1946'
1945: JANUÁR közepén a felsza-baduit pesti oldalon óvatosan -járkált egy-egy bátrabb pionir a törmelékekkel borított utcákon. Ha sűrűsödött az aknák becsapódása,^ be-beszaladt a kapualjakba. A lakosság nagyobb része —-fáradt, fázó, éhező emberek —• a pincékben, óvóhelyeken maradtak továbbra is. Az utcára merészke-dök között voltak ugyan, akik az üzleti lehetőségeket szimatolták, de a többiek dolgozni akartak. Felszabadwltumk —- építsünk! *— gondolattal gyülekeztek a Kommunista Párt és a Szocialista Párt szervezeteiben. Villany, villamos, élelem, gáz, víz még nem volt, de már megjelentek a plakátok az utcán: »Szabadságmatiné a Magyar Szinházban«, »KuItureIőadás
■M3 B2íimtómimQ seiaesafraBC A pm-cékböl jöttek elő a szavalók, éne-kesék, vezető művészeink, hogy a szabad Budapesten elsőnek szólaljanak meg. Látszott lehelletük •a dermesztően hideg színházban, mindenki téli kabátbah ült a zsúfolt nézőtéren. József Attilát szavaltak, Bartókot zongoráztak.Fel-szabádultunk! Még Budáról belövések érték a környéket, még fel-feltűnt egy-egy német bombázó, ám a színházban a szabadság szavai, a mi kultúránk erősített már minket: felszabadultunk! így kezdődött a kulturélet a demokratikus Budapesten. /
Ez után a két előadás után a pártszervezetek egyre több rendezésre vállalkoztak. Műsoraik nagyjában egyformák voltak. Leg-
káss
a Szovietunióbun
IRTA IIÁY GYULA teszik az egj^es köztársaságok kormányainak művészettel foglalkozó A MüKEDVELö-sz in játszás az e- szervei is. De ezzel a gondoskodás gész   világon olyan kulturté- még nincs kimerítve. A munkás-nyező, amelynek jelentőségét csak és parasztszinjátszás otthona a rövidlátó emberek nem   képesek Szovjetunióbán a klub.    A klub - kellőképpen értékelni és olyanok, vagy egy tízem, vagy egy szakma, akik   szellemileg a népi kultur- vagy egy kolhoz dolgozóit kap-áramlatok  elől   elzárkóznak.   A csolja össze. Ezek műkedvelő szin-Szovjetunió hatalmas kulturális e- játszóikat valósággal tenyerükön redményei   nagyrészt annak kö- hordozzák. Egy-egy gazdagabb^ü-szönhetők,   hogy vezetői a népi zem színjátszói   számára olyan kulturális áramlatok jelentőségét pzinházat épített, amely bármely mindig megértették   és támogat- hívatásos színházzal felveheti a táki így a munkásszínjátszás szel- versenyt, de hogy a. műkedvelők lemí irányítása és anyagi l;ámoga- el ne bízzák magukat és meg ne tása is elsőrendű állami és társa- feledkezzenek   műkedvelő mívol-dalmí feladatnak számit a Szov- tukról, a klub gondoskodik arról, jetuniőban.                    ^ hogy á színházban időről-időre a A iriűkedvelőszin játszás két fon- legelső'hívatásos színházak együttes szempontból érdekli a Szov- tesei iS' fellépjenek, összehasonli-
jetunió vezető hátóságait. Az e-gyík és általánosabb szempont az, hoery   a  miikedvelŐszínjátszás a
tásul; mintául, buzdításul szolgálva a munkásszínjátszásnak.
A hivatásos és műkedvelő sziné-
kultura elterjesztésének olyan esz- szek káj^csolata egyébként is igen köze, amely mindennél biztosab- szoros. A legnagyobb szovjet szí-ban, mindennél mélyrehatóbban és riészek mindenkor készséggel vál-szélesebben hordja szet á liágy í^*-lalkóziifak arrai^- hogy műkedvelői-rók eszméit a nép körében. A mir--ket tanítsák, tariác ellássák. E-kedvelő színjátszó, ha Puskint, gyes nagy színházak védnökséget Csehovot, vagy Osztrovszkit Veszi szoktak vállalhí színjátszói cso-kezébe, nem lapoz át rajta felűle- -portok felett, ami azt jeÍenti,hogy tesen, hanem utolsó szaváig nía^á- azok' munkáját éber figyelemmel ba szívja, tanulmányozza, elme- kísérik, oktatókról gondoskodnak, lyed benne. Hogy ez megtörtén- szakemberéket bocsátanak rendelhessék, irányításra va-n sEÜksejgé*'; kezesre akik a dramaturgiától a Szükség van annak intézményes vílá^itási technikáig, az énekmü-bíztositására, hogy a műkedvelő^ vésziéttől a színpadi fodrászatig színjátszás ne tévedjen a hatás- mmdénre megtanítják védenceivadászó ripacskodásba, hanetn a ket. ^ ^^^'^^ ■ - . maximumot nyújtsa művelődési' «r^^TVx,r, * szempontból. A SZÍNHÁZ es-munkás-szinját-
A inásik, nem kevésbé fóhtós, szás; ilyen^zoros összmüködé-ha netn is ennyire átfogó jelentő- ^e magatiak^i^^ szem-ségü szempont az. hogy a mim- Pontiabolis foirtos es hasznos. ^ A kás-sáínjátszásba a Szovjetóáiő f 2<>VJ«*»P? \ezerelvehez tartozik, hatóságai a tehetségeknek légáa. ^<>&Y aki tanitam akar, az tanul-gyobb tartalékát látják, amelyből   J«>'*-'f-">®ff tanuljon ugyan-
mindig meríthetnek, amelyből a ..f2f™lf»«.P*«P?^^ hivatásos   színjátszás   állandóan Szmhazi területre alkal-
táplálkozik.   A   Szovjetunióban   "^?2Y»      ^'^iiy**^ hogy a
nincs állástalan szirész, vagy éne- f Vy^^z sohase^^y kapcso-kes, de annáí inkább vannak be- ^^^^^'^segevel. Ez a kan-
töltetlen helyek íi színházak e-gyüttesében.   A   Szovjetunió szi-nészszükséglete   évente sokí^áz főt tesz ki minden nagyobb nyelvterületen, de több tucatot a kisebb nyelvterületeken is. Honnan ven'%§k mindezek az orosz, ukrán, bjelorosz, örmény,   üzbég, jakut színházak uj színészeiket, ha nem virágóznék a munkás- és paraszt-színjátszás, ha nem nyugodnék állami szentek figyelő szeme állandóan ezeken a színjátszó csoportokon, hogy a tehetségeseket felfedezzék,   továbbképezT^ék, hivatásos színjátszóvá érleljék ?
'l.ifOSZKVÁBAN a művészeti ü-
csolafe annál értékesebb, minél műértőbb közönséggel van dolgunk. A Szovjetunióban a müértés nem egy keskeny réteg privilégiuma, niint á legtöbb más o^zágban. A orséles liéptömegeik müértése az általános népművelésen és nem u-tplsó sorbaii. a mükedvelésen alapul. Minden nyugati oi-szág, melv a demokrácia felé halad., köztük az újjászülető Magyarország is,« rendkívül sokat tanulhat a Szovjetunió munká^szin játszóitól és a-zoknalrkapcsolatától a hívatásos művészethez, de éppen annyit tanulhatnak belőle a mai hivatásos művészeink is, akik előtt — ha helyesen látják hivatásukat — a
első és leglelkesebb művészeinket szerepeltették: Majort, Gobbit, Várkonyit, Rel le Gabit, Székely Mihályt, stb. A magánvállalkozások csak jóval később láttak munkához. Ugyanezzel a programmal, mindenesetre rutinírozottabban. Azt hiszem, leszögezhetjük, hogy az elindítás feladatát, az élső rö« haimmunkát ezen a tére'n pártszér-veizeteink megfelelően végezték el. Pe ahogy a magánvállalkozások, az üzleti jellegű hangversenyren-dezések megindultak, már tévesen fogták fel a helyzetét azok a kul-turvezetők, akik résztvettek az emlékezetes hangverseny-verseny-
IRTA KEB-, i LÁSZL<
<^ A hazai Munkás Kuliurs íiüdványából, szinpad''-hót átvett ezen tanú -/íí HfJ«»í«^ö'^' natjkózáshan, mert jeleíilefj «
A SZIBÉRIAI sarkkörnél lévő Gví-siugaban hazafele tart ez .^mosolygó lány az iskolából.
áll rendelkesjésre leghövehh tudjunk adni.
ben. Az előadás-dömpingben mely sablonos, nagy nevekre é tett műsorokkal árasztotta el érthetően csömörleni kezdő köze séget. Itt kellett volna teljesite' a második feladatot: fiatal szoci lista művészeinket juttatni szóhq mához illő mondanivalókkal, f] túlnyomó részben elmulasztotta Ma mondjuk — elértünk mj idáig. De ez a célkitűzés elegtí dő is ahhoz, hogy jó műsoros el adás.pk jöjjenek létre? Egy általi nem. A; műsoros előadás összei lításához nemcsak-megfelelő ált lános célkitűzés, deiftüvészi érz( is kell. Kellene. Sajnos, sok szá vezetünkbén nem látják be: a pr pagandavezető, vagy egyéb fun cionáríüs minden tehetsége melle sem biztos, hogy művészi érzékk is rendelkezik.
Képzeljünk eLegy párts^ei-vezi tet, ahol a műsoros előadást me felelő enjber készíti el. Nézzü hogyan látna neki a műsor összi áHitásának?
TyiNTHOGY megfelelő embe, bizonyára gondoskodott ma arról, hogy legyen a pái-tszerv^* zetnek énekkara. Ez a legalkalm^ sabb szám az előadás elkezdés
fös előadások \jio>, liogv va\
]ég ha nem i Internacionál (rt, az együtt( ízánsabb megn ^lek vagy sza\ 'ijókórus is n^ ''ehetőleg jóid. ^oly kérelem e pz. A szavalc í próbáljana
í, sokáig — ípeljenek. Ne ■ 5tr kedvét vég€ ifajtól. Az ed ajdnem kiye voltak alkaln ís persze, milj Mókónis és m favalókóriispról \. énekkar m féd jöhet, ha sz beszéd! És ne leljebb kettővel sönséget áldoz W embertárí kőzni fzeretné elsősorban poli alók, ahol a h ak.
beszéd után sz tőleg olyan, air az alkalom jí [övetkezhet eg:
Deák Balázs szerint azonban nem kell elcsüggedni. Majd fordul megint a kocka és visszajönnek a németek. Nem történt más baj, minthogy késtek az uj fegyverekkel.
Ezt aztán a szegényeknek is mondogatják. Várják csak meg a végét!" —^ így szól Magyar János a béresének, a kocsisának. Majd meglátjuk •— mondja Dr. Vida Elek orvos az egyik betegének, miközben a kelését vágja fel.
A jegyzőről így beszélnek: ~ Egyelőre él-ment valahová, talán éppen Debrecenbe, majd előjön. Azután: a kormány maga is azt állítja magáról, hogy ideiglenes kormány, mit akartok hát ?
Az ifjabb Keserű Márton megtalálta Bal-tást. Benn ül a szobájában, otthon van az asszony, megvannak a gyerekek is. Keserűnek le kell vetnie a ködmenét, mért olyan meleg van a szobában, hogy már izzad. Van szalma elég, fűtik a kemencét. Van krumpli is — a veremből került elő —, liszt is, már megtömték a Keserű zsákját és a tarísznyá-
— Vagyunk itt cselédek elegen, minek adnánk másnak is a birtokból? A három béres, meg a kanász, meg én, meg az öregbéres, valamennyi családos. Minek ide a birtokra idegen, falubeli? Ahogy* eddig megmunkáltuk, megmunkáljuk ezután is, csakhogy magunknak; Az ispánnak is adunk valamit, nem volt rossz embeí. Meg szűkség is lesz rá, mert ő tudja mit hol kell vásárolni. .
' Keserű nevet. Általában, amióta melegre került es megkínálták egy kis kenyérrel, szalonnával, iszüntelenül nevet. Vidám az élet ilyen bni;okon, véli. Aztán kimondja:
4-iT "^^o^v ^, falubelieknek is jut egy kis fold, mi? Az lenne az igazság.
— Igazság, komám, az sohasem volt. De neked majd jut, ne félj semmit.
Keserű megint nevet. Igen szeretne egy pohár bort mni a szalonna után. De az nincs.
— Mindig mondtam én, hogy joW) szolgálni, mmt a faluban zsellérkedni — dicsekszik BaJtas.
j^^l^^őbb aggályoskodva   kérdezi Keserű
SZIKRA KlADi
l\PEST 1946
?oltak azok min fölkötötték őke
ája, az öregbér<
két az ilyen úrfélék.' a városban és ott má; —-Föl?
- Föl hát. A JOSI uieguciA
fia. No, ott van. A, A ia jár a föh
mert már a bajuszai ít, Hát adunk m
ki is                 í '
Estefelé járt az Keserű Má
ton útnak indult. Fc, ;dött, fölmarkolt
a terhét; előbb a tag, jat akasztották r;
majd a krumpliszsafo |tték a vállára.
— Ne félj senumf fztatta Baltás -
"zazut. Segít
— Ne félj-----
hazafelé már könny szél is, elvisz hazáig,     fel rá. Nagy kacagással \T :l egymástól.
kedvelő színjátszókkal. Ugyanezt  mékeny perspektívát nyit meg.
sem
Aztán nem kerül majd elő a bérlő? "Ti Attól ne felj, komám. Még az uraság m kerül elo. Nem merik idetolni a képü-
Nagy
DEÁK BAUZSí%||ken át nem vol nyugalma, mindig K'n í^telenül azt vái ta, hogy egyszercsat lahiak a lelkébí Hogy kiteregetik a \ f Hogy mindenk emlékszik majdraJ ondott^neki vag tett vele. Hogy. af 5 Jezosködött olyai gyakran KeczeliroJ,| akarta árulni ; jegyzőnél.        ^ |
Heteken át cigany|: örülne, pedig, amiKot« mint akit hascsikar vet. A boltja sorva azt eladogatta es ne Pestre utazni meg segíthették a munka végén azokat IS elvn az egy öröm erte,^^ Lennről, Szegedről, laki Romániából erj hát gyufát, román c drágán kapta, azért i fél?-—.kérdeztek toi
|«gytett. minthi IS, olyan voH ff kínjában ne ^jAmi áruja volt «Jat vásárolni itt. A fiai nen regen, mert j íöanak. Csak a: kapott róluk . . ,W1 hozott va ?>ást, vásárol szacharint, d« Jganadta. Nen Mondta, hogy fé