KANADAI MAGYAR MUNKÁS
B, oldal
BALÁZS BÉLA EMLÉKEZETE
AZ 1964-es esztendőt akár Balázs Béla évnek is tekintr hetnénk, három dátum is felidézi emlékezetét; nyolcvan esztendeje, hogy megszületett, negyven, hogy> korszakos filmesztétikai munkaja,a Der sichtbare Mensch CA látható ember) napvilágot látott, ,és tizenöt éve (igen, bál-mennyire is hihetetlennek tűnik, tizenöt esztendeje már), hogy ez a konok igehirdető, egy születő tárr-sadalom és egy születő kulr tura megszállott 5 profétájai immár végleg eltávozott körünkből.        ' .        ' . ,
Az emigrációs : életpályák sajátossága, hogy — mivel együttélő foljrtonosságuk az "anyakulturával" ideig-óráig megszakadt visszailleszkedésük, valódi helyük megtalálása a hazai szellemi életben mindig bonyolultabb és lassübb folyamat, mint más iróké; S l)ái* kom^ munista Íróról lévén szó, az emigráció Balázs Béla esetében és oldaláról nem jelentett elszakadást a magyar é-Jettől,, az olvasóközönség, a szélesebb köz^-élemény; látóhatárából azonbari mégis huszonhat esztendőn át kiesett, s éppen ez a huszonhat esztendő alapvető jelentőségű munkásságában. Hű-veiiiek nagy része. ínem kapott nyilvános és folyamatos hazai kritikát, népszerüsi^ tést, s még azok az alkotásai is, amelyek a felszabadulás után végre itthon is megjelenhettek tisztelet néhány kivételnek — inkább a nagy életpályát megtisztelő recenziókban részesültek, mint alapos és mélyreható esztétikai-kritikai . elemzésben.
Balázs Béla
Balázs Béla azzal a szándékkal tért haza, hogy —-mint egyik versében irta
átadjon nekünk "Mindent, amit termettem, gyümíilcsfá-ként Mely önmagát leszedve rakja az oltárra Élte aratását." — mi azonban mai napig sem mértük fel ezt az ajándékot. ^
Az igényes művész Számára, — mint amilyen Balázs isela IS volt — a legméltóbb elismerés: munkásságának
igazságos és lényegbevágó kritikai felmérése. E már terjedelménél fogva is korlátozott ~ megemlékezés most ázzál szeretne hozzájárulni ehhez a munkához, megkisérli, — legalább dióhéjban — felméri ezt az adósságot. '
Adósunk a magyar kritika a Holnap-os Balázs Béla, a Nyugat nemzedék egyik kiemelkedő tagja költői pályájának felmérésével. Ez a költészet — ha nem is éii; fel a legnagyobbak művészi szintjére, irodalomtörténeti kulcsppziciót foglal el századunkban. Balázs Béla, eszméi alakulását illetően, Ady-tólJózsef Attiláig Ívelő, Ara-gon-i—-Eluard-i utat megtevő pályájával, magát következetesen az "ember árbocához" kötöző odisszeiájával századunk egyik legta-
nulságosabb -és legtiszteletreméltóbb alakja
Adósunk a kritika a szocialista ifjúsági irodalom e-gyik úttörőjének (ha nem klasszikusának) jellemzésével (lásd Az igazi égszin-kék, Karcsi kalandjai» Amikor Karcsi Károly lett cimü mÜM'eit). A drámairó Balázs Béla átfogó kritikájával (Lu-lu és Beáta, Égi és földi szerelem, Mozart, Boszorkánytánc) .Az eszéista, novellista Balázs Béla éi*tékelésével.
De adósunk a magyar sajtótörténet is i Balázs Béla,
SZABAD VÁLASZTÁS/ GrARMATARUR, ÉPITÖAIÍTA-OOK, TBXTÖU IPABOIKKEK, BÚTOROK, AUTÖK, ST&
UTAZÁSOK
. Repülő- és hajójegyek, ul-
Hitelesftések, fordítások és levelek. Magyarországi lá-
jálóperek intézése. ~ Affi- tögatások és otthoni hoz-
davit of Support (garancia zátartozók kanadai láto-levelek). gátasának intézése.
Gyógyszerek
T   U   Z   E X
Kérje 16 oldalas hivatalos, ké|ie8 árjegyzékünket.
IHlEftHAllOHAl
^ A , G   E    N    C Y
387 SPADiNA AVP    . T
S    E    R    V   !    C E| 387 SPADINA AVE    .   TORONTO 2B, CANADA
TtLErON WA. 2-10Í4   •   WA. 2-1458
az újságíró és a szerkesztő, Gábor Andor fegyvertársa á Bécsi Magyar Újságnál, később a Der Tag, a Szivárvány stb. — pontos biblográ-fiával nem is rendelkezünk e tekintetben — harcostollii publicistájának, kritikusának, tái'cairójának, szeri k€sztőjének tevékenységével. :
Adósunk a szinháztudö-mányj a szinkritikusi és á nagy német munkás-szinját^ szó szervezet, az "Arbeiter-theaterbund Deutschla'nds" művészeti vezetőjeként kifejtett szervező és dramaturgi munkásságának feltárásával.
A zenetörténet A kékszakállú herceg vára és A fából faragott királyfi szöveg;* könsrvirója szerepének felkutatásával a századkezdet nagy zenei harcaiban.
S végül szóljunk a legnagyobb adósságról: a filmtu-dománjn'ól. Hiszen e gazdag életmű talán legjelentősebb "fejezete" Balázs Béla filmesztétikai, filmkritikái, film-pedagógusi, fümirői és rendezői tevékenysége. Ma már alapvető teoretikus müvei: A látható ember, A film szelleme és a Filmkultúra magyar nyelven is olvashatók. De   feltehetően gazdag a-nyag lappang még á német, szovjet,   olasz, magyar lapokban szétszórt Írásaiban, előadásaiban, levelezésében. Neve ma már egjik legjelentősebb állami művészeti dijunkat •— éppen a filmművészeti alkotásokat honoráló — fémjelzi. De á munkásságának kritikai felmérése lényegében még előttünk áll. A külföld szakirodalma e tekintetben    jóval előbbre tart a hazainál.
"Ha egy költő dalaiból — irta Balázs Béla — nem áll össze példás embersors, a-mely a legjelentősebb dalnál is jelentősebb, akkor minden szépség hiába volt." Balázs Béla élete, munkássága egy-szeiTe adja számunkra ezt a példás embersorsot, és a jelentős dalokat, gondolatokat, műveket is.
Gyertyán Ervin
ILLÉS BÉLAt
HÚSZ ESZTENDEJE..
Illés Béla
Felúíítiák d régi befyáresárdát
A Héviz melletti Gyöngyösi csárda, amely az ország e-gyik legrégibb vendégfogadója, rövidesen megifjodik. A csárda hajdan a bakonyi betyárok kedvenc mulatóhelye volt. Az öreg falakhoz fűződik több hires betyárvezér, Sobri Jóska, Savanyu Jóska, Vak Illés sok ismert cselekedete. A régi épületet eredeti jellegzetességeinek meghagyásával felújítják.
AZ UTOLSÓ hetekben gyak-ran olvastam a felszabadulás húszesztendős évfordulójának előkészületeiről. Mégis, én most nem 1945-re emlékezem,    amiről beszélek 1944-ben történt. Remélem, akad ember, aki emlékszik a Tarnopol nevű városra. Augusztus 4-én kora hajnalban nyolc-kilenc katonával sétáltam a városban. Talán ktílíj-nösen tangzik, de az egykor 70.000 lakosú helységben e-gyetlen élőlénnyel sem találkoztunk. A házak legtöbbje a porban  he\ert. Másnap hallottunk először előadást Magyarországról.
Néhány héttel később a 4-es számú szovjet hadsereg 7000 magyar katonát ejtett foglyul. A foglyok közül nem egyre ma is jól emlékszem. Például Hont Ferencre, aki megszólított, és megkérdezte tőlem, kinek adhatja át a Magyar Kommunista Párt üzeneteit. Ugyanaznap a magyar hadifoglyok között kerestem valakit, aki tud gyorsírni. így ismertem meg Lévai Bélát, és néhány perccel később Rosta Endrét, a-kit a fogházból hoztak ki a frontra.
Este a szovjet parancsnok kihallgatáson fogadta Hont Ferencet. A kihallgatáson én is részt vettem, és nemcsak a magyar párt helyzetéről, hanem a magyar irodalomról is számos érdekes információt kaptunk. Hont Ferenc beszámolt a magyar irók pártkapcsolatairól. Ekkor hallottam először a szegedi fiatalok csoportjáról; közülük olyanokról, akik akkor élők voltak — és ma már klasszikusok. Csak egyet emlitek: Radnóti Miklós.
A hallottakat másnap és harmadnap szovjet irónak meséltem el. Pervomajszkij
ELŐFIZETÉSI SZELVÉNY
KANADAI MAGYAR MUNKÁS 44 Stafford St., Toronto 3, Ont. Előfizetési ár Kanadába évi $7.00, az Egyesült Államokba és más külföldi országokba évi $8.00.
Mellékelek $.
w-t előfizetésre.
Név Cím
Város
Tartomány
CÍMVÁLTOZÁS ESETÉN OKVETLEN TÖLTSE la Régi címem volt: ^
Utca, P. O. Box vagy R.R--—;.....................-
Város
Tartomány
ukián költő, Petőfi ukrán fordítója nagyon érdeklődött minden iránt, ami magyar irodalom. És nekem lehetőségem nyílott egész sor magyar íróról beszélnem.
A  galíciai előnyomulás idején (1944. július-augusztus), mintegy százötven o-rosz tisztet iskolára rendeltek,   hogy  ők lehessenek majd  a  magyar városparancsnokok. Lembergben gyűlt össze először az isko-a hallgatósága, később Romániába küldték őket, onnan pedig Magyarország keleti határaira. Én a magyar történelemről tartottam előadást Galíciában a jövendőbeli városparancsnokoknak. Az előadásokat Debrecenben folytattam és Szolnokon fejeztem be.
Debrecenben megbeszéléseket tartottunk a magyar írószövetség megalakításáról. ■,
1944. december 24-től folyt Budapest ostroníá. A-zéi-t számítom éttől a naptól, mert ekkor kerítették be^ a szovjet csapatok a fővárost. Pervomajszkijjal- január 1-én érkeztünk Kispesti'e. ö a Pravdá-nak irt tudósitásokát Budapest ostromáról.
Január 8-án Kispestén a-ludtam, majd Deák Ferenc kriptájában a Kerepesi temetőbén, aztán a Rottenbil-ler utcában, később a Dohány utcában. Azt a feladatot kaptam, hogy indítsam meg a Miksa utcai Athe-naeum Nyomdát, ugyanis a szovjet hatóságok itt akarták előállíttatni inagyar nyelvű kiadványaikat. Még él néhány nyomdász, aki annak idején segítségemre volt. Nagyszerűen dolgoztak a magyar nyomdászok, és két nappal a nyomda elfoglalása után már magyar nyelvű lap jelent meg.
Mikor állandó pesti lakos lettem, ismét foglalkozhattam irodalommal. Azt hiszem, 1945 februárban tartottuk az első megbeszélést lakásomon az írószövetség megalakításáról. Azután jóidéig nem tudtam e kérdéssel foglalkozni, mert két-három hónapig fontosabb dolgom volt: kenyeret kellett szerezni Budapest lakosainak, és a magyar hadifoglyok hazatérését kellett szerveznem. Talán valaki egyszer ezt is még fogja írni.
Befejezésül elmondom még azt a t/irténetet, amelynek az a vége, hogy égy fiatal hölgy megvert.
Mikor elfoglaltuk Budát, a városparancsnokság üzenetet küldött Illyés Gyulának, hogy fel fogom keresni, ö a lakása előtt várt. Azt hiszem, mind a ketten sírtunk. Körülöttünk romok és halottak. Amikor Összeölelkeztünk, ugy éreztem, mintha valaki megütött volna. Szokás szerint a revolveremhez kaptam. De nem volt rá szükség. Illyés kétesztendős kislánya látta, hogy az apja birkózik egy idegen emberrel és közben sir. Természetesen segítségére sietett.
így történt^ hogy egy nappal Budapest ostroma után engem megvertek.
Ha a szerkesztő nem volna olyan szűkkeblű, még sokat, sokat mesélhetnék.