1, "
emelési Táfeáe^ f amint a töltet ak íőkérdése-á 4 élen líelyá»tbeü :| ionto kérdésé a ^ pofáid va^^el-^sa: vagy, ,álla: i A. termelőfisz, lyersanyageílá: zuksegletekhez ^gsinagábaír>is. habomban ^1: • ;s^ámára.tBá^ e2(ek a nelíéz. íg^ adva van, ezeket a leljé:; lyenimértéldg / y ez! a muaka- ' Iságokhoz ha-, t^í'li^Clílöííö^
jnéssetesnek tartotta, hogy egyik alapítója ^ lettem az .ottani^kommunista - pártszerve- r zetnék. -
— Azt mondjákr, hogy: az:, ellenállási-mozgalomban vald részvétet cimen régi birtokból visszakapott háromszáa: holdat. -
__A földreform során termésizetesen a
mi földeinket^^ felosztották. Ezután kaptam vissása aháromszáz'holdafcrÉníViszont-. lemondtam róla a falu javára; Csak a házat és a tizholdas kertet 4»rtottamjneg.. .
— Miért lett -fizikai munkás ?
— Nemcsak-oélméletben kell megisinémi a dolgozd né]p sorsát, hanem a gyakorlatban is. AzL'.a véleméni^em,.,hogy;^nemcSEalc:;;, megismerni kell őket, hanem együtt .is kell;.,, élni velü^irK .. " . ;, ;
— Hol dolgozott először?
— A Mátravidéki eroműteíepen. De már ^lobh-. megismertem „a fízlkai munkásokat. Szálasi idején Salgótarjánban Féhiwr.Ist--irán; acélgyári munkásnál bujkáltam. Ott láttam, ,mi a munkásszolidaritás.
. -1. Mit szólnak gyermekei anyjukhoz, a gyári munkásnőhöz? .
— Ha ellenkeznének, sem sokat ^érne.-Hisz mindnyájan saját életünket éljük. De ugy gondolom, elég jól neveltem őket. Ifjabb Apponyi Albert kitüntetéssel vizsga- .
zott egyetemi tanulmánya második évében. fíTermészetesen mis^ga: tartja ,^1-magát,. A.^ MiCP tagjá.^ Xányom, Appöi^i i&va, egy" ^ jobbágyi parasztfiuhoz ment férjhez; Vöm villanyszerelő.volt,most tisztviselő lett. Mindketten' kommunisták. * ^
— Mit szólnak.egykori>társasága tag-. Jai? : - :
— Eddig sém érdekeltek. Sokkal jobban . érdekel, hogy a cs<H>ortvezető meg van e-légedve munkáinmal. ViBág^ Miklós
i^ajsem-jtud-i|?ití,iráii$itjá'.t
z£^uímstákra •S2Etáiiís:k(aé
likijelentettíí ^-a,vilá^te-íkűs7:í alktt-
■■■■ .. ■■ •, ir.
ményekiigal^ a viláéblké
> «gye nem
Pestre, a gzet egyik ^olt; Vala-írgit nénit ^ dés^halcHi étéljiióí a
utat tett
a Szovjet---szovjet űztük Lementem, i. Sajnos,
visszavo-á'gy élet-; ladó mar Imak ve-rbrdultak ik yilág-ny tagja aak.'
beszél ía töité-19 éves Apponyi .A ház-megfor-[, szó e-szellemi íarietta olvasta^ i maga Tik ha-esteíel it, mipt
ODESCHALCHI Marietta a .i>ártis3solábanJ
MARIETTA a -gyár üzemi bizottsága előtt beszélt
eot támogas-suk .anyagüag.és/pQlitikaila'g;^ . jnért nyilyánvaló^-ihogy ..égy igazán: .öeinpk-
m."
uráda-
0 MJk-«m mi*
SL fel-i;, ter-
Y^ARGA Jenő figyelmeztet, hogy^ .az .E-gyesült Államokban uj gazdaságL^válr ság közeleg, mely a többi régimódi tőkés országokban, Kanadában: is éreztetni fogja pusztító hatását. A Szovjetet €2 közvet^ lenül nem érinti, mert a szocializmus nem termel ki gazdasági váls|;got. A földösístó, államositó európai uj demokráciáké is ~-ha kellő időt kajpnak ^népi demokrácia kiépítésére és Jtnegerősitésére —elkerülhetik az uj tőkés gazdasági világválság sújtó hatását: a Szovjetunióval együttöiüködr ve és saját felszabadult erejükfe támaszkodva. .
Az'Egyesült, Államok,-Katiada és Anglia számára is van lehetőség, hogy a kikerülhetetlen válság élét elvegyék és idejét megröviditsék; ílz-^szont csak a munkás-és demokratikus erők egységes harca révén lehetségest'a jelenlegi bel- és külpolir tika lényeges megváltoztatásával: Befelé a profitot levágó-béremeléÉ&elyárrögzitésseli iiagy újjáépítési - közmunkákkal.;. Jcifelé kormánykölcöönökön alapuló exporttal a háború által pusztított' -országoknak és függetlenítendő^-gyarmatoknak. V
E közvetlen intézkedéseken tul, a Drew- . Buplessís-Malnning diktatórikus tengellyel' > és a nagjrtőke szolgálatában azzal. ;verseny-. ző King-uralommal szemben/ a kanadai burzsoádemokrácíának:^ - megvédésénv; tul, -annak népi ^demokráciává való; átváltoztatása kell, hogy legyen a további céL í^e két tényező ad - lehetőséget: 1. :az. az uj világhelyzet, .mely egyrészt Xa).demokraT tikus nemzetközi együttműködés felé kény; szerití a tőkés országokat a Szovjetunióval és a kifejlődő népi jdemokráciákkal, más-„ reszt Cb) bebizonyitottar.hogy csak a mun-líáíegység képes —különösen a raunkas-parasztszövetséggjBl együtt— a nagytőke-vei szemben a demokrácia szilárd nepi talapjait megvetni és hogy ez lehetséges; 2. a kanadai' szervíez«feti3nunkásságnak a háború alatt történt több :mint megkétszere-. ződése, a baloldal befolyasának megnöve-Kedéseés a háboruutáni első fordula sike-
IRTA SZŐKE ISTVÁN ® Az alábhittJcban szerkesztőnknek a jan. ^-én Wellandon tartoU M táriói sajtókonferencián tartott előadását közöljük.
re után a munkás-farmer, együttműködés jobb kilátása. . tLYEN körülmények, között a K. M. Mun-* kasra és általában a^, kanadai magyar haladó mozgalomra, az eddiginél Js sokkal nagyobb' felelősség hárul. Többször elmondtuk már,, és hiába fáj a reakciónak, hiába^érti az ingatag »széplelkek« fülét: . mégsol^or el kell.mondanunk,, hogy ben-nübiiket.az irányunkban és munkánkban a* történelem igazolt. De éppen -ezért kell vállalnunk tudatosan, eltökélten és jókedvvel vállalnunk — a,nagyobb felelősséget is. .
NeKünk ínár yan saját példánk: a hősiesén küsídő," a népi demokrácia felé hala-, dó magyar demokráciánk; az egészséges és a formális egyesülés felé fejlődő ma-,gyar .munkásegység; az egyesült, az e-gyetlen magyar szakszervezeti mozgalom* mely a fizikai .és technikai dolgozók mellett a szellemi munkásokat is felöleli; nekünk ván á. munkás-farmer egységre saját példánk- a magyar munkás-^parasztszövet-
' Ségi;.' ' ■ ■
jpéíszé, vannak nekünk sajátos problé- •
^ máinké is..Nekünk a magyar egységét itt ugy. kell építenünk,, hogy összeegyeztessük
. a többi .nemzetiségi haladó egységével; pl. a kanadai szlovákok haladó egységével, még akkor is, ha átmeneti - óhazái kérdé-' sek megnehezítik is azt;-ugy kell itt-a ina-
' gyar egységet építenünk, .hogy .az összes többi jiemzetiségek haladó eigy^égéyél kar^, öltve a kanadai nép mindennapos erdekei? ért küzdve fejlesszük/akaijadai egyetemes
: munkás- .és niúrikás-farméregysegrakciqt. ' Nékünk á ínögyar népi demokráciát ugy, kell anyagilag és politikailag támogatnunk elsősorban; hogy a l^dai ^demokrácia „ megvédéséért és kiszélesítéséért való har-
tósabb- segítséget. Éppenezérf," nekünk nemcsak, mint kanadaiaknak, hanem mint jnagy^roknak is örömmel kell üdvözölnünk <— és segítenünk ázt a térvet, hogy a kanadai dolgozóknak végre legyen egy saját napilapjuk és ez május l-re a Daily Tribüné legyen!,;^
T^EKtJNK haladó magyaroknak, a Mun-^ kás táborának, egy uj problémát fog jelenteni az, hogy. a magyar békeszerződés aláírása és a közvetlen kanadat-ma-*gyar. diplomáciái kapcsolat felvétele után mi lesz a helyzet arranézve, hogy az itteni magyarságnak mekkora és főleg melyik része fog hazamenni.. . ,
Nekünk csak egy lehet az, álláspontunk: ugy dolgozzunk itt a haladás ' ügyéért, mintha végig itt tnaradnánk, még akkor is, ha azt óhajtjuk és az a kilátásunk, hogy* minél előbb hazamegyünk.
Mi nem vagyunk kőszívű érzéketlenek, de nem szabad botfejüéknek. vágyálmok kergetőinek sem, lennünlc. A körülmények • és nem eg3^agukban az érzések "diktállak a helyes döntést Ennek a kérdésnek különösen alapos,' jiyugodt-meggondoláson alán-pnló, a nehézségekkel . és „akadályokkal, számoló elhatározása szükséges, nempedig.í kapkodás, bajokat és későbánomat okozó hirtelenkedés.,^. -
Egy bizonyos: a magyar népi demokrá-if tiának csak barátokra, építeni kész "segítőkre van szüksége, nempedig a nyugati és otthoni reakciósok készséges - > csatlósaira, nem is a dolgok vastagabb végét kerülő lé-i hűtőkre és opportunistákra. A magyar né- i pi demokráciának azokra van szükséce, a-; kik itt is az utolsó píiranatíg készek áldoz-.^ ni és harcolni a kanadai demokráciáért, hogy éz is népi demokráciává változhasson át.
Hogy egy .kanadai magyar mire kész itt a demokráciáért, azt legjobban azzal tud-. - ja megmutatni, hogy egyéb sokmás mozgalmi mellett és Tcözött mit tett és mit tesz itt mindvégig azért. hogy„ a Munkás jobb. légyen és minél, több kanadai magvar «^z :ő saját demokratikus lap.iának,. szószélójá-ít nak ismerje azt f^lés el!.;
YSzérkesztőnk előadásának befejező részét a Munkás január 9-i számának vezércikkében idéztük.)
