I
%. oldal
ICANADAI MAGYAR MUNKÁS
1967 szeptember 14
KANADAI MAGYAR
C'ANADIAN.IANGUAGE-PRESS..
Published weekly by The Canadian. Hungárián Publishing Association, Proprietors, 924 King Street West, Toronto 3, Ont.
Szerkeszti: Scháe£ferR.Adám " ügyvezető; Durovecz András Megjelenik minden csütörtökön. Előfizetési ár:
Kanadába 1 évre $7.00, félévre $3.50, az Egyesült Államokba és óhazába
$8.00. Minden levelet, csekket és moneyórdert küldjük: Kanadai Magyar Munkás, 92i Ring Street West, Toronto 3. Ont. Canada.
Telefonszám: EMpüre 4-6097 Levélben küldött pénzekért felelősséget nem vállalunk. Prlnted by Eveready Printers. Limited, Toronto. Ont.
Irtci: McBx ieieh. o Conadían Tribüné berlini iiad^sí^
Irto Eőrsi iél<s
' SOKAT hallunk a kínai kul-turforradálomról a nyugati újságokban. Ezt a sajátságos jelenséget meg nem értéssel és gúnnyal kezelik. Oka, mert azonosítják Mao Ce-tung harcával, a párttagságéval szemben, amely csak részben áll fenn. . A kulturfoiTadalom a nevelés kettősségén keletkezett. A párt egyrészt a párt . ideológiáját szeretné az e-gyetemi hallgatókba beleoltani, hogy jövendőbeli pártvezetőket neveljen, de a mai technikai vívmányok koi-sza-kában jó méi-nökökre, mezőgazdaságig geológiai és petróleumipari szakban főként, továbbá kitűnő oi'vosokra és tudósokba van szükség, akik idejének legtiagyobb részét politikai tudományokra nem lehet pazarolni, vagyis, a-hogy ezt otthon elnevezték :— barbárokat akarnak nevelni.
Ez különben is Kína múltjával való szakításból ered, mert évtizedek alatt csak . klasszikus irodalom volt a-lapja a mandarinok hatalmának. Ez a cél kettős voltának következménye, hogy a munkás-paraszt származású diákok aránya 90<Jr-ról 52.8 %-ra csökkent 1963-ban, C. T. Hu, a Columbia Egyetem közoktatási professzorának adatai szerint.
Sajnos, az egész világon (nemcsak a szocialista országokban) a tény az, hogy középosztályu, müveit szülők gyermeke könnyebben boldogul az iskolában mint a paraszt-munkás szülőké. Ez Kínában is nyilvánvalóvá vált.
Ahogy az a cél, hogy szakembereket neveljenek, lett az égető szükség, a volt polgári osztály ivadékai mind téöbb helyet foglaltak el a főiskolák termeiben. A ^ párt igyekezett például 200 szakszervezeti vagj' a hadseregben kiemelkedett fiatalt a Pekingi Egyetemre küldeni és azokból csak 100 maradt meg. A többit az első évben elbuktatták. Ez elkeserítette a parasztságból, munkásosztályból származó diákságot és Lu P'inget, az egyetem elnökét polgári re-vízionizmussal vádolták. Ebből kezdődött a tanítási "forradalom", amely átcsapott a Wuhani és Nankingi Egyetemekre. Minden ilyen harcban vádaskodásokat napirendre tesznek, tekintet nélkül arra, hogy igazak-e vagy Bem. Végiai tavaly, június 3-án Lu P*ing-et és tái-sait el-
bocsátották.
Az ily radikális intézkedés komoly zavarra vezetett, mire 1966 június 13-án bezárták az összes egyetemeket.
A kulturforradalom eszméi tehát a legelején a tanítás célja körül forogtak. Az ilyen megmozdulás termé-. szetesen a célok kiterjedésé^ re vezetett. Az egyetemi . hallgatósághoz a középiskolák tanítóinak milliói csatlakoztak. Az egyetemek 1963. évi hallgatóinak száma csak egymillióra becsülhető. Az iskolai rebellisek újságokból fejtették ki harcias vélemé-.nyüket, mások Maohoz fordultak közvetlenül levél utján. Ahogy a tömeg száma emelkedett, a követelések kiszélesedtek. A gondolat . az, hogy a müveit osztály ne tévelyegjél!,, ne távolodjon el a tömegtől, végyen részt a teímelésben. Ahogy a kínai hadseregben nincsenek rangjelzések, ugy a kínai ifjúság az osztályzatok megszüntetését követelte most.
A kulturforradalom ereje természetesen erős hatással volt a kormányzatra, a gazdasági életre és a tái'sadalmi felépítményibe. Mint ez szokott lenni, lassanként oly messze kerültek a kiinduló ponttól, hogy ma alig ismerhetjük fel azt, hogy eredetileg cöak egy iskolai tiltakozás volt.
Mao tanítása az ellentétek elmélete. A vörös eszmékért harcolók a szakemberek ellen, a két ellentétes cél a tanításban; a volt középosztály a volt és elnyomott munkás-paraszt tömegek ellen ; a külföldi tanítási rendszer — a kinai sajátságos, kialakult rendszer ellen; a városi gondolkodás a falusi ellen. Mind ez ma előtérbe került, intellektuellé formálni a proletárt és proletárrá formálni az intellektuelt.
LÖADÁST tartott Reinhold Lettau^ német származású amerikai iró Nyugat-Berlin-_ ben ez év májusában "A sajtó szolgasá-
5 ga" chnmel. Emiatt kiutasították a városból, i Günther Grass ú-ó levélben tiltakozott a kiuta-i sitás eUen a főpolgármesternél. "Mit tett Let-5 tau? — kérdezte levelében Albertz főpolgár-= mestertől — Lettau bírálta azt a valóságot, S hogy tUos a sajtónak igazat inii a bebizonyi-= tott törvénysértésekről, arról, hogy néhány 5 rendőr kegyetlenül elbánt a vietnami háború 5 eUen tüntetőkkél. Lettau bírálata igazságos, = és van joga Lattannak a nagyközönség előtt 5 is hangoztatni. Még nem katonai diktatúra S alatt élünk görögországi mintára."
Mi nem taláicpcit
j NYUGAT-Németország lesz a második NATO-I állam görög veretű katonai parancsuralommal?
I A "Pardon" nevű nyugat-németországi folyó-j iratban Günther Wallraff hirla^iró igy nyilat-i kozott:
I "Ha a tervezett szükségtörvény jogerőre e-i melkedik Nyugat-Németországban, a diktatu-i ra megalapozása elkerülhetetlen lesz. Minden I további nélkül abban a helyzetben találhatjuk I majd magunkat, amiben Görögország, ahol a ; katonai puccs után b demokráciát alapjával j együtt figyehnen kivül hagyták."
: Wallraff nem találgat. Tudás és tapajsztalat
: alapján nyUatkozik. Tisztán áll előtte az a
j tény, hogy Nyugat-Németországban gyakorol-
I ják az alkotmány megsértését; gyárakban tit-
: kos fegyveres csoportokat szerveznek a mun-
: kasok ellen.
: Az igazság szivébe hatolva, saját egyénisé-
j gét "kettéválasztva" felöltött egy másik egyé-
■ niséget, Kröver miniszterét, s mint miniszteri : tanácsos a belügyminisztérium kitalált "Pol-: gárvédelmi Főosztály"-ában, WaUraff és KrÖ-: ver, a mondvacsinált "társak" aztán rájöttek : egy kalandos vizsgálódás közben egy magán : jellegű hadsereg létezésére, amelyet hatalmas j cégek költségén felszereltek és kiképeztek a I minisztérium szentesítésével, hogy szükség ese-
■ tén sztrájktörésre és a munkások alkotmányos j jogainak megsemmisítésére felhasználhassák. : Otromba és ügyetlen érvekkel tagadta a mi-I nisztérium a kiderült tényeket, amire a "Par-: don" nevű lap júliusban azzal válaszolt, hogy I "egyetlen szempillantásra sem bizhatunk Nyu-: gat-Németország belpolitikájában."
Titkos csoport
I WALLRAFF érdeklődött a mmisztériumban i a fegyveres gyári csoportokról és biztosították, ; hogy olyasmi nem létezheti törvényellenes len-i ne. Aztán néhány nagyvállalathoz fordult, a i legnagyobbakhoz. Megjelent a "Continental" i vállalat (vegyészeti müvek) igazgatóságánál i Hanoverban. Újságírónak mutatta be magát ; és tudni akarta, igaz-e, hogy "védelmi alaku-; latok" vannak az üzemekben. Bockenkamp ur, a vezérigazgató beszélt Walhaífal, és nyoma-i tékosan kijelentette, hogy "vad rágalom" az egész és esztelenség. Ugyanazt mondotta Wall-raffnak a személyzeti igazgató a kasseli Hen-schel-müvekben. "Az Istenért kérem, tekintse hülyeségnek!" — mondotta a Henschel-müvek személyzeti főnöke. Ám amikor Wallraff később ismét jelentkezett a Continental-müyek-ben, s mint miniszteri tanácsos mutatta be ma-gát, akmek igen fontos ügyben kell tárgj^alnia, LESZ QUÉBEC? i » minisztériumot keU értesítenie arról,
- hogy mh^ mentek a "védelmi alakulatok" megszervezésével, ugj'anaz a Bockenkamp büszkén kijelentette, hogy 200 főnyi 'Vezető" személyzete van, tökéletesen megbízható emberek, alapos kiképzésben részesültek és fegyverzetük hiánytalan. Tájékoztatta-továbbá "Kröver miniszteri tanácsost", hogy ő (Bockenkamp) a fegyveres csoport vezetője, ő hallgatja ki a munkásokról adott besugásokat Bockenkamp tagja a parlamentnek.
Herr Kröver tárgyalt a Herschel-müvekben Erich Rose úrral, aki 34 évig rendőrségi szol-
JEIAN-Noel Tremblay, a québeci kormány kulturális üg>'eüiek minisztere kijelentette szeptember 11-én, hogy Quebecnek uj alkotmányra van szüksége, a majd amikor ezt már megalkotta, tárgyalásokba bocsátkozhat a szövetségi kormánnyal annak meghatározása végett, hogy mily alapon társulhat Québec a konfedexációa államhoz. Tremblay ezerint Quebecnek nemzeti állammá kell alakulnia.
gálatot teljesített, s ma a "gyárvédelmi" csa- = pat parancsnoka. Iö*över ur sajnálattal állapi-5 totta meg, hogy nem élünk á régi jó időkben, = manapság igen óvatosan kell intézkedni. Fegy- = veres csoportja tűzoltósági pótcsoportként sze- s repel, közöttük leszerelt katonákkal. Rose ért § ahhoz, hogy miképpen kell eltávolítani a "bal- 5 oldali" munkásokat, a vörösgiyanusokat. A ma- § ga módján vallatja a gyanús- munkásokat és 1 igen jól tudja, hogyan kell belőlük vallomást' 5 kicsikami. 5
Az ÁDOX-müvekben (Frankfurt) Fahlen ur | tájékoztatta "Kröver miniszteri tanácsost" a S titkos gyűlésekről, ahol megjelennek miniszté- = riumi tisztviselők és katonatisztek. De amikor S Wallraff telefonhívással kereste fel Fahlent és = magát újságírónak mutatta be, . akkor Herr 5 Fahlen mindent tagadott, bolondos pletykának = nevezte az egészet. S
Akiket deportáinok |
DEHL UR, a VCD „tisztviselője (Frankfurt-| ban) felvilágosította Wallraffot, hogyan lehet | eltávolítani a ''baloldaliakat". Ezeket rendesen i "külföldieknek" nevezik, és Dehl lu* megbizha- S tó rendorkapcsolatainak felhasználásával "nem = hivatalosan" deportáltatja a "gyanús" eleme- E ket. I
Ruth ur a "Stahlwerke AD" (Általános Acél- | müvek) tisztviselője a Ruhr-vidéken, elmond-5 ta; a miniszteri tanácsosként jelentkező Wall- E raffnák, hogy a Ruhr-vidék "szine-java", olyan E iparóriások, mint például Mannesmann, Thys- S sen és a többiek, szövetkeztek információ adá- E sára és vevésére sztrájkokra vonatkozólag. Ál- E landó kapcsolatot tartanak fenn a katonai kém- = szolgálattal. A gyáryédelmi alakulatok führer- E jei minden pénteken gyűléseznek Düsseldorf- = ban, előadásokat hallgatva, illetve adva. Ami- = kor Wallraff magát újságírónak adva ki jelent- 5 kezett telefonon a rendőrségi iskolán Düssel- = dorfban, a válaszoló tiszt semmit sem akart E tudni a gyűlésekről. Amikor Wallraff azt mond- E ta,Jiogy az információt a gyűlés egyik részt- = vevőjétől kapta, s hogy minden pénteken van E gyűlés, akkor a rendőrtiszt ezt mondotta: "Ach, S csak az iskolatermeinket használják, de mi ki- 5 képzésben nem részesítjük őket." . \
A Mannesman-sarki Neumann ur, az "üzem- = védehní alakulat" führerje informálta Krövert, S hogy a működés végtelenül titkos, hogy az ala- i kulat tagjait fegyveres kiképzésben részesitik, = hogy neki szoros kapcsolata van "a rendőrség- 5 gel, valammt az Alkotmányvédehni Hivatallal." i Egy héttel később "Kröver" mhit W^lhaff uj- = ságiró telefonon hivta fel Mannesmannt és tá- E jékoztatást kért tőle azon hírt illetően, hogy 5 bizonyos csoportok fegyveres kiképzésben ré- E szesülnek. "Valaki bizonyára bolondítja önt", 5 mondotta hivatalosan. Hirtelen ez az ember = ezt mondotta: "Tudom honnan szerzi ön az in- 5 formációkat. Figyelmeztettek bennünket, hogy r valaki miniszteri tanácsosként igyekszik infor- = mációkat gjóijteni." Erre Wallraff így vála- i szolt: "Igazán nagy botrány-ez, fel kell riasz- = tani a társadalmat.". =
Meddő tagadás |
ISMÉT bebizonyosodott, hogy a sánta kutya- S nál is könnyebb utolérni a hazug embert. Wall- 5 raff vádjaínak cáfolásával az igazságot erősi- 5 tették meg. =
A hatóságok még nem hajlandók lépéseket =
tenni Wallraff ellen. Eddig még nem fenyeget- s
ték azzal, hogy eljárást indítanak ellene, mert s
hamisan adta ki magát hatósági személynek, E
noha emlegetik, hogy ez törvénysértés volt. §
A szakszervezetek vizsgálatot követeltek. A = "Pardon" nevű lap 'szemelvényeket közölt a = "Nagyiparosok Szövetsége" kézUcönyvéből, a- = mely fegyveres alakulatok megszervezésének 5 módozataira oktatja az igazgatóságokat, vala- 5 mint sztrájkok megakadályozására és szétzu- = zására, mert "a kommunisták készülnek a vi- = lág meghóditására." =
sze 10 N St
k k«
lei
I.«IIHUIUUHÍIIIIHHIIIHIHIIIIIÍIIHIIIIIII||II|I,,||,,,,,,,,,,,,„,„,,„„,„„„„„„„