raCik, taaíiMpife.-- Semmi
éwmlí
^ ma mt ^eg na;;-. szemben { ílkiismere' lásban, e;'
V kiadk
:yar feji?; ázunk v
Bs módr' 5be és e! inényekí
ajtóerőivé válhatnak. Molnár Érik a magyar társada-
m kezdetéig és vissza, föltárva íirténetét az őskortól áz Árpádo-^'g. Mód az utolsó 400 év küzdel-
politikai felemelésével, felszabadi-tasaval.
A dolgozó nép felszabadulásának es a nemzeti önállóságának ilyenfajta összekapcsolása —á-níely teljes komolyságában, egész mélységében csak a marxizmus lenini továbbfejlesztéséből érthető
^ ^ .seBi meg- .-.seiiit.átfegliatatlaiiii! mgyiébbm a tocsmy ?é^- seiimi-.:::szemléletben! -^I^^^:
g^ÉVAI József például
könyviben, am^yben az 1848/ 49-es magyar szai^dságharc alapvonalait húzza még éles-biztos vonalakkal, nem valami sohasem-
ilt mutatja be, az önálló, a fligetien Magyarországért. Ez a küz-elem megfellebbezhetetlenül, bi-onyitja, hogy az ország függet-jnségét csak ugy lehet kiharcol-i, ha a nép széles-tömegeit moz-ósitjuk, vagyis: ha egybekap-soljuk a külellen^éggel vivott arcot a néptömegek gazdasági és
mat? Csak a kérdés ilyen felvetése mutathatja me^ 1848—49 legmélyebb tanulságát, azt, hogy »íiéps2alsa<iság9-" ■'■nesa'seli ■ ■ ssafead-ságr és ■ világszalnadság: a inaagyap-ság számára IsülÖEsösezji eltéplietet-lén egységei jel€at.!a
^Még egy perdöntő erejű példa! Révai úgyszólván a mozgalom megszületése pillanatában yilági-•totta át a marxi-leiiini szempontok
volt »magyar nemzeteszmén« mé-, , rí le a szabadságharc súlyát, je-
jnegma sokszor meg a marxis- lentőségét, mint ahogyan története^ szamara IS idegen. Azért,mert szeink általában tenni szokták,ha-a dolgozó nép, a munkásság tör- nem; az emberi haladás akkori
*®"^}®pí<>™fló nagy érdekeit a döntő problémáin. Hogyan kap- segítségével, az akkori módon fél-miinkasosztaly^ célszerűen szük, csolódik bele a szabadságharc ü- reismert népi irók megmozdulása-gazdasági erdekeivel tévesztik gye az általános európai demok- nak lehetőségeit, határait. És ki-ossze, nem veve figyelembe Lenin rátikus mozgalmakba? Mint segi- jelölte útjuk irányát az eüi-ópai korszakos nagy tettet, aki az ipa- ti megingatni az európai reakció demokráciáért vivott harcok or-n munkásság erdekeit a dolgozó egyik bástyáját, á Habsburg-urai- szágü^ nep es e népet jelentő nemzet ér-■ a iVi
1i
dekeinek egyc^temes, átfogó egységében mutatja föl.
a
J[ÁR PEDIG a marxizmus-Ieni-nizmus lényegétől mi sem. ide-
mákkal, francia, -angol, német irö-
Mj^ipST^ elemzés- realizmus kimaradt^ áöT^-és komp-
ben sajátosan magyar aktua- romisszum és a Horthy-féle ellen-
dalmi és történeti témákkal eddig jitást kapnak a legegyeteniesebbi. forradalom miatt. A magyar író énebb, mint a bomirtság, helyi is foglalkozott tudományunk é?/a ^^^^^^ kérdések is. Lukács menekült az elviselhetetlen társa-
orlátoltrág, falutoíiiyá-szemlélét. magyar tudomány helyi k^^
1 való a' folytathí' nert a r[ eleplezi ükségére' i-nem-a^ yebekie tidőznit kádasát! ;probléE
lutassa
I í» 7 ,i magyar tuuumauy xtei.Yx üuxia-Inr- • ainak áttörését éppéri e^értözük-arxizmiif ágképpen a maExizmusrleniniz-lus hozta meg és égyediíl csak éz íozhatta meff. Ez -aíí áttörés nem zt jelenti elsősorban, hogy kibő-itjiik tudományunk eddig szpká-os témáit, hogy elemezzük más
iiémet filozófia epigorijöiból is került ide valami. ;V - -
A helyi korlátok áttörése, megszüntetésé a marxizmus-leninizmus níódszéréberi,egyeteme&szem-
ném véletlenül adta ki a dalmi valóságtól. ¥agy ugy, riiint francia; ^ regény világirodalmi Mikszáth, aki a közélet nagy kér-nagyjáiról szóló kitűnő tanulmár déseit is magánügyként kezeli, nyait. Közvetlenül magyar jelen- vagy ugy, hogy bemenekül a lé-^6j ^.^^xxx^o^ o-v.*xx- tőségük ezeknek az Írásoknak az, lek magányos, népi-emberi tartalpontjaiban keresendő. Azzal,hogy hogy Balzac és ^tandhal könyör- máktól kiüresedett világába.^^ A a marxista szemlélet sohasem -telén muyeszi becsületessege^ a- demokratikus felszabadulás utat nyugszik meg egy osztály, egy ^^l^^f szembenéznek és leszá-^ njjtott a nagy művészi r^ nemzet szemhatárán beiül hanem ^<^l»ak koruk társadalmi proble- fele. Lukacs Balzacon keresztül a emzeteknagykultu^rtékeit, tör- ott tartja tekintetét áz enüjeri ha- fáival, példakéj^rvan odaáimva^^ apellál, énelmünk sorsdöntő eseményeit' ladáá^ az emberiség fejlődésének fJ^^^^f^^- Irodalmunk fej-\ arn«ly rávezeti az igazi realiízmus íem abban Iáthátiii,hoffy lakács egész menetén, minden egyes té- ^^^^^^^^l^ ^^^^ac-kepyiselte nagy utjara. I Jyörgy könyvet ir a pp^^ ma, minden korszakos történelmi ura francia k1asszíkfeairól> Bal- jelenség vagy napi részletkérdés, acrólftés Stendhalról. megvilágit- ennek a fejlődésnek mozzanatává
a e kultúra hanyatlását is Zola válik, enne^ ,egészé|)e kapcsolódik -s^rjEM CS^K könyvek
Uta .jei; irodai:
vamelj'
lakjában. Hogy Molnár Erik fel- bele. Csák ebben áz egyetemes
zinreveti — filozrófiáilag —^ a di- összefüggésbén érthető meg iga-
lektikus materializmus- alapprob- zán. Ijorvíaztán a s-sajátp^^^
yáit, amely-ek a magyar ,tudo-.. gyár témáik-is-ei^^
ányban teljesen' ismeretlenek mákká széiesülnek,;s az európai-,
oltak, yagv csak torz,.hamis be- a világeseményeknek is megvan a;
'Utasban közismertek/Idegen té- maguk »sajátosan« magyar értei-
sa tanszék
piég p: atot sem hirdettek in attc hek az illetékes hagy vaf; kloldali tanár nve-zéket,fc f abban biznak még y igaf^^i^ régi professzort, ifelle.;í£s alatt van. Többo-;anií a a Műegyetemen^ a-olásalMl zavarok voltak, igazí,; komédiája néhány lött i..:|A kiküldött hizott-liáfe>í/ott« egy egyébként' tes -;^|Qargegéd. A diákok ' ;takcí,.'^2llene — eredménv-ozölesak az jelenik akinek nincs vaj.a, ^an hozzá. - ^ >-
illgatí^ jnkc
tanitfilgis ÍFoIyik
lök
kenyérért áll sorba.
A tudományos munka .
pNNEK egyik főakadálya a külföldi tu-.^dományos folyóiratok teljés hiánya. 1940-óta nem jutott á Műegyetemre svájci, amerikai, angol, szovjet folyóirat, nem jut még ma sem. A Magyar Tudományos Akadémia cserepéldányként hozzájutott e-gyetlen egyhez, ez a lap kézről-kézre jár a Műegyetemen, a tanárok eléff lelki és testi ereje hozzá -—kíjegyezgetik belőle az őket érdeklő cikkeket.
Az ország ipari újjáépítésében csak sok utánjárás, egyéni összeköttetéséíc révéri sikerült egy-egy tanárnak bekancsolódniá. - Az illetékes minisztériumok, gyárak részéről azonban, nem történt senimikezderiíe-
nyező lépés. * , ,
Ha ennyi nehézség után nie^isakád a
előre még viszolygó tudományt a jelentenek radikálisan uj for- »bivatalos« múlttal Váló szakitás-dulatot. a magyar tudomány életé- közveüénül bele-
KA« ffi kapcsolódjék a ijepi demokrácia
b^. -félepitéí^, Vazt egyelőre némttfd-
tudpmánvos folyóiratának,; a Tar- hatni. TüilJsaink ma még hallat-sadalmiSzOTle^^^^^ nak.. D&.'3 megszólalnak végre,
is. Fögarasi Belarszerk nem kerülhetik el többé, hogy i-
plasztikusan megmutatkozik, ho- jyen vagy olyan formában állást gyán vezetnek el a marxizmus-le- he foítlaljanak a marxista-leninista tudomány eredményeihez és-e-zekeri keresztül, legalább ezeken keresztül, :.Jiéii közv^lénüt nem. nemzeti létünk, népi déöiíok-Táciánk alapvető kérdéseibe^. Akkor a két tudomány között még-
ninizmüsban a napi részletkérdé-, sék áz elmélet, és hogyan utalnak vissza ezek a távlatok a gem-zéti V lét apró; látszólagf hétközna-pían szürke tényeire.
Hogy ez a radikáíisan uj fordu-
lat a magyar tudomány életében, indulhat az'a kölcsönhatás, amelyradikálisari újnak bizönyul-e ab- bői a magyar demokrácia erői ban is, hogy rákényszeríti az egy- fognak gyarappdni.
I^UDAPEST
iklSw??®^^ - tanárok között, aki tudományos munkára
mK fa tanítás zavarta- szánja magát ahelyett, hogy a megelhe-
zei
László, a Mecha-^tezet helyettes ta-
munkaruhába öltő.
ankatársaival és dí-ozsdásodott gépek
0 mtézetük végezte '^nézését, most a
ellenőrzésük hiel-an. Tiszteletdíjaiba fizetik é^ a helv-íedezik belőle. Dr. ^ allam egyik zse-a másikba. Eettek a bajokon, pereltek lombikot CsfirSs Zoltán,. -\vezető tanára pe-
1 Jar a kürőnböző !fs iírazgatöihoz. fot, alkoholt kér, Jíjtoriumi muriká- -
özafoad. föéjéBéa
tését biztosító pótkereset utan nézne, a papír, a nyomda drágasága miatt hónapokig eltart, amíg egy-egy dolgozata, a nyilvánosság elé kerül.
Segítséget a tudósoknak
Bajok vannak szép szánimál a Műégye^ temen. Magyarország azonban mai helyzetében nem engedheti meg magának azt a fénvüzést, hogy tudósai kenvérért álljanak sorba és rozsdás gépeket tisztogassanak. Sürgős orvoslásra van szükség. A kultuszminisztérium pénzt, elegendő pénzt utaljon ki a tanszékek ujiáépitésere. Szervezetten, kapcsollak be.a Műegyetemet az ország ipari ujiáépitésébe. Lássák ^el tudományos folvóiratokkal, a szükséges műszerekké-^ és veeyszerekkel a laboi^tonu-mbkat. Ha a műegyetemi muidsa szellemi é-. anvagi feltételei meglesznek, akkor u-tána lehet nézni, hogy ki doígozik^^^^^e^^^^^^ nem.- - '
"Május 24-én este meg-' beszélésre. jöttek Össze a Magyar „ - ICommimista Párt^vni. kerületi szervezetének székházában a susgyar íszeHemi é-!et ítíyálösásaJ, a Jradapssti nagyüzemek «9. a Szakszenrezeti Tanács megSHzottai. Szükségessé tette az Összejövetelt az a \ .tény, hqgy egyetesneiník. mozenmalnk, fednyvtamink; ta^omi^iyc^ intés^íeink |ö maii^j^;akfelt^f«ieit: a kormány a mai g:^zdás^ ciem tudja
tel|ésit^.: TJgyj^ a munkásság tele van" jfeunitfási^vág^^ jőszafe-elSadók keóenek a dolgozóknak és az fizemek termelésének javitásákoz is hoz-zá^nűliat - a tudás^^^^ ^t^^
Az ért^ I;Qkács György elvtárs
egyetemi tanár nyitotta meg. Hangsúlyozta, hogy le kell küadfní mindkét részről azt az idegenkedést^íamely a munkásokat a tudomány míivelöitöl eddig élvá--^asztotta. Ha tnd^ok vállalkoznánalc ar-- ra, hogy tadáOTikkal a jnnnkásság segít-
'ségéré'^ sietnek: a;munkások hozzálárnl-.;' ■,:;. _isási2fi:: ■a;^.to . munka akadályai-; ■.
: —léMÍzéfeélMsa^; msg^^ ez' az,;i)&-,';' gcÖse^Eés.- -Mindlcét részröi áldozatváUa-iáOTői van de éz nemcsak-egymás 'segítését; hanem tudományios életítok^ ú-.; Jyama,!^3Ságának,;.hizí<Kitósát;^
.-^;;:IiuMtó;elyíára szavait-étó '"Víta- ::kö-v' iráiíralÖL-'törelivések;:semmifé!e islcolábaa
Efenrik és DIenes a Fővárosi
Könyvtár igazgatói, Kosáj-i Domonlsos, a Teleki PáL-íntézet tanára, yárkonyl Míl-dehrand egyetemi tanár, Bozsnyák litván orvostanár, Zsirai Miklós, a tanárképző intézet vezetője, a csspell és Ganz-gyárak: küldöttei. Mindannyian örömmel köszöntötték a kezdeményezést. Vértes, Oyöf|jy elvtáre a szaktanács nevében ígérte m^ a tudományos intézetek fokozott támo-'-gátasát.;/.-
Áz értekezlet résztvevői végül intézd bizottságot választottak, mely a napokban felhívással fordul májd a tudományok művelőihez és Nagybudapest dolgozóihoz és felszólítja őket az akcióban való részvételre-
Budap^l — Az egyházi iskolákban történt és az állam törvényes rendjét ve* szélyeztetö eseményekkel kapcsolatosan, a vallás- és közoktatásügyi miniszter eré- ' lyes vizsg^atokat folytat Hivatalos kö2S-lés szerint, Kereszthury Dezső, parasztpárti miniszter ezektől fUggetíenlU is, a , íövőlíea;-a' • •legacélyescbl^n, kívánja. ,éw?é-: ayeslteni-,. 0z - egyházi, .tanintézetek .fölött. fíSíigyeJSet} Jogát. Ezzel és a még tervezett, int&skedésékkel a miniszter biztosítani akarja^, hogy a fennálló ^