-pVTIZEDEK hosszú, során át az ipar a ^ magyar' gazdasági élet hamupipőkéje volt. Fejlődését eleinte majdnem megakadályozták, később ssök korlátok közé szorították a Magyarország felett uralkodó befolyást gyakorló külföldi hatalmak, — Ausztria, ínajd . később Németország — gyarmatosító törelcvései. A lak-osság, alacsony életszínvonala'«s különösen sL jöező-gazdaságban 'üralko<Ío félfeudális állapotok üem tett^ tehetővé, ho^ a^ má^ár ipar számára = széles helső piac alakuljon ki. Az iparvállalatok nem tudtak' berendezkedni töiáe'g^ártásra, szétforgácsolták termelőképességüket különféle fajtájú és tipusu cikkek. előállitásávaL Jellemző^ hogy a hazai mezőgazdasági gépipar nemcsak nem tudta kihasználni termelőképességének-javaré^ét,'- hanem előállított a-rányiág jbéek^lj^-mé^^ téntíékeiilek ' nagjnobb-réSízét 2láéé?lSa8-ban is külföldre szállította;''tóért' a'^ gépekben és szerszámokban bly'iíágy hiányt szenvedő magyar parasztság'fíém volt-v^ á nagy-
birtok' Vi^^nt k nyV>moruságos bérek mellett á-kéxíMimkaéfŐt legtöbbször a gépeknél -.»gázöásagöéabb«-^ak találta.
Ezekkel a - töíyeldcel szemben az 1900 után—'mind. 'Ferenc Józízéf-, ihiiid a Horthy^-kóitezak'körínányainak programjában gyalcransáfei^plő ^iparfejlesztése igen : problematákus'értékű volt. Ezen a cinien IégtŐbbs:áör' n^'az''ípiaart, hanem a kartelleket támogatták különösen ázzal, hogy számukráí Ma^gas ^eladási árakat biztosítottak a helső í>iaéön.
mTA BÉREI ANDOn
"° Ez a cilck mwt a Smhad Nép<ma^ , gj/ar központi Jcommunisfa napilap március 254 veséixikke jelent meg,
hyi összes beruházásnak mintegy 1^5^-a jut az iparra és 10%-a a bányászatra és kohászatra, mvg, a mezőgazdaság, a közlekedés; a szociális és kulturális intéisihé-nyek hasonló, vagy még nagyobb arányban részesednek. A termelés einelkedésé-vel párhuzamosan a 3 éves terv szerint körülbelül 80%-ar emelkedni, fog a dolgozó lakosság életszínvonala is. így a 3 éves terv az egészséges és'gyors iiáarfejlődés útját nyitja meg: nemcsak kibővíti az í-parvállalatok termelőképességét, hanem egyszersmind^ széles piacot biztosit mind a termelőészközöket; mind á fogyasztási javakat gyártó iparagak számára és megveti alapját az iparvállalatok észszerű újjászervezésének, tömeggyártásra való átállításának, r ^ Különös. jelentőségé van ebből a szempontból a földreform folytán már gyökerésen megváltozott' mezőgazdáság gyors talpraállitásának és átalakításának, ami a 3 éver. tervnek egyik sarkalatos pontja.' A felvirágzó mezőgazdaság jelenti majd ^ gyors ütemben fejlődő iparnak nemcsak legbiztosabb piacát, egyszersmind jelentős mértékben nyersanyagbázisát is, hiszen a belterjes. gazdálkodásra való áttéréssel -kapcsolatban a mezőgazdaságíegyre több. olyan tennéket fog előállítani, anielyek i-pari feldolgozásra vagy tartósításra szo-
A;3,éves terv áttöri a"jjaagasáraknak és a szük belső piacnak azt' a »büvös körét«s, amelyből" az ipar a Jiáboru előtti évtizedekben nem talált kiutat, A belső piac ki* szélesítésével, a tömeggyártásra való átté-récsel, az ipai^ le tudja majd szállítani ön-költíségét, csökkenteni fogja eladási árait, s ez ismét a fogyasztás' növekvésére, az iparcikkek piacának további kibővülésére vezet. A 3 éves terv iparosítása nem »üveg-házi ípar«-t tei-emt, mintahogy azt az. e-lobbi évtizedek iparfejlesztési akcióinak sokszor joggal rovására irták, hanem egy egészséges, a gazdasági élefcegészébe szervesen beilleszkedő, szolidan mégalapozott erős ipart, amelynek sem az adófizetőkre visszahárított »szubvenciókra«, sem a fogyasztókat sújtó kartellárakra nem lesz többé szüksége.
. y FEL'Sn&TEaLEKET teremt a tervgazda-" , ság a magyar iparnak a világgazdasággal fennálló kapcsolatai szempontjából is. A 3 éves tervnek az ország belső erőforrásaira alapozott megvalósítása, a nemzetgazdaság termelőképességének és a belső piacnak párhuzamos kibővítése nagy méitékben biztosítja hazánk gazdasági ,függetfe?bséget a kapitalista országok piá-
. ideáitól ésingadozó üzletmenetüktől. IJgyari-iákkor t^^ga^daságnnk megnyitja a szoros
.végalsdaságiíegyüttraüködés lehetőségét más, tervgazdaságot folytató-országokkal és e-zek között elsősorban a szomszédos álla-mokkal.-"]fey állandóan bővülő és szilárdan biztosított belső és külső piacokra' támasz-
,. kódó iparunk •v^lságmenteeen fog tudni - termelnies loulföldi behatások nem fognak
^'többé fejlődésének korlátokat szabni. . Kishitüek'részéről felvetődilc az" az ag-gályoskodó ellenvetés, hogy az ipari felszerelésnek mai sokszor elhasznált állapota mellett az előirányzott beruházásokkal, nehéz lesz a 3 évea terv ipari programját megyalósitani.
:-uBizonyos, hogy az *uj beruházások,^ bár-
' milyjélentősekás, .egymagiíkban ne^ít^rl^iz-\: > (Folytatása á í6. oldalon)
par-ujjáéi>i%ésóne^Wö;rs befejezését biztosítja, hanem, a háború előttíhez 'képest: ^ökereseh-megváltoztatja az ipar fejlő-, désének í.églehyegésebb feltételeit: A 3 é-ves terv Magyarország felemelkedésének, a magyar nép'jóléte biztosításának a terve. Épp ezért a 3 éves terv központi kérdése az ipar fejlesztése, meit csak a gyorsan fejlődő magyar ipar képes ellátni a magyar nemzeterazdaság többi ágát és elsősorban a mezőgazdaságot azokkal a modern termelési eszközökkel, amelyek nél-kiiíözhetetlenül szükségesek a termelési színvonal általános emeléséhez és a lakos^ ság bőséges ellátásához^ Ezért irányozza elő a 3 éves terv az ipari és különösén a gyáripari termelés gyorsütemű, 1938-hoz képest 27.7%tOS, a mai színvonalhoz képest több mint 80%-os emelkedését, ezért irányoz elő_ a beruházásokból B83 milliót az ipar és.-626 milliót a bányászat és kohászat számára.
Különös gondot fordít a 3 éves terv az en^íagas^dálkodás fejlesztésére,, (a szén^, földgáz és energiatérmeiés és elosztás kibővítésére 830 millió forintot irányoz elő), mért a bőséges és olcsó energiaellátás feltétéle nemcsak az ipar, hanem á termelés valamennyi ága korszerű átépítésének. Másrészt a termelő eszközöket gyártó í-parágak termelését emeli a leggyorsabb ü-teinben a 3 éves terv (a vas- és fémipar termelése 1938-hoz képest több, mint 50 százalékkal, á gépiparé több mint 40 százalékkal fog növekedni), mert a terv végrehajtásának szempontjából különösen fontos a termelés különböző ágának gépekkel, szerszámokkal és különböző berendezésekkel való ellátása és mert a jóvátételi kötelezettségek is különösen a »nehéz-ipámak« ezeket az ágait érintik. Ugyanakkor azonban a 3 éves terv nagy gondot fordít a legfontosabb tömegfogyasztási cikkek termelésének gyors növelésére is: m9--50-ben 250 milHó méter pamutszö-yetet, 7 niillíó pár cipőt, 50,000 szobabútort, több mint 100*000 kerékpárt, majd-Jiém 15 millió mázsa buza- és rozslisztet és körülbelül másfélmillió inázsa cukrot fogunk termelnL
e o
o e
^ Marom ígasí^afé besséS orról,-meg^ál^4?'S@f^-ci^liég —-
XPARNAK ilyen-aiSnyu fejlesztését á 3'éves terv nem a többi gazdásági ág rovására, hanem azékkaltéljes összhangban Mvánja megvalósítani. A 6 miöiárd-
ANOSEDA Vegyipari Müvek vezérigazgatói. szobájában Noseda rr Nagy Gézával, a Vasutfej-lesztö r.t. igazgatójával beszél. Nagy Géza panaszkodik.
— Képzeld,, most tudtam meg, hogy a Vasutfej-lesztö üzemi bizottsága tavass^sal nagy befektetéssel uj gyártelepet akar építeni.
— Hallatlan. De hogy lehet, hogy erről' te csak
kerülő nton értesülsz?
— Hát honnan tudhatnám? Hisz egy félévvel ezelőtt mát "beszéltünk a nálunk történt eseményekről. Azóta sem járhatok be a gyárba.
— Hogy is volt az akkor?
_ Ugy történt, hogy a jóvátétel csökkentése Ur tán az állam megvont tőlünk egy csomó rendelést, fin persze rögtön hitelt kértem, mire «zek ámostani rezsim emberei kijelentették, hogy egy vasat sem adnak, térjek át a háború előtti termelésre. Hazamentem és bejelentettem, hogy müidennek a mai rendszer az oka, én minden munkásbarátságom ellenére is kénytelen vagyok munkásaimat elbocsátani és a gyárat bezárni. Ugyanakkor 5000 íorintos havi fizetést követeltem. A-z üzemi bizottság erre felizgatta a prolikat, akik Idvezettek a gyárból..
— A bolondok- Nélküled úgysem tudnak boldogulni. Azt hiszik, ezek a prolik, hogy egy gyárat csak ugy el lehet vezetni.
_A baj ott van, hogy valóban tudják vezetni a
gyárat Az üzemi bizottság szerzett rendeléseket. Mozdonyokat gyártanak Csehszlováltiának, sínautókat a MAV-nak. A jóvátételi bányacsiUék gyártását már be is fejezték.
_-Hát már ez is baj? Hiszen te is keresel, ha
jól megy a gyár. . ^
-~ Keres az ördög. Ami hasznot a gyár hoz, azt mind magukra költik a profik- Építettek: nmpknak társalgót, megnyitották a sportklubot Tudod, Tiogy én mennyire takarékoskodtam- Ezek most kültnr-tjtthont, mosdókat, öltözőket akaröalt-építeni. Az .én dróga pénzemet ilyen hiábavalóságokra- pazarolják.
.A-többi igazgató már nem is mer-tiltakozni.
" '- * * *
Y Tj VENDÉG érkezik. Juhász Lujza, az albert-' ^ falvai Kisgamma igazgatója. Az^üdvözlések u-.tán Noseda kioktatja könnyező barátját.*
— Ugy kell neked, miért nem veszel példát rólam. Ha nekem munkás Jkell,- nem megyéit a süak-szerve^etükhöz, hanem a környékbeli falvakból ve-őzek fel fiatal lányokat. Ezeket még nem rontották el a marxisták. Ha idősebb munkás jön hozzám, mielőtt felvenném, megvizsgáltatom a múltját. Hozzám szervezheti mxmkás ne jöjjön.
— Ezt-csínálom «J0^ én is — mondja Juhász XiUjza. T— Az lizemi bizottság foljrton csak termelni akar. Tudják, hogy a gyár tulajdonjoga még nincs elintézve, mégis folyton a hideg műhelyek rendbehozataláról, nyersanyag beszerzésről papolnak., Mi-_^ kor a leghangosabb munkásokat kidobtam/ bosszú- ' ból ők meg kitiltották a gyárból az igazgatókat
— Hallatlan! Példátlan önkényeskedés!
— Ezért nem veszek fel ezentúl egy szervezett munkást se, ha megpukkadnak is. A szervezetlen - munkások félnek, Tiogy az utcára keríílnek, mig a szervezettek?... Nagyon megnőtt a szarvuk, mi-' óta csak pártnapoznak, meg lázítják őket a szak-szervezetbőL Folyton mosdót; öltözőt, meg mit tudom én miféle vacakot követelnek. Mintha otthon hozzászoktak volna az uri élethez,mint mi.
— Nálam is így kezdték—■ mondja busán Nagy Géza.
— Kimint veti ágyát ugy alussza álmát — vág-! ja közbe Noseda.—- Nálam már tiem panaszkodnak, ugy félnek a nximkanélküUségtőL Azelőtt ingyen kaptak szappant, most meg pénzért adom. Meg se nyikkantak. Kis engedményt kapnak az árból, ezért is hálásak. Nem kémek azok se fűtést se öltözőt,
•se mosdót. Minek ez a prolinak?
— Ha sikerül a tervem, ugsranigy lesz á Kisgam-' mánál is. ■
. . — Csak "Ugy ne járjatok, mint én jártam a vasút-fejlesztőnél.