szobortól a Kossuth-szobor felé éa vé> gig az uton bátran tüntetett a háború ellen, a demokratikus erők összé^ fogása: a munkásegység s a munkás-paraszt szövetség mellett Ez a tüntetés egy pillanatra felrázta a főváros lakosságát, a magyar reakció és a külföld felé is mégmutatta, hogy
jelte a bizoV Ithet véget. Szerinte a Történelmi megalaldi Liékbizottság kiáltványát az összes
fyesék a Ife fíívbevett aláírók nevével együtt mp^yári5«Ko « « káK««, i,«ii-Re, ux^"
úmemohA a kiáltvány á ne- számítása nem csalt A ^
,a dolgou .kel e^tt ma^^^ ™Sy iSSó aM^^^ ?z tóegtörtéMtett! e^^^^^^ számunkban itt idézett jelentése
v^V^i IS'^ tnS^V JeleS^^n^m^'^ttkS^^^^^^f^^^ elv- ^továbbiakbaivaz^a kérdést vetette
ílt^ K nem^^^ Megszületett a Magyar Történelmi *^»'^kna,k, F^^^ fel: hogyan tudta Mars és Engels q
ÍSyS^:!Í2:,íXi !f Wá^^ i^^^^J^^^^^ZlM^^^^'t^'t V Kapitalizmus^ fejlddfesét, válságait éa
ban, amelyet ha elszalasztunk, a Wsegeis, Ma is sokszor id^^^^ eg„éb megnyilvánulásait,
függetlenségi mozgalom egyik leg- «»^nka^ares parasztság kulturó^ mozgalomnS^ét nl^^^^^ jelentősebb akcióját szalasztottuk ^^'Í^Ji^P^^'^^?^''^^^^^^ CT^^^^!^r^Jí!^ volna él.
A Magyar Történelmi Emlékbízottság, mely Földes elvtárs határozott fellépésének volt az eredménye, 1942 március 15-én valóban tör-
rozatian^gí«; egtagadni a kiáltványbán foglalt gi mozgalor imokratikus követeléseket. A kiált-)tt fellépériny pontosan egy héttel március 15.
ténelmi szerepet töltött be. Az ipari munkásság, a falu kiküldöttei és a haladó intelligencia a Történehní Emlékbizottság vezetésével koszorúzta meg a Petőfi-szobrot se bizottság vezetésével indult el a Petőfi-
a munkás-LPP-ben és
vIÍ; amelybeS^"^^^ CCF-bea^^m^^ is érvé-
fest a magyar nép hátramai^dottsá- "^f^?l^ ^?,??2^*t*
"^EM SOKKAL a március 15-i tün- ségét is ?
-^^tetés után Földest a németek ál- tj^™i«„«i, 1,^11 .^..j^^ 1
tal megszállott orosz területre hur- . ~ Harcolnunk kell minden olyan i-
colták ^munkatáborba. Ott pusztult ^^'íf'^ElSr^ el Oroszországban amelvnek fiai- azért volt, mert ok jövendőmondók
,ovőt „i„ae„ elnyomott nép íg^v^^ffij; tS'l^St ho^"
a marxizmus megalapítói ezeket a
jövőt várta számára.
EGY
FA"
KÉNYEM
IRTA KOPRÉ JÓZSEF
ÉT OLAJOSRÜHÁS ? fiatalember -■^ ácsorog a Keleti pályaudvar e-lőtt." Délután van, á nap fényesen süt a horpadt aszfaltra, a téren előbujt már a fü. Álmos vidékiek gubbasztanak a szilánktépte vaskorlátokon. A
dolgokat gyökeresen tudományos e-lemzés alapján tudták megtenni. Ennek minden részlete megszerezhető nyomtatott formában, együtt azzal a tényleges anyaggal, amelyből azokat a következtetéseket levonták a tái-sa-dalom mozgástörvényei marxista fo-
tát a vaákorlátnak veti, kezét összefonva, térdére helyezve aprókat pü- , . , .. ,
fögtet a levegőbe. Mint egy beteg galmanak felhasználásával.
masina, valahonnét a mult század- — Marx és Engels halhatatlan di-
bol, ahogy éppen emelkedőhöz er. csőségének egyik alapvető biztositéka
— Szabad egy kis tüzét, bácsi? az á tény, hogy ők adták meg az em-
— Azt még lehet — feleli az öreg beriségnek elsőizben a társadalom fiaf«ípnrhprpk'mené^^^^ tettetett keménységgel és kiemeli^i^ mozgástörvényei ismeretét, amit a tár-eííilktik d^^^^^^^ a szájából. Feri a pipa fölé sadalmi evolúció törvényeinek neveli atvS^Azt^^^^^^^^^ %^2MíiS^
mm^^rné^m^ -eg Jatja ^^^^
miniszten enedek Jeni Hadifogo! mdrő Lászlf dicsGabrii »tt Bukar készületeki hadifoglyo itására. izeptemben átérését ké (ttságnak. t iték a hadij eállitását, é; ény volt tfj
a két gyüjtőállomás: Foksani és arossziget f elé. E két nagy ál-ásról indulnak hazafelé a hadi-[lyok Debrecenen keresztül.
érdektelenül nyújtja feléje a kezét, mintha nem is akarná elfogadni.
— Na sodorj már. Féri!
— Papír is van? Van hát.
Feri sodor. Megnyálazza mutatóujját és belefúj aprókat a halkan zizegő papírok közé. Csipetnyi do-fí két táborból előre kidolgozott hányt szór, a csutkákat kipöcköli, V szerint mindennap indul egy-egy aztán mintha srófolna valamit, meg relvény körülbelül 1350 hazaté- a nyakát is behúzza hozzá. Arca elei és megfelelő kísérővel, ellátást fintorodiks laposakat pislant, ahogy egészségügyi felügyeletet biztosi- szájához emeli a vékonyka cigaret-izeniélyzettel.
i Szovjetunióból nemcsak a hadi-lyok, hanem a volt munkaszolgá->sok is hazatérnek. . őt. amint a fönti képről látni lemar Magyarországon fogadtak aérkezett hadifoglyokat.
tát.
— De tüz az nincs — mottyantja el az első.
_ Hm, na de sebaj — feleh Feri — s már tápászkodik is fel és odahajol az egyik vidéki bácsi^elé. Kényelmesen ül lapos tarisznyáján, há-
zott. Ezt az időt használja fel Feri a . beszélgetésre: '
— Hová mennek?
— Nagykátára.
Feri türelmetlenül várja a tüzet, nézi az öreg repedezett ujjait^ ahogy komótosan lecsavarja az öngyujtóku-pakot.
— Hát maguk ?— kérdi az öreg mialatt a lobbanó lángot Feri cigarettájához nyújtja.
— Sehova.
Az öreg kérdő pillantására Feri még elmondja, hogy itt szoknak csavarogni, hátha akad valami munka.
— Tizennyolcéves vagyok — feleli zavarodottan Feri. Négy éve csinálom már e2t. De hát ha nem akad
zünk. Nemcsak hogy magyarázatot adtak a viszonyról és a szükségszerű folytatólagosságról ezek között a hosszú, fokozatos, olykor csaknem észlelhetetlen gazdasági és társadalmi változásoknak a korszakai közölt és a kataklizmákról, melyekben forradalmi változások történnek; hanem azt is kimutatták, hogy az egyiket szükségessé teszi a másik, és hogy a fokozatos fejlődésnek azok a hos;.-szabb korszakai, melyekben az észlelhető változások 20 év alatt olykor kisebbek voltak, mint amit egy nap a-latt vártak, csak gyűjtő korszakok voltak;^* melyekben kifejlődtek és felgyülemlettek az erők, hogy levörjék az ellenállás sorompóit, amit történetesen le kellett győzniök.
mas.
— Tobábbá, Marx és Engels megmutatta az emberiségnek elsőizben, nemcsak azt, hogy ugy van, hanem azt is, hogyan van az, hogy bármely adott történelmi korszakban a jogi és
tő. De szánalom is, ahogy vegigmust^ £iwí vf^c^Jl.^^^^^ sziKségszerü i.áiia n Wnff «iii,U..nf amí^f oi;íff« jellcgc visszatukrozi
AZ ÖREG RAVASZUL nézi, szeme villanásában van valami megve-
föld csillog a napfényben. Négy-öt jarju száll a ílij^VISs^hkníot^^^^ J^"^^^ visszatükrözi a termelés mód-
friss szántásra, billegnek rajta, vagdossák beléje raija a Kopott sunancot, ammt előtte ^ ^^^j^ ^bban^a korszakban fennáll, a csőrüket. Zimányinak a képe, a feje, a baju- « +«^«i^c,; r«x^«_
1/
RA KIADI APEST 1946
jrénylőket, idrás hallí ár palinkat
ersze, ho^í iry eseme^ Dibelődiie? ki a hatai'^ »k — éa vugyan
izséghez^ öldje, m ikerült, b^l
tás . . 'h licsoda
lányi a traktor.
sza, minden porcikája rezeg, ahogy a gep rázza.
Vörös Mihály befogja a lovát, hogy átme^ V.-be, ott kap vetőmagot. Magával viszi Keserű Jánost, annak is kell mag. Nem várnak vele, feketén veszik meg a magot, lesz ahogy lesz, bár meg a szántást sem végezték el. .
Amint az uton haladnak, már messzu-ől latjaK Zimányit tJgy szalad a gépével, mintha kergetnék. Keserű János felsóhajt:
—-Könnyű annak, akinek traktorja van. Köszöntik egymást, ők és Zimányi, de szalad a traktor, üget tovább a ló.
— Ez estig fölszántja ám ezt az egész nagv táblát, — mondja Vörös Mihály a Janinak. — Mármost hogyan versenyezzen az ember az ilyennel? Láttad azt a jó szántást? .
Visszafelé jövet tele vannak örömmel, Voros és Keserű, megvan a vetőmag. Nézik a tajekot. Két parcellát látnak, amely parlagon hever.
— Az ember szive elszorul, ha ilyent lat — mondja Vörös Mihály. — Kié lehet ez ,itt? -
— Nem tudom. A másik az ^nyém.
— Vagy ugy .. - Hát mit csinálsz majd ? '—JVÍég nem tudom. • ^.^ x i.t
ft'flani ^ Máíint találkoznak Zimányival, faradhatatla-
S Jól mé- nuírojá a köröket. Talán még ebédelm sem megy
itgságot« követtek ^ Balázs megiszik
gát elakassza, nie*; •yseg. Csak a ráérő ^zasabban, a férfi-íazdak, uj gazdák, .cetnek, metszik a J. aki kapával áll
Ijének. Z^fog a traktorjával ■ -^^e vezető ut me!-
pik darab földje. ;|^ogott a géppel v5^ í^aktor jól yen traktor! Fenn
zen joij iporodik fi
tó!-;.^^^«szánc- haza, estig dolgozik egyfolytában. Éppen ártábla ^ "'Ellónf fordul, széléhez érkézik.ZimáSSn,odaki^ Vörös Mihály-
3^tas. a kifordult
Az én fiam még csak tizenöt — feleli. De már szánt. Meg zsákol is. Feri szégyenkezve szippant néha a cigarettából, a füstöt félre fújja csak ugy a szája sarkából. Az öreg ezalatt kis papírcsomagot bont ki a térdén, amibe megmaradt kenyerét kötözte ebéd után. A kenyeret Fei^ felé nyújtja: — Na, egy kis falusi kenyér — unszolja az öreg. Szalonna már nincs, nekünk se.
Feri mosolyogva nyul a kenyér u-tán.. Megnézi, megforgatja, vizsgálja nagy likacsait, barnapiros héját, szájában összefut a nyál és beleharap. Valamit motyog és elsonfordál. Barátja türelmetlenül várja a tüzet. De nem az égő cigarettát nyújtja e-lébb feléje, hanem a kenyeret. Az is beleharap, és melegen pislant az ö-reg felé. Aztán felülnek a vaskorlátra, mint a villanydrótra a verebek. Egy szippantás és egy falat kenyér... "Milyen jól esik nekik. . .
És mellettük az Öreg elégedetten pipál. A nap mintha melegebben sütne. Hogy megolvassza az aszfaltot.
és történetesen az a termelési módozathatározza azt meg.
-—Marx mutatta ki,először azt is — folytatta Buck — hogy a viszony, amelybe az emberek a termelés alatt kerülnek, forradalmi változásokon megy át, és ez történt vele az egész történelmen át, a primitív közösségi társadalomtól való kiemelkedése óta. Régi kiforrott, állandósult termelési viszonyok ujaknak adtak helyet, amikor a termelés és csere üj módsr:crüi állottak elő. És nemcsak azért ad luk helyet újnak, mert az uj termelési és cseremódszerek lehetővé tették ezt, hanem azért, mert az uj módszerek történelmíieg szükségessé tették ezt.
-—Így van az, hogy míg történészek jelentették a társadalom küzdelmeit és nagy részletességgel leírták a-, zokat, olykor nagyon pontosan, Marx volt az első, aki megmutatta a társadalomnak, hogy miért küzd. Marx abban adta egyik legnagyobb hozzájárulását a társadalmi tudományokhoz, hogy"o, első ízben, lehetővé tette a" társa lalom részére, hogy tudatos le--
a vároS'köveket és egy kicsit az em- sryen Tiíiíráról, mint e'^y riüködő szer-; berek szívét is. Hogy összemeléged- yezc i melyet irányitr i és ellenőrízni
—.Hol
lí?
jeiiék-.-
lehet