PB
OLDAL
KANADÁI MAGYAR MtííKAS
1948 JÚLIUS 22j CSÜTÖRTÖK
AZUTÁN hogy Sarnldban a Lethbridge nevtt te!:eihii|6 Cipésze a mult héten r&I5ft Q haJómuBliáa plketelffre és hámmt salyosan, kettőt könnyebben megsebesített, nyomban tUtabozÓ ttlnte^^ket rendeztek a 8ztr2JkoI6 hajönxnnkások és a velük szlmpati-xAIők ezrei számos klkötfibén. A King-konnSqy támogatását éivezff bajtetáraulatok brutális támadása ellen a tiltakozások özöne érkezik Ott^tvába. ^ fönti com\ralU tüntetők azonnali akdát követekiekJBingtfil.
A CANADIAN Seamen's Union (CSU-AEL) sztrájkja a két legnagyobb nagytavi hajóstársulat ellen a hetedik hetébe lépett. Mikor ezek a társulatok az áruló Suliivan sztrájktörő bandájával irtak alá szerződést, arra próbálták az alkalmazottaikat kényszeríteni, hogy' azok is Írják alá a társulati uniót, különben elvesztik munkájukat. S miután ezek nem voltak hajlandók alávetni magukat ilyen diktatórikus intézkedésnek, egész sor CSU-tagot dobtak ki munkájából a hajózás e tavaszi megnyílása óta.
A sztrájk közvetlen célja a munkaviszonyokat illetőleg, a heti munkaidőnek 48 ^rára való leszállítása az összes hajokon és az 56 órás hét eltörlése, amit még ma is dolgoznak a Canada Steamship, a Samia és Colonial s más szervezetlen hajókon. De az alapvető kérdés ebben a sztrájkban sokkal mélyebbre gyökeredző s az egész kanadai szakszervezeti mozgalmat kemény próbára fogja tenni. A kérdés az, hogy a munkásságnak lesz-e joga eldönteni: milyen unióhoz akar tartozni, vagy a munkaadó fogja azt eldönteni és belekényszeríteni társulati unióba. Ezeknek a hajóstársulatoknak most éppen ez a céljuk.
Ha a hajőstársulatoknak sikerülne megtömi a sztrájkot és tervüket keresztülvinni, az azt jelentené, hogy más tőkések is hasonló taktikához nyúlnának s maguk a munkaadók által összetákolt >uhióval€ kötnének szerződéseköfc--Ezt a módszert már eddig is több helyen
megkísérelték.
• « •
A HAJÓMUNKASOK sztrájkja te-hát az egész kanadai szervezett munkásság harca. Harc a sztrájk jogáért és azért, hogy a sztrájkoló munkás a letartóztatás veszélye nélkül védhesse unióját a pi^etvo* naion. És mivel a kormány'a jelenlegi irányelvet követi, a kérdés tovább nemcsak a hajóstársulatokra, hanem a kormányra is vonatkozik.
Az államgépezet rendőrsége, kormányhivatalai mialatt benemavat-
kozásról fecsegnek, aktív támogatást adnak a társulatoknak és sztrájktörő bérenceknek. A sztrájktörőket állami rendőrségi kiáérettel és rendőrök által hajtott autókon viszik a kikötőkbe. Sztrájktörők és a társulatok fizetett gangszterei üt-legekkel és lőfegyverrel felszerelve támadhatnak a sztrájkolókra a rendőrség beavatkozása nélkül és
g>'akran -azok támogatásával.
A társulatok nyíltan dicsekednek azzal, hogy hajóik vadászfegyverekkel, gázbombával és gőztömlők-kél van felszerelve. A. Ganada Steamship Liné >Maple Heath« nevű hatjójának kapitánya rálőtt a pi-kételőki'eide a kormány egyszerűen széméthuny minden ilyen nyilt támadás és törvényellen^^g előtt. Gyakorlatlan és elegendő szánju legénység nélkül engednek i^nak hajókat, megszegve ^ hajózási tói-vényekét s veszélyeztetve a hajózás 4s. emberi élet biztonságát. S mindez a közlekedésügyi minisztérium jóváhagyásávaL A mentőcsónakok képességén tul terhelnek njeg személyhajókat minden büntetés nélkül.
■* * ■ ■ » ■
UGYANAKKOR a kormány semmibe sem veszi azt a minden munkás által ismert tényt, hogy a saját munkaviszonylati tanácsa adott működési engedélyt a hajómunkás u-niónak. Azután, hogy az unióígény-bevette az összes szükséges módszereket a vitás kérdés elintézésére, a kormány kinevezett? két megbízottat az egyeztetésre, akik jelentésükben : Kanada munkaügyi törvényeinek megszegésével ^vádoltak 'a társulatokat és hatái'ozottan felszólították a munkaügyi minisztert az ügy intézésére. /
A munkaügyi miniszter azonban semmit sem tett és ma sem hajlandó tenni, hogy a társulatokat megegyezésre és a törvény betartására bírja.
Ebből csak egy következtetést lehet ^ levonni: a kormányunk eltökélt gzándéka a munkaügyi törvény elr szabotálása és a munkásság jogaínak összetörése. S mi több, ezzel lehetőséget ad a tőkéseknek, hogy keresztül vihessék az egész kanadai munkásmozgalom összezuzá^á-
ra irányuló programjukat.
Kétségtelen,.ezek komoly vádat de a kormány irányelve ugy íjj^ mint külpolitikában erre a követ keztetésre juttatnak. Nemzetközi viszonylatban I^nada kormánya az imperializmus es reakció erőit tá mogatja; reakciós, fasiszta kormai nyok és csoportok^ fenntartására. Semmi ivormánysegitség nem megy a keleteurópai uj demokráciák uj. jáépitésére. Ahelyett veszedelin4 fasiszták előtt nyitják.meg Kanada kapuit, akik itt szabadon működ-hetnelr.
- * * *
MINTAHOGY a kormány kifelé a reakciós erőkkel: szövetkezik a demokratikus mozgalmak elfojtására, ugy bent is olyan irányelvet követ, amely a monopol tőke uralmát erősiti meg. ÉS;ez elsősorban a munkássága elleni támadásban nyilvánul meg.
Bárhol üsse fel a fejét a fasiz-mus, az »lsö támadási pontja' a munkásság ^bblétéért küzdő szakszervezetek., szétzuz^ása. A hajós-társulatok vörösfaló támadása és a munkásság képviselőivel való tárgyalás megtagadása ezt a célt szolgálja. A rendőrségi ten-or, az unióvezetők letartóztatása^ a sztrájk és piketelé^i jog - törvénytelenné nyilvánítása, mind egy'része a munkásság jogait megsemmisitő terviiek. Ha a hajómunkások elvesztik ezeket a jogokát, az egész munkásmozgalom veszélybe kerül ; -
EZÉRT VA^ AZ, hogy mindkét szakszei'vezet, á Trades and Labor Gongress (AFL): és a Canadiaa Congress of Labor (CIO) szervezetei felzárkóznak a bajómunkások mellett. Ezért kella szakszerveze-teknek egységesen visszavágni. Kanada haladó népének ki kell nyiK vánitanía szimpátiáját a hajómunkásokkal és csatlakoznia kell hozzájuk, mikor felvonulnak a liberális konyenxíió piketelésére. A hajómunkások vezetősége legalább 2000 tagu Szakszervezeti delegációt készül felvezetni Ottawába. Tegyük lehetővé e delegáció megszervezését!
m
aa
A CIO acélmunkásunió nemrég Bostonban megtartott nemzetközi konvencióján, ahol a kommunisták elleni szervezeti alapszabály módosításokat hoztak, a kanadai acélmunkások között nem talált támogatásra. A bostoni konvención a Philip Murray által vezetett vörösfaló hisztériával a delegátusok többségét bele tudták ijeszteni abba, hogy elfogadták azt a kommunistaellenes javaslatot, amely szerint kommunisták nem lehetnek választott vezető tagjai egy uniónak. Azonban az acélmunkásunió kanadai szervezeteit nem sikerült erre a reakciós, egységromboló vonalra állítani.
A United Steel Workers of America CIO kanadai lokáljai ellenkező állást foglalnak el. Hamiltonban például az uniónak legalább három lokálja, köztük a 3000 taggal rendelkező International Har-vester is, hivatalosan elvetette a kommunistaellenes alapszabály módosítást, azután, hogy meghallgatták az ellenzéki konvenciós delegátusok jelentését. A hamiltoni lokálok értesítették az unió nemzetközi irodáját határozatokról és felhívást küldtek ki a többi kanadai acélmunkáa lokálokhoz, hogy tegyenek hasonló lépéseket.
Nova Scotiában az erőteljes 10G4. lokál élcsbangu tiltakozó levelet küldött az unió központi vezetőségéhez, amelyben a kommunistaelle-
nes határozatot elitélik és visszautasítják.
A hamiltoni lokáloknál olyan e-rős volt az ellenállás, hogy a vörösfaló Larry Sefton unióvezető kénytelen volt ígéretet tenni arra, hogy Kanadában nem lesznek lépések téve a határozat végrehajtására. Persze Seftonnak, mint központi képviseleti tagnak nincs felhatalmazása ilyen ígéretet tenni. Sőt, még csak nem is C. H. Millardnak, az acélmunkásunió kanadai ügyvivőjének a nevében beszélt, aki semmit sem szeretne jobban, mint a bostoni konvención kikénysz eritett határozatot itt is végrehajtani. De ér-• zik a tagság soraiban menyilvánu-ló erős ellenállást.
Viszont az Algoma acélmüveknél, ahol a tagság ellenállása nem volt annyira érezhető a bostoni határozattal szemben, ott helyet adtak annak a követelésnek^ hogy a vezetőségi jelöltek anti-kommunis-ta njőlatkozatot írjanak alá. Ezt a szakszervezet-ellenes kísérletet itt is elvethették volna, ha a tagság a hamíltoníhoz hasonló harciasságot mutat.
A hamiltoni lokálok ugyanakkor követelik, hogy tegyék referendum szavazásra azt az alapszabálymó-do3itást,amely a tagsági dijat $1.50-ről $2.00-ra emeli fel. A tagsági dij felemeléssel azemben általában o-lyan ellenzés nyilvánult meg, hogy az unió kanadai vezetősége képy-tclen volt ezt az ügyet elhalaszta-
ni.
Általános elégedetlenség nyilvánul meg a fizetések felemelésével és a vezetőségi állás meghosszabbitó-sával szemben is. A legtöbb kanadai acélmunkás szerint nem volt szükség arra, hogy Charlie Millara fizetését felemeljék évi 8.000 dollárra; sem annak nem örümeí, hogy a vezetést másik két évre az ő gépezetének kezébe adják. A morgás terjed s az elégedetlenség, ami Hamütonban és Nova Scotiában meg^iyilvánult, ki fog robbanm más acélipari központokban is. .
A keserű szájíz, amit a bostoni konvenció antidemokratikus ható-rozatai hag3rtak a kanadai ace-munkásoknál, csak növeli azt aza'-talános elégedetlenséget, ann ^z** céhnunkáe unió munkabér prograin-jával pzemben országszerte Tm-nyilvánuL Az acélmunkások laW hogy számos másodrendű iparaj ban' a munkások béremelW« nyernek, mig az acélmunkasoK jóval alacsonyabb bérekért izzadnai az acélolvasztókban. . .o
A béremelési harc helyett, a « órás munkahét és á termelés fokozásának szükségéről prédiW^ az acélmunkásoknak. Ehhe^ hozza adva a telepofával fujt vorosfa^^ a felső vezetők fizetésének felfal lését, altkor érthető, ha az a«f^ munkások azon gondolkoznaR, , gyan szabaduljanak meg ^ úrtól a jövő februári kanadai vezetőségi választáson.
wm
.Í5.-,
liffiBBa
r-i.'
