SANA&Af MAÍS^m, MUmm.
A történelmtfejlődés eredményeként 6-roszorszá^batír ^ és inindenütt inásutt, á-.; hol elmar^t^'.-TrÓ^'pí&lgá^ f^siPáaialmal,''illetőleg a társadalom forradalmi átalakulását a hűbéri rendszerből, főkép a proletariátus hajtja ,7végre, sokszor, sőt legtöbbször^^, a. j&digíáűrsag. elleui. A polgái^g^ még ott is, ahol uralmát mind máig nem épitette föl, Jhegszűnt forradalmi osztály lenni és a mtinkásosztálj^ lett ---i szövetségesévé! ^ ja. parasztsággal: — eg^üli hordozója és zásíziéyiyőjea^
1917-ben á világ egybatodán megdől a tőkések imperialista uralma. Európa a föi^ radalmak idejét éli és IMDrbeninegalakul a ni/ Ihtemaciönálé* anaely ^átvéve a II. Internacionálé munkáinakr gyümölcsét, kiirtva annak naegalkuvészociál-soviniszta és kispolgári romlottságát, elkezdte a proletár-diktatúra mégya!ósitását« (Lenin). És éppen ebben áll a^ ÜT..Internacionálé világtörténelmi jelentőségé.
A Vn^GTöBTiÉiíEpSM uj korszaka kez-^ dődik, A világ két rendszerre oszlott,
, ainetek.kdzQ|l taítos^béfe léhe^tleB,iiisit;' a lialdoklo^és rothadó impei^lis^^ min^ den erőfeszítése oda irányul, hogy az emberiség fejlődésének jövőjét, a haladást képviselő szovjet szövetséget háborúba keverje, a maga portáján pedig lefegyverezze _es legyűrje a munkásmozgalmakat.
Ezen ellentéteknek volt a második világháború a kifejezése. A háború folyamán kitünti hogy a nemzetközi helyzet o-lyan bonyolulttá vált, hogy továbbra lehe* tétlenné lett az önállóságot alapjában el* ert Kommunista Pái-tok központi irányi-tasa. És eszel* a harc további folytatását a III. rntemacionálé fftloszlatása jobban elősegítette, mint annak további fönnállása. Másrészt a Szovjet Szövetség dicső fegyvertényei és népeinek hősiessége annyira kivívta a világ elnyomottjainak szeretetet, hogy ma a Szovjet Szövetség az a Isos-l^oati amelyet az osztatlan demokráciáért harcoló népek és nemzetek vezérükként ismernek el,
A. MüNKáSMO^AM)MNAK további ^ fejlődése és küzdelme nagyjából há-
lETJ^ KAMASZ GYŐZŐ
; ® Kárász úyőző a Kemzeti Segélynek, a legnagyobb magyar társadalmi segélyszervezetnek az országos főtitkára. Szepft. közepe táján elmondott rádióbeszedénéle másolallát küldte el a
K M, Mmnkéshoz, melyét néhány hi-ImgyássalUtikozlunh.'
JJAZáNKBAN: lázain fí^ ujjáépi-^ tés.. A magyar liép még alig tért magához a, stabilizáció okozta ünnepi mámor^ . ból, h^dépitoink az egész társadalom segítségével^ .wjvünnepet^^ készitettek elő. Ma már áll a hid, a. magyar szabadság e te* kintélji; és elismerést követelő szimboliu-ma.
Parisban magyar kornián3^érfiák fáradoznak azon,;hogy'enyhitsék azokat a békefeltételeket, melyeket a Horthy által 1919^bén megkezdetti és- Szálasáinevidí de-annál szömvübb diktaferájávali bef^jezeít gyászos emlékű,riendazer znditol* reá5ak: és^ amely békefídtétei^ket: csak: sulyosbitottáks ezek a belső: éa~küM:i«akció;^ ei^i amelyek mint aí múltban, most; i&; az-, általuk: e-lőidé^astt: táisaidalíni; Wí>3norból; és^ ax tudat«^ lanság elmélyőtá^ből ákaraiak- tőkétvková-csolnii... ■ \      ■ ■'-.   ■  -- ' "
M^gy^rország^ gj^^zii hareábaöi úBsási iábraálUta^ illfetöenrép, ug??, mint politikai; vonaliíos^^ti^v va^- a^ i^isadölt-mi nyomor elimviyjotti <saták:megnyeiésé?r ben ---elsősorbaiar.éé majdnem kizám .lát belső ■ eiíönlíi^ kéli' éi^itenünk.
M3e£á>ocs^t^íatlaBjnuiafíztá& lenne mégis IfekicsinyeJni:^aVtíM^kvj^^ és önfelr áldozóí^niif^áti amellireli az; elmúlt évtizedekben: küI^iífeszakádlfemagya^TO^ mokratik«R: szervezeteik #niogatják fiatal d emokfátíánkv naegeros''ödéséti
gyaiország függetlenségéért a spanyol néphadsereg oldalán, majd 1940 és 1944 között a; franciaországi S2^bad lövészek, partizánok közötty vagy mint önkéntesek a franda, angol,. kanadai, és más szövetséges hadseregek soraiban; De nagy jelentőségű ez a munka is, amit a szolidaritás területén fejtettek ki.
■HóNAPPAIá ezelőtt a. fmncia nép nagy szabadságünnepe^ július 1.4; előtt Két napbal. a franciaorszácri Mí*gyar Füg-s:etlénségi Mozgalom helyiségeiben, Parisban konferenciára ^Iték össze a külföldön élő ma^arok megbizottaiv. At konferencia elsősorban, hazánk legaktuálisabb kérdésével, béke javaslatainkkal foglalkozott. Evvel kapcsolatban; töbfenyelyü; me-morantlúmmalcátónt^ííltafc^ P ^ sei^le^;sdemca5r3Í:ikus riem^etefeííWls^i/ lőihez,...
A háromszáz magyar árvának franciaországi kihelyezésével kapcsolatos utazásom alatt szerzett tapasztalataim azt az érzést keltették bennem, ho^ felelősség terhel bennünket azért, hogy a magyar közvélemény nem ismeri eléggé ezeknek a messze idegenbe élo. véreinimek hazafías-ságát. Ezek a magyarok a múltban is jelen voltak és most is ott vannak mindenütt, hol a fasizmus ellen harcolni kell. Hurcoltak és sokan meghaltak a szabadságért és Ma-
Iyelid^5S^Jhosc5sak igen kévés helyet szén--telt a knlföldi' magyarok nyújtotta segítségnek. Ezért a közvéleményben az a helytelen elgondolás alakult ki; hogy ami külföldről jön, az mind az ünrra ajándéka^ Csak. nagyon kevesen tudják, hogy az, E-
gyesült Államokban élő magyarok több. mint félmillió dollárt gyűjtöttek össze és mindazt, anrit az amerikai misszió osztott szí^Vázfaz amerikai demokraták küldték. Hogy Kanadából a haladó szellemű magyarék legutóbb is 50.000 dollár értékű gyógyszert;; tápszeit, éá 10.000 pár bakan-c^> indították útnak.
S€tnki sem bfeszél arról, hogy franciaországi- magyarok mée a háború befejezése előtti egy akciót indítottak . . . Ebben a g^y'tésben az összes francia teíuleten élő m^p'var bekapcsolódott, igy az algiríai és ' mairokkói kisszámú^ de annál lelkesebb m^P^ar emi^áció is. Arról sem tud: a har mii ííözvéleméhy, hogy azoknak a gj^r-m^koíthonoknak a megteremtésében is né^-váliaítak a franciaországi magyarok, amelS^ket a BON SÜISSE svájci segélyegylet állit tel Budapesten.
Az angliai magyarok eddig kb. 2a ezer angol font értékű ruha-, gyógyszer- é?. táp--szerküldeménye is több és nyilvánosabb elismerést érdemelne,. És ki hallott mégí e-gyetlon szót is a törökországi, portuc^áliai, sőt a Kinában élő - magyarok küldeményéiről? Segélyküldemények: érkeznek az ar merikai kontinens majdnem minden országából: Argentínából, ümguayból és mindezekből majdnem csak annak a kis töredéknek volt valamely sajtó és rádió visszhangja, amely a Nemzeti Segély címére érkezett, így a magyar közvélemény arról sem tud. hogy az adományozó magyaroknak határozott és egyenes kívánsága, hogy az általuk küldött élelmiszereket, gyógy-és tápszereket,-valamint ruhákat elsősorban az országot újjáépítő ;mezőgazíiasági és ipari munkásság közöl* osszák szét;;Se- ; géiyakciójukkái nemcsak jótékoiivsáflrot a-karnak gyakorolni, hanem részt kívánnak venni az ország újjáépítésében. A franciaországi és algiriai magyarok utazásom alkalmával joggal, nehezményezték is, hogy akcióikról és kívánságaikról a magyar közvélemény nem tud.
MAGYARORSZÁGHOZ való ragaszkodásuknak gyönyörű megnyilatkozása volt az a szeretet, amellyel az Algíríában élő magyarok mint az uj Magj^arország
1. á lökés államokban harc a dolgozók egységéért a tőkés kizsákmányolás megszüntetéséért, az imperialista iiáboruk, a fasizmüs%l!éíiiv'a népi forradalomért és a gyarmati orazágokban a nemzeti és gazdasági lölsz^badulásért.
2. Az uj alkatú demokratikus államokban, nevezetesen hazánkban, Bulgáriában, Albániában. Romániában, Csehszlovákiában és liengyelörszáglwin harc az ujjáépi-tésértv a tőkés csökevények végleges io\^ számolásáért; egy uj népi állam megtereiií-
, téséértv'-;
3. A Szovjet Szövetségben harc az nj-^áépitésen át s kommunista társadalom kir
építéséért* a békééit.
A közös cél a békés fejlődésen át avfár-sízmus maradványainak végleges fölszár molása és a dolgozok é? elnyomottak harci szövetségének létrehozása ér. előkészítése annak a folyamatnak, amelv egyedül hivatott beváltam a munkásosztály történelmi föladatát: as ^agéss igaatsea^ség; vé^^ leges íölssa&adStását.
hozzájuk elsőnek eljutott képviselőjét ko-íülvettekv Á. közel 300 főből álló magyar kolóniának sokéves munkájával sikerült ebben az arab országban i". őszinte barátokat szerezni Magyarországnak. Ennek, a magyar barátságnak kell tulajdonítanom^ hogv a legnagyobb algíri napilan, az »Al-gir Republio aín « interjút kért tőlem. azzal* . hogy annyi kósza és rosszindulatú, vasfi^. gönyt elhitetni akaró híresztelés után első kézből kaphassanak híreket Magyarop-szági'óL.Ez, interjú nyomán a lap aüg. tíi számában nosszú cikkben számol be a magyar nép és a ma^ar demokrácia törefc ' veséiről.
Az Algíri Magyarok Egyesületének zetői és tagiai, akik általában 15-^20 é^^é ' élnek a Földközi tenger déM.pattján* őszinr te,,,iKieleg 'szavakkal biztosítottak hazánk^^ hoz' való; ragaszlcodásukról és ők is, mint a FrahdáÖrszágbahélő honfitársaink, üdvözletüket ktíldik a felemelkedésértf küZr dő,.magyar népnek.
'ÜLFÖLDR& szakadt   testvéreink mar gyárságának ujabb látható megnvilváv ' nülása az a'lázas igyekezet, amellyel há*-zatérésűkét készítik elő. 15—20 év, airiit távoli   országokban   töltöttek,   nemcsaík • hogy nem magyartajanitotta őket, de haí- ' tározottabb íránji; adott hazafiságnkn?iki. Tudato^bb, Öntudatosabban szeretik Már gyarországbtí mint kivándorlásuk előtt, ép : ma egyetlen óhajuk van:   hazajönni és résztvenni Magyaroi*szág uriáépitésében. Mindezeken tul még egy módja van annak, ahogyan a-külföldön élő demokratikus mav gyarok és szervezeteik hazájukat szolgálv
ják./'- ->■*:'■,'..:•- ^       ■ ■
ők azokf akik elesettségünk közepette is barátokat szereznek OK'zágunknak, A demokratikus nemzetek zárt sorokban vonulr nak;fel:a fasizmus ellen és soraikban ott . voltak az uj Magyarország:képviselői* Utánzásom: alatt gyakran találkoztam francig és algiriai emberekkel* köztük szamosi pí^ lítiknssal; Beszélgetésünk során kiderüld, hogy mindnek van legalább, egy- magyaír barátja, vagy ismerőse ér. ennek: a balgaságnak, vagy ismeretségnek b<»folyasa é-'--latt ítéli meg országunkat. Azok a körölá, v amelyek a magyar demokratákkal vanna|c • összeköttetésben, barátian és szeretettelvfí-gyelík erjofészitéseinket. Honfitársaink egy hidat képeznek a nyugati államok demoli-rata népei és a mai Magyarország között.
|TT AZONBAN ki kell térnem arra, hogy
egy uj emiínráció van kialakulóban, Égjr-olyan emigráció, amely c.«?ak ártani tud né-künk: az u/yvnevezett »Myugatosok« ezek. , A volt feudálfasi'zta főurak csemetéi, valamint Horthvnak és Szálasinak  fasisz^ . métellyel átiiatótt, egi'éb ■ kiszolgálóig aJcjiK a becsületes munkát nem Pzo^ták meg.'Ér.-j henkórászok,' n<iplopók serege, akik ma 07 , dakint is feketézésből- sibolásból és csalásból tartják fenn értéktelen életüket, ök a francia reakció hírforrásai. Hazug rágalmak terjesztésével igyekeznek Magyarörr szágnájk ^ovabbi károkat okozni és kiállhatatlan inoddruk, egyéniségük valóban csak arra alkalmas, hogy ell*>nségeket szerezzenek hazáplchalc. A külföldi demokratikus magyar szervfezetek azonban lehetetlenné, teszik ezeknek az árulóknak érvényesülését .. .
:tÉ|
" ír
m
\
E !
í
i
,1,
Hí
m
!líf
fífi
hl