11
ö
D
E
A NOVEMBER 7-re, a nagy szocialista ^ forradalom 29, évfordulójára Sztálinnak/ mint h^védelnü miniszternek a nevében kiadott napiparancs, melyet Bulga-nin tábomékp a honvédelmi minisztei' helyettese irt álá.— ^elvtársak, katonák és tengerészek. Őrmesterek, tisztek, tábornokok és tengeinágyok« megszólitással ~ a Szovjetunió haderőit erre figyelmeztette:
vétlenül katomáilág veszélyeztetve^ nem szal^ad^ Ii®gr^ és liányagok le-
gyünk. Á ísat^vjet Ibadsereg és. flotta állandó készeniété Isatzáaík biztonságának és a szilárd yilagfeékenek záloga,«
A m<?^?lcy3,i :i^ái^ 6i-án este közzé-
tett nap|paíSiuis:Jcijfiléntetté, h jet rendázér >í^befe^^
rejét és á tőkés rendszer fölö felsőbbsé-
A napiparancs^ mély gratulált a haderőknek a forradalom évfordulóján és 20 szalvé üdvlöyést rendelt el Moszkvában és máfi fővárosokban, "többek közt ezt mond-;ta: ■ : :/ ■ \' '
»A fasissmus elsöprésében való nagy tör-ténelini küldetését végrehajtva, a Szovjetunió most állhatatosan harcol szilárd, demokratikus világbékéért, a nemzetek biztonságáért és áz országok közötti őszinte együttműködésért.; ' -. A szovjet államnak a békeszerető külpolitikája mindén népek rokonszenvére és támogatására talál, mert megfelel azok é-letbevágó érdekeinek. Remélhetjük, hogy egy igazságos xiemokratikus béke biztosítva lesz, a nemzetközi reakció ellenállása és a béke elléiiségei dacára is. .
A Szovjetunió haderőinek az a feladatuk, hogy éberen "védjék á békét, melyet megnyertek és népeink alkotó munkáját, hogy megbizliatóah őrizzék a Szovjetunió érdekeit. Ezeknelr-á megtisztelő feladatoknak a teljesitése megköveteli minden szovjet harcostól katonai kötelességük megértését, .feddhetetlen szolgálatot," katonai és politikai tudásuk állandó tökéletesitését.«
A VÖRÖSTÉRI katonai felvonulást Arte-^ miev tábomok,-a moszkvai kerület parancsnoka vezette és a tisztelgést az ünneplő százezrek mennydörgő éljenzése között, Govorov marsai, Leningrád felszabaditója fogadta. (Jovorov marsai azután a Lenin-mauzoleum kormányemelvényéről beszélve mondotta, hogy á szovjet külpolitika ^fáradhatatlanul és állhatatosan védi a nemzetek közötti őszinte együttműködés elveit és fáradhatatlanul harcol tartós, szilárd és demokratikus hékéért«. ,
Éppenazért, iiogy a Szovjetunió a világbéke megbizhMó bástvája lehessen, mondta Govorov marsai, ^feladatunk szakadat-^nuY az, hogv javitsuk szárazföldi, léei e-rőink és flottánk katonai erejét, hogy e-lősitsük a katonai fegyelmet és éberen o-rizzük szülőföldünk határait.^
Szergej Vavilov, a Szovjet Tudományos Akadémia elnöke bizakodva jelentette ki beszédében: »Hiszek abban, hogy a közeljövőben közös törekvésünk olyan eredményeket fog elérni, melyek felülmúllak a határainkon tul való tudományos teljesítményeket.« •
0
O □
u
ANDREJ A. Zsdanov, a Kommunista ^ iPárt Vezetőségi titkára és az össz-Szo-vetségi Tanács elnöke, mondta a főbesze-<iet a forradalmi' évforduló háromnapos ünneplésének a Vöröstéren történt meg-iiyitásakor. A Szoviet békeprogramjavai szemben, mondta Zsdanov, ^szervezett gátlása nyilvánult meg a párizsi békekon-
a. a. ZSDáNOV, a 2^. évforduló vörösteri üimep'< nyitásának főszőnoka.
ferencián angol, amerikai és más reakciósok részéuől. »Demokráciaellener. szándékok bürjánbztak fel Trieszt és á Duna fo-lyó^megvitatásában ... A nemzetek egyenlőségének az elvét is megsértették«, mondotta.
Támadta a^»birodalmi terjeszkedőket« . és az »atomos zsarolókat* általában, Chur-. chilit külön is megemlitve. Rámutatott,
hogy angliai és amerikai lapokban tért*^hó-dit a szovjetellenes* propaganda és hivat-Jvozott Henry Wallace abbeli kijelentésére, hogy a szovjet lapokban megjelenő a-merikaellenes anyag minden kis részéért 1000-szeres szovjetellenes anyag jelenik meg amerikai lapokban,
Sztálinnak az UP elnöke kérdéseive á-dott válaszaira utalva, Zsdanov kijelentette: s>Sztálin miniszterelnök méltóan visszavágott uj háború gyujtogatóinak. és megmutatta, hogy a Szovjetuniót nem lehet megijeszteni vagy megfélemliteni.« Molo-toy külügjrminiszternek az EN összgyülé-sén tett lefegyverezési javaslatát, mint-a béke ügyében tett legnagyobb lépést eniU-tette az EN-nél,
is> A * békéért dolgozó evők naponta höve-kednek ér, szervezettebbé válnak«v mondotta; A ^Szovjetunió ebben nincs legyedül* A demokrácia erői megnövekedtek es a reakció erői gyengültek. A nemzetközi viszonylat terén a Szovjetunió megerősítette állását és értékés hozzájárulást "adott a nemzetközi együttműködéshez.<: v ^ . A Szoviet belső helyzetét;^véve .vizsgálat i^lá, Zsdánov rámutatott, högy=*iaz ország a legköltsésresebh háborút vivta és ttíostujjá kell épülnie és emelnie kell népe »jólétének szinvonaláta. Az az áldozat, a-riiítá Szovjet hozott. »bármely más álla-mot, még a legnagyobb, legmodernebb kli-pitalifta államot is évtizedekre vétette vx)l-ná vissza és másodrendű hptalómmá tette volna«. miíi' a Szovjetunió ellenkezőlegre-rösen került ki hejőle és »válság nélküU 4Úd átváltani a békére; v:-
Amerika és Británia nem szenvedtek,inváziót és a Szovjetéhoz hasonló pusztítást, de »méor mindig válsággal kell szembenéz-niök* és a Szovjettel ellentétben. Amerikának a te*'melési szintje lecsökkent és munkanélkülisége van.
A^Szovjetnniónak tervezett közgazdálkodása van és'nem le?z munkfinálküjisége, sem:»termelési anarchiája, mint a kapitalizmusnak van.« ■
.1
UZ3
1
fö)
0
^ fm^ rri\ ^
\7ARGA JENŐ á Moszkvában megjelenő ^ »Uj Idők«-ben a világélelmezési problémáról irt. Megállapitotta, hogy á háborúban résztvett európai és ázsiai országok többségét további inség fenyegeti. Ennek főoka, hogy a világ legtöbb országában p-^ lyan viszonyok uralkodnak, amelyek gátolják a mezőgazdasági termelés fejlődését. Az európai éhinség veszedelmének közvetlen oka a második világháború. De még a legutóbbi két rossz termés ellenére sém volna éhinség, ha mindent elkövettünk volna az élelmiszertermelés fokozására és helyesen osztották volna szét a meglévő kész-
AZ AMERIKAI választás a nyilt reakció előretörését jelzi.
leteket. De nem ez történt. Az USÁ-bkn . például a mezőgazdasági termelés kóflá-tozácát jutalmazzák, hogy magas szinvö-nalón tartsák az árakat. Nem a buza, hanem a takarmánynövények termelését oá52-tönqzik. mért ezek termelése és á mezőgazdasági termények áresésének megakadályozása összehasonlithatatlanul fonto-sabb az USA és Kanada számára, mint az európai és ázsiai szövetségesek millióinak élete. Az UNRRA statisztikája szerint néni lett volna éhség Európában, ha az UNHRA 11 millió tonna búzát szállithatott volna. Ugyanakkor az elmúlt crazdasági évben az Egyesült Államokban 10 és fél millió tonna búzát használtak fel takarmányként. Ugyanez történt Kanadában is.
Senki sem vonja kétségbe — állapítja még a cikk — amit az USA tett az európai éhinség enyhítésére az UNRRA finanszírozása utján. Egyes amerikai körök ezt azzal a oolitikai meggondolással tették, *hogy befolyást gyakoroljanak az európai országok politikájára. Ez év végén megszűnik az UNRRA müködé«=e ér. 1947 tavaszán, a legnagyobb szükség idejében az európai országok kénytelenek lesznek az amerikaiákhoz fordulni, hogy hitelben^ élelmiszert kapjanak. Ma már világos, hogy befolyásos amerikai körök igyekeznek majd politikai nyomást gyakorolni a gabonát importáló országokra és igyekezni fosrnak belpolitikai ügyeikbe beavatkozni, rájuk erőszakolni akaratukat S-'-avak-ban az amerikai politika — mondja Varga -—csepeg az emberiességtől- a felelősségtől, az önzetlenségtől. Valójában arra törekszenek, hogy befolyásuk kiterjesztésére felhasználják mások nyomoruságát;köz-tük olyan országokét, amelyeknek hépei a» Egyesült Államokkal együtt harcoltak a fasizmus ellen.