lyeMtt az ország politikai életébe. A diákokkal szövetkeavsí a munkások többé nem egyszerűen a hagyományos pártok nyomdokait kivetik, hanem fokozódóan loips részt vesznek a nemzeti fiío-cröfia^ox^
való refomiok kérdését is ugy vetették feli hogy aggodalmat keltettek a pasák és gazdag földesurak között, akik hozzá voltak
élvezzenek. gENKLsem tagadja, hogy a britek abbeli zá^ w^I« 'q^^F ^ngpl-egyiptomi osztó-
LövP?Er i?^ ¥''^^^^^^«' katonai
szövetség kozos védelmi tanács és terjedelmes katonai kiürítési időszak — nem
egyezik az egyiptomiak túlnyomó többsé-ge.
Londoni tudósifónktól
-RaAGY ÉRDEKLÖ0ÉS előzte meg a Lon-
doni Magyar Klub 1946 október 19-i előadását, melyen: Piratin angol kommunista képviselő beszámolt magyarországi útjáról és a Magyar. Kommunista Párt III. kongresszusán való részvételéről.
Az előadást PalóczirHoi-váth György, n>itotta meg. Az előadó és a közönség üdvözlése után ismertette Philip Piratin eddigi tevékenységét. Piratin képviselő munkáscsaládból származik és már kora fiatalságában kénytelen volt az iskolát el-
m
0
-iifilB:-
-1
»1^ÖSZÖNETTEL v^sttük-a Kanadai Ma^-tyar Munkás^ feéfr számáta irja Lukács László, a Debreceni Református Kol-légiiimi Nagykönj^ár igazgatója. »Könyvtárunkban rendkivüí nagy a tengerentúli hireb iránti érdeklődés, s különösén nagy érdeKlödéssel kisénük fígydem a2 ottani magyarság szociális és szocialista mozgalmait Könyve tárunli az ország- egyjk: legnagyobb; kultúrintézménye, mely a nagy pusztulás közepette sértetlen maradt. Sz a körülmény ;őriási?Jnértékben fokozza jelentőségét és megsokszorozza látogatóink számát...: Nagyon kívánatos, hogy olvasóink széles tábora minél jobban tájékozódjék napjaink politikai és társadalmi kérdéseiben. Erre való tekintettel kérjük a lap szíves további küldését és maradtunk kiváló tisztelettel, Lukács tiászló könyvtárigazgató.*
»JJAGY öRÖMMELtvettöfc..'UJságj«lcat- és
szeretnénk^ r.;;haf i /.-a-' JCahadaií- >Magyar: .-Munkást rendszeresen te.pnánk«*^ írja a Magyar Magánálkaímazottak Szabad Szakszervezete Tiszántúli Kei'ületétől Föídvárit József kerületi titkár^ Debrecenben; okt 14rén kelt levelében* »öszintén m^e-pett benntinket^^ bátor demokrata hang^ melyet ebben az njságban tapasztatunk és szeretnénk fel^ használni az alkalmat arra^. amennyiben önök is beleegyeznének, hogyva nü lapjainkat elküldenénk önohaiek és igy a. kanadaiés a debreceni magyar dolgozók között égy!, olyan kapcsolat alakulna ki, amely természetszerüíegr. csakis a dolgozók javát szolgálná^ ^ lapcserét mi megkezdjük azzal, hogy szaklapunkat;: a Magánalkalmazottak Lapját, a líe-íyi kommunista és szociáldemokrata újságokat elküld jük., önöknek.«
Tá^köztatóul a következőket iija Földvári titkár: sSzákszeíT^ezetünlc. debreceni csoportjának taglétszáma cck' 1100 föy debreceni viszonylatban a legerősebbek! közé tartozikj^ - saját helyisége van, könyvtára; tagjainak jogvédelmet nyújt megvédi a töke mohó harácsolása és túlzott kizsákmányolása eUen. tagjainak kulturális Igényeit is kielégíti, o-rosz, angol nyelvtanfolyamot, szakmai tanfolyamokat, ideológiai szemináriumokat rendez. Hat működő szakosztálya van. A helyi szakszervezeti mozgalom élén jár. Országos viszonylatban 60.000 tagja van a szakszervezetünknek és hai'madik helyen állunk.«
"Mindenesetre hálás köszönetünket nyilvánítjuk azéi-t mert önök voltak azok, akik a külföldiek közül először vették fel velünk a kapcsolatokat Mi e-zeket a kapcsolatokat tov-^bb is szeretnénk fejleszteni, és szeretnénk, ha önök részéről is ugyanilyen törelnrés nyilvánuiha meg«, irja a titkái'^és így fejezi levelét: '^Ismételten tüszkék vagytuik árra. hogy a híircos deínoMtá láp;' a' Kanadái Magyar Munkás a debreceniek közül először velünk találta '^eg a kapcsolatot és maradunk Icartársi üdvözlettel: Földvári József kerületi titkár.«
hagyui, hogy keresetével segítse szűkös a. nyagi körülmények között élő családját. Megismerkedett a munkásmozgalommal, tagja lett a kommunista pártnak és rövid ido alatt a párt londoni kerületének egyik szervező titkára lett. Az 1945-ös parlamenti, választásón képviselőnek választják. Piratm tevékeny részt vett a londoni munkásság tömegmozgalmainak , megszervezésében; a Káboru előtt Mosléy fasisztái ellen, a hiresEast End^i lakbérsztrájk előkészítésében és a legutóbbi időben, az u.n. »sqnátters« mozgalom vezetésében.
Palóczi-Hoi^áth G-yörgy hangsúlyozta, hogy Piratin kél)viselő a keleteurópai de-^ mokráciák alapos ismerője, aki alaposabban tanulmányozhatta az uj lengyel demokrácia problémáit, mint a hivatalos parlamenti delegáció tagja. Lengyelországi útjáról tartott beszámolóban, szintén a Londoni Magyar Klubban, Piratin képviselő részletesen arializálta a kele^eurónai demokráciák kérdéseit és á BBG egyik programján ^érdekes vitát folytatott a demokrácia lényegéről és Ifülönböző formáiról, konzervatív, liberális és munkáspárti képviselő kolíégáival.
pAíLöGZl-Hörváth György elnöki beveze-^ tője- után hatalmas :taps üdvözölte Pi-ratim képviselőt, aki nagyhatású beszámolóját. Bécs és Budapest összehasonlításával: kezdtev Hangsúlyozta, hogy csak nagyon rövidíideig volt^ Magyarországon és így b^zámolójában elsősorban személyes benj'^omásaira; és különböző személyek által adott információkra szorítkozik.
Már Bécsben hallott a magyar újjáépítés két kimagasló alakjáról, Rákosiról, az értékálló pénz megteremtőjéről és G.erőrŐl,. aki: rendbe hozta az ország közlekedését és felépítette a hidakat, melyeknek gyors újjáépítését sok mérnök teljesen kilátástalannak tartotta. A két Dunahid felépítése után megkezdték a harmadik, az összekö-^tő híd kijavítását, melyet nov. 7-én szándékoznak ünnepélyesen átadni a forgalomnak. A számításba azonban kis hiba csúszott, mei-t a híd már október végére készen lesz.
Piratin képviselő a legnagyobb lelkesedéssel beszélt a magyar kommunista párt IIL kongresszusáról és a kongresszus előtti nagy népgyülésről. »Sok gyűlésen vettem már részt — mondotta Piratin — de
ilyen gyönyörű élményben még nem volt részem.« A nagygyűlésen majdnem 200.-000 ember vett részt. Nagy figyelemmel es érdeklődéssel kisérték a külföldi delegáltak, majd Rákosi szavait. A gyűlésen es a kongresszuson'^^is feltűnt az előadónak a kiváló szervezés és a résztvevők lelkesedése, melyek a legvilágosabban demonstrálták azt a hatalmas fejlődést, amelyen a kommunista párt alig kétévi legalitás után átment. Mint az angol kommunista^ part egvik szervezője — különösen értekeim tudja a magyar párt hatalmas fe.iIodeset, -ameíy aZ illegalitás hosszú és nehéz evei után több miniszterrel van képviselve a kormányban és a többi demokratikus parttal együtt intézi az ország ügyeit
AHAI^MADIK kongresszus lefolyása, a be«5zédek, a hozzászólások és a delegáltak lelkes fellépése mind visszatükrözték azt a hatalmas változást, amelv a ma-ffyar tömegekben és elsősorban p dolgozókban a felszabadulás után ^bekövetkezett Mikor a hatalmas tömeg ajkan felzendült a munkásköszöntés: Szabadság! --erezte hogy-nem egyszerű formalitásnak a tanuja, hanem a magj^ar f^p legjobbjai o-szinte vallomásának a felszabadulás es az
Egy jelesWafdista vezető ezt igy; fejezte ki áz Írónak:
^ 2>Mi akarjuk a függetlenségünket, minden visszatartás nélkül. Mi felismerjük a Britániával, mint minden más Imtalommal való barátságos viszony szükségét. De mi nem hisztik, hogy országunk érdekeit lehet szolgálni bármely egy hatalommal való speciális elrendezésen át.<c
uj élet jelentőségéről,
A kongi'esszus a'munkásegység és a munkás és parasztszövetség jegyében folyt le. Résztvettek a S70ciáldemoki''»ta P?rt* és a Nemzeti Paraszt Párt vezetői is. A kongresszus külsőségekben is demonstrálta a munkásegységet, a munkás és parasztszövetséget, és Szentí?vörp-yi professzor beszéde hatásosan aláhúzta az értelmiségi rétegek elismerését a Magyar Kommunista Párt épitő munkája iránt.
Piratin ezután ismertette Rákosi Mátyás kongresszusi beszámolóját, melyet egy kiváló pártvezető és nagyszerű noliti-kus megnyilatkozásának nevezett Rákosi beszámolójából az előadó különösen a-nemzeti demokratikus erők összpfrgásá-nak, a munkásegyséírnek ér a reakc'ó f<^l-sorakozásának probléniáit emelte ki. majd ismertette a Kommunista Párt céljait: a nemzeti egység; a népi demokváda; a belső reakció eltávolitpsa a belső béke és a demokratikus fejlődés érdekében.
piRATIN képviselő megemlékezett a töb-bi szónokról is. Kiemelte Gerő miniszter beszédét a magyar küloolitika feladatairól, majd nagy elragadtíitársal n^"*1^t-kozott a különböző hozzászólások*^!. Egyszerű munkások parasztok, kerosötlen szavakkal, á legjobbpn ráviláo^itAtt^o]^ a magyar nén problémáira, melyek meffAl-dásának előkészítése a kongresszus fŐf<>l-adata volt.
Magyarországi látogatása so^-án Pirftfn személyesen is mecrgvőződött az u.n ba-; gyományo?. angol barátságról. Az igaz, hogy az ansrol barátsáor plsősorbí^n p'^ u-ralkodó körökben fejlődött ki, melyeknek megfelel Anglia imnerialista nolí^^'k^ía. -T-. lenleg is nagyszámban vannak olyan rét*»-gek, melyek a maguk reakciós póiiafVir'k valóra váltását 37 ojjnroi írnt)en^^*T*^'^f,*^'>l remélik. Az inr?»zi. ő'^z'nte antr^l barátság, azonban a m"»i^<'ás«^o" 0"=" ^ ^pifldóy!-''^'^'>»nü értelmiség között nyilvánul meg. Ez^k a rétegek számítanak az angol dolgozók tá-mofratásf>vo éc re"'^^é~^'"o " mao^'a^ <íomok-rácia épité.^énp^^ munkáíáb^n. Remélem — jelent^tfo i^í Pirnt.in kénvfse'ő — a r^a-gyar dol^'ozók n^rrx f^crv^V: p/'pl'í''**' "^^i-gol munkásmozíralom támogatni fogja ő-ket a reakció elleni harcbah.
A NAGY tetszéssel fogatlott előadá.? után ^ több 'io'?'zás''ó'r.<5t é° kérí^é^t inté/f^k Piratin. képviselőhöz rz í>»^íro'-r>-.onr'r^v resk»delmi kapcsoHt/^k^ót inf]:'o'^'^r'^^ és stí»hilíz?'*ióról, a ''-ö'''"'^"^^^A~^*''»l- " r»«-»"'""t:-kérdésről és a pái'^^V kö-^o^^í vi^?:'"""v'l. Az előadó. rPS'^^ef^r ^'^]f\S7,"^^'^n. ó" ínt'^'^te a magyar gazdasáo-í és noijH'-'-í '-^'n- / den nap^'ohb r»'""h^émniát Ví^'^^í^'/fr'^ szinte megcrvőződé.sét. i-of^^' " *>i--.- - --tj a m'inká'^Dárto'^ ve^'^^'é"'^ o^"*-*- ^ '^*-'-^í He-mokrntikus párttal e'j^iit^^^^'ikö'lv"' tudja épitenr^az uj magyar demokráciát.
'■ í \' '