4. QLBAL
KAMADAÍ MAGYAR MUNKÁS
1946'iroVEMBER 14> CSOT
ORSZÁGUNK szakszervezeti mozgalma, évek óta sürgeti a szövetségi kormányt, vezessen be Országos Munkaügyi Tör-
tárió vagy (^uebiec és különösen Québec —^ tartómányé.De a többi , tartományok munkaügyi ^törvényei sem azonosak
véHyt, a kollektiv egyezkedési -sáz- egyik kedvezőblif, a másik jogok biztositására. A két nagy ;:hátrányosabb a munkásságra, szakszervezeti központ — a Ga- És-most, mikor Ottawa a kol-nadianGongress of Labor (GGL: lektiv egyezkedési törvény mo-, -^CIO) és a Trades and Labor .dositását javasolja, ami á tar-" (TLG--^AFL) — a itományi jogkörök részbeni köz-
Kiadmánnyal való évi,megbeszé- pontosítását jelentené, számita-^ léséi során ismételten kérte Or- ni lehet rá, hogy Du^iessis Que-
lacsonyabbak a munkabérek.
Abbaii^ áz esetben, h^aí kollektív e^ezkédési törvényt nem tennék oí^ágoss a^külöuböző tártpmáiiybk munkásságának jogait és megélhetési lehetőségeit a legkülönbözőbb tartományi törvények -szabályoznák, küzdelmeit éltérő?« körülmények közepette kellene levezetnie. Ez akadályozná á muMkássá^ gyors etöretörését és megtagadását jelentené azoknak az Ígéreteknek, miket a kormány á háború idején tett, '
Mivel a tőkések a szakszer-
vezetését, ^szakszervezeti KonKormanyeinoK mmc^n. erejével. életnivó leszorítására tö- ""ot a<«tak a munkásságnak a itónoru
venciók, szakszervezeti csopor- . ellenezni fogja a ^|Eiódositást.< tök és munkásgyülések egész * Sőtv az ontáriói Dré|r-kormány söra,^:.sőt egyes egyházak is eltenvetéseirí* is száipitani kell
'T- noha eddig a m^|íositási ja-ivaslatnak se ellene,|Ée mellette nem szólalt fel.
Tartományok szei^t a ínun-
rekszenekV áz országos k<>llektiv;> Esneprogramót békeidőre
egyes
számtalanszor megismételték ezt ;s követelést, ^
Ugyanis a hábqjru idején, a War Measures Act értelmében ; a íkormány vezetett be tanác<«r: rendeleteket, a munkásság szár . mos kérelmét is érvényre juttatva legalább is á hadiiparra voimtkozólag.
Azonban ezek az intézkedé-v sek ^ mint ismeretes — csak a háború tartamára szóltak. Je-léiítés szerint ezek a háborúi- . ideji rendelkezések 1947 márcir ; US'31-ével hatályukat veszítik. Ezzel egyidejűleg jelentették, hogy az országos bérellenőrzési rendeletet is hatályon kívül he-: lyézik^ Ez utóbbi természetesen tul későn jön — csak azután, amikor az árellenőrzések egész sorát enyhítették, vagy csalT-
■egyezkedési töi*vényjavaslatnak is ellene fordulnak. Ez még pa-rancsolóbbá teszi a munkássága: nak, hogy szervezetten, egységesen fellépve sürgesse megfen í lelő kóllekliv egyezkedési^ törvény bevezetését. ^ = v í Jelentés szerint a Gana<Jian Gongreás of Labor (GGL~CIO)' felszólította a hozzátartozó liiáhyrá, ahol aránylag a lega- szervezeteket, hogy e^üttesen-
kabérék különbözőek, a szak-
szervezeti jogok vál^zóák. Különösén áll ez Québec tarto-
is kiterj^ztik; kttlönösen a munkanap utpisö öiáil^: a f&iadtság következ-veneit észlelhető jmtmkaleiassulás lei--"^v'<- ■■. :gyoreitfeaára,.- ■
lépjenek fel ebben á kérdésben. Minden dolgozónak saját érdeke^ hp^ egy megfelelő Országos Munkaügyi' Törvény bevezetését támogassa.
Myerki Gyula
liondoíii tudösitőnktiől
AZ ANGOL szakszervezetek Brighton-i kongresszusát a leg-nem teljesen megszüntették, és nagyobb érdeklődés előzte meg amiut^n a munkásság hosszú és a legkülönbözőbb gazdasági és elszánt küzdelmet volt kényte- politikai körökben. Az angol len levezetni béremelésekért. közvélemény figyelme, az utób-GYORS INTÉZKEDÉST! W időben mind fokozottabb
A szövetségi és
munkaügyi miniszterek utóbbi^ ottawai értekezését megelőzően. Ottawa kijelentette, hogy á! munkaügyi kérdések intézését a, munkásság ellenértelmü Icövetelése dacára — teljesen • visszaadja a tartományoknak.
mértékben fordult á szakszer-^ Ellentét nyilvánult meg tartományi vezetíjkérdések felé, mert a munkásmozgalom tömegei
Tanács és . a szakszervezetek egész sora sok-íiaí erélyesebben lépték fel a dolgozók érdekeinek védelmére, mint bármikor a háború kezdete es befejezése ótá^ .
Az angliai munkásság szak-
órás munkahét fokozatos bevezetéséről.
^ r^M HAJLANDÓK VÁRNI megmutatkozott, hogy a mun- Áz angol dolgozók azonban káskormáhy é& a Szakszervéz'eti iiem- hajlandók várni. Néha tel-Tánács véleménye között éles Jesen sppntámil fellépnek érde-különbség van nagyfontosságú keik védelmére. Az egész ^orszá-gazdasági és politikai kérdések- gót ^ megmozgató lakatlanok
mozgalma után^'és részben már előtte is tömegesen törtek ki hatalmas sztrájkok a munkafeltételek javításáért. Méretében és hatásában messze kimagaslott ezen sztrájkok közül a londoni hotel- és étterem-alkalmazottak mozgalma, amelyet valóban
ben.
NTÉTEK
a
és
politikai vezetői között az álía-mositás tempójára, a munka-
feltétélek javítására-és a külpo-
litika irányára vonatkozólag. E- korszakalkotónak lehet nevezni gyík vagy másik nagy taglét-
Igy azokban a tartományokbán. szervezetei, a háború folyama-
melyeknek nincsen megfelelő munk^iigyi törvényük, a munkásság kemény küzdelmeknek néz íglébe. S a szövetségi kor-, mány ezt a bejelentését azzal taiítasztotta alá, hogy Québec liem lenne hajlandó az alkót-máijyos jogából Ottawának átengedni. Erre az intézkedésre a szak-.
ra lemondtak nehezen szerzett jógáik egy részéről, mert nem
szamu.és a termelésben elfoglalt kulcshelyzeténél fogva döntő jelentőségű szakszervezet kifogásolta az államosítás lassú menetét, vagy a kormány kül-
akatták, hogy á termelés zavar- politikai tevékenységét, amely talán menetét'akármi is ákadá- nem felel meg a munkáspárt lyózzal A hábórü befejeztével külpolitikai programjának. A
az angol szakszervezeti mozgalom történetében. A munkásság ezen része majdnem teljesen szervezetlen volt és a munkáltatók nem is voltak hajlandók a .szakszervezetet tárgyalófélnek ejismemi. .
A mozgalom a szakszervezet elismeréséért folyt és teljes si-
szervezeti mozgalom erélyjösén .
fellépett. Végül a szövetségi munkaskormány uralomrajutá-
körmány ugy nyilatkozott, hogy fa lehetővé teszi régi, igazságos
helyesli a kollektív egyezkedé- követeléseik válóra váltását.
és á iííunkáskbnnáhy uralomra- munkaviszonyok Javítására vo- l^^^.®^ jart. Sztrájkba leptek e-
jutásával azonban megváltozott kiátkozó rendeletek és elsősor- Joszor a szakszervezeti tagok, a-
a'hélyzet. Az atígliái dolgozók ban a 40 órás munkahét beve- ^^^^í f^®^ szervezetlen
élyézni akarták a háb^^ alatti zétését elősegítő töiTény hiánya "^"^^^ követett a harcba. A
még azokat a szakszervezeteket
öiiféláfdozó triunl^ájük eredményét éö joggal elvárták, hogy a
vasmunkások és az eiectrotech-
is á kormány éilen hangolta, a- S-^^f"^^^^^^^^^ , sztrájkot melyek nem kifogásolták egyéb f ^z<"«k; a tobbi szakszerveze- -irányú tevékenységét. A Szák-^ tek tagjai pedig nem szallitot-
szervezeü Tanács többszöri sür- taí^h«st^ gyümölcsöt és^más^é-
si _ jogok központosítását vágy legalább is azonos kollek- ' tiv egyezkedési törvények bevezetését. «
SzervTezett fellépésre és nyomásra végül a szövetségi kormány az Ipari Viszályok Kivizs- , gálási Törvényének olymódon való módosítását is javasolja, hpgy az uj oi-szágos kollektív egyezkedési törvény a háború idején hozott tanácsrendeleteidet is ölelje fel. Azonban az i-lyen országos munukaügyi törvény korlátíolt lenne, mivel tartományi, törvények beiktatását követeli, hogy azokban az iparágakban is alkalmazható legyen, melyek különben a tarto-D(i;^nyt kprmányok hatáskörébe tartoznak. , ^
■ Tudjttk, a tartómányi niunka-^ íigyi törvények között nagy kü-lönl^gek vannak. British Cor. . lumbia munkaügyi törvénye például sokkal haladóbb, mint On-
Az események azpnban nem getése ellenére a kormány ném í^^^^^^r*^,^^^^^^ ^'^^^^^^ igazolták a szakszéi^^ezeti mun- volt hajlandó töi-vényjaváslatöt ba, amelyek nem voltak haj lankásság teményeit és hamarosan terjeszteni a parlament elé a 40 .4^^ elismerni a szakszerveze-
A sztrájk a dolgozók nemzetközi szolidaritásának egyik ragyogó megnyilvánulása is volt. A legkülönbözőbb nemzetiségű és nyelvű szállodai és éttermi alkalmazottak ^egységesen és keményen állták a harcot. A munkaadók kénytelenek voltak visszavonulni, és elismerték a szakszervezetet. A legkisebb mértékben szei'vezett munkásréteg öntudatos fellépése és győzelme a mult századbeli nagy munkásharcokhoz' hasonlíthatók, melyeknek következtében alapjában megváltozik az élelmezési munkások helyzete.
A szállodai és éttermi inun-kások nagyszerű győzelme nem-csaJc azj ezen iparágakban fog-I^kozt^tottj^ jrészére - jelentős . siker, hanein útmutató az egész angol munkásmozgalomnak az előtte áUó akadályok leküzdésére.-— S2.-M.- ■ ■
SAKNlA na^ szintetikus gomigyam több gnsait temel, miat ti-aufiaÜaí; mÍlW6 "tJerastótcs "^b'ijea a gumlgyűrímn mint^