és főözemeket átadták vagy átadjak, a^ népnek á kezére. 1946 vége elott ^minden jugoszláv iparnak több mint 80 százaléka, a lengyelnek 90 százaléka, a csehszlováknak 60 .százaléka és a bolgár ipaniak,tobb mint 70 százaléka államosítva^volt* Ma-gyárországon, sok kulcsíp^ és mmden közlekedés áiramtiulajaon. Kepi tai^ogat^ssal mínáen uj.demo^áciában teljes lendületben; vaii az ujjá^pitési;temelőé& fogyasztási s?öyetkezetek. vaímaj5L,kifejlo4olie^ inj^4eB^é)crő^ö.tt - a^ mezogaz^alkiadasb^- ;E-
scorsa
ságvalt léhetőyé. Ilyn^óidoii;Lengyelojs?jag hároméves terve, Csehs^Í9Vakia kétéves terve, Jugoszlávia öti^ves. tervé, Bujgária kétéves. te?:ve, l^agy^oxszág h^o^éyes terve, Albánia gazdásági terve, l^^ni^iiia vilíanyositásiiér. .fpariíej<esztési tervei vagy müködéjsl^en vagy kidolgozás.alatt vánn?ik.
.ieleteurópábán, á legtöbb h^íy^ v^etert Hitler leverése utpn. Idegen köícsönökét és idegen tőkebefektetéseket szivesen fogadnak, de többé nem engedik meg, hogy a^ zok uralják vagy korlátozzák a nemzetgazdaságot.
*
■ÖZEKNEK az tij demokráciáfcnaik }ény
ges természete az, hogy á hatalmat elvették az uralkodó ösztálypk kis klikl^'é-tői és csoportjaitól, az 5-^10 százaléktól, a :bankároktól, földbirtokosoktól, nágyiiz-letesektől, a hadsereg, közszolgálat és rendőrség vezetőitől, és hogy a iiép tüjnyo-mó többsége, a 90 százalék^ -a munkasok, parasztok, iparosok, kislí;ereskedők, -intel-lektuelek lettek vagy válnak a 'döntő teny-nyé az államban. Mint Georgi l)imitrov mondta 1946 szeptember 7-i rádióbeszédében:
:»BuIgária nem szovjetköztársaság, hanem olyan népköztársaság lesz, ^mélyben a vezető,szerepet a nép túlnyomó többsége, m^unkások, parasztok, iparosok és intelligencia fogja játszani. Nem lesz benne diktatúra, hanem a .köztársasá;gban a döntő tényező a dolgozó-többség lesz,- a hasznos munkát végző nép; nempedig a spekuláns nagytőke vagy politikailag és erkölcsileg rothadt egyének kisebbsége.* v
Csehszlovákia uj alkotmányának az e-lőkészitésével kapcsolatban, Gottwald miniszterelnök mondta 1946 decemberé-,ben:,—: . ^
»Többé nem vagyunk a régi parlamen-tális-demokratikus tipusu köztársaság; nem vagyunk szovjetköztársaság sem. Egy nj, speciálisan csehszlovák tipust teremtettünk, mely a két föntemlitett között van. Legjobb a „demokratilkus népköztársaság" kifejezést alkalmazni. Helyteléri lérine ^az uj alkotmánybán a régi kifejezést használni és ugyanúgy helytelen szovjetkoztársa-ságról beszélni, mély kifejezés^á valóságban még nem igazán fedi^öztársáságün-■■kat.« ■ '        :■• ^.ű'::'/'''
>Mi.az alapja ennek aztujdemokráciá-Tiak ?« mondta Tito marsall az uj Jugoszláviáról 1946 október 22-én eé^töméggyü-lésen beszélve, :&és mi kiilönböztéti ezt nieg a nyugati demokráciától
A mi demokráciánk nemiszóvirág, ném olyasválanii, anait csak hivatalos okmányokban idéznek. Nem, országunkbah^ez olyan valóság, melynek alápjánái a tá^^ sadálmi és'nemzeti próbléiíaánaká helyes megoldása van. Miféle démokrádaiáz^ a-mott, ha normális békeidőbén, tele ,üzletek és mindenben való bőség mellett,; a nemzet igennagy részériek:>^iűncs ineg .;az alkalma hozzá, hogy abbólV használjon és életnívóját javitsa . . . A nái demokráciánknak azonban nem ilyeniálápja^^ v^^^ helyzetet teremtett az a mutikásosztály számára. A mi demokráciánkbaö többé nem kell félniök munkanélküliségtől és a jövő a,szükséges biztonsági intézkedése következtében biztosítva van. A mi demokráciánk uj együttműködést is teremtett népünk minden osztálya JtÖzötti a rounkásí»k, parasztok és a népi intelligencia kQ3ÖJfet<s:
»A niépi demokrácia alapján, imondtá Révai élvtárs a Magyar Kommunista jPaít harmadik kongresszusán, ^a^muKls^^ parasztság társulása  á kapzsi ^nagyérdé-keltség és á társadalom más reakciósiréte-
gei ellen.«
A SZOCIAUZMUSHOZ micsoda utatlát-^ nak azok, akik kifejlesztették vagy harcolnak, "hogy kifejlessziek ICéleteurópá-ban a népi, demokrácia uj tip,usáit^? Dimit-roy ezt mondta:
»Minden. nei3(Kj§t,.nem ^e^yiojma., .sablÓT nos úton fpgnak a szocializmusra áttérni, ném pontosan^ugy mint a. Szovjetunióban, hanem a maguk vsa^átságos utjái?' — történelmi, nemzetig társadalmi és kulturális körülméiiyeiknek megfelelően.«
Á vilá^erők uj viszonyával é^ a. hatalomnak á reakciótól . a néphez* töitént áttéteiével, uj kilátások nyíltak meg a keleteurópai demokráciák; előtt a szocializmusba fejlődésre. '
. Ezek nem olyan kilátások, melyek azt jelentik, hogy a szocializmust tálcán fogják odaadni a keleteurópai népeknek, hanem további osztályharcok kilátásai a már megszerzett nyeremények alapján. A most mindezen országokban folyamatban léyő küzdelmek^ az ország újjáépítéséért, a gazdasági tervek beteljesitéséért, a népi demokratikus állam továbbfejlesztéséért, a régi uralkodó osztályok további elszigeteléséért —^ lépések a szocializmushoz vezető uj uton.
JEgy-vai-sói-gyűlésen, 1946 inavember 30-án, ezt níondta Gomula, a Lengyel Kommunista Párt főtitkára: —
»Mi a fejlesztésnek a magunk, sajátos lengyel módját választottuk, mellyel megformáltuk a népi demokrácia útját. íy-módon és ilyen körülmények között a pro-let^átus diktatúrája és méginkább az €§gy párt diktatúrája sem nem nélkülözhetetlen, sem nem tanácsos. Mi azt tartjuk, hogy az országot a szorosan és harmonikusan együttműködő, összes demokratikus pártok koalíciója kormányo;zza.«
A Csehszlovákiai Kommunista Párt központi bizottságának gyűlésén beszélve, u-gyánezt a problémát vitatta Klement Gottwald 1946 szeptemberében. Ezt mondta:—
»A tapasztalat és a klasszikus marxista-leninista tanitás azt mutatja, hogy a proletariátus diktatúrája és a szovjetek felállítása nem az egyedüli ut, mely szocializ-njushoz vezet Bizonyos körülmények között el lehet azt érni más módon is. A fásizmus leverése és a nemzetek szenvedése feltárta sok nemzetben az uralkodó osztályoknak az igazi arcát és ugyanakkor megnövelte a nép önbizabnát. Hyen történelmi pillanatokban uj utak 4s lehetőségek tűnnek fel . . , Mi máris előrehaladtunk bizoxtyos távolságra ,a szocializmushoz vezető sajátos csehszlovák utunkon. Megtaiiültunk ezen az uton menni és még nagyobb határozottsággal  fogunk előre-
.meni;ii xíéluiikfelé.«
X Bqlgár Munkás (JCpmnmnista) Párt kongresszusán Tbé^zglve^" 1-946^. februároá-ba^ "Géorgi^Binjditr^w^ jgy .vitatta á.szso^a-lizmushoz vehetői i^tnak a prbliíeniájat:;—-
^Olyan nagy-szaciaiista. államnak, nj^lnt a >Szo;¥JeítunÍQ]^k''fennállá^a; és a, törfénel-míi jélentőség#.4é-mokra^^ fój^fi^dalmék^ áinélyéka hábjorii otáJoferamathánvannj^ilc, sqH országban x)dá vezetlek, hogy felmerül a szoiciaUzmusmegvalósitásának a -kérdése, nem. mint a^do,lgoz.á,osztályok szocializmusért való harcának; a-kérdése a^ országban lévő egyéb termelő társadalmi rétegek ellen, hanem ellenkezőleg, mint' a munkásösztál3mak a parasztsággal, a kisiparosokkal, érteimiséggel és a nép haladó rétegeivel váló együtti^uködése,kérdése. Amikor egy napon ebben az országban is felvetődik a mai társadalmi rendről egy uj, szocialista rendre való áttérés kerülése, akkor a kommunisták a népre táipasz-kodva fogják az uj szocialista társaíial-mat építeni, nem a para^sztság, kisiparosok
és intelligencia elleni harcban, hanem ye-IXik együtt. I^öviden, az,,egész nép töjrté-nelmi munkája lesz az. iLehet, elvtárséul hogy a társadalmi fejlődésnek ez a mene-^ té egyeseknek lassúbbnak türiik fel, mint az a politika, hogy „fogd á fegygvered, üss jobbra-balra és/állítsd fél a diktatúra-dat!" Azonban az élőbtíi ut nemcsak lehetséges és-réális hanem kétségtéleriül kevésbé f 4 jdalnias^ is Ha nep "számárai«
"P MEGVITATÁSOK lényege annak meg-mutatására szolgált, hogy még az^uj demokráciákon bélül is a szocializmushoz Vezető uták' nágyóií *'külöiibÖzni fognak, hogy még'ezekbén áz országokban isip^ tos ítülöribségek lesznek a partok közötti viszonyokban," helyi és országos kormányzatok történéhpi f omiáinák használatában és felvételében, mezőgazdasági és ipan reformok topójában. Azonban, általánosságban beszélve, lehet azt mondani, hp^ az uj világhelyzetbén, ahol népi demoK; ráciák fejlődtek ki, a szocializmusra való átmenet jöhet további forradalom nellcui, proletárdiktatúra nélkül; de mindenegyes esetben ez a népnek a f ól3i;atólágos harcar tói függ a régi uralkodó osztályok ellen, a fasizmiis és reakció marfidyányai ellen.
A második döntő tényező a világerők^uj viszonyában a munkáso^sztálynak és dó mozgalomnak, a.gyarmati .nemzetirsza-
badság erőknek, -és---mindenekfölött
a Szovjetunió uj és roppant erkölcsi es a-nyagi befolyásának új ereje.  A. helyzet
Ki m
%