j^^AUAi MAGYAR BfüNKáS
a OLPAL
í3sa
EDMONTON ~ Az ország termelő kisTarmerjei nap-nap litán jobban erzik a szervezkedés szükségét. Ezért határozott lépéseket tesznek olyan országos farmérszervezet létrehozására, melyben nem a kisfarmerokon élősködő nagyfarmerok szabjak meg a szervezet politikáját, hanem azok a kisfarmerok, akik a tőke támadását a legjobban érzik. , .
. Ebben a munkában az Al-
berta Farmers Unióin viszi a vezető szerepet> mely elhatározta, hogy négy igazgatóját elküldi más tartomá-nyokba, hogy segítsék meg-: szervezni a »Farmers Union of Ganada« uj farmerszerve-: zetet.
Carí J. Stimpfle,  az AI-
berta Farmers tinion elnöke a közelmúltban kijelentette.
hogy szervezetének kiküldött igazgatói ebben az évben főleg Manitobában í. Ontarióban fognak dolgozni, ahol már alakultak bizottságok az országos farmerszervezet létrehozására. Mr. Stimpfle valószínűnek tartja azt is, hogy British Columbiába is fognak küldeni szervezőket.
E három  tartomány far-
ÁRAK AKERONKÉNT: Éggyélés és kapálás $14.00 Második kapálás ^ 4.00.
Ásás_____:_____13.00
(és bonusz)
ami hosszabb időre biztosit állandó munkát és több keresetet a szezonra elegendő munkával mindenkinek. .
VÁBOTf íegyesl VWÍŐMA^Ol
ebben az^éyben, ami általában megkönnyíti és meggyorsítja a napikeresetet.
o
r
iiiegbímf#c!§E3ái @s ciiábi»i ^elyeEiefia:
WEIAAND: Magyar Otthon-(30 Park St.)
^   DELHI: G. G. Kent, Implement Dealer (142KingSt. West).
vagy pedig Chail&ambán vagy Wallaceburgban a cukorgyárban. -
B-s
merjeitől érkezett ide kérelem közvetlen segítségért.
Mr. Stimpfle kifejtette, hogy az uj országos farmer-szervezetnek célja lesz sürgetni a különböző tartományi kormányokat arra, hogy a ^mezőgazdaság megkapja jogos helyét Kanadában*. Az uj szervezet aktivitását ahhoz hasonló tartományközi tanács koordinálja majd, amilyen az Alberta FarmeYs
Union és az United Farmers of Canada saskatchev^ani szervezetének aktivitását k<^ ordinálja most.
A két szervezet részéről működésben lévő közös koordináló bizottság munkái-í nak   irányítására alapszabályt dolgoztak ki a közeli múltban Edmontonban. Ez értekezésen az Alberta Farmers Uniót Mr, Stimpfle, J. Lyle és A. R. Hadland kép-viselte. Az ÜFC saskatche-wani    szervezete részéről George Wrígbt elnök, George Bfckerton kutatási igazgató és  Wm. Berezowsky volt jelen.
Mr. Stimpfle azt is heje-entette,^   hogy az Alberta Farmers Union 13 kerületi szervezete tart konvenciót a nyár folyamán.
A BOUlOZú köznép:mind erélyesebben követeli: skál-^ litsák le az árakat,' emeljék' föl a munkabéreket. É3 ezt a követelését az egész országra kiterjedő tömegakcióval támassza alá..
A TAVASZI esőzés miatt a vetési munkálattal igen elmaradtak a farmerok, a csereszaiyefákon rothadás jelei mutatkoznak, de a dohánytermelök még mindig reménykednek, hogy a sok eső dacára is jó lesz a dohánytermés.
T. L. Kennedy ontáriői földmüvelésügyi miniszter valőszintinek tartja, hogy az esőzés és vetési késés miatt nem lesz elég takarr mánygabona ahhoz, hogy tojás-^ hus- és szalonnatermelést fennje^ hesseri tartani.
Ontario egyes részein a2 árpának és zabnak csak öt százalékát vetették el, mig más részeiben 50 százaűékát -vagy többet, tts ha'az esőzés tovább tart, a gsrttmölcs-, paradicsom-, földieper-termésben és egyebekben is nagy károkat tesz. ■
Nagy Istvánt, Lestock, Sask.; Canada cimen konzervgyára volt,; keresi özv. Denko Jánosnő. firte-sitést Dévényi Jáinosné, Budapest, XIV. Fogarassi ut 8, I. 15. cinure kér.
Leprich Annát, féijezett özv. Tóth Balázsné, 1920 köriU vándorolt Kanadába Erdélyből; Alsőidecs községből. Két gyermeke volt, Bence és Annus. özv. Tóth Balázs-né Amerikában újra férjhez ment, de a férje nevét nem tudja a kereső, keresi: Tassi Gjruláné Liep-rich Katalin, Heves.
Mrs. Kisst, legutőbbi. cime Box 700, Wellan^ Ont. Canada, vala^ mint Mrs. Kiss leányát, Mrs. J. Poller, 65 Westend Ave., Detroit, Mich., U.SA., keresi Laczkő Jó-zsefnő, SZÜL Fónagy Anna, Hejö-csába, Széchenyi ut TL/B az., Borsod m^gye. A levelek úgy Kanadából, mint Amerikából visszamen-tek-
Mr. és Mrs. Valkónak, Valkó Máriától Budapestről, a vakok in-tézetébőL Tudoraásunk szerint Valkóék Tillsonburg környékén, dohányfarmon laknak. A levélért izjanak eire a cimre: Mrs. Júlia Jakab, 40»/2 I>uke St, Brantford, Ont.^ ^
Branunemé, Serly Etelitílnak, aki jelenig New Yorkban, vagy Chicagóban tartózkodik. Hamm VilmosnétÓl a fehérmegyei Perká-ta községböL A levélért irJon a Szerkesztőségbe.
A kormány és mumkaadók népellenes, árdrágító po*' litikája fölháboritja a köznépetl A köznép jogos fölhá*: borodása következtében nemcsak a munkásság szervezetei, de polgári egyesületek és szervezetek is akcióba' ^ lépnek. Az árak leszállítását követelő mozgalomhoz, mely a háziasszonyok szervezeteinek és a szakszervezet tek vezetésével június' ll-én tőmegodelegáciőt küld Otta* wába, vallási egyesületek^, polgári szervezetek, veterán ligák is csatlakoztak^rr- egyes városi tanácsok, sőt kis*: kereskedők támogatásával.    * '  •,
Az árellenőrzesek és termelői segélyek beszüntetése és az áremelkedések köí^^tkezteben?*az;éle&l|^ó,roppan&^^' mértékben siillyed. Az iparágakban:^dolgóziS^m — nagy altaláiiosságbimx^zámitVa;— 33 dollárt sem keres hetenként: Viszont, p torontói népjóléti tanács kijelenti, hogy egy 5 tagu családnak 44.42 dollár heti kere-\ setre van sziiksége   ahhoz, hogy^^{TO
A munkásság életnívójával csökken a farmerság jövedelme is. A farmereágjövédelíne, az 1944-ik évi jövedelemhez viszonyítva, 5 százalékkal csökkent a mult évben. Ennek eredményeként, például Toronto több ne? , gyedében, január l-e óta a kiskereskedők 20-2S százalék- í 1 kai kevesebb árút adtak el. Ez  azért van, mert egyes i szükségleti cikkek árai SO, sőt 200 százalékkal is emel-ikedtek. Vegyünk egyetlen cikket: amig 1939-ben egy .; font vaj 23 cerit volt, ma 57 centet kérnek érte. Ez 148 . százalékos áremelkedés.
Nem tulzásazt mondani, hogy a dollár vásárlóereje. ; csaknem a f elére esett. És az eddigi árdrágítás után, most ujabb áremelkedéseket engedélyezett a kormán3^ Ezzel T^jeg jobban belevágnak a köznép vásárlóerejébe, életnívójába.
fLYEN kormánypolitika mellett a munkásság nem ftehei egyebet, mint ^követeli a munkabérek fölemelését! Ek lenkező esetbéáíci vaiitéve annak, hogy eddig ismeretle-' nűl alacsony szintre szorítják le az életnívóját.
A szakszervezeti mozgalom legjentősebb része — és általában aí ország munkásnépe —-ezt a feladatát, egyedüli lehetőséget és kivezető utat felismerte.
Bár több amerikai és kanadai közgazdász és pénzügyi szakértő figyelmeztette a kormányokat és munkaadókat, hogy jelenlegi árdrágító és bérleszállitási ^ politikájuk ipari és kereskedelmi hanyatláshoz és válsághoz^ vezety és a munkabérek fölemelésére és az árak leszállítására sürgetté^ őket,: ezek a nemzetgazdaságot káoszba vivő politikájukat tovább viszik.
Történetesen eízt azért teszik, mert ki akarják vennie a köznép zsebéből még azt a kis összeget is, amit nélkülözve megtakarított. Azért teszik; mert az ipari termelés hanyatlásával sok kisembert kiszorítanak az üzleti vállalkozásból, és ezek pénze, vagyona is a nagyvállalatok tulajdonába megy át. Tehát: a gazdagok még gazdagabbak, a szegények még szegényebbek lesznek!
Ebben a folyamatban a munkásságot és kisfarmer-ságot érí a legnagyobb csapás^ Mert ha a termelésben hanyatlás áll be, ha a munkanélküliek száma emelkedik és a még dolgozók keresete összezsugorodik, akkor a farmterményéket nem lesz képes megvenni és a munkás és Idsfarmer nyomorgásba, nélkülözésbe esik.
Ezért a munkabérek fölemeléséért és az árak leszállításáért, a kisfarmeroknak. megélhetést, biztosító jövedelemért harcolni a leghatározottabban nemzeti ér« dek. így tehát az a béremelési küzdelem, amelyet a munkásság szervez és vezet, ha kell egész iparágakra kiterjedő sztrájkokkal is, elkerülhetetlenül szükséges, ha el akarjuk kerülni a nélkülözést es >iyomoruságot.
A NÉPIküzdelem ebben a hónapban csúcspontra ér. ^ Egyes iparágakban már sztrájkszavazatot vezettek le a szakszervezetek és a vezetőségek fölhatalmazást kaptak a tagságtól sztrájkok kihirdetésére.
Nena kétséges, hogy a munkásság: igyekezni fog arra, hogy egyezkedések utján érje él béremelési és ^leszállítási követeléseit. Ha' ez nem sikerült, akkor a sztrájk akciókhoz nyul.
A nagytőkések is készülnék a küzdelemre. Kísérletet. tesznek a szakszervezetek' lerombolására. Törvényeket hozattak és hozatnak á kormányokkal, azzal a céllal, hogy é küzdelmek sikerét lehetetlenné tegyék.
Azonban a munkásság is réseá áll! Ontarióban, a béremelési küzdelem elindítása mellett, nagy szakszervezeti delegáció megy e hóna|»bán a tartományi képviselőházba; hógy a munkásság érdekét védő munkaügyi törvény bevezetését sürgesse! Ez a n&ozgalom győzelmet hozhat!
1 *     » m *1 * ^    w      Át       J        i  ^ m
IP
7