4'
If ÉT HÉTTEL ezelőtt megjelent cinkémhez szól hozzá X. Y. Most érzem, mennyire szűk-©éges volt á kérdés éles megfogalmazása, hiszen az egyénenkénti válaszadás során,- ime, meg mindig mennyi alapvető féhreértés támad. Nagyon világosán reámutat az X. Y. Írásában előforduló zavar éppen azokra az alapvető okokra, amelyek az egyház szolgáinak helyzetét megnehezítették a népi demokrácián belül s amelyek igy az egyház szolgálatának is ártottak. Beszéljünk még világosabban r
X. Y. NEM tartja kielégítőnek első cikkem • cimét. Szerinte nem az egyea papok helyzetét kell vizsgálni, hanem az é|^ház és a !xöz-élet viszonyát kell felvetnünk végső fokon. Ezzel s ami ebből következik, X. pontosan olyan . álláspontra jut, ami ellen múltkori cikkem íródott, s ami csak kárára lehet az evangélium hirdetésének és hirdetőinek^
X, Y. alapvető tévedése az s ez az a pont, ahol minden hivő kereszténynek most már világosan látnia és döntenie kell, — hogy o az egyházat közéleti tényezőnek, szóval világi hatalomnak tartja, illetőleg mint ilyent vizsgálja.
Szerinte: »A népi demokrácia ma már^hatá-rozott közéleti irányzat, az egyház pedig még mindig súlyos közvélemény-formáló tényező.« Mit jelent ez a »ma már<c és ez a »még mindig* ? Azt jelentheti csak, hogy van az egjrik világi hatalom (az egyház) s ellene küzd a másik világi hatalom (a népuralom). Szóval, a demokrácia az egyház ellen küzd? Va©r az egyház világi hatalom? Csodálko_zhatunk-e a-zori, hogy ilyen zavar közepette néhány pap még mindig nem értette meg á -feladatát?
Szerinte/ »Ugy a népi demokrácia, mint az egyház, ugy á politika, mint az evangélium az egész embert akarja magának. Próbáljuk még» hátha van közös alap * SzóvaU akinek nem tetszik az a világ, amit a demokrácia teremt, az elmehet az egyházhoz, hiszen ott Is ki lehet elégíteni az egész embert? Ha két hatalom létezik a világban, akkor természetes X. megállapítása, hogy sokan az egyházhoz mé^ nekülnek azok közül, akik számára a »külső #let. . .talányosé. Akkor itt uj ^kisebbségi é-let« alakulhat ki, ahol á demokrácia ellenségei az egyházban találnak menedéket s az egyház is lassan a demokrácia ellenségévé válhat.
Tudom, X. Y. nem is sejtette fogalmazás közben, hogy akaratlanul ilyen messze ment, de fejtegetései idevezetnek s ezt nagyon tisztán ^ell látnunk. ^
Tehát nin^ >célzatosság« az egyház'és a népi demokrácia'közt, amennyiben heMyegylénye-" gü elvek és alakulatok között nem is lehet.
A Z EGYHÁZ azoknak a közössége, akik hisz* *^ nek Istenben és az ö Fiában, Jézus Krisztusban. Az egyház célja: Isten országát hirdetni s az emberekét — gjrülekezetben, de egyénenként — bűnbánatra késztetni és erkölcsileg -jobbá tenni. Az egyház eszköze erre:, az evan-gélium hirdetése a misében, vagy a prédikációban s a kegyes élet fönnáinak felmu^^ : A népi demoIa*áciá á társadalom politikai ás gazdasági életében .megvalósuló elv. A ;népi demokrácia szerint kialakuló emberíTcözösség cél-
Í*ai: A politikái hátalona légyén a népé, a m^^ [ából mindenki vegye M a részét s á javakat Igazságosán osszák el. 'V~.
Az egyház imádkozni tanít, a népi demokrácia az emberek életét akarja igazságosabban rendezni. Az egyik erkölcsileg hat a lelkekben, a másik a nép uralmát valósítja még tettekben. -Közvetve hathat ugyan az egyház a közéletre, hatnia is kell annjriban, hogy minél becsületesebb embereket adjon a demokráciának, ^ de közvetlen beleszólása nem lehet az emberi tá^dalöm berend^kedésébe. . . -
^ Ha pedig közvetlenül akar beleszólni az egyház a politikába, akkoo:^ eleven.para?^^ féjér^ veszedelmes leckének teszi ki magát.
Jöjjünk reá magunktól, hogy az egyház nem világi hátalom, hogy ás egyház á hivők imád-Ezozó közösségé!
JÉZUS idejében voltak egyháziak, akik vi-_ádo -lági hatalomra törtek. Milyen mély megvetéssel utasítja el ezekét a farizeusokat: Jézus, í.válahányszor Ők^ vagy ilfiSTiökeik a világi har <taIom," alrómai^csásLái^ eliéiirákséják MU^^
IRTA MAROSI PÉTER
9 Az alábbi vitairast a marosvásárhelyi Szabad Szó" nevü napilapból, áz erdélyi Magyar Népi Szövetség egyik tápjából vet-iuk át. A kiváló fiatal teológus cikkében csak vitázó paptársa nevét helyettesitjük X.Yi-nal, hogy akiknek szól az Ige, közvet* lenebbül vehessék, ~
a Mester véleményét. »Az én oiíszágom nem e világból való« — mondja.
De üdveit sehol él nem tiltja a társadalomban való élettől. A legharciasabb misszionárusi a Pállá lett Saulus, továbbvógzi polgári foglalkozását, miközben Isten országáról prédikál.
Ez áz igazi keresztény álláspont ma is. Az egyház nem szólhat bele a politikába, vagy a társadalom rendjébe. Az egyház feladata az e-gyénék misszionálása. A keresztény egyének a-zonban a társadalom tagjeúként yeszilr ki- ré-i. ^ szűket a társadalom erofeszitéseiből. Ezért nem ^ beszélek az ^egyházról és a közéletről^, hanem a 2>papokcc szerepét keresem a »népi demokrá-ciábancc.. ~'::.■■..„:
Kicsi s nagy félreértések támadnfak ott, ahol ezt elfelejtik, vagy ahol ezt tudatosan megtagadják.
Hyen kicsi félreértések okozhatták egyes községekben a lelkipásztor és a demokrácia felelőseinek ellentétét. Ahol a pap azt hitte, hogy ő hatalom 8 az egyház hatalhiánál fogva beleszólt a földosztásba, vagy durcáChallgatásával »passziv< ellenállást hirdetett a demokrácia in^ tézkedéséivel szemben, ott ne csodálkozzék, h.& ellenségnek tartják. Ahol azonban a pap tisztán felismerté a demokrácia lényegét, ott bizonyosán megtalálta az utat a MNSz-hez, félajánlotta egyéni szolgálatát a demokratikus munkának s ott nem is válhatott az egyház a demokrácia ellen acsarkodók végvárává. A nép pedig nem felejt: Nézzük még Gruja Farkas'
"lelkész esetét, akit soviniszták meghurcoltak, a nyárádszentbenedeki kommunista sejt pedig kiállott mellette s a kolozsvári Igazság természetesen védelmébe veszi. Egy ilyen esetet emleget X. Y. is; ilyen eset gyakran előfordul körülöttünk. Lehetnek rossz vagy ügyetlén demokraták is, de ahol á pap őszintén demokratikus beállítottságú s szolgálata mindenütt igazán szolgálatnak bizonyul, nem pedig egyházi ha-talomhajhászásnak, ott baj nem történhetik, ^agy a baj ellen akad védelem.
Nem lehet falvainkban kétféle, egész embert kivánó közélet. Nem lehet külön egyházinépnevelés, külön egyházi ifjúsági munka. Lehet s legyen is erős gyülekezeti élet, tele templom, buzgó adakozás, sok férfi, női, ifjúsági kongregáció, bibliakör. De a munkát, a pihenést, a művelődést öregnek és fiatalnak egyaránt a népi demokrácia szervezete adja. Itt segítsen a pap, ezt kérik, várják, de ne akarjon okvetlenül politikái vezető lenni, hanem segítsen, szolgáljon. Elzárkózás pedig, előkelő tartózkodás nincsen! Aki nem segít, nem szolgál egyénileg a népi demokráciában, annak-égyházközségébe hamarosan begyülnek a demokrácia ellenségei s ezek lassan reakciós ellenpárttá teszik a »ne-ines és szent ecclésiát«. A pap pedig egy szép napon észreveszi, hogy nemcsak ő vált politikaieszközzé, hanem egyháza is, melyet Ippén ö akart >távoltartani« a politikától. Az egyház agy maradhat polltikátlan, tehát Krisztus értelmében igazi hivőközösség, ha a pap elvégzi egyéni szolgálatát a népi közösségben!
•■■ .. ' ^ ' '
«| MÉG NAGYOBB katasztrófa az, ha egy e-gész nemzet egyháza vállal politikai szere-i)et. Ezen a héten ilyen katasztrófának lehet-tiink tanúi. A francia katolikus alsó-papság kivette Irészétá németek elleni harcból. A fasizmus leverése után azonban a francia katolicizmus meg|)rőbált hatahmi politikát játszani; nem működött együtt a dolgozókkal, hanem külön pártot alapított, Bidault külűgymiöiszté)f Népi Köztársasági Mozgahnát. Mi lett az eredmény ?
/Az uj francia községi választásokon a Francia Kommunfeta P&^^^^^ a Népi
Kepubhkánus Mozgalom azehbanieljésen niéi-
PAUKER Anna kommunista.külügyminiszter és Mihály király kezelnek a bukaresti szovjet ko-vétségen, a Szovjetunió 30. fordulóján rendezett fogadtatáson. Középen Mihail Lascar honvédelmi minisztert, mögötte balra Dr. Floríca Bagdasar egészségügy miniszter^ jobbra Luc-retiu Patrascanu igazságügsrminisztert látjuk.
bukott s tömegeit elhódiíotta de Gaulle tábornok nyíltan fasiszta célzatú; egyeduralomra törő pártja. Mindez pedig miért történt? Azért, mert Bida^ilt és mozgalma Truman dollár-imperializmusa szolgálatába állott s így tömegeit csak addig tarthatta meg, amíg nem jött alkal-masabb eszköze a dollár-diplomáciának. Az egyház hátalomra tört, megpróbált külön politizálni s eszközévé vált a tőke hatahní játékának. Nem, a dollár és az atombomba,és semmiféle politika nem bujhatik soha Krisztus keresztje mögé, mert a pénz és a fegjnrer okozta katasztrófákból a legrettenetesebb kárt, az erkölcsi kárt éppen az egyh^ü. szenvedi.
Ez világpolitika, de tanulsága a legkisebb faluban is igaz. Az idő minden papot döntés elé állit!
Mit^
Igazi pap leszel az oltárnál és a szószéken 8 Igaz emberként ^szolgálod egyénileg a nép között a nép ügyéty
vagy pedig templomodat és oltárodat a Jézus kárhoztatta »latrok barlangjáváa teszed, ahol a nép ellen szervezkednek a nép ellenségei?
Tisztelendő és tiszteletes testyéreim, döntse-tek!
A nyugatra szölcő reakciósok sokat árthatnak, de ne engediül
AZ AMERIKAI diákszövetség és egyetemek "^^meghívására Amerikában túrázó Dr. Kiss Ferenc budapesti orvosprofesszort és a Szabad Egyház Mozgalom elnökét hárömízben volt alkalmunk rövid torontói látogatása alkalmából meghallgatni. ^ ^ *^
A Knox-templomban tartott an^olnyelvü prédikációjának lényege ez volt: A Bibmbanmeg^vet^ . Ítélet kcusdete a i>nagy orosz íonad^oma volV mely a cár rizmust elsöpörte; a közébnultban Európaiján egy uj Bá-l)él-torony (nácimus-fasizmus)dttlt össze, el^ trónokat és végetvetve az arisztotoácia urakaiS^ak; itt nyugaton is most uj Bábel-torony épül, vigyázzunk: maga alá né"temessen. Oroszországi)^ - Ss'^találstii Kdéteurópá-ban mosit teljes vallásszabs^ds^van indult meg a BibVa igazi értelmébéz,' Jézus tániffeiÁhoK Tanuljunk ebből, hogy á katasztrófát itt megelödiesstlk. Az
egyháznak a lolk^et ken éi^teid^^^^^^
A Rev. Stelnmete Károly lakásán tartott ifeszejövetelen és a ref. templomból tartott Isteötísztdét utáni kérdéseit nyomán, Dr. Kiss többek' közt a következő megállapításokat tette: .^^^ ^ ^^^'^ ^^^^^ . "; ^ '
1. A Vöiiíahadsereg; a felBÚÁádÍtás:m^
zonnal biztosította a vallásszdbadb^ot.. Avmiágyár kör-
mtoy most évi 68 millid forint segélj^ nyuít'a^^^^ nak, a le^bbét a katolikusnateDr. BOss mozgalma a belügyminisztérium kőt emberével egyik szociáldemokrata, másik kommunisliá.^ intézi a legkielégi-tObbeiL .... '' -V'
2. i^löldoaztás i^gen esedifiices yólt ^^^8^^ kéUett elyégeznL A marhaáUotoány 80%-ának elpusztulása és az aóály roppant naegneheziti az üj gaz^ ^® van ihegoldás, válószüiiUeg i^vét^
S. A-nmgySr tóm&aok eWtt VBÍÓ hazaéagedése á iSzoyff étből kőtségteíenUl a ma-gysr korsÍEiánynak, különösen Rúkostnak is éitiieme, Na-
(Foíytatása a 16; oltk^ű) '
\
"7