l OLDAL
KANADAI MAGYAR MUNKáS
A PESTMEGYEI 48-as Bizottság a Duna-Tisza csatorna felépitését minden eszközzel elősegíti. Barakokat építenék a csatorna dolgozók elszállásolására 9 eíőkészi-tik szórakoztatásukat. Rohammunkás csoportokat küldenek ki az építéshez. A falvak felkeresésére 20 utazó kul-turgárdát szerveznek. Külügyi programúk is van.
A budapesti 48-as Bizottság teljes ©rövel készül a Duna-Tisza csatorna é-pitéséhez. Havonta sokszorosított tájékoztatót adnak ki. A házban, ahol Táncsics Mihály lakott, muzeumot rendeznek be. Minden munkájukról film- és fényképfélvételeket készite-
[AR EGÉSZ divattá fajul panaszkodni, hogy nincs nálunk elég szabadság. A nyilas-világ kezdete, folytatták a született reakciósok, az összeesküvők is ezzel a jelszóval fenték késüket az uj Magyarország ellen. Aztán jöttek az áldemokraták s ma már a magukat haladóknak hirdető régi polgárok is a szabadsághiány miatt keseregnek. Fel-felkiáltják ideális szabadságuk bálványát és ezt a faragott képet imádják. Demokrácia-mentesnek hiszik ezt. Ugy védik a demokráciát, hogy szabad-^gjögokat szednek kódexbe és ha nem is akarják észrevenni, tudat a-latt csaknem afelett siránkoznak már, hogy jobb volt a levitézlett világ, naelynek álszabadsága a fasizmust hozta ránk.
Csodálatosképpen nem a kimondott jobboldali kritikusok ezek. Van- deklarálni. A szábadságnálc a polgá-nak sokawakik a régi tisztes polgár „ papjai kiszakítják magúkat a tö koturnusat pitik magukra es^ a hul- ténelemből, á tegnap tanülságailíól lopolgan^lag szabadsagának illem- a ma kötelességéiből. Körülöttünk ^onyvevel kezükben keseregnek. Pe- sokfelé viaskodik á régi és az Uj vi-dig nem a szabadság hiánya faj ne- nekik nem elég a magyar
kik, melyet soha nem is élvezhettek példa. Hirdetik ugyan a második Magyarországon, nem,, meg a hajda- köztársaság gyöngeségeit, de nem ni ferencjozsefes időkben sem meg vonják le tanulságait. És feledik, kevesbbe a horthys-era huszonöt esz- ^^^q^ ^ gyöngeségből indult áz
o E dkh írója francia emigráciSb heahivott íí selő, a franciaországi Magyar Fm 'hségi Mozi
dexért azok harcolnak, akik nem a szabadságot kiváiiják, hanem a régi rendet áhítozzak vissza. E túlzó polgári szábádságápostolok ezért nálunk is csak a reakció szálíáscsiná-lóí. Csodálatos vaksággal yerte volna meg őket a némezis? Inkább csodálatos érzékenységét mutatják osz-tálytudátüknak és ósztályvédelmük-nek. Mint gondolkozók, tudomásul
vették a forradalmi változásökát,*"sőt munkásrabságot, feledik isaját szel-ezeknek ők is elméleti hirdetői vol- lemiségük - senyvedését és torzított tak. De most á szabadságért epeked- válóját Feledik a deportációk' pokla-ve, az elmúlt világban gyökerező jogaikat igyekeznek: újra —1^""—"
nöTce, a Nemzeti Segély elnöke, Mi\ háború éldtt Parisban adta hi "As "Hallja hénd Táncsics** cimii uj
rasztszolgaságot,_ az évszázadoa
A Sopronmegyei 48-as Bizottság íervei szerint minden egyes község munkarbigádot küld ki a Duna-Tisza csatorna építéséhez. Maga a város égy diák és egy ifjúmunkás csoportot szei-vez. Gyűjtik a népi hagyományokat és népi tánccsoportokat szerveznek, ebből hármat Ausztriába is ki-küldenek. üdülőt és fürdőt épít az ifjúság a Fertő-tó partján.
A csanádmegyei 48-as Bízottság a 100 rohammunkásuk megy a Makó— Püspöklellei gazdasági vasút helyre-
A kaposvári József Attila Népi Kol-állitásához. Kulturális programúk a népi értékek ápolására irányul.
A debreceni 48-as Bízottság villamosít, sportpályát létesít és mozgókönyvtárakat szervez.
A hódmezővásárhelyi 48-as Bízottság résztvesz a Duna-Tisza csatorna felépítésében s nagyarányú fásítási és parkirozási tervet akar megvalósítani.
A békéscsabai 48-as Bizottság mezőgazdasági és kertészeti iskolát létesít. Résztvesz a Gyoma-Tíszazug közötti vasútvonal építésében. A városban 48-as emlékmüvet állítanak fel.
A szatmármegyei 48-ás Bizottság hidak helyreállítását, kultúrházak é-pitését^alunapok_tartását_és juijáépi^ tési táborok létesítését határozta el.
A ceglédi ifjúság 48-as Bizottsága nemrég ezzel a jelszóval alakult meg: »Szavak helyett munkával ünnepeljük a szabadságharc <:entennáriumát!« Duna-Tisza csatornára 200 ifjút küld. légium ifjúsága azzal a céllal csatlakozott a 48-as mozgalomhoz, hogy a tanulás mellett elősegítsék az ország újjáépítését. 20—25 kollégista megy a Duna-Tisza csatornára. Hozzáláttak a várme^-népí^ár^inak-í^üjtésé^_ hez, hogy ezzel újra megvessék a háború alatt elpusztult Somogyvárme-gyei Nemzeti Múzeum gyűjteményeinek alapját.
A pányoki 48-as Bizottság jelentős munkaprogramot dolgozott ki. Első helyen a falu kultúrházának felépítése áll. TeiTbe vették egy uj községi hid felépitését, a falu villamosítását, valamint a temető körülkerítését is.
Ez csak néhány rövid és találomra kikapott példa abból az egész országra kiterjedő nagy mozgalomból, melyet az ország vezető pártjai és egyletei, országos, megyei és helyi ható-Gágai. az egész nemzet, de különösen az ifjúság visz előre abból a célból, liogy Táncsics-Petöfi-Kossuth örökséét a százéves évfordulóra véglegesen a rí'?'^r':?t ki»*c*'é^'é te«r>-ék.
tendején át. Annak múlása és annak nemléte fáj nekik, amit a soha nem valódi, csak mindég képzelt és áhított szabadság fedett: maga, a világrend, melyet a forradalmi idők nálunk is mégis csak kivetették sarkaiból.
¥ TGY VAN nálunk is, mint másutt a ^ világon, hogy a »szabadság« kó-
ellenforrádalom, Horthy nemzet-pusztító negyedszázada és ebből fakadt a nyilas uralom gyalázata, ebből az üj magyar Mohács. Mindent felednek. Feledik az ezeréves pa-
ÉHelBüíséfI és físíkcii
ESETE A MARHA-OSZTÁLYOKKAL
— Ugy áll mán megen a baiszod, te Gergely, akar a salontai torony.
— Mer büszke a gazdájára, te böszme. Az ugy vöt te, hogy amikor a megboldogult Riska elbúcsúzott a hozzátartozóitul, aT helybeli kereskedő, aki mán régen nagy tisztelője vót a Riskának, megadta neki a végtisztességet, mer elgyütt a bőriér.
— Harmadosztályú — böcsölte a Riskát; — Hatvanhét forént hetven fillér.
—Szó se lehet róla — mondtam én és megkötöttük az üzletet.
— Észnél legyen kend, kereskedő ur, ha nehezére esik is — perelt a Piros. Ha leszámiccsuk a gyep-mesterpizt, mi marad nekünk ?
— A szipsige meg a fiatalsága — Tnondta-a—kereskedő,-oszt—erre mán-nem szólhatott a Piros se semmit.
S€i
rAJUS második felében fejeződött be Ozdön a Magyar Mérnökök és Technikusok Szabad szakszervezetének országos vidéki titkári értekezlete. £Lsdizben rendezte meg* a központi titkárság a kongresszust vidéken. Nem véletlenség, hogy Ózdon tartotta meg, ott áhol a magyar.munkás^ mérnök és technikus akarata és, tudása most helyezte üzembe negyedik kohóját.
A műszaki értelmiség: ötezer mérnök éa technikus 46 vidéki szakszervezet csoportjának titkárai a központtal együtt nyújtottak kezet az 6zdi állami vasgyár és á som-sályi szénbánya dolgozóinak.
Megvizsgálták a munkásság és á mérnökök, technikusok viszonyát és határozatUag kimondtSk, hogy ki kell és ki akarják építeni az egész országban a legszorosabb baráti kapcsolatot a fizikai és értelmiségi műszaki dolgozók között
y "kortársa
adta hL
\ az embé céket. Fék vágyuk, Ü2 vasuk és a
v
BÖLöNI György és neje,.
mindkettőjük kebelb||, Ady ^ndr
Tóth Sándor elalszik. Áz asszony a falnak borulva sir odakünn. Nem mer bemenni, meglátszana szemén a sírás. Jaj, sehogy sem mer bemenni, újra csak elsírná magát. Teremtő Isten, könyörülj rajtunk!
Pásztornak nem tetszik, hogy sok kátonasapkás legénytját. Vészes i^ők emléke az a katonasapka. Nem látják ezt? Nem érzik? Talán még szívesen No, nem is vót semmi baj tenna- is viselik. Pedig olyanok igy, mintha mind njdla-pig, hanem tennap bementem a vá- sok lennének. Talán nincs kalapjuk, venni meg rosba bakancsér. nem tudnak. Még akkor sem volna szabad, hogy
Nagyon ismerősek vótak a bakán- viseljék. Maguktól is lehetne ennyi eszük. Tani-csok, amiket a botos mutatott tani kell ezt a népet! . . . Pásztor mindenkit ta-
— Ez mind a Riska — mondtam, nitani szeretne. Az egész falunak egyetlen nagy
— Nem mutatkozott be nekem — iskolának kellene lennie, hosszú padokban ülné-^«^fo mérgesen a kereskedő. — nek a lakosok, férfiak és nők, még áz aggok is,
r«o«„ még az orvos is, a Füzér kolléga is, ülnének és
NAGY
mondta
Ne mongya, hogy ez a maga marhá-
torját Rostás, valamit ert Nyári József tele vanhi ja a közállapotokat, kiffii disznót. Mekkora kár! v/
SZIKRA KIADiS jPEST 1946 (41
is.
l Dul-ful atlanul fájij 'voltaz az
ja vot, nem lehet azt a bakancsbul hallgatnák az előadást. A földről, az igazságról, nivaló gazember? Ha egyf |8gtudjá'
tudni,JiogyLjnelyikLjnarhábuljv^^ az emberségről. Az egészségről, az ben még enni sem akar.t|sége vigás'z
Abszolút ember vagyok, ismerhecc pnkéntesTémondásról, a jobb jövő céltűdWslmün- Szaki^^^
Péter, nem hagytam magamat. Kalásáról, a békességről. Azután kikérdezni őket. fogó. Mindjárt magát aKIpra mosni
A nehézfejüeknek elismételni a leckét. És kérdez- tön készen volt vele, hog|||oz nekem s
zenek ok is. Valahogy' igy kellene csinálni. közöm!« Eszter, a lányMlI száll vele
Van aki nehezfejü, van aki kevésbbé az. Deák Szakmáryt, elbújva meg pa. Balázs javíthatatlan. A boltja nyitva van, az asz- Az elkobzott liust éss|||8zétosztiá]
szony arul benne, az ember. Deák Balázs, halá- az olcsón, hatósági áron |fcák. Ezt m
losan megsértődött. Megsértette a világ. Egész is dobolták. (A közhírré # régi szóvá
r^^-^M^ szobában, hever a divánon, néha mondják, hogy »kidobol^dig ez ugj
pálinkát iszik. Elhatározta, hogy ő addig,' amíg ténik, hogy. a községi/pfarja -
jobb vüag nem lesz, már az ő gusztusa szerint kis nyekergő kürtöt m
való, addig nem teszi ki lábát a házból. Megso- megáll, még néhányatj
yanyodott, a régi ravaszkodó kedve elhagyta, el- már köréje csoportosul fáradt, bánatba esett. '
Rostás lakatosnak már könnyebben jár az esze. Ha csak nem képmutatás, anűt tesz. Mert azt teszi, ho^^ nyíltan elismeri a tévedését. Igy mondja: >Belatom, hogy szamár voltam.« Ezt persze nem mindenkinek mondja, hanem csak azoknak, akiknek jár az ilyen beszéd.
Akkor a testvérje — mondtam rendületlenül. Oszt hogy kérhet ezér háromszáz foréntot, mikor én az egész Riskáér hatvanhét forént hetvenet kaptam.
— Mer ez elsöosztályu marha, magáé meg nem vót elsöosztályu marha.
--No, — mondtam — most mán
mindent tudok, mének rendőrt hívni.
— Oszt mér? — kérdezte.
— Mer maga elsöosztályu marha, én meg nem vagyok elsöosztályu marha ...
« * *
MÓDOSULT KÖZMONDÁS
—^ Mit mondtak az orgoványi gyilkosok, amikor negyedszázad u-tán elítélték őket?
— Ross:íabb későn, minw soha ,. ,
leginkább asszonyok, e A husosztás híre na^,*: meg aggodalmat is. átlcozódik. ^Kimérnek meg megtartják magUB^ Késő este, a sötétség
Zimányi megjött Pestről, éppen javítja a trak-ier^lén^^
fJaafalut
"íbe és ar fincsi emb
a faluba
'y ialot, a t If .égetné el ő Cflőval, kü feelindui r^.am be a
---,