10. OLBM*
KANADAI BíAGYAE MüNKAS
A KÉK DUNA mentén megbujt, ^ kicsike községben akadt dolgom e héten: még pedig igen érdekes volt a feladat! Most készülnek az uj magyar filmnek, Móra Ferenc: '»Ének a foazamez6kről« c. könyvé^ bői irt. darabnak a külső felvételei Majoidxázán, ebben a kisdnnamenti kis faluban. A falu lakói szerepelnek a filmen, a temetési menetben, a szektások gyülekezetében, a búcsúsok képében ^ . . Feketemháé, feketekendős   öregasszonyok, hét-
ven-nyolcvan esztendősek, ájíyon-gyötört arcok, fáradt, beesett sze-mek, ezenráncos orcák . .. Kérges* kezfiföldmiveseml)erek, szegényes ruhában, rissz-rossz kalapban; szóval azok a »célszerü szögényembe-rek,« akikről Móra Ferenc irta a panbztregényét s most valóságban megjelennek a filmen. Beszélnek, é-nekelnek . . . Egy halottbucsuztató éneket és. egy btucsus-éneket kellett a film keretében'éiiekelniök, s .ennek á próbájára mentem ki, hogy semtségére legyek Szőts Istvánnak, QkitiSnő rendezőnek.
Petőfi ca a betyán»h^ [ .
A felvétel szüneteiben alkalom a^
Mo^ar Isultiurpolitílsai válaoa Tnmtanélxnalx
BUDAPEST — A hoUywoodi filmsztárok politikai taáboruságtoak hullámai elér-Keztek Budapestre. Egy közeljövőben szin-xekerUlö fUmujdonság körül tört ki a harc Egyik fővárosi premiérmozi a szokottnál is nagyobb reklámhadjárattal harangozta ' be Clark GaUe, a hires amerikai sztár leg-ujabb filmjét Ez a propaganda élénk visz-' szatetszést keltett a magyar közönség c-lött, mert Magyarországon is jél ismerib Clark Gable fasisztaizü poUtikai miiködé-sét.
Magyar demokratikus lapok beszámoltak arról,'hogy az amerikaellenes tevékenjrsé:^ geket Idvizsgálő bizottság maga elé idézto Shirley Temple, Kathejrtne Hepbiim és Ed-ward 6. Robinson filmszínészeket. Kiderült, hogy a baloldali gondofikozásu sztárokat Clark GaWa jelentette fel, ezenWvül szerepet vállalt háborús, szovjetellenea filmben, ellensége a szakszerveiteknek és egyik vezetője annak a rágalomhadjáratnak, amely Chaplint ki akarja űzni Amerikából.
A Magyar FUmalkalmazottak Szabad Szakszervezete elhatározta, hogy megaka? dályozza Clark Gable magyarországi szereplését. Ezért az elnök és főtitkár aláírásával memorandumot terjesztettek fel o
.belügyminiszterhez, melyben tiltakoznak a • beharangozott film   szinrehozatala ellene Egyben azt is bejelentették, hogy a jövő- • ben a filmalkalmazottak megtagadják a munkát azokban a mozikban, ahol a-fasiszta, imperialista nagytőke exponált színészek fitaijeit vetítik. ■ Chaplin filmjét nem engedte Ide Ame^ rika, mert nagyon baloldali. Most Gable
• reakciós filmjét akarják a magyar közönségre sózni. A magyar közönség azonban előreláthatóan támogatni fogja a Fihnal-
■ kalmazottak eltökélt szándékát: hogy a-meddig Chaplin nem szerepelhet .Magyarországon baloldalisága miatt, addig a baloldali színészek árulóit sem engedik szó-hoz, illetve vászonhoz jutni! *
rUen futballozó magyar játékosokat. ~
A gólokat Egresi és Fuskás szerezte. Rajtuk lüvül igen jól szerepelt a kapus Grosito, a hátvéd Rudas, de a többiek la megállották a heljrOket. A középfédezet he^ lyén Nagymarosi játszott, akinek a szövet-ségt kapitány megbocsátott...
dódott, hogy 48-as emlékqk atám érdeklődjem. A falut csupa nemes lakta 1848 előtt. Ma is őrzi még sok család a nemesi levelet, és emlegetik, hogy a faluban mindenkit ^nemes ur«-nak szólítottak. De micsoda nemesek voltak? . Ezen ok maguk is mosolyognak.. Mert told-birtokuk — az nem volt! Pár hold föld mindössze, ami egy-egy családnak akadt, de soknak még az sem, hanem csizmadiaságból, révéazseg-hől, kereskedésből, vagy mas efelé mesterségből éltek,
A FALU közelében áll a hires Ku-^ tyakaparósi csárda, amelyét Petőfi Sándor megénekelt A kútágas-ra sok betyár véste fel a nevét, á nevek ma is olvashatók, es ma is országszerte ismert nóta szól a csárdáról e képen:
" Kntyakaparósí csárda Zsáridárrai van körül állva. Azért van az körül állva: Betyár mulat a csárdába.
Iszik a betyár a csapon, Sir a kislány az ablakon. _ Ne sirj kislány olyan nagyon, Ném ütik a betyárt agyon.
Petőfi Sándor is bevéste a nevét ^gy fába, itt a közelben, még pedig a ráckevei határban, a kis Duna partján; egy nagy tölgyfába ...
1947 OETéBBE 30,- CSüTöETöK mondják ü .majosháziak.
]yENT-B Valaki honvédnek Majos-házáról a szabadságharc idején? — vetem föl a kérdést. Ilyenről nem tudnak. Hát émlékeznek-e valamiképpen^ a szabadsághaie nagy alsá:járá:.Kossuthra, az-ara* {(Folytatása a il. oldalon) .
A'mm^^mr léferayéss^és i^öi@s® jetiéi:
üyer^e & ieilEiáGa-fieapáf'
BUDAPEST — A Bukarestben lejátszott magyar-román és Zágrábban lejátszott « jugoszláv-bolgár válogatott mérkőzéssel végetért a labdarugók Balkán>kupa küzdelme. A mindvégig érdekes tornában a kö-: Vétkezd végsd sorrend alakult ki:      r ^ 1. Magyarország 8 pont, 2. Jugoszlávia e pont, 3. Románia 4 pont, 4. Bulgária 2 pont, 5. Albánia 0 pont. Bukarestben a magyar-román barátság " Jegyében zajlott le a mérkőzés és a magyar válogatott még a vártnál Is asebb játéktoü gy6zte le 3:0 (2:0) arányban egészen j6-képességU ellenfelét A találkozőnak 35.000 főnyi rekordközönsége volt, amely lelkea' tapssal jutalmazta a mérkőzés ideje alatt és a küzdelem után a szépen és sportsze-
Més mumáia m amerikaiak kezin vannak a legjobb mének
Vé^-yersényloívak !■
Á BABOLNAPÜSZTAÍ állami gazdaság udvarán, síemben valamelyik *^Csekonics-ivádék mellszobrával, ^iha is ótt láthatjuk egy híres arab mén emlékmüvét És kétség sem íérhet hozzá, höj^ ennek az arab mén-: nek többet köszönhet á magyar lótenyésztés, mint Gsekonicsöknak és összes jőszágigazgartó-társáiknaík .. ' '--^
A volt családi, ma már.»alkalmazotti« lakásban 10—12-en,is ösz-szezsufolódhak egy-egy^ szobába. De a hatalmas jószágigazgatói palota, melyben oly sokszor/és.^öly vidáman vendége^^^ a külföldi és magyar wak, ina üres és eniagyott..A íiatahnas lovardát is csak most epitikjijja>A5í emberekJiem győzikjnesélni, hogy a felszabadulás után egy látenaldotta.tehetségű szovjet katona a lovarda falait színpompás, gyönyörű festmenyekkeF^zitettéTki. Sajnos, azonban a festményeket le ; kellett meMselni, mert a lovak ijedősek . . .A bábolnaiak azonban le-; fényképezffettek^ hogy maradandó emlékük legyen róla. - .
^ A jőszágigazgatóság is gyűjti az emlékeket: a régi híres mének és fogatok haboru alatt elkallódott, képeit. Ma már persze, Sokkal ke-vesebb büszke t^aripa rúgkapál a bábolnai istállókban. ,
£DDIG mintegy. 180 telivér és félvér mént és kancát sikerült vissza-
sziwrezm nyugatról. Ezekkel indul most meg az uj :tenyésztéis.i ^.^iC^é^^^^.^^^ lehet a. cél ja, mint a múltban, hogy a nyalka üszt ^uraknak ;ioli^^ spanyolískolás paripákat te-
nyésszen ki. Sem pedig főhercegi és egyéb ötös vagy hatos fogatokat ...
A^babohiai kell újjászülessen a világhírű
exportképes magyar lótenyésztés, amelyik kitartó,-erős és jóvérű lovakat kell adjon a magyar parasztságnak is. .
Persze, — mondják a bábolnaiak — sokat jsegitene raitunk orezágunkon, ha vissza tudnánk szerezni nyugaton ^^^^1^^^^^^^ kat IS. Ugjobbr-meneinkről és versenylovainkról azonban, ugy látezk
SftWll^^^^^^ ^ ^^^^^^^^
A^^ilLtffistállókat, jóleső érzéssel gyönyörködhetünk ?'r^^^\^^^f^^^^- —Ezek, -r- magyarázzák — még fiatal két kétérfe^ves lovak Forrna ügyetlenek, most neveljük őket
Ai..Bí'?^^^\^''^^''^^'' P^."ÍP>s        «^én néz ránk ok8s szemeivel ^í¥u'^P^''^^^ a^ton, szintén egy kis arab mént látunk! de S már szekérbe fogva. — Bizony, ha kiöregszenek a iovaink neMk £ c?ak kegyelemkenyér juthat. A dédelgetett, féltveőrzött kedvencne^^ keret keU huzni hogy megszolgálja mindennapi eledelét. ^
Bábolna hat újjáépül lassan, de hires falai között méff minHio llet:     valami a mult szélleméből. Talán a legkiáltóbb példává ez a^
4 *>Í^olnai parasztok elhatározták, hogy á kastélyba isk^Uf Uf« sitenek. De Horváth jószágigazgatónak más volt a ?S^ényé^Z^ gy^keket, hanem tenyészbikákat akarok nevelnlBáSn^
Liiicgte^^ -g-
nák j?l%^S^»^^^^^^^^    "^'^ ^^^^ - a p'^W ^
-L ifiit bűnktf^ás ittán níqjen, te Geiw gely? :
— Hadd el, t&; Péter, bstOottál mán «-^^at,-hosy T£issa|tó Nagy "Gergellyel M-
bagözott emberfia?
— Olyat még nem, őmiőta kétágú vagyok, hiszen absaadlut embsyi vogy, mindig mondtad, H&r^eíy. '
— Csak vőtőm, Féter. ^ iigy vót to^ hogy csaik beiÉÚlit hossz&m. a. minap egy o> lyan ktfrt^feja almajGpékuláns, csat aszón-
— Aggyisten pozasst ur, meg se i3zo-^ rittya a kezemet? .
— Majd a télra—r mondtam barátságosan. — Addig hadd egye a rosseb.
— |<7em baj mondta jószivUen a spekuláns — nem a kézit gyüttem én megkér> ni, hanem az almáér gyüttem, látom didivel van mán'a fa^ alatt.
ISrregyÜtt a Piros; is, megérzi az a pénz* szagot egy.kilométerrSl, a csizmámba vőt , a szemem, .amikor élvettenu
— Vigye csak spekuláns ur — örvende-eett, — Oszt mit fizet érte?
— Husz fillér annak kilója, hiigom — így a spekuláns.   . .
No, ne féltsék a Pirost^ mondott az erre a spekulánsnak egy olyat, amilyet Pesten csak ünnepnapon hallhat. V
~ Majd én megtanítom- magát, spelrá-láns ur, inkább ingyen relbsztogatom az almát, semhogy a maga kezébe jusson! — így a Piros, és összecsőditette öt perc a- , Jatt a falu minden szegénygyerekit, azok meg gyüttek, kt kosárral, ki fazékkal, oszt vitték az almát.
— Vigyétek csak! — dult-fult a Piros. — Inkább ti egyétek meg, semhogy ez a
hordőfejU keressen rajta!
— Na, jélcsirffátett,  .húgomasszony —
mondta a spekuláns és-elment.
— Nem te tudtam, hogy a Piros Uyen kacifántos személyiség, te Gergely, j61 kibabrált a spekulánssal!
— Babrált a fenévd, mer a spekuláns o-dakint megvette a gyerekektül az almát tíz fiUérér...       ■' -
— No e kibagőzott veled csakugyan*
— Ki hát,de nem sok ör8öle;^t>lfea-ne^ mer fetfocdult' a szekere, oszt*aá alma belefordult a patakba.
— Nagy csudákat téözen néha az Úristen, te Gergely! :    . *, '
" Hát! Az Úristennek sönmise lehetetlen, pedig olyan nehéz szekér vőt, ho&y * Suvasztó Pecekkel meg a Hagyintő Baloggal hárman alig birtuk felfordítani, .r
. Peleslegef he @hf. 31-re!
|>UPAPEST -i A minisztertanács Rajk ^ László belügyminiszter előterjesztésére elfogadta a németek kitelepítésének és a visszamaradó." németek kérdéseinek szabályozásáról szóló rendelettervezetét.
Németországi átteleiötésre kötelezettek azok, akik az 1941. évi népszámláláskor németnek vallották magukat, akik a Volks-bund tagjai voltak,^agy nemét fegyveres alakulatb^^ önként beléptek és magyarosított _nevüket visszanémetesitették. A kitelepítés alól mentesiti a rendelet az ipari, a bánya- és mezőgazdasági munkásokat, részben az iparosokat és kézműveseket
A nünisztertanács'rendeletet fogadott el a kenyérgabona- és a lisztfeleslegek zár a-lá vételérűlvés beszoIgáltátásáióL A beszolgáltatás határideje október 31-e. A. rendelet, a felesleges meimyiséget, pontosan kö-lölirja és megállapiíjaa tartható készlet mérvét ifl. ■