mTÁHAmTPOLLITT a Brit Kommmistm Párt tithára
WEL mostanában a   közvélemény az
angol-amerikai viszonyra összrpoHtosuI, érdemes lesz megjegyezni'néhány érdekes féjleményt;=melyek á labopikorinány* feata-lomrajtítása óta Británia és Amerika között lejátszódtak. '
Közvethenül az általánosrvála^tásbeli labor-győzelem után, kiemelkedőbb labor-vezérek fontos politikai rádióífeeneteket küldtek — nem a Szovjetuhiö vagy a demokratikus uj Európa népébez: haáem a támadó amerikai imperializmushoif. Ennek jelentősége akkor nemv lettNkfragádva.
Attltee, Gripps és Laski voltak a kivá-lássitott szószólóit, és felard=atuk volt biztosi taiíi ííz amerikai nagytőkét,, hoggr mivel Britániának most labör-kormánya' van, ez még nem jelefítij hogy az tényleg »vörös« lettí vagy hogy az egyéni vállalkoMB bukóban van.
Taíjon adott-e"ez okot az amerikai mo-napölistáknak arra, hogy három hurráÜt kiáltsanak ? Egyáltalán nem.
Amerika egyszerűen bejelentette a Leiid-Lease azonnali beszüntetését, amit, a Japán elleni háború ífoefejfeztévei, természetesen joga volt mittdjái^ megté
A Lehd-T^éase hirtelen: beszünteté gyejmeztetés volt á labor-kórmátiyiiák áí^^ ra,^ hogy lépéseire vigyáznia kelL  9,; t >
'IIBMESEM h^lyeá volt^ a 1^
réssíérdlv. hogv; am iöiesönéirfc folyamodion. a háhortf okozta sráz^^gi hélvzetén#fogvav de semmi szükség: nem volt arra', ht)gy a >brifc poiltikáts aanedkai, elgoKdoiáshoz vagy 'nyomáshoz illessze hozzá:
Ha áköksöntmegrt'ák, Amerika ré^^^^ ről az nem jótékönys«p^^eserekedet, ramt^ ahótrv a szenátusi' vitáKban élesen ki is hozták. hane*n je^^nTejni     jövőbeli érdeke magáinak Amerikának is;
A munkásmozgalomnak most azznl kéli szembenéznie-^hrnrv -a k vi-lágtörekvés részeként e^ haladó közgaz-; dasásf felér»ifé^ére kf»1Mt volna felhasználni, fegvverülí használják e világminta ösz-szetörésére és: a haladó erők elgáncsolásá-ra. ... , ■
LABOR Párt tagjainak gondc>lkozniok keir A feíéttv hogy álábor-körmáiiy máért találta itíagát^.óly összhaiiípban.az a-menkííiimperialízmiis politikájával.
Vaiion P^m látjuk a nárhuzamotMaé-Dinriaíd és Snowden 19Sl^ben űzött politi-
• Akkor ugy a britV mint az? amérikar ka-pitali^k me^szoritották a prést. MacBo-J»áld és^ S»owden Thomas belee?^^ ~ Bekapituláltak, mert a -kai>italistáacfcal szimnatizáltak. a tömegmozgalomtól pedig felteké A mentség akkor is a pénz^^ük-sége volt. A XaboF Fárt ezt ár kapitulációt mc^t megismételte: ■        ' i
Az a ;vád kamoáiiyí amit a labor^vezé-rek ákoívimunisták/ ellen- szerveztek, nem választható él az angol-amerikai viszonytól. Azéjt szervezték, hoíry bebizonHtsák az amerikaiíiknak,. hogy Jack épp oly jó, ipint a mestere.
I*ÉN¥EGJéBEN^ m^ fölvámáébáh itíafirában Amerilíábari?  A förtéhélem legnafm»bb munkáskuzdélmé. "
A háború befelezéseótááz amerikai munkások kénytelenek voltak sstrájkák^i-pba Bíennl, a^ vaíáhfa^^l^ le^g®do2iöbb'~-MíJifaBstá^'<íáóp^ • ■beiiKtsia?WiásökM'/©^i^^       - • saii.'
Bevezette aat 3.töryénytí.amit az amerikai szakszervezeti vezetőfe  »kényszermunka ' törvényednek neveznek^ a^ további';' ? sztrájkok megakadályozáaájPa.' .
Gyakran, áilltjáfc/rthogy^mi ugyanazt a^ nyelvet beszéljükí.amit a;z amerikaiak:. Ez attól függ, mit értünki nyelv alatt.
Az Ipari ^-ViszályoJi-^Törvény ének-eltör-'' lése, a münlcás©sztályaaki->a nyel.vezete. Truihaii sztíájkéKeiíesi törvónye^ia kapitaw .;j lista diktaturánalfia* szójárásaiJ <
'^AJJON a'^labíMpi-Briitámá'és a^viráig'l$^4-íi
milliomosok iránt tanúsított szolgálatkészsége feljavitotta-8 kereskedelmi és díplol máciai viszonyunkat máS/ nagy v európai nemzetekkel ?   ^ . - . ;
Természetesen Brgtánia közelebb áll a fasiszta.Portugáliához, Fraüco Spanyolországához és a royalista Görögországhoz mint.bármikör ezelőtt, de, igaz hazafi e szégyenteljes tényékbe nem nyugodhat bele.
Hogyan állunk a hagy Szovjetunióval' líIotótDv legutóbbi beszéde válasz. és fii gyelmeztetés is.
Jllí^EN uj kereskedelmi szerződések ér-'toíében folytatunk  tárgyalásokat a Szovjetanióval ? Semilyenében.
EkÖz:benv Csehszlovákp, I^engyeloiszág, F?i^or?.zág, Jugoszlávia, Románia,..Magyarország', és Fra^ciaország^ niind fontos kereskedelmi • ■: szerződésel^etT'^ iji:ak alá: a szavjetnnióval, ami munkát és fizetést je-lentMiépii^nék igen hosszú-, időre a jövőben.;..;.
Svédország most fárgyaf iij kereskedel-
'Veisen®^;iforíii^ált0g'*éfné^^ ■tel«íj«-szót :sí5ándekogaii«liia^|iilÓtóv.;^^ -
- .'De:' nűt:válaszölt:^,efFe'^3^üMa»^^^^^^^^ nya?;- ■ ■ .
országunfe-ninnkásösztályáhaák?. keré^edelmieKy^sség érdekében: tárgyal-
Segiteíte-evmegoldani'a súlyos-széaváíKí. ni ííí'Szovjetunióval.
ságot?^. Avag-yd^elgyíHísii'attíai^'/^ují lakóhá^-iiii zak épitését vagv uj ruha és szövöttáru ^ készítését? Megakadályozta-e a lakbérek,' árak és a vasúti .viteldijak árának felszökését?
Vájjon a labor-kormánjoiak az amerikai
Sziteégunk van kereskedelmi egvezsé-gekre uj Európával? Igen, amit saját kárunkra fogunk megtudni és sokkal hamarább,- iinint egyelőre^ ífeli&merik.
A jelenlegi balsorsu folyamatot meg kell változtatni.
A BSllT Labor Fárt konferenciáján kérfegh a brit csapatolmak Görögországlíóln yaló kivonását. M ezt kérő Görög-Amerikai Tanács arra is kérte a Labor Pártot, hogy a máreius Sl-i göiög választása drzsnoía^eMclIeiaasase&jbélyiegeKz^ A ILabor Párt egyiket sem tette. A föafö-képen' görög ellenállási- harcosok árváit .láí;juk,..akik továbS}ra is. ifiánytís tápláfficozástöi szeaveötetí^ mert Labor Bárt segitségével az- amerikaiak aa ÜNíiRA-t'al tov^brs- is poUt^cai futl^g- játszanak.
"pAIiESZTlNÁBAM a mult napokban is-^ mét aktiv harc fejlődött ki a hrit megszálló erőkkel szemben isgy^ a zsidók, mint arabök részérőt A br|t katonai hatóságok a; mindkét szemita néphez tartozó harcosokat »teiToristák«-nak. bélyegezték. De eiz a megbélyegzés nem takarhatja el azt a tényt, hogy a palesztinai.harcok újból élesen kérdés elé áliitották A britek Szentföldön űzött politikáját.
Bevin brit külü^'mlnisztep, mielőtt Párizsba ment tárgyalnií a képviselőház e-Jőtt kijelentette^ hogy azért nem hajlandó 100.006; európai ? menekült Zsidót Í?al^zti-nába béengednií mert az megkivánná,högy másik^ brp hadosztályt menesszenek ;Sda. Ez nagyon Bieglehet*B>e az i^ .az,_:hogy.vájjon mirt-leo^©^ '
A zsidó közojo^é^möst MábráMut a léfeb^Mcsf az; ^íl^í^It i^MéoE^^
nya felé for#tü, mélyet feziötéií iáém eíid^ kel alapvétőén a zsid^ág jólétev hianétn aHast weks^ifc n^ern val és a Szovletumóval szémbémv        ^ n ,   De van kiut. Az,1iogy arab-zsidó együtt-
működéssel kell közösen követelni az E-gyesult Nemzetektől egy^ független Palesztina megteremtését. Ilyén Palesztina neifl-csákhogy összhangban volna az általános függetlenségi küzdelemmel Középkeletep, hanem a zsidó elemek, magasabb technikai színvonalánál fogva segithetne iparosítani a Kozépkelet Jórészét és modernizálni annak mezőgazdaságát.
Palesztinában - nincsen maradandó megoldás-á zsidók és arabok, között addig, a-migva: gazdasági' egyenlőtlenség meg nem szűnik közöttük, amig a mezősra^dálkoda-sa térmélőfcépesebbé není váifk mindany-nyiuk számára. Ez pedig- nem-lehetséges addig, amig Palesztina ki nem szabadul a brit imperializmus markából és az azt lei: váltani. MszüH amerikaiak; célkiluzépeinek odatelepeá^ésétőL
-,:':vJi::;:^^d#afön©kMiétó ezeit az- alapon kéli- ihegoHaiti. Eg3^*éssfe azzal,^ kögy zsidő^a^ab megegyez:és alapján: beköltözhessenek ♦ Pali^sztinába. xészfc azzal, hogy a nagyhatalmak engedjék be a zsidókat a saját országjaikba.