'',' " • i ' ■ f,' ^, , . ^ .j
1964 július 23
KANADAI MAGYAR MUNKÁS
9. oldal
NAPJAINKBAN egy elegge veszélyes és könnyen tévútra vezethető tételt hangsúlyoznak egyesek, és nem veszik észre, hogy az egyoldalúság most is mint mindig, nem jo eredményeket fog szülni. Sajnos, sokan összetévesztik a gazdasági versenyt az ideológiai harccal, és azt hiszik, hogy a gazdasági verseny pótolhatja az ideológiai harcot. Ez egy téves nézet és semmi tudományos alapja nincs, és ami a fő, mi nem fogadhatjuk el igy egyoldalúan a kérdést. A kérdés az, hogy a két rendszer között világviszonylatban a harcot eldöntheti-e a gazdasági verseny ? Én azt szeretném bemutatni itt, hogy szerintem miért nem döntheti el. Mindenki tudja, hogy az észak-amerikai kontinens és Ausztrália életszimonála magasabb mint a Szovjetunióé, és éppen ezért mondja azt Hruscsov, hogy utói akarja érni '70-ben a legfejlettebb kapitalista államokat. A
lakosság lélekszáma nő. Ha egy főre két mázsa buza jut egy évben először, és utána, ha a lakosság megduplázódott, csak 1 juthat. Ugyanazzal a technikai felkészültséggel persze. Ha á technikai nivót emelik, illetve a lovat és a kézikaszát felváltja a gép és a kombájn, akkor a termelés nö\elhető, illetve az egy főre jutó átlag növekszik. De itt az a baj, hogy ez nem vihető a végtelenségig, sőt még meg sem tizsze-rezhető. De a lakosság igen. És a baj itt kezdődik. Az é-letnivó ez esetben csökken.
Amint láthatjuk, az életszínvonal niövekedésé vagy csökkenése függ a természeti kincsek növekedésétől és csökkenésétől, valamint a lakosság lélekszámának (mennyiségének) a növekedésétől vagy csökkenésétől, és a lakosság kulturális (minőségi) színvonalának a növekedésétől.
Az életszínvonal növekedik, ha: 1. a természeti kin-
kérdés az, hogy utol fogja-e esek gyarapodnak, illetve uj
lesz? A válasz: Igen! Tehát mind a két helyen igy is növelhető az életszínvonal, de mivelhogy az észak-amerikaiak előbbre vannak, mint a szovjet, igy a verseny végtelennek Ígérkezik,Az északamerikai születésszabályozás törvényessé tétele és ugyanakkor a technikai fejlődés rohamos üteme magával hozza azt, hogy a népesség száma marad, és az életszínvonal pedig emelkedik, ami mellett nem mehetünk el szó nélkül és igen meg kell tárgyalnunk, hogy milyen álláspontra helyezkedjünk ezzel áz üggyel kapcsolatban.
Azt tudjuk, hogy a burzsoázia még nem tette le e-gészen a fegyvert, és hogy manőverezik a politikában, persze mindig ugy. hogy javára billentse a mérleget. Az ő számításuk az, hogy ha a Szovjetunió meg akarja mutatni a világnak, hogy 10 vagy 20 év múlva utol akarja érni a legfejlettebb kapitalista országokat, akkor ők is meg fogják azt mutatni, hogy ez nem fog bekövet-
A FÖLDRENGÉSEKRŐL
AUG MÚLIK el nap anéK földkéregben feszültségeket
kül, hogy az újságok hasábjain ne találkoznánk olj^an hírekkel, amelyek földrengésekről tudősitanak,Legutóbb március 27-én Alaszkában kezdődött egy rendkívül e-rős £öldrengéssoi*ozat
Vannak Földünknek olyan vidékei, ahol az ilyen természeti kataszti'ófák igen gyakoriak. Japánban évi átlagban 600, Chilében 400—430 rengés pusztít! Nem sokkal marad el a zonban ettől a két szomorú rekordtól Tajvan* Szumátra, Jáva és Alaszka sem.
Az erősen szeizmikus, azaz földrengéses területek viszonylag keskeny, de hosz-szan elnyúló sávokat képeznek. Ezek egyike az Egyenlítővel nagyjából párhuzamosan, azonban attól északra helyezkedik el. Ez az ö-vezet az óriási Eurázsiái hegyrendszer déli részének vonalát követi. A második
, . ^ . - jelentősebb földrengésövezet
kezni. A szocializmus utjara, az Atlanti-óceán középvona-lepett országok es az uj, fia-i iában húzódik. A délkelet-
es ha nem; vajon miért nem?
Vegyük az első alapvető tételt és onnan induljunk el a bonyolultabb felé. Tegyük fel, hogy nekünk adva van egy meghatározott terület, ahol a vadak szép számmal vannak.Ezen a területen egy meghatározott mennyiségű ember lakik, akik vadászattal biztosítják maguknak a létet. Mondjuk, hogy átlagban egy főre öt fácán jut. Namármost ha ezen á területen, a népesség lélekszáma nő, akkor ezzel párhuzamban a vadak egy főre jutó mennyisége csökken, vagyis egy főre, ha a lakosság megduplázódik, már íiem öt, hanem csak két és fél fácán jut.
Vegyünk, egy másik példát. Mondjuk, hogy égy meghatározott területen egy törzs mezőgazdasággal fog-alkozik. Tegyük fel, hogy lovontatásu ekével szántanak és kézzel kaszálnak. Itt egy meghatározott mennyiségű lakosra a földművelésből adódó érték (tegyük fel ouzá) akkor <;sökken, ha a
sára, vagy megnövelhető a termésátlag a földön, (ami viszont a technikai színvonaltól függ); 2. a technikai színvonal emelkedik, illetve á kézi kaszát felváltja a gépii valamint olyan területeket "törnek" fel és vetnek be, tesznek lakhatóvá, ahol eddig nem volt meg a lehetőség rá. Ide tartozik az öntözéses gazdálkodás, a műtrágyázás, stb.; 3. ha a lakosság lélekszáma csökken, ami által a már meglévő természeti kincsekből egy főre^több jut és 4. ha a lakosság lélekszáma egyhelyben marad, de a technika fejlődik.
Ha ezt a mai helyzetre a-karjuk alkalmazni, akkor feltehetjük a kérdést, hogy ha fejlesztik a technikát itt Amerikában, és mindig jobban automatizálnak és vele együtt behozzák a születésszabályozást, akkor a lakosság életszínvonala növekedni fog-e ? A válasz: Igén! És most kérdezzük meg, hogy
gok bármelyiké, akkor igen, de igen meg kell fontolnunk azt, hogy ha ők bevezetik a születésszabályozást, és ezzel egyidejűleg és ebből ki-ha "^a Szovjetunióban' is ü- folyólag tudják kontrolálni
váncsiak a kimenetelére.Na-mármost, ha a jóslat, amit a Szovjetunió be akar válteni 197Ö-re, nem fog valóra válni, akkor a versenyt hosz-szabb ideig kell folytatni. A tét komoly, és a kocka el van vetve, és csak rajtunk múlik, hogy észre vesszük-e a kapitalisták taktikáját, amivel ezt a tétet meg akarják nyerni.
Az ellenséget nem szabad lebecsülni, még kevésbé, figyelmen kivül hagyni a gyakorlati életben tett politikai sakkhuzásaikat. Ha megértjük azt, hogy a legfejlettebb kapitalista államok egy főre jutó javai még mindig több, mint bármely szocialista országé, és a technikai felkészültségük még mindig jobb és fejlettebb -— az e-gyes szakmáktól eltekintve mint a szocialista orszá-
gyanezt fogják csinálni, akkor az eredmény ott is az
I K K I PÉNZÁTUTALÁS
SZABAD VALASCTAS, GYARMATÁRUK, ÉPITÖANTA-OOK. TEXTIL, IPABGIKKEK, BÚTOROK, AUTÓK, STa
Közjegyzőség
UTAZÁSOK
Repülő- és hajójegyek, ut-Hiteleaítések, fordítások és levelek. Magyarországi lá-válóperek intézése. — Affi- togatások cs otthoni hoz-navit of Support (garancia zátartozók kanadai lálo-levelek). gátasának intézése.
Gyógyszerek
T U Z E X
Kérje 16 oldalaa hivatalos, képes árjegyzékünket.
INTERNÉI nONAL
AGENCY SERVICE 387 SPÁDINA AVB. • TORONTO 2B, CANADA
TELEFON: WA. 2-1014 • WA. 2-1458
387 SPÁDINA AVB. • TORONTO 2B, CANAD
TELEFON: WA. 2-1014 •
a lakosság szaporodását,ak-kor láthatjuk, hogy a játék valóbán komoly kezd lenni, és itt igy készülnek fel a kapitalisták erre a versenyre.
Ha 10 vagy 20 év múlva ebből kifolyólag még mindig a legfejlettebb kapitalista országokban lesz magasabb az életszinvonal, akkor a még nem szocialista országok elfordulhatnak a szocialista eszme iránti érdeklődés irányától és a szocializmus világgyőzelme elhuzódhatik. A szocialista országokban lévő hibák igy is elég sok bajt okoznak a kapitalista országok haladó köreinek és elég nehéz megmagyarázni a tömegeknek azt, hogy milyen elmaradottságból küzdötte fel magát a Szovjetunió a-tomnagyhatalommá és mi; lyen utat tettek meg a többi szocialista országok is. Tud-iuk nagyon jól, hogy az e-letnivó kérdése milyen nehézzé teszi a harcot a kapitalista propaganda ellen a tömegekkel szemben, és hogy egy ilyen kérdésnek a tárgyalásához és megvilágításához elég sok adatnak kell utána nézni és tudni is
Okoznak; Há ezek mártiíl^ ^ósaii naggyá növekednék^ akkor Iá kőzetek valahol mélyben" hirtelen tönkremennek. Igy keletkéznek^^^ a úgynevezett szerkezeti földrengések. A világ földrengé* seinek többségé ébheá^tíims-^ bat&rtbzik; Áltálában ezeknek hatása a legpusztítóbb.
Kisebb jelentőségűek a föld alatti üregeké l)a gok falának b^omlásá miatt kéiétkezdi Váláiriint á t^^ nyókitörésekkél kapcsolatod földrengések. uA szei*ke
mindig á földkéregben levő, vagy' a kéreg alatti áUp* mányba is lehatoló törésvonalakkal állanak kapcsolatban^ A törések néha a f élszi-nen is megmutatkoznak, és áz ilyen hatálniás repedések mentén a talaj gyakran ■ el-cstiszikj elmozdul.
Alaszka területét az utóbbi évszázadban több Ízben is sújtották katasztrófák, 1899 szeptemberében rend kivül heves földrengéssorozat kez-1912-ben pedig ki-Katmai tűzhányó. A kitöréssel együtt járó robbanások hangját még 1100 km távolságban is hallották. A vulkán 2300 m magas csúcsa á szó szoros értelmében véve megsertimisült.helyén 900 m mély és 4800 m átmérőjű óriás kráter keletkezett. A Katniaí robbanása a történelem egyik legnagyobb vulkánkitörése volt.
Az óceáni területéken létrejövő földrengések mozgásba lendíthetik a víztömege-: ket. Igy keletkeznek a nagy szeiznlikus sz<akőárak. Ezek az óriási erejű árhullámok óránként 50.0—800 km-es sebességgel haladnak; és a rengés helyétől még tízezer km-es távolságbán is nagy robbanást okoznak a partokon. A jelenlegi alaszkai rengés fő lökését követően is kialakult egy ilyen szökőár, amely Kaliforniában, Hawai-in, Hokkaidóh, sőt még Észak-Ausztrália és Uj-Zé-land partjain is éreztette hatását. A mostani első rengés egyike volt az utóbbi ötven esztendő leghevesebb földrengéseinek. Energiája elér-kell as& ország történelmi, te az 1906. évi katasztfófá-gazdasági és földrajzi hely- lis San Franciscó-i földren-
lyeztetett területét.
A leghevesebb földrengések a Csendes-óceán keleti, északi és nyugati partvonala mentén lépnek fel. Ebbe a zónába tartozik Alaszka is.
Földünk ma is feilődőben levő, "élő'* égitest. Á szilárd külső kéreg nincs nyugalomban. A földtani értelemben vett "fiatal" hegyláncok (például az Alpok, a Pamir stb.) emelkednek. Természetesen ezek a mozgások rend-ki\'ül lassúak.
A magasba tornyosuló hegységeket állandóan koptatják, csiszolják a szelek, csapadékok, folyóvizek. Évezredek alatt óriási mennyiségű anyagot hordanák le a hegységekből. Ezek az üledékek előbb-utóbb ^ a lánchegységek lábánál fekvő gyüjtőmedencékben ülepednek le. A még napjainkban is emelkedő, hegyláncok tőszomszédságában, a:^ emiitett medencékben süllyedés megy végbe. Ezek az ellentétes irányú mozgások a
zetét.
Nekünk azonban az is a
gés erősségét.
A tudomány nem ismer le-
feladatunk, hogy a jövőbe hetetlent. Bizonyosra vehet-
nézzünk és próbáljuk elemezni a jelenlegi politikai helyzetet és az ebből adódó, jövőbeni esetléges érdemeket vagy hibákat. Nekünk is kell. kalkulálni, számolni, s a meglévő jelenlegi gyakor-(Folytatása a 11. oldalon)
jük, hogy előbb-utóbb sikerül majd megvalósítani a földrengések előrejelzését, és a kellő időben történő riasztás segítségével emberek ezreinek életét lehet majd
megmenteni.
Hédervári Péter
ELŐFIZETÉSI SZELVÉI^Y
KANADAI MAGYAR MUNKÁS 44 Stafford St, Toronto 3, Ont. Előfizetési ár Kanadába évi $7.00/az Egyesűit Államokba és más külföldi országokba évi $8.00.
Mellékelek $—
-t előfizetésre.
Név Cím
Város
Tartomány
CÍMVÁLTOZÁS ESETÉN OKVETLEN TÖLTSE KI Régi címem volt:
Utca, P. O. Box vagy R.R. ^-*-—
Város
Tartomány
IBi
4
1 í
