sse nevezték kis jiztak rá. Jgazi z első babérbve. léi aratta, öt na.
iltmenetét. Készt Tés' ütközeibeii,! íl tartóztatta fe]', ít zászlóaljjal a} estét. De minden I volt, a porosz" :elést.
1948 NOlTlpBER. 18, CSOTŐRTÖK
SANADÁl MAGYABTMXmKm
9. OLDAL
kimaradt;« akkor, már tudták, valahol országokat »mozgat«. • Garibaldi 18i60-banSzieziíiá baditására a m^rsalai expedi-'szervezte, Türrt is iúága mellé Május 15-én indült dicsőséges ezerhetvenkét emberrel, eze-fevezi a történélerii a »hires Mai ezer«rneki; Türr ékkor van )ribus. ö vezeti Maraíaláriál á íí Iszállást, a kalafinau csata, Pa-
volt, de tervbó.^ !> ostroma csupán áz ő hevét te-
)en ezeken tana jött a hir, hogy a fegyvert a ma-idennek.
: a Türr ragyogó Iső felvonása. A ics már meg. De n. Most már csali cömpöl az olda-ágban, hogy hol s hol találna egy t..
It. a trónokon t d jól ment a dol-argentínai Eosas 1. 1850-ben Tün inkler százados-szervezett a mfr l, hogy Argenti-ik. De Ausztria lohti kormánytol idását követelte. . Most meg mái ízdett konspirál-ítepatékkal zat Csekély számn t tömi Páviába, 1 piemonti rend* ta ezt a vakme-tartóztatta Türrt iszba, — vagyis s, hogy az oszt-a kiadatását. A
len jutott Krimi: Dlgálatba lépett delmes megbiza-;ükarestbé szoli-sztrák tiszttársa ka. Haditörvény-Jrassóban és ha; któria királyné ez József örökös
fcatta a halalite-
Allogóvá Garibaldié molett. Szi-felfoglalása után; játszva hó-meg Nápoly s; Garibaldi Türrt .te ki Nápoly kormányzójának; ott van már a bajai fiu ia lejg-polczon, melyet alattvaló elér-
kormányzó ur most már, elpi-;n a harcz, a diplóniácziába belekóstolni. A bajai iskolában 1 vékonyan szedte be á tudni-de az élet körisrvében ugyan-íderekasan lapozgatott s termé-s magyar parasztos eszével egy |iek látszott a sok kinyilt^ agy-r li politikus mellett. Csodálatos yg, hogy ez az ember mennyit '• t s milyen egészségesen göndol-t. Diplomácziai utón elért sike-' ég tán nagyobbak, mint a harcz-1 n szerzettek. Garibaldi nagyra-Ite a Türr kardját. »De az esze élesebb*, mondotta. Egyenesen tanácsa volt, hogy a két náeg-ött országot adja oda Viktor E-lelnek.
r történt. Garibaldi elvonult érába, Türr pedig, kinelt altá-igyi rangját megerősítette a ki-szinte arra kérte Viktor Ema-, hogy bocsássa őt is nyügalom-
[JGALOMBA, — de iheddife? ehet is valaha nyugalomban egy nyugtalan lélek? Kivált mig wed odahaza á »szüle«. 1866-ujra szervezi'a magyar légiót, ur már előre küldött tizennégypuskát Romániába, az volt a hogy ott szervezi a magyar lé-és betör Dél-Magyarországba, ir keletkezett a biztató nóta:
Majd hoz Kossuth tisztát, Türr Pista meg puskát. . ilt, — vagyis ^nem hát, a mint tudjuk, ez a ísem sikerült, mert ekkor meg hu: érkezett, hogy a király ki-£t a magyar nemzettel. |P aztán örökre lecsatolta a hős s haza érkezve, tollat raga-, hogy a kiegyezés mellett fog-a állast. E csoda-embernek a
tt meg. A keleU^, eszeket lazította a délszlávokat
1 volt, mint az t, majd ott büki
a magyar szarni
de néha egy
S^kírdg:'"^*^^ ugy ragyogott.
Most márnős ember is volt, Í861-ben elvette Wyse Bonaparte herczeg-not, a franczia császár rokonát. A nos ember könnyebben leszokik a nomád eletroK Türr Pista most mái^ rendes polgárrá lett s egyenesen beállott azok közé, a kik elitélik az öldöklést (hiszen már, elég volt a vérből), valóságos apostola lett az örök beke eszméjének^ azért nevezték el a »galambázivü oroszlán«-nak. Most mar sok időt töltqtt hazájában, bár állandóan nem itt lakott, mindenünnen ide gondolt. Belátta, hogy a har-czökban kiníerült nemzeteknek ném a pihenés az erősitő balzsam, hanem a munka. A pénz a zsai-nokság ellenszere, — gazdaggá kell tenni az országot. A háborúk elszegényitik, az ipar meggazdágitja. Maga is közgaz-dásiági vállalatokba fogott, ö alapította a Ferencz csatorna-tái-sulatot, Görögországban a Korinthusi-csator-nát, ő állt az élen a dunai propeller-^állalatnak is.
Itthon igen népszerű ember volt. Valóságos ünnepélyek voltak, mikor néhány hétre eljött. Sorra rendezték tiszteletére a magyar közélet nevezetességei az ebédeket, estélyeket; s ö maga is szeretett ilyenkor adiíi.
OZÉP, daliás alak volt, hosszúkás arczczal, nemes homlokával, sugár termettel,csak. ilyennek lehet elképzelni egy hőst. Kék szemei a vidámságtól ragyogtak, hosszú kifent bajsza^ körül vidám mosoly játszadozott. Többnyire a kormánypárti klubban töltötte áz estéit, egyre hullado-zó régi pajtásai, hajdani eriiigránsok közt. Volt a "föllépésében valami katonás hetykeség és fiatalos kecsesség, a világnézete derült volt, mint egy fiataL pajkos hadnagyé, de a logika ja^ egészséges és erős, mint egy sokat gondolkozó pátriárkáé.
Memóriája, elméjének frissesége, mely egész élete végéig eltartott, szinte elkápráztatta a hallgatót.Ugy-szólván az egész emberiség személyes ismerőse volt. E sokat látott katona szemében valóban ugy tünt fel a földteke, mint magunkféle ember előtt egy falusi határ. Mikor, Csemá-tonyval, vagy- régi fegyvertársával, Kiss ezredessel összeültek a klubban vagy a Hangi-kioszkban esténként s fölemlegettek valami eseményt, ha teszem azt, Csemátony olyasvalamit mondott, hogy Szicziliában egyszer a felhőszakadásból kiomlott eső elől a karmensolói^ határban kénytelen volt egy vén fára felmászni, hogy a támadt özönvíz el ne söpörje, Türr tábornok közbe szólt:
— Ugy-e egy odvas fa a falu a-latt?
— Igen a falu alatt.
— Közel ahhoz a fekete hidhoz?
— Ugy van, csakugyan.
— No, az ördög vigye el azt a fát, arra akasztotta fel magát Szabó Jancsi, egy derék káplárom.
Egyszer az öreg Nákó Kálmánnal találkozott a ház folyosóján, örülnek egymásnak rettenetesen, s fölemlegetik, hogy már harmincz éve nem találkoztak. »Hol is voltunk csak utoljára együtt* tűnődik Nákó.
— Hát nem emlékszel? Kalábriá-ban. A Tomelli anyó vendéglőjében csinos hölgy-tái-saságban mondja Türr, ~ de nini, megtaláltad a bicskádat? Oda tettem arra a sárga snb-lod-szekrényre a virágtartó mellé.
-Persze Nákó már nem emlékezett se Tomelli anyóra, se a bicskájára, — de Türrnek eszébe jutott s megmagyarázta nekünk a körülménye^ ket, mélyek közt kölcsöii kérte és személyesen vissza nem tudta adni.
TTÜRR aranynapjai a Deák-párt id^ — jére esnek. Hova-tovább szerencséjének napja leáldozóra hajlott. Nejét, fiát elvesztette. A korinthusi csatornán jelentékeny veszteségekét szenvedet^. Mind-mind szegényebb lett és öregebb. Az egykori pazar gavallér már nem adhatott fényes ebédeket pesti barátjainak, hát megfogytak (a halál is kaszált köztük), a kik pedig megmaradtak, azok se lelkesültek már érte olyan nagyon. Szép gesztenyeszin haja, olaszos kecske-szakálla megfehéredett, mint a hó, —- a nők is kiszerettek már belőle. Hanem azélt még mindig: eljárt ide. Még mindig a Iloyd-épület-beli klub volt az igazi otthona. De egyszer aztán csak az se volt meg. Az is elmúlt. Az emigránsok, a hősök lassan-lassan elszállingóztak a temetőkbe. Nem volt már kivel beszélni a régi nagy csatákról, regényes élményekről, kalandokról; É-rezte, hogy egyedül van. ö ugyan, ismerőse még mindenkinek, de őj neki már nem ismei'őse az uj generáczió. Valami szelid borongás lopózott a szép tiszta homlokára, nem keserűség, nem fel/iő — csak az őszi alkony mélasága.
Mégse ugy ment el innen, hogy visszajöjjön, — hanem ugy jött el, hogy el sem mehet többé. Haza jött meghalni. ;
Halálával egy szép magyar legenda végződött be. Ravatalához két király küldte el részvétét. . " Holttestét az egész nemzet bánata kisérte a földbe, a mely, mellesleg legyen mondva, egy harmadik királyé.
A MAGYAR iparügyi minisztérium megalakította a szénbányász nemzeti vállalatokat, amelyeknek élére 15 volt bányászt nevezett ki igazgatónak és vezérigazgatónak:
Tölgyes Lajos ózdi aknász lett az ózdi Szénbányák Nemzeti Vállalat igazgatőheU^ettese, Lázár István diósgyőri vájár a Diósgyőri Szénbányák NV műszaki osztályának helyettes vezetője, N^gy Albert ormospusztai vájár a Diósgyőri Szénbányák NV igazgatási osztályának vezetője, Burkua István ^nagybátonyi vájár a Sajómel-leki Szénbányák NV igazgatóhelyettese, Oroszi János ormospusztai vájár a Sajómelléki Szénbányák NV műszaki osztályának vezetője. Molnár Lajos vájár a Várpalotai Szénbányák NV munkaügyi osztályának vezetője. Forintos Lajos ajkai vájár az Ajkai Szénbányák NV munkaügyi osztályának vezetője, Rideg János ajkai vájár az Ajkai Szénbányák NV igazgatási osz-tályának vezetője, Sós Károly kisgyóni vájár a Vártesbakonyi Szénbányák N V műszaki osztályának vezetője. Gubán Balázs salprótarjáni vájár a Salgótarjáni Szénbányák NV műszaki főosztályának vezetője, Házer Sándor salgótarjáni aknász a Salgótarjáni Szénbányák NV tízemgazdasági osztályának vezetője, Buna Gyula dorogi vájár, volt dorogi munkásigazgató, a Dorogi Szénbányák NV vezérigazgatóhelyettese, Borovics Ferenc pere-cesi vájár a Mecseki Szénbányák NV vezérigazgatóhelyettese, Mannherz Antal tatabánvfi vájár a Tatabányai Szénbányák NV vezérigazgatóhelyettese és Nagypál Béla tatabányai vájár a Tatabányai Szénbányák NV műszaki osztályának helyettes vezetője.
/Áz újonnan kinevezett bányászigazgatók, az 52.000 magyar bányász legjobbjai, kéthetes tanfolyamon vettek részt: három napig elméleti kérdésekkel foglalkoztak, azután végigjárták az ország összes nagyobb bányáit és tanulmányozták a különleges munkálatokat. Végül a MÁSz sz.ékházában a bányászati évkönyvekkel, statisztikákkal, grafikonokkal megrakott asztal mellett a széntermelés adatait tanulmányozták az uj bányász igazgatók. A hosszú tapasztalatot ily rohamtanul-máhnyal kibővítve indult el 15 aknász és vájár, hogy felvirágoztassa a magyar bányászatot.
illantást
ryorS Pll;— u
is szó nelkul I gvakarta a W °z morogla-t
5ÉSÜK hírére vénasszony í imaradt ajto' t, akik a na i vacsoráztál^ va, de azért a i alá vette r, t, egy tál hid-jnyér nem ja^^
zeneszekre, aztán , épületbe. A brá-21^^^ .meg, nem 'fennek is-vissza;
f hány feketeken. ^nskola udvarán figyelte a ze-f egyik sarkába «gyan nem volt "^"jatságot
'^a'atat s egy liter
— Egy kis kenyér nem akadna? kérdezte rosszkedvűen a brácsás. Az öregasszony, aki a vacsorát hozta, csak a fejével intett, hogy kenyér nincs. Olyan fülledt meleg volt a teremben, hogy még á legyek is elaléltak, a nyitott ajtón sem jott be-egy huzatnyi friss levegő sem. A terem vegeben felállított emelvényen egy nagy fekete macska gubbasztott és sárga szemével mozdulatlanul nézte a sarokban kanalazó zenészeket
TC-STEFELÉ, de még sötétség előtt, mialatt a kis-^ biró két másik legénnyel kihordta az iskolapadokat a teremből s az udvaron a nagy narsta a-latt már összeverődött néhány ünneplőbe öltözött legény s egy külön csoportban harom-negy befont varkocsu, szemét szemérmesen J^gyogtato suldo-lány egy nagy porfelhő közepeben, amely jobbra 4lrf félreeUetetlenül d ron ácsorgó tömegtől, váratlanul beállított Széke res tisztelendő, a falu plébánosa es kisse olda t billentett fejjel, kezét hasán osszekulc^^^^^^^ etett 2, terembe. A brácsás hátrahajlított nyaKKai, a cserepes tálat a szája ele tartva epp a sala^ hüs, ecetes levét döntötte a szajaba ^^ya mondta elégedetten ^bban a pil^natban, amikor a tisztelendő ur megállt a hata mogott.
^^^^
vUiíALBAN a fcrfiakiial. Heggc3ztó' níi a nehézipari üzemben. (»Magyar Nap« felvétele:
f.
u
íf
> i
i
it
Ir •
■ T
Ki'