gRITÁNIlNAK a gazdasági válsága különös ^ jellegű. Nem, tulalacsony tennelésről van szo, mmt Németország-Olaszország és Janán eseteben, ahol a jelenlegi kitermelés csak fele a háboruelotti mennyiségnek^
Az »Economic^urvey for 1947«-ben azt olvassuk, hoj^ az ev végére a nemzeti termelés tömege valoszimileg nem marad oly jelentősen alatta a haborqelotti szintnek.
Británia ma sokkal több mezőgazdasági terményt terme}, 4nint a háború előtt. Általános munkaalkalmi emelkedés van.az iparban mezőgazdaságban és épitkiszésnél.
Akkor hát miféle válság ez ?
Főleg, és^alapjában a törlesztések egyensúlyának válságáról van szó, visszatükrözve azt, hogy Británia nem tud külkereskedelme számára elég pénzt szerezni, amivel megvegye a további szükséges nyersanyagokat. ' <
üRITANIA törlesztíési egyensúlyának kritikus
^ helyzete főleg annak a következménye, hogy uralkodó osztályai, és a Labor-kormány, amely
emezek érdekeit képviseli, el vannak rá tökélve — noha az ország gazdasági alapja legyengült — hogy á régi imperialista politikát folytassák, a világuralomra törő amerikaiak kisebb társának szerepét játszva. -
Azonban a brit yálságiiak más politikai oka is van.
Az amerikai monopolisták kihasználták Británia háborualatti és utáni nehézségeit, hogy gazdaságilag és politikailag az Egyesült Államoktól tegyék függővé. . '
A háború kitörésétől egészen 1941 közepéig, Amerika magas áron adott el hadianyagokat
Britániának, amiért Británia aranytartalékát, , valamint Amerikában és Kanadában lévő va-gyonát szivta el, ,
Amikor Británia aranytartaléka és dollárbe^ kai tanácsadók sürgetésére 29.000 millió dollár- Eniiek helyét a dollár vette át fektetése már közelgett a végkimerüléshez. A- ról 16.300 hiillió dollárra vágták le, vagyis évi r«^r»i>Ti,*o'7r.rri7orix7 * ^ ^'-j-i i - . merika ezután a Lend-Lease szerződés értelmé- 4000 millió-dollárra. / 'TERMÉSZETESEN felvetődik a kerdes:. vajjon
ben szállitott neki tovább. . , ^ , . ^ Számitva, hogy a Kongresszus ilyen összegű X^^^^VÍTa ll^^ílttf''''' '"^^^''^^
Ugyanekkor az amerikai vállalatok sziszte- kölcsönadásban beleegyezik, mennyit kapna eb- "^^T -TS^? T^®*? ^ , i
matikusan kiszorították brit vetélytársaikat a bői Británia? , luwuyxi, Kapna eu Kétségtelenül le tudna, de ez homlokegyenest
délamerikai piacokról. t^»«^íív f«i « u^«^r „ a^ua^ ^ 4. ' ellenkező politikát követelne az Attlee és Be-
Az amerikTcMekét mind, nagyobb meny. ^es^^M vin által köjetett politikával sze^^^^^
.^"^^^^^ f t^nlkT/t^BrS^^^^ cos^a"Í'"LMtXitkTv^^^^^^^
tá^mM bTs«^^^ " egynegyedét kapná, vagyis 1000 mil^do^^^^ -ShVSíaTa^H^^^^
e taxiba ues* uutcwcöct 10. -j^^ ^^^^eg az ezevi kereskedelmi ráfize- magyarázta, hogy Amerika mentőöved vetett ki
AZ EGYESÜLT Államok a háború befejezése tésnek még felét sem fedezné. a süllyedő Európának.
után mindjárt beszüntette a Lend-Lease kül- A brit kormány tett ajánlatokat az U. S.- Természetesen, Bevin és társai nem annyira deményeketBritániába, még mielőtt annak al- nek uj kölcsönért, függetlenül a Marshall-terv- naivok, hogy nem látnák meg, hogy az ugyne-kalma lett volna iparát átváltani és exportke- tői. ' vezett Marshall-tervnek célja nem megmenteni, reskedelmét"felépíteni, s igy pénzt szerezm"ar- Bár beleegyezésüket még nem adták, az a- hanem guzsbakötni Európát, ra, hogy élelmet és nyersanyagot vásároljon kül- itíerikai monopóliumok máris terjesztenek elő Bevin és követői részéről való lelkes támo-földön. - ■ - ' uj követeléseket. ^ . gatása a Marshall-tervnek, mint olyan tervnek, A brit konriányíieni talált más megoldást, • Ami ezek egyik iegfontosabbját illeti, amit melynek állitólagos célja megmenteni Británi-minthogy kölcsönéri; folyamodjon az UvS.-hez. akáj^rmáris megkapták: a Labor-kormány át és egész Európát, csupán azt jelenti, hogy A kölcsöii megadása fölötti? döntést szándé- alázatosan Hbeleegyezett az amerikaiak tervébe ők. teljesen alárendelték magukat az imperia-kosan halogatták, és mivel Británia helyzete a Ruhr-vidéket illetőleg. - listák és antidemokraták táborának, folyton rosszabbíidott, az U. S. diktálhatta a fel- ^ Británia ténylegesen csak ugy rázhatja letételekét mélyek jelentős részt játszottak Bri- QZISZTEMATIKUSAN dolgozva a világuralmi magáról Amerikától való függőségét, ha követ-tánia jélenléCTMzd'asáffi válságának kífejlődé- ^ terve megvalósitásáért, az U. S. likvidálni a- kezetes demokratikus és szocialista irányelvet seben t ^ * karja Britániát, mint világhatalmat. követ, ugy a bel- mint a külpolitikában: Británia ielyzete különösen kritikus lett ez Az amerikai hitel, amit azzal a feltétellel ad- — csak a brit fazdaság kulcs-ágainak valő-■julius 15.e után, :amtkor a kölcsön feltételei tak Bi^anianak, hog3^ je^n- nem kepze^tbeh£ a^^
HENRY A. Wallace, volt roosevelti alelnök, a legkimagaslóbb amerikai ellenfele á Britámát,
n^T* e» a vilag csaknem minden országát zsaroló és békéjét veszélyeztető Truman-elv«
Képünkön Wallacet a múltkori palesztinai látogatáséi alkalmából Dél-Galileában látjuls,
axnmt szenagyiqtésben segített társával az egyik telepesnek.
év ,
értelmében hjriltán' kötelezve lett a fontot dollárra cserélni/ . ,
A Britániát ellátó országok csaknem mindegyike kezdte követelni, hogy a törlesztések dollárban történjenek. Továbbá, kénytelen volt a-dósság^nák? egy" Jfészét visszafizetni, a nitelezo
országoknak. > - ■ ,
Ez évmlSsodifc felében India 7,000.000 fontot kapott ennek felét dollárban; hasonlóan Eg3riptomi* a neki visszafizetett 30,000.-000 fontnak felét dollárban kapta meg.
Bevih^és társai ilyen helyzet közepette ragadták meg a Maráiall-temt.
tősen csökkeríti az elsőbbségi tarifákat,, lehe- —'csak a brit kapitalisták torkos étvágyá-tővé tenné az Egyesült Államoknak, hogy még nak csökkentésével;
nagyobb Vészt szerezzen meg a társországok és gyarmatok piacából.
Ez viszout a Brit Birodalom feldarabolását, Británia elsőosztályu hatalmának végét, az XJ. S. alá való teljes alárendeltségét jelentené, és
— csak dolgozva egy deníokratikus békéért és szilárd elhatározottsággal építve a jóviszonyt és kifejlesztve a gazdasági kapcsolatokat nemcsak a társországokkal, hanem a keleteurópai orazágokkal is — elsősorban és főképpen pedig
végeredménybén Amerika 49-ik, tengerentúli a Szovjetunióval.
államává való átformálását. • ■ * rr TTxmxt • x i u- ^ lt:i a An
Azzal, hogy egy ujabb kölcsön megadását AZ^DL,YEN n-ányelv biztosíthatná a 47 milliós
halogatják, az U.S. kénygJíeriti Britániát^arany- «r5.m5,r« « ví,io<l, nrn«Ti*»r,fn«f a
brit nép számára a valódi prosperitást a Brit Szigetországon belül, annak természeti forrásaival és jól kifejlődött iparával. A brit nép nagytöbbsége kétségkívül támogatná az i-lyen politikát. De a brit kormány jelenlegi politikája egé*
tartaléka felhasználására. Ugyanekkor ^az néhány tucat millió dollárt vett már fel az International MonetaryFund-tól is, aranyért becse-05T már egéiszen yilágos, hogy a Marshall- rélve. , ^ . ^ - ,
terv, amely térv Európa gazdasági és po- Az aranytartalék elpazarolása és a képtelen- z- . m
litikai alárendelésére irányul az amerikai im- ség árra, hogy a sterhnget dollárral cseréljék, szen más uton vezeti az országot, a Truman-P^nalizmüsáak, nem nyújt meg^^^ niegsemmisiti minden reményét annak, .hog^ ,, ,
nehézségéire^^' visszaállitsák a font háboruelőtti szerepét, mmt Ez az ut telítve v a
A le^nyuMtétií^pai országa részéről a tén- a nemzetközi toeskedelem és^ hitel elfíőosztá- béke ügyére, ez az ut öngyilkosságot jelent Bri-geréntuU uzsorásoktól kért ö lyu pénzbeli médiumát. . tárnának.