1947 MÁJUS 2B; CSOTdETöK
rrAVALY.őta olvashattunlt 3>A K6-virágc (The jStone Flow-er) éi-inü .színes szovjet filnirŐI^rV^
j6hir# hogy: Torontó hamarosan léthatja — június 2.től kezdődőleg a Royal Alexandra Színházban.
Nem fogom a filmet leírni, de szeretnék nékány érdekes ténsrt elmondani a képről. ^
Akik néhány éwei ezelőtt meglátogatták a New Yorkban rendezett Világkiállítást, kétségtelenül meglátogatták az ottani Szovjet Pavillont is. Ott láthattak egy gyönyörű bőrkötéses könyvet, malachitkőből készült szalaggal díszítve, a-melyre egy faragott ezüstgyik volt erősítve. A címe »A malachit láda« volt. Nagy figyelmet vont ez magára csupán a kötés szépségével. Akkor még egyikünk sem tudta, hogy fiatal szerzője számára a könyv a népi művészethez tartozó könyvekre kitűzött Sztálin-dijat fogja nyerni, és hogy e gyönyörű könyvből a világ legszebb filmje, »A Kővirág« lesz.
Azonban ez történt. És »A Kővi-rág« volt az a film, amelyet a Szovjetunió a franciaországi Cannes-ben tartott Nemzetközi Filmünnepélyre elküldött és ott a színes fihnek első diját nyerte. Valóban a leggyönyörűbb film, amelyet valaha is csináltak. A kép igazgatója, Ptusko, már 1935-ben is elnyerte másik Nemzetközi Fílmünnepélynek az első diját, az >Uj Gulliver* című hires fihn-mel.
AMI A kártyajátékot ill@t!^ e lég komoly Jkárlyajáték a hü-hü, ami pedig zsöljért illeti,-«lég szegény ember a tanyai, zsöllér. ö az valódi ^nincstelen szögeny embör«; áki ugy él a nagy darab földek és naezők között; hogjr jőr formán semmi sem az- pvé. Gsa^ ládos ember a zsöllér, felesége, és gyermekei' is vannak lehetősen; Éltetője a napszám, maga is, az asszony is - dologra jár,; há van munka, m^ télen át:az. ember robotot teljesít á lákásért^a: gja?** dájának. A zsöllér ugyanis ingyen lakik Valamely tehetősebb ember tanyáján. A tanyákat nem építik akkorákra, hogy azokban
"MOSZKVÁBAN »A Kővirág« volt -^^^az a film, amelyet a Nagy Négy külügyminiszteri konferenciájának a befejezésekör mutatták. Sztálin ezt a filmet szokta speciális vendégeinek játszani. Ottawában a szovjet nagykövetség speciális bemutatást rendezett az egész diplomáciai kar számára. New Yorkban a kép máris megtört minden eddigi rekordot, amit szovjet filmek eddig ott elértek, és még mindig játszák. St. Louisban a mozinak a vezetője, ahob a filmet játszották, annjdra el volt ragadtatva, hogy merészen azt hirdette, hogy ingyen mehetnek a filmet megnézni és ha a film látása után nem e-gyeznek meg azzal, hogy >A Kő-virág* a leggyönyörűbb film, amit valaha láttak, nem: kell fizetniök. És az egész idő alatt, amig mutatták, csak heten nem fizettek.
A színezet, amiben a film pompázik, olyan szép, mint maga a természet A virág színeinek minden árnyalata megvan benne. A technikája titkos eljárás és ezen a térén a Szovjetunió túlszárnyalta Hollywoodot.
.A sajtó világszerte csak a legnagyobb dicsérettel tud adózni, bárhói mutatják a filmet,
^ A kép gyönyört okoz a gyermekeknek is, még a hatéveseket is megkapja. Abban a szerencsében részesültem, hogy a kislányomat is elvihettem a filmet megnézni és az egyik résznél annyira el volt ragadtatva, hogy nem tudta magát többé visszatartani és felállva kiáltotta a mozibím: >Anyukám, az erdő élU
A film minden tekintetben emlékezetes esemény lesz. Van benne dal és tánc, egy lakodalmi jelenet, amely lélegzetfojtó a maga szépeégében. Mint Gok kommentátor mondta: »A képet meg kell nézni, ha meg akarjuk tudni, hogy a filmművészet mennyi élvezetet nyujt-hat;«
— Kinek léptél mán még^ a flUire, te Gergely? ^
—• Várd. M a sorát, maj me^^iallod. A53 ugy vót te, hogy fdmentem Pestre a minisztérijömba az apaállatok ügyibe. Az az vr, akire a dolog tartozott, Idizent as altisztviselöjével,, hogy most nem fogadhat Na mondok az altisztyi-selönek, észnél legyen a ftfnöke, ha'ne-hezire esik is, nem fogadni akarok én vele, nincs nékem arra pénzem, hanem csak beszélni. Asszongya erre egy kisasszony finoman, tuggya meg, hogy méneskari tiszt v6t ez az ur, evvel pem lehet izéhü. Mondok tuggyák-e, hogy ki vagyok én ? Asszongya a kisasszony tuggya a héhér. Mcmdok szefent^séje, hogy finoman beszélt, mér én Taszauer Nagy Gergely nsrug^űmazott méheskari ezredes vagyok, meldigehorzanu^ l^gy perc se telt bel^ mán bent vőtam a mé-neskarináL Felállt az' asztalátul, összevágta a bokáját hogy asszongya, tiszteletem ezredes uram. Mondok csak haggya fiam, haggya, bizonyos apaállatok tigyibe gyöttem én, ehen-e, ezt csi-zQ^ja még, akkor le is tegezem, ha le tudom küzdeni ázt a bttszke természetemet. Asszongya: kérlékalássan ezre-
des uram, mán el is van intézv^^SV vöt Káukámén^ari bajtársak mindent a világon, éhun-e az okmány, hanem mondd csak kérlek, mit ednyátá te a méneskarba ? Abszolút ember vagyok, ismerhecc Péter, nem gyüttem én zavarba. Előadd vötam, mondtam barátságosan. Oszt milyen előadó méltéztattál lenni, ezredes uram, kérdezte ü. Mán ez i& probléma, mondtam lurutális finoman, hát a lovákrul tartottam előadásokat, a-mikor mérges vótam...
külön kiadó lakás is legyen, hBr\ jtem ez másként van., Ha valamely kisbirtökíól elpusztul a tulajdonos, aiöldet megveszi egyik vágy/'másik gas^daember, aki. ott a tíímyéken lakik. Az az öreg
Syr^ üresen marad. De .^^ak- tiszták s.amatt.kurályra rá hamáfjSkezik bele Jakónak U,v«n urva nagyobb bizonyság Or rzsöljéirmert ez. az ember, aki-L¥^rt, hogy aza ma^ nekseSiű földje és feáza nin- teá^y neve íölottébb kmiélepdő S ott^zületett kint a mező- é| nem,a^a^val^^^^ kön s ott akar máradni. Jobb sor- kár^a kozotfe emlegettessék. A ^ volna, háa város szélére hu- ííártya-királyok,, neve ezért nem ződik» mert>.ott töbl^ör kap js ez, hanem csíkó^azon lov^u-munkát^és aWpszám is nagyobb, tán, amelyeken.rajh^^ d"S ő ezTném szándékolja, prályokutaek.J0l,mer kop-hanem ódakitari inasad az ingyen va a csikó js. meg valameimyi.
ifliSshán ^ ' ^ - Régen volt az, midőn alakjuk a
laKasoan. .^^^ ^„Aa^^rtl^^slB. formáját mutatta, á szegle-
'r.^J^hlnt'^ SihftiS vfSfafh^* az igénybevételével ingyen, hanem robo^^ keverés, köfben ész-
ÍTfírfn^^ík^ííínl^ r t^^t tóPe^é*^^^"! letörédeztekr és idővel tel tartozik7Jenni,,a ^^y^\..,}^\mAa' lr<»rp1r Ips^ TnínriPTi lania
rendben kell tartani, azonfölül | ™?§. f i5f ^ minden lapja.
renaoen t»rw*m, «fmint a nneAcsa.
télen át, mikor napszámba ugy- * P?^*^* , _ sem járhatja gazda hívására k^L,í?„^,^U^^^^ teles megjelenni az öreg tanya- fangos jatekot, amelynek kulon-ban dolo^a.. Tesznek még más nevei vannak, egy neve a kikötésekit helyenkint. így van huhu., ^ighanem egeszén külön hely, ha a gazda tanyáján bármi tanyai kitalálás az egész játek. olyan ünnepség^ lakodalom vagy Olyanfomián letevos es felsze-gyászesét történik, hogy sok ko- dős, mmt a kozismeretu »bor-tsi fordul meg a tanyán, a zsöl- jyu«. ^^^^liSH ^í^^ * bornyu-lér KSteles átjönni oda és a ko- han egy kártyával megy a l^te-csik között rendet és tisztaságot} jes, a huhuben egys^enre öttel tartani. Ennek ellenében á gaz- ff ehhez kei)est szelesbedik a ja-dá a földben való dologhoz nap- ték furfangja, u^es. játékosok számosnak elsősorban a zsöllért hozott sokáig eltart, amíg vala-és a feleségét tartozik fölfogad- melyik győzedelmeskedik s^ak-ni rendes napszámba. A zsöllér kor aztán a nyertes az ur. Ez a tarthat két malacot is a kis ta- »"latság sohasem megy pénzbe, nya körül a mezőn, de csak pány- mert ez ^ak olyan száraz, yiz ván. Továbbá, ha télen a gazda mellett^való foglalatpskodás. Ha-az öreg tanyába^ feleségestől do- aem a nyerő azért tökéletesen ur^ logra rendeli, gyermekeit is viszi vált a vesztes .folptt, mert s amíg a dóloig tárt, mindnyáju- niár ahhoz van joga, hogy kat a gazda tartja élelemmfeí. Ez Parancsokat adjon a vesztesnek, a berendezés nem nagy baj. Té-A Pénzben játszott kártya után len úgysem kap napszámos mun- származó adósságoknak nem erő^ kát s megy szívesén a szegény sebbek a törvényei, mmt am^^ zsöllér, mért arra á napra meg- ^ hununek van a tanyák kozott.
1 Azt a parancsot követni, amit a
iiyertei. lenkezní ne B mit I berek?
Illesség^'P^ ejnehefcr
áaz on-
l
g k
h d
MEGY.i||>Lttel a bé-.^resgytó. Mihály f-J tanyájáöl£|.Nagjrha- " yakat Jépá.f.|rtiövid u-tetyálasz#.|se sürgős lévén. Bekg W Pálhoz, ki is ül beiá|.. í és uj nye^ let farag í|, |tánai&
•^AcÜcjll elgyüttél?
,mek. -^"^Mlj a gazda,
hogy::.^*;::_;..:
.r^ EI6?|ít i Szekeres
e. s
g:
s€
h< al
vanY
? El
m<
rek meginifíl zt mondta, gyüjjönid [
Székem — Háttf
dja a gye- vó
atózik: gazda?
ta]
re
takaíitja az
UpSSZU és u^ napokból ■ áll ilyentájban odakünn az élet. Csak téblábolnak az emberek. Némely rész a kemence körül ül naphosszat. Van, aki előveszi á fia toktoUát, és dírib-da-rab papírosokra, irkák hátuljára az ablak' mellett történeteket szerkeszt és nem riad vissza at-;ól sem, hogy verset készítsen. A-lol közel a tanya egymáshoz, át-ámak kártyázni a nagy havakban. Rettentő ócska a kártyájuk, ij talán sohasem volt. Pár esztendő óta játszanak vele, igy
— Sönmij /afiu. —ül tu< a szobábail k .
— Témíí Szekeres A — künnW fnálahide-gön, ugy^lin ez»
— Ügy i ]í amaz a szűrből ioEÍ pnn. gas
— Jaí,í! Shajt rá a\só( zsöllér -1 ; y kezdtük, ™a majd ülszr á szobában fi igy, ahogy ^ J
MEMSOEf. k a gyerek ^; nem is L ginkább a- veit zert, mertél}Jiogy mit. hoz Fölkészül £;|M annyiból oszI áll, hogyaísl^í kót a zseb- játé be teszi, Eff egyéb gu- doh
nyája rajte
m
i Dt a hideg vétc
növekszili, 11 egyik mel- mót
NAGY LAJOS
/dl m.^ szovjet fíim főszereplője, i>Damla<t
^^/^^^ov) ihletet kap-ho^'^önySröbb kovu^gotTai^jon fa, mint ainilyet a kédv^^ hozott nela. A^termeszet szineiLen pompázó iihn bemutatása junras 2.aii, hetfon a Royal Alesandra Színház-
banIrezdodik. ..... ,..^
I2 asszony jól is a haragszik rá. - Azért megvés! alambhust. Mi •ásztor áll és ha ó^nagjmehezen és nevetve visiz szidja, amikó: alaki, aki meghí hozzá beszél: Suszter! AztáE Jot, másik nap d "t. Meg sütemé]
Egy hannadik rendőr jön ki a ^ léj^ áll, bemutatkozik. Bakának hi% |& vfc^^hif''^ Hallja az utolsó szavakat, ő is hozzászMff^N^^
ü
SZIKRA KMDIS BUDAPEST 1941
(38.)
tárgyhoz:
— Nem is olyan mocskos. Ordas, anoE én jöttem, még reakciósabb. Tyű, Ordasli lyanok, mint a fenevadak. Még puskajíS^ van. Ott aztán vigyázni kell.
Pereszlénsd legyint: ' ^ > rf ^
-—Légy nyugodt, hogy puska itt Mii Hallottam én már. Csak még nem tu« nél. Nem olyan bárányok ezek sem, mint lyenekhek mutatják magukat.
— Pedig ma kimegyünk az akáwá; Csőreggel — Baka fejenek.mozdulatábolí^ *e " derül, hogy Csőreg az ablakban koDJ^ , r«?r£ ?.fy rendőr. - ftlr w
Pásztornak mondja tovább Baka:^ „i lí
— Lopják a fát. Zsenge fák és marfll:. t^^^f ember i
vagy a Nyári. í a ragya verje ki Jiert. És elkér á: iu-u, nem is tu< A suszter, meg csak élek cs. fezonytató so u7lJákmegtilta: ot tudják sanya] sztor csak bólo ?ejép a párti
?aja a homlo
_ „ —____ - ember i
erdőnek legalább a felét kívagdostók.;^;? J,^tatkozik,^^^^^ Pásztor elköszön a rendőröktől. ^^^^ • • i
li a piaci csoportot és megáll a kommi^-ft r e/egyedik a j< párthélyiséff előtt. A' bejárathoz közel, ^^^^^ gon.
—tjmkot ánil egy asszony. ... pészmester, emelgeti á t3nikot. ö ta végezni a bevásárlásokat, nem pi2Z»^ leségére, mert az nem tud alkudm. AiJV-
gnaszolni ügy,
c!"'- hogy bizoD l^^bajszu öreg
is nagyban, felét ígéri annak, amit az szony kér. f^-fííSíf,v.ir-,
Kisterinetü, őszülő bajuszú, szar^«.^ol félnek ? E ember a cipész, fekete magyar ruhaDa^'^íPjf*ai biztatja őszi nyes csizmában olyan mindig, minüiaE- * juszu beszél tová pelne. Tréfásan ócsárolja a tyúkot: A,;^ W mindig
Gaí^"ez,"i^mtyuC olyan ^^J'^&^l^ telekköuF
A ----.1----.^A\ ra mégiscsak 11
i ^ a kis földet
—■ Akkor ne vegye meg — szol ra séh az asszony.