'4. oldal
KANADAI MAGYAR MUNKÁS
1967 fizeptemberl4
HI||||f||||||||||||||||||||||||||||||l|||||IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIHIIIIIIIIIimilllllilllll>lll"IB@IIHIU
H Durovecz Andráo
1 IGY SZOKÁS ez Magyarországon, régi divat, : hagyomány: — már mint az, hogy fölreppen 1 egy gondolat, útra kel egy elképzelés, vagy ép-: pen lappangó suttogással terjed valami kitalál-: mány. Aztán lesz belőle szállóige, vagy "elv** ; is, egész közvélemény és miegymás. Néhány év-: vei ezelőtt még nagy divat volt (ina már ujabb l divatok járják), amit ismertünk külföldön is, 5 az a "fogalom", hogy: "Kis ország vagyunké* : Most már háromhetes látogatásom alatt egy-I szer találkoztam vele, mikor egy régi ismerős-I sel sok más között problémákról is szót ejtet-i tünk, 8 ekkor oly természetesen buggyant ki I belőle — "Hát tudod, kérlek szépen, ki^ ország E vagyunk!"
i Olyan is volt ez a mondás,^ mint a kéznél le-E vő aszpirin vagy kserűsó, ami "mindenre jó", i fejfájásra, hasfájásra és mindenféle fájásokra, 5 amikről tudjuk, hogy ezt vagy azt enyhit, de = nem gyógyít. így is volt ez használatos: csilla-= pitották vele a szédületesen növekvő igénye-E ket, csititották a hibák miatt morgókat, volt = menedék a megmagyarázásra, a rá- és mellék-= beszélésre, volt az gyógyír a fejlődés bizonyi-5 tására, az eredmények bekönyvelésére — mert E ha kicsi ország, "de azért mégis!" Használták ^ azt disszidensek is, töprengő önigazolásra, kül-5 földről hazalátogatóknak is volt mérőléce. 5 Származott ez a "kis ország vagyunk" abból E a hipp-hopp módra felkapott összehasonlitás-E ból, aminek manapság is —i^tthon és külföldön s — gyakran még fültanúi vagyunk. Ennél mi E sem könnyebb, mindaddig, míg legalább pará-E nyit kezdünk gondolkozni azon, hogy mit mi-= vei, hol, mikor mérjünk-össze. Mert bizony 5 minden ilyen kérdés hely, idő és körülmény kér-E dése. De a szándékom nem az, hogy valami el-E méleti fejtegetésekkel beszáll jak egy nagy ví-E tába, ami a statisztikák, vezércikkek, tanul-= mányok feladata. 5 - ★ ★ ★
i Nem akar ez az írás egy formába foglalt be-E számoló sem lenni, csak egy szabadon futó, kö-E tétlen ríportolás személyi benyomások, megfi-: gyelések és bizonyos következtetések kifejtésé-E vei. Az is ad kis fejtörést, hogy mi legyen és : hogyan legyen az elmondani való. Mert elmon-S dani való van bőségesen, szép, érdekes, uj, íz-: gató; vannak még árnyékos helyek, nemtetsző : jelenségek, panaszt érdemlő megnyilvánulások g is. De ezek ma már így felsorolva eléggé közis-: mert dolgok, ma már bárki az itélő képessége, E Ízlése, tetszése szerint mérlegelheti. S az a tény, : hogy Magyarországról már általában igy'be-: szélhetünk, az indokolttá teszi, hogy igénye-: sebb mércével is mérhetjük a mai Magyaror-: szagot. Mert akár a napi élet zajlásából vett 1 pillanatképekkel mérjük, akár a történelmi fej-: lődés szempontjából nézzük, mindenképpen ar-: ra ösztönöz, hogy mindennek keressük az ér-1 telmét is.
1 Engem, amit röpke három hét alatt jövő-me-I nő sietségemben látni, hallani, megfigyelni le-i het, arra ösztönzött, hogy magam is a még di-i vatos összehasonlítások mércéjével mérjem és I mondjam el a tapasztaltakat Az összehasonlí-i tás esetünkben a kis Magyarország és a nagy ; nyugati országok között folyik; és ha közelebbi j hasonlattal akarunk élni, nekünk itt kézen fek-; vő a hasonlitgatás Kanadával.
★ ★ ★
Kezdjük hát azzal, hogy a kis Magyarország ' határait széltében, hosszában csak száz kilométerekkel mérik, viszont, akik Kanadában élünk, tudjuk, hogy országunk kontinentális határai minden irányba ezer mérföldekre terjed ki. így mérve az arányokat azonban méltánytalan is, de tény, hogy Magyarország kis ország, azok sorába tartozik. Az sem tagadható, hogy egy ország életében jelentős tényező,^hogy milyen szélesek a határai, mekkora darab földön fekszik. De éppen olyan jelentős az, hogy mi van, mi történik egy-egy ilyen határokkal övezett ország területén. Mert a etrülete kívül mérünk a történelem, hagyományok, kultúra, civilizáció mérföldköveivel — és ezeket már idővel is mérjük.
Ha a kis Magyarországot ez ezlkezdjük mérni, bizony hatalmas, gazdag ország. Területének, mondhatjuk, minden talpalatnyi földje történelem, a ha idővel mérjük, arra is mondhatjuk, hogy idestova 1100 esztendejének minden napja történelem.
Ott jutott eszembe, a Hősök-terén, xsodálva i a mUleniumi emlékmüvet, hogy Magyarország i államálapitáiBának már —- néhány esztendő ku- i lönbséjggel — az ezredik esztendejét ünnepelte, j mikor Kanada csak lerakta államának alapkő- i veit, hogy ma centenáriumát ünnepelhesse. így i jártam ott, az ugyancsak csodálatraméltó Ba- : zilikánál (amit közeh^l, kivülrölrbelühről most j láttám először), mely most áll tatarozás, res- i taurálás alatt, s ezt is megcsodáltam: micsoda 1 pompás remekmüve az építő és képzőművészet- i nek. A tájékoztató tábláról olvasva jutott e- | szembe^ újra, hogy imíkor-ezt ;a remekmüvet i 1852-ben már építették, mi lehetett itt, ezen. a i helyen Torontóban, ahol e sorok most íródnak? j — ismeretem szerint deszka építmények, l^ez- i detleges gerendákból épült kunyhókra indiá- i nok sátor-tanyát .
S ha visszakanyarodunk a történelembe, -M^- i gyarország már megalapozott állam volt,.mi- i kor az ezredik év táján a merész viking kalan- i dozókr rátaláltak Kanada keleti előpartjaira, i egy ismeretlen egész uj világra. Magyarország j a keresztény-feudális állam- és társadalmi rend i évszázadait számlálta: már maga mögött, mikor i Kanada 1867-ben nemzeti állammá formálódott.;^ i
Minthogy az összehasonlítás módszerét vá- ;
lasztottuk, így ennél a pontnál utalhatunk egy i
másik jelenségre, amivel egy-egy ország miben- i
létét megállapíthatjuk. Ismei*nunk kel^ az ille- i
tő ország társadalmi-'politikaí fejlődésének kö- i
rülményeít, amit történelmi fejlődésében kell i megvizsgálnunk.
így, ha azt nézzük, hogy Magyarország pél- i
dául í867-ben (a magyar-osztrák kiegyezés é- i
ve) még csaknem egészében feudális jellegű, ■
elmaradott agrár ország volt, az annak meg- i
felelő állami-politikai berendezkedéssel, Kana- \
da, mikor ugyanabban az évben szövetségi ál- ■
lammá alakult — a francia-kanadai feudális i
kötöttségektől eltekintve — alapjait már ejgy \
beindult, fejlődő modern tőkés ipari gazdasági ■
rendszerre rakta le. A különbséget is láthatjuk i
abban, hogy amikor a magyar földet még jó- \
részt primitív kézi szerszámokkal, faekével mü- ■
vélték, Kanada már aratógéppel takarította be i kincses gabonaterméseit.
Ennyi példázat is elég talán'ahhoz, hogy ba- :
sonlításoknál feltétlen számításba jön az, hogy :
fejlődésének fordulóinál ki mikor és milyen • állapotokból indult
A tárgyalt két országunk közötti összehason- j
litás bizony túlságosan aránytalan is. De ha a í
kis Magyarországot bárki máshoz is hasonlít- i
juk, a fenti történelmi, társadalmi, gazdasági j tényezők alapjában egyformán érvényesek.
De a fejlődésnek sokoldalú jelenségeiből ér- i
demes még figyelembe venni, hogy magyar föl- í
dön az évszázadok feudalizmusa megnyomori- i
totta a civilizáció fejlődését, de kulturális ér- i
tekékből bámulatra méltó kincses tárházat te- =
remtett meg; viszont ha fogadott hazánkat ezen i
a téren hasonlítjuk össze, azt látjuk, hogy en- •
nek fejlődése fordított irányban történt előre- I
htérenttopoá shrdlu cmfwyp' vbgkáj i
haladott civilizációval és visszamaradt kultúra- ■
val. ■
E pár darabos vonással megrajzolt háttér talán elég is lesz, de ugy gondolom szükséges is ahhoz, hogy ami az előterében, a mar Magyarországán, a mai magyar életben játszódik, azt történelmi megvilágításban is jobban megérthessük, világosabban lássuk. Mert ugy hiszem, elérkeztünk egy olyan időszakhoz, amikor az uj társadalmi rendszerét építő Magyarország igényt tarthat arra, hogy olyan tárgyilagos felméréssel vizsgálgassuk, mint olyan országot, amely nemzetközi szinten az előrehaladott nemzetek sorában foglal helyet Ma már vitán felül álló, hogy a ma elfoglalt helyét Magyarország uj társadalmi berendezkedésének köszönheti. Nem kétséges az sem, hogy vannak, akik ezt a tényt próbálják makacsul elvitatni, álnok módon letagadni.
Persze, náluknál ékesebben szólnak a tények. Mint például az, hogy ez év első 7 hónapjában közel 2,100.000 külföldi látogatta meg a kis Magyarország sok nagy értékeit érdekességeit Mi ösztönzi, vonzza őket? — erről a jövő-beti jegyzetekben szólunk.
AUGUSZTUS. 20 az idén is nagyszáinu ünnepségekkel, bz Alkotmány-nap, a Szent István iiap és az uj kenyér ünnepe hármas jegyében „telt eL Az jünnep előestéjén LÖsonczi Pál köztársasági elnök intézett rádió- és
- televizióbeszédet az ország Ja-kosságához, r20-áir" pedig több nagyvárosban zajlottak le politv-kaí gyűlések. Az ország valamennyi templomában igy a budapesti Bazilikában is — üh-
: nepi szentmiséket mutattak be. A falvakban az idei gazdag bu-; zatermés jegyében szegték meg az uj kenyeret. '
KÁDÁR János háromnapos látogatást tett Fejér-megyében, augusztus 8—10 között. Az MSZMP első titkára ennek során felkereste Székesfehérvár és a környék számos ipari üzemét termelőszövetkezetét, kulturális intézményét.
-26.000 HOLD termését verte el a jég Baranyában Péter-Pál napján, az évszázad legnagyobb magyarországi • jégverése során. Befejeződött a károk felbecsülése. Eszerint az^ elpusztított javak értéke meghaladja a 12 millió forintot Az állami biztosító nyomban hozzálátott a közös gazdaságok kártalanításához.
600 ÉVES jubileumát ünnepli idén a magyar felsőoktatás. Nagy Lajos.király 1367rben a-lápitotta Pécsett az ország első
egyetemét amely a török meg. szállás alatt Nagyszombatra, kí-söbb pedig a fővárosba i^i^ zött.s napjainkban — a Pázmány Péter TudományegyeleiQ utódjaként — Eötvös Lóránd nevét viseli. A jubUeumról nagj-szabásu Jinnepségsorozattal em. lékeznek meg Pécsett
KÉTSZÁZ éves postakönj^tt találtak á pécsi levéltárba?, A németnyelvű könyvet 176(]^ban kezdte Vezetni az akkori postamester.
GÁGÁRINÜrkabinja Budapesten. A Vosztok—1 űrkabinja, a-melyben Gagarin az első komV . kus repülőutat megtette, néhány hétre a magyar főváros első sá-mvL attrakciója lett. Az űrkabint ugyanis egy hároihlépcsős rakétával együtt felállították a budapesti Városligetben, ahol kiállításon mutatják be a szovjet technika 50 évének eredménye-it.~ A Vosztok—1-et, valamint a kiállítás számos más szenzációját a Szovjetunió határain kívül először Magyarországon állítják közszemlére.
OLAJVEZETÉKET fektetnek a Tisza medrébe. A kotrógépek a vízszintnél hét méterrel mélyebbre hatolnak és tiz méter szélességben készítik elő az á-gyazátot A folyó alatti vezeték a Tiszántúlon egyre szaporodó olajkutak hozamát szállítja majd az algyői feltöltő állomáshoz.
KÉSZÜLNEK AZ ÚJ ÉVADRA A BUDAPESTI SZÍNHÁZAK
iiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiii.....II......iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiitiiniiiiiiiiiiimiiimiiimiiiiiiiH
NEMSOKÁRA felgördül a függöny a budapesti színházak é-vadnyitó előadásain. Javában tartanak az uj idény előkészületei, javarészt megtartották a társulati üléseket, összeállították a műsorterveket.
A Nemzeti—Katona József "iker színházban'* már elkezdődtek az első színre kerülő darab,-G. B. Shaw Warreimé mestersége című színmüvének próbái.Áz uj tagok közül ketten — Béres Ilona és Velenczeí István -— már ebben a darabban fellépnek. A nagy színház első bemutatója Madách Imre Mózese lesz, a próbákat — Sinkovits Imrével a címszerepben — szeptember 4-én kezdik.
. A Madách Színházban, illetőleg kamaraszínházban is próbálnak: az október 7-i bemutatót készítik elő. Molnár Ferenc Színház című müve az első bemuta-^ tő. Az előadást Vámos László rendezi, főszereplői Gábor Miklós, Márkus . László, Mensároa László, Dómján Edit és Gombos Katalin. Próbálják már Szlavin örvényét is, Ajtay Andor, Zen-the Ferenc, Huszti Péter és a két vendégművész: Gobbi Hilda és Farkas Gabi mellett szerepet kapott benne a két uj tag, Szíl-vási Anna-Mária és Urí István is. Az uj évadban érdekes szerepátvételre is sor kerül: A mi kis városunk cimü Wilder-müben Mensáros László játssza a rendezőt
A Vígszínház művészei már birtokukba vették uj kamara-szinpadukat, a Váci utcai Pesti Színházat. Délelőttönként benépesül a színpad: Várkonyi Zoltán irányításával Weingarten A nyár cimü darabját próbálják. Október 5-én egyébként magyarországi Gorkij-Ősbemutatóra kerül sor a Vigben: az orosz éa szovjet dráma hetének egyik e-
seményeként színpadra állítják A nap fiait
A. Thália Színház is kiveszi részét az^ orosz—szovjet dráma ünnepi hetéből; Osztrovszkij Viharját mutatják be szeptember 30-án, igy a Thália ez iden w hü marad hagyományaihoz, a premierrel kezdi az évadot. Ka-punyitáfi előtt azonban még vi-dékra indul a társulat: szeptember 9-én Székesfehérvárott jatsi-szák Goethe Torquato Tassojat és Bródy Tanítónőjét 14-en Tatabányán vendégszerepelnek a Tanítónő előadásával, majd ezt
színmüvet játsszák l6-a/i ^ 17-én ismét Székesfehérvárott Itt is fejezik be a turnét 23-an és 24-én a TháUa kabaré eloadav sávál. Az uj évadban egyébkent a Körszinházban nagy sikert a-ratott Petőfi-drámát, a Tigrise^ Hiénát uj szereposztásban a Thália is szinre hozza.
A József Attila Színház ^ menetrend szerint kezdi az évadot, noha az épületben nagyszabású rekonstrukciós munkák indultak meg. Lebontottak a regi szárnyépületet s több mint» millió forintos költséggel ujat emelnek a helyére. Itt kapna* majd helyet a korszerű öltozoK. irodák, a társalgó és a próbaterem. Az első bemutatót a szw ház Gyárfás Miklós Eg>- no. »• kinek lelke van cimü darabja^ tartja, majd Rozov Utonjat állítják szinjpadra.
Az Operettszínház az uj évadban is ideiglenes Nagymező utcai otthonában játszik. Még nem tartottak évadnyitó társulati U' lést, erre — kipihenve a külfoiú' vendégjáték fáradaünait szeptember 11-én kerül sor. néhány nappal, 14-én a Mayavai kezdik az évadot; első bemuU-tójuk október 14-én Hervé: lije lesz.
999999999999999995^9999999999999999999999999999999999999999999999999999999999999^