJ^^^^
. . - iffúi. X V-.....ipar «i ti^tow*; komb áín»& és^
szinvonalat, egyenlőbb tehervi- fo^a ^élIátni a noezögazdaságot és segitségéi» i*^ a vidék nagymélöíií vinamo-seMst JMztosft^a icöznep, szso^ . > ^
.';."''pÁ.^déki ijqs^g-«^ berölnsk, ipariskolákba' és Mvatá^llvtemfol^inf^^ i'ÍAz-lp^feft<dák "és^ííMrfoi:^ képzett nainkások. keáe'.áá.-kerüto ^kös
'';kapna&",WtÍMa6kld6^p^
ra a monppóliümok hatalmával szemben.
]& két tábor között mind él^ sebben nyilvánul - meg a harc, égy virágzó, biztonságot hozó Kanada és az ettől elválasztha-
égy* reakciós, szovjetellenes érzelmű bázis inégterOTite-se, a S25övjetunió közvetlen szomszédságában^ \e - Ebben á helyzetben nagy feladat vár elsgsorban a szakszerve*-
A terv elöreiálása szerint a mmikások téljesltlJk^pító^'sS ''k^'^-^i&^^h fo, enselkedni a Ml^ru^őttivel saseai&ea.
mi alapfeltétele Kanada biztonságának is. ' —P. A.
8 (
4