1946-'NO¥El^fBEE- 14;' GSüTöHTöK
megkezdi a szövegét.
háhgu férficsopprt.
'tftrszövet ^valókóru
Non én kiáltoki a föld
ben nagl (d szerkezetében, mind külső mgpályán^ kajában kollektív tennészetü, ink. A kc Irt a legközvetlémébbül Jaató 4ö-Ckulturális szei^. Nem véle^^^ tehát, hogy a sza-válókprust a dern, szervezett, öntudatos pástömegek szólaltatták meg
amennyit a létszám és a minőség megenged. >
Nem mindegy, hogy milyen formában alLfel a kórus. Már a csoport kiállásában mutatnia kell a határozott, egységes magatartást. Fegyelmezetten álljunk a helyűn-
••••••
• • •
• • •
világoshangu férfiak A
• • •
nők
sötéthangu férfiak
•11 1- bőséges taglétszáma, sötété és világoshangu csoportolv-
x-i '1- A 4- A 1 V- "uü-íT*",'------hangválasztéka esetén, ra. Négyrészes beosztásnál a ve-
ösztokelje. A koriis_ tehát Kon; A legkisebb felesleges moz- negy csoportra is tagolható. És pe- gyeskórus igv álllon fel-
gas IS megbontja az egyöntetüsé- clig a nőket is szétválaszthatjuk gét. Az egész kórus'minden ideff-
használ, i
leg, jelki álásnak i tt célja 1 ?be kerül §kig eg; italakul sl ig kolle ry gondo
szálával kapcsolódjék össze, hogy a hang, mint égy forrásból jöjjön. Vjgyázzunk azért, ne legyünk túlságosan merevek, sem á kiállásban, sem hangban. A tulerőltetés torzit. Hangunkat se erőltessük nagyon, sok ember amúgy is kellő erővel szól. Az erőltetés megakadályozza elsősorban a kórus szi-
■ ♦ • ♦ • •
világoshangu • világoshangu férfiak nők
••••••
sötéthangu nők
• • •
• • • •
sötéthangu férfiak
^ Egyik legalapvetőbb faladat a m-izgásnak kórusban csak akkor
kórust tiszta, plasztikus hangkiej- van-meg á létjogosultsága, ha a té-
nezését. A kórus technikáia akkor f«sre. megtanitani. A legtöbbször ma maga a mozgás. A különféle
■mjé^'Z^^^l ^IST^'^.J^JÍ^ SS2í^»».'ÍÍ«?*..J?ar
VEZHETÜNK kis létszámú [kamara- vagy nagyobb létszá-tömegkórust. A kamarakórust
„____ jr négy emberrel is féláliithat- , . _
yedül lei; \, de állhat tizenkét-tiz^négy^^^ i^^^^ már á hangjukon,
iatohkeri Iberből is. ^^^^^^^^^ ^ -.^ Ha kiválasztotttuk a versa
tózik^ A| fatálában ^^^f-5,.^í^gjf f g^^t, olvastassuk többször át a kó- i;i>re N^m árt,irSiií;denMtl.i^ W^ya^ösize íehTkáp^soSú.
1 embert jjsnnekkorusrolbeszem^^^^ russal es csak azután osszuk be kikérrfP7iitiV « v^i^h/ii « ^. ;
szólamokra. A kórusvezető már a
nem érthető. Addig ne menjünk mozgás, aratás, vetés, stb. lehető-Wa tí,Tái«e-,f^f4+»T. o ; Í9^^Í>N mig a szöveget pontosan leg kerüljük, mert az már a moz-
Ha kiválasztotttuk a versanya- kivülről ném tudja az egész cso- dulatmüvészethez tartozik. A ket-
sre nevej fns legegyszerűbb beosztása: máljan 'ág
>rmálja , hogy a ggé való
..........' I n
gos éf. sötét (magas., mély) ngcsoport. Ezen belül azután nyi hangcsoportot vehetünk fel.
kikérdezünk a vei-sből. de akkor a mozgásnak is művészi
f^vi^'^^T^- ^ ^.^"sv^zetö mar a a kórus kiképzésé két iráriyü, felépítésűnek kell lennie, harmadik-negyedik proban enged- külső és belső. A külső tényező a A gyermekkórust egyszerűen
je^ szabadjára a kórust hogy az hangformát, a belső a lelki tártai- osszuk két csoporü'a: fiukra cs lá-
eloadasokon vezető nelkul szere- mat jelenti. Mindig a belső poiit- nyokra. Fontos a vers megválasz-
;^ ■;..... ' ' ról induljunk ki és ha már érti, il- tása, nehogy olyan szöveget tani-
letve érzi a kórus a vei-set, ha már
RAKIAÍ
MPEST.1946
i. Jani itt :édni. : Keserű^ in mi leE a rőzsét;
X)sz^^^^ Aki kap, az túrhatja
majd az orrával. Aki meg nem kap, az a nyáron elmehet aratni a holdba.
Keserű Márton tör előre. Nagy puszta felé, nékifeszülve a szélnek. Már a Nagy Nyárfá-l-^^Jióz ért. Onnan nem messzire, a Zimányi földjén meglát egy döglött gépet. Olyan mint égy istentelen nagy bogár, amelyre valami ória^ csizma rálepett. Odanyomakodik a kö-Mel^e.^I^íte, ne! -r-r mondja hangosan^:merj^ Hogy a szél majdnem földhöz vágta, összeroppant-a gép, kifordult a bele, csak a páif-célja maradt még egy darabban, mint az el-^tt. csonkav mintha taposott bogár szárnya, de rohad már az is, hangzik a var- mert rozsdás, lyukkal vert minden porcikája.
Hogy a kórság törne ki még a csinálómeste-rét isi De valami zavar indul Keserű Mártonban, lassanként eszmél és azon tűnődik, német gép-e vagy orosz. Németnek kell lennie, mert nagyon szeretné belerúgni.
Dér Andrásnénak van lisztje, zsírja, krumplija, még cukra is, még sója is. pedig azt már'a boltban sem árulnak. Csakhogy orosz katohákat szállásoltak be hozzájuk: Elfoglalták a házukaty egész csapat kosztol-náluk^ éR neki me*? p lányának, Verának, reggeltől estig kell főzni, sütni. Egy termetes, csi-
belső élményévé, meggyőződésévé vált a szöveg, akkor már köny-nyebben alakul ki a megfelelő hangforma. Ha elhanyagoljuk a belső tartalmat, csak a puszta, nyers hangot nyerjük, amiben sem lélek, sem egyéniség nincs.
A múltban meglehetősen nagy népszerűségre jutott a mozgáskórus. A hiba ennél a miifajnár abban állott, hogy a mozgást 'minden hozzáértés nélkül .állították be és valami hamis, álheroikus póz alakult ki. Ha mozgatni akár-
tassunk be gyerekekkel, amit nem értenek meg.
A kórus, ha teheti, egyöntetűség kedvéért öltözzék egyforma ruhába. Legegyszerűbb, ha a férfiak sötét nadrágban, fehér ingben és a nők ugyancsak sötét szoknyában és fehér blúzban jelennek még.
összegezve a lényeget: az uniformizált szavalókórussal szemben a 'felszabadult kórusmüvésze-te*; kell létrehívnunk, ami n^ár nemcsak a mult sötét elnyomatását tükrözi/hanem az alkotó epi-
'icaszai\ ták; voIdí
B siratásj ja tájék és a föld, incsotth lűéknél se liszt, se ie zsii',fi( k
lasszony^ s felesége, hordja 1 a rozsé; Jkat tördel az aká-iszi haza ret, pihegve dobja
% nem kellene ne-
on lenne a Jani? a akkor se lenne, egyszer meghall-
juk a kórust, ugy a legegyszerűbb tésré hívja a felszabadult töme-mozgáselemet alkalmazzuk. A get.
irtÍ föÍüeák János
iSl kYf^''.nos tiszt igen szereti a palacsintát. Az igaz, f/J^^lVSf' ^ iiyo cvan- hogy ő maga adja a lisztet, zsírt .és cukrot,
Ti4'•'^IS/m'^'^J de egy nap kétszer-háromszor is kell neki pá-
ka nmci., .iis lesz. Majd szét- r^^^l^j^^^ -íj*^: tr„^« f/^íácf i« üf n fpsztá-
Sí'fel 1i
m
ő niaga adja a lisztet, zsírt .és cukrot, ___^y nap kétszer-háromszor is kell neki palacsintát sütni. Vera még tojást is üt a tésztába, tejet is önt bele, nagyon tetszik neki a tiszt. Vigasztalanok a Derék.
Dér András és Magyar János csak az utcán találkoznak. Köröskörül tekintgetve ya-tanak néhány szót. Nagyon kinyílt a csipajuk a koszosoknak! — mondják. Még hogy földosztás lesz! Hogy karácsony óta van mar uj kormány Debrecenben. Ha felosztják a to-deket, nem terem itt semmi. Csak azt erik el, hogy eddig néhány koldus akadt a faluban, azután meg mindenki koldus lesz. . Hárman sohasem beszélnek a gazdagok. De ha kettő szétválik, nemsokara találkozik valakivel egyik is, másik is. Ugy kapcsolódnak egymásba, mint a láncszemek. Der András N várival. Magyar János Kadarral, majd később Kádár és Nyári egymással, vajame-lyík megint Deák Balázzsal. Nagy a tudoina^ nyuk, még arra is gondolnak hogy no, ott van például Sz., a szomszéd kozseg. Annak a határában háromezerholdas ?r£i birtok
1
2
í, 2 1, 2, 3
1 szóló líl szóló
2
I szóló
II szóló
III szóló
1
I szóló
II szóló
1,
0 o
3, 2
által
van,^ho|;;an szánt majd az -"i P^^^^^^^^^ két girhes lovával — mar ha .^í^tto az egv egy gebéjét összefogja akkoíák, hogy négyökrös igahoz v^k? Csak az országgal, a ^f'^^^^.^f^^Z il
Tönkremegy az ország —J^J^[^^ sugara .^egig- Hazafiak. Hol van csak egy halvány sugara
szigeten, js a reménynek ?
II szóló
1
1, 3 3, 2,.3 I szóló
3
I szóló 1, o
Szerszámot a hézhe, kalapáccsaU tollal, előre, dolgozók, /
épüljön az ország; ne legyen törött gép,
termeljen a sok gyár, a vasat és téglát szorgos kezek hordják, házaink romokban,
vasutaink törtek, hidaink rohhantva,
ennivaUrnk szűken — ,m üheli/ek, irodák
fogjanak most össze; előre, dolgozók, ne maradjunk tétlen!
Szántsál, kapálj, paraszt
győztes arafásra; előre, zsellérek, grófi szérii^ nincsen.
miénk lett a szántó, mező, rét és magtár; szabad földet a nép szabad magja hintsen.
Búzánk és gyümölcsünk urakat nem hizlal,
azé a föld, aki rajta verejtékez; előre, parasztok, t'etni és aratni, fölszabadult hazánk hatalmas és szép lesz!
Ennél a hármas beosztású ázavalókórusnál á 'Siiámok a következőkét jelentik:
1: világos férfikórus 2: női kórus 3: sötét férfikórus
I: világos férfiszóló íí: női szóló III: sötét férfíszóló