wm mum 4. csütörtök
A BÉREMELÉSI sztrájkküzde- ték, hogy a béremelési ktízdel- mit jelent az ország jövöjéí^e az layomáo cselekvéss-Q késztette a
lem nagy lendületet vett a kö- meket letörhessék. A textilbá- á küzdeleítt?-0inely a m?iiikal>é- kormáiayS. Jól tudták, hogy Bii-
' *' ' „íi___t_ i-xj. ------ ...íi- A rek feljavíftásáéra és á tniinka-
idő ssaegröviditésééit folyik.y^ színvonala riép a nagytőke vörösmaá^siag- magáSr jelentós béremelést ját nem vette be, és mínd^ii le- kénytelenek adni. Azt is tudták hető támogatást megadott és hogy az unióra való törés a tarmegad a bérküzdelemhez. A tomány , égésá; munkásságát A sztrájkküzdelmek közepette megmózditja;^ mind--jobban erősöd va-kásegység. Az AFI^ és ClÖ-hoz ló szimpátia és a hajósok egy-tartOzó munkások mind egyse- ségé kémysseirítétté ki, hogy a gesebben lépnek harcba. > hajókát átvegyék a 'hajósok kö-A vörösmumust a. munkásság, vetélését teljesítsék. S ráadásul, visszautasította. A tiltakozások az emelkedő sztrájkhullám ar-
zelmultban, mikor az ország róknak ez lett a fegyverük. A
szervezett munkásságának két hajótulajdohosok is * »kommu-
nagy csoportja — a fa- és ha- nistá«-t kiáltottak. Sőt, Hum-
józási iparban elsöprő győ- phr^ey Mitchell szövetségi muh-
zelmet aratott. kátígyi miniszter is a vörösfá-
Abritish columbiai erdő- és lás fifecrnye mög;é bü^^^^
fürésztelepi munkások, kik az International Woodworkers* of America (IWÁ-CIO) unióba vannak szervezve, 15 cent óra-feéremelést ^nyertek kb. 37.000 munkás 3zámárá. Ez a legnagyobb eredmény, amit a mun-kásiság egész iparágra kiterjedően eddig elért.
Ehhez hozzá kell adni azt a tényt, hogy a belföldi hajómunkások elszánt> kitartó és egységes küzdelme arra kényszeritette a kormán3i;, hogy a társulatok ha jóit. átvegye és üzembe helyezzejVhöiqry a hajómunkásunió /Canadian Seamen's Union^ CSU^AFL) állal követelt 8 órai napi munkaidőt bevezesse. Ez a két nagy sikeres sztrájk-\ küzdelem sok előiivt és tanulságot ad a béremelésért harcoló vagy harcra készülő munkások-• nak, valamint az egész munkásmozgalomnak.
LENDÜLETET AD . .
Az biztos, hoery a fa- és hajómunkások győzelme egyrészt meggyengítette az iparbárók makacs, munkásellenes viselkedését, másrészt megtisztította, az utat az országos méretet Öltő béremelési küzdelem^ előtt. * 'E két nagy győzelem után a munkásság nagyobb erőt össz- . pontosithat annak a ,6000 óue-beci szövőgyári munkásnak a küzdelmére, akik Blair Öordon textil-trösztje ellen küzdenek. E győzelem rávetiti a fényt annak . az 1400 ujtorontóí rézgyári. _ munkásnak, a küzdelmére, kik- ~ re e hét folyamán tartományi nf rendőrök támadtak. Erősiti ez " annak az ötezerayi autógyári munkásnak a küzdelmét, akik 2 dollár napi béremelést követelnek. Buzdítást ad az Ontarióban sztrájkoló 11 ezernyi gumigyári munkás béremelési küzsy delméhez.
amekkorát csak tudott, a béremelési küzdelemre. -
HÉPI MEGMOZDULÁS . -
Ezzel szemben fontos, szinte döntőjelentőségü fejleményeket tapasztalunk a béremelési küzdelembén. Ezeknek a fejleményeknek a jelentősége döntő le- tchell ^unkáiigyi miniszterhez, het a bérküzdelem kimenetelé- azért á beszédért, amit. a képre, viselőházban mondott. AFL- és Igen nagy a jelentősége, ari- CIO-vezetők egyaránt elitélték nak, hogy az ország dolgozó -a minisztert, köznépe'nagyjában megértette. Végül is, a hatalmas tömeg-
özönei mentek Humphrey Mi-
Mitcbeü vürösfalása balul sült el.
sas
TÁMADd FELLÉPÉS
Az iparbárók világosan megmutatták, hogy nemcsak a béremelésnek vannak ellene, de az
Irta: Freeman Jenkins
ral volt kevesebb, mint Ontarióban.;:/ :, "
Ainiótá csak ' émléké^hi-tu-
AMIG a kanadai munkásság \j„„v «^i,í„í - j- v
béremelM követelései mintegy t^^^ík^^^^^^^^%^ amikor Millardnak egyik barát-
ra kéhyszeritette a kormányt, hogy bérügyi isolitikáját megváltoztassa. (Erről később többet.) Ez a küzdelem megmutatta, mit érhet el a munkásság, ha küzdelmét egységesen viszi.
KOORDm^T POLITIKÁT
A felsorolt eredmények a napnál világosabban mutatják a jelentőségét és szükségét a munkásság koordinált küzdelmének. Mert amig a munkásság harci-assága, egységes fellépése és általában a köznép agilis támogatása ezeket az eredményeket lehetővé tette, a munkásosztályon és mozgalmon belüli gyengeségek az okai annak, hogy e-zek a győzelmek nem lehettek sokkal nagyobbak.
C. H. Millard és bizonyos CCF-társai olyan politikát tíznek a sztrájkakciókban, amely a béremelési küzdelem sikerét akadályozza.-' Nem véletlenül történt az,, hogy az uniólokáloknak június -17-én kiküldött levélben Conroy CCL-titkár hangsúlyozta, ■ hogy a munkásság' ér deke nagyo^^ kooperálást ki-; ván. McAiaslame, a CCL alelnöke ped%-.!dli©IeiBt©ftíe, hogy. az összes umélokáloknaíc azono* sabb politikát kell folytatniok.
EGY-KÉT PÉLDA
Például, amikor , Howswer port colbomei, CCF-councillor az INCO 8 centes ajánlatának elfogadását szavazattal keresztülkényszeritette, akkor, mikor a sudburyi munkások nagytöbbsége elvetette, saját uniólokálja tagjainak és áltálában a nikkelbányászóknak és finomítóknak az érdéke ellen cselekedett. És
700.000 egyén neVében történnek (mert a szervezett munkás-
mert munkaadóink szűkebb ter- ^ CarlS^^U^Í^^^ dlene
^ví^^níS^fSá^- küzdelem ellen irányult, gozva, képtelenek többet fizet- ^ amikor Millard, a vasasok
uniókat is szeretnék megsemmi- ság létszáma ennyit tesz M), a sitem. A bntish columbiai fa- valóságban több, mint kétmillió
munkásra fog^ kihatni előbb-utóbb. -
Szükséges, felismerni. Hogy
ipán bárókat a fahiány egyáltalán nem izgatta. Teljesen a-gyonhallgatták azt a ténjrt,—-amit Ilsley pénzügyminiszter is elismert—-, hogy a béremelést könnyen teljesíthetik. Céljuk az volt, hogy a sztrájk időtartamának kiterjesztésével és
Kanadában hasznosari alkalma- m e fArfnmánv miiriiráeQá j:^ amusor mmara, » vas.«o..»
zott négy és fébnilUÓ egyénnek ^^£^^S^S^T^r^ yezetője homlokegyenest az el-
több, mint 50 százaiig bér- S^^^^
iriúnkás, és hogy ők képezik a S^^^ »1^ fí'
munkásellenes csoportok meg. S^^^^^^ '
szervezésével az uniót mégsem- ^^^^^^^^^^^^^ AKCIö KELL •
jmsitsék. Ez általános megnyil- ^*^^^®^V ^ De nem elég éztá feltevést ^vamilasa^ munkaadónak. ^^^^y tehát, ^szervezett mun^^^^^^^^c^^
^ Csak V súlyosbította a helyze- í^f^^ a^^ana^^^kJje^
tet^az,liogy a kormányok poli- - rétegének az erdekeben cselek- tia munkássága minden rendel-
tikája is nagyipari vállalatok, szik,, hanem közvetlenül a la- kezesére áUó erővel állita^^
nak Játszott ~ és játezik — a kosság telének, közvetve pedig J STS ezSc a ^4di^^^^^^
osztagokat küldtek a sztrájkoló munkások ellen. A szövetségi kormány makacsul ragaszko-
lenkezojét teszi annak, amit Philips Murray az Egyesült Aj-latóökbán tetti nemcsakhogy távol tártjába hasasokat a nagy küzdelemtől^ dé rossz vezetést adva nékik, az egész béremelési küzdelem sikerét gáncsolja.
Az eddig megn^Feií bérküzdelmek azt mutatják, hogy a
HOVA scorimAm
fakadnak, hanem emberek niü-hetí. Mutatják, ho^ a munkás-ve. A munkásság sürgetni fog- ság kész azr egységes harcra, ja,, hogyha az iparvállalatok hogy á nép támogatja ezt a küz^ elének, akkor a kormány delmet. Elkerülhetetlenül szük-
^fSl —1^*^*^^ ségSTazlíöíyTb^^^^^ gyi politikájához es vajmi keve- hany szót azokról a munkabé- Jepekkel, modem közÍpTrAiltó ^lif^K««^^2.íSnrn harcisét l^^a sztrájkküzdelmek el- re^ eJkSzöíkéU SvJ^'^^^ fS^S^k^rdSál
Si 'i , ^ ; ^^ÍSfír,: x ^ - létesítésére és a tartomány fák a leffkülönbözőbb iparágak-
I^adasuKugy a kon^^
mmt, a nagyipari yallalatok a gyánparában-alkalmazott fér- sére. hoffv tisztessé^P*! <i7ÍTiftl^ ^If^iI^Sf ^ a mun-
^vörosmuimis. rémképét festet- f&k &vi munkabére 15 dollár- SSSSt^"^^ kSS^lf2!^