5p CSÜTÖRTÖK
1948 NOVEMBER 25, CSÜTÖRTÖK
rosvásarAeÍTjen megfí ehég székelyfóUit^ mi meg az aláhliá
2li és jelenTegi helj
lép mellett még 14 nyelvén tanitanak társaságban. Ezek bánok, bolgárok, fvátok, lengyelek, ítek, oroszok, öml: )vákok, törökök, t
y nemzetiség kői;
DÉHY im
készöltetek?-ké
Ahogy vessi lihegve.
De Tösi Máyton kissé dülledt ser csirkét követett, é ^etni a szobából, i ledett, az állat csiK rőt kellett volna i A. kis sárga csirkéi futkosott az eszme mely minden más lékot. A halántá illt. — No mi kel, zottan. — Eső kellene
i é- m
AUL tlVA^i
Aáa Tibor, D/fl^
A farmérek éppúgy vágynak jobb életre, mint a munkások
Harcoljunk vallt vallhoz vetve!
KANADAI MAGYAR
aOLDAIi
Segítsük a lerombolt és as' elmaradott országokat
TERMEUÜNK A VILAGSZABADSAGéRTI
TORONTO. ONT,
m^t^J^t^A^t^^^^ és sok^gyéW, mezőgazdasági élelmiszerének exportját a MarslmU-terves doUáipoptika szabja meg. A ^^^^^^^^^J^'I^^r^.^'^^ temd. Amerika a dollárral tartja a saját érdekelnek k3 között a íllág topt ^L^^:^^^F^^^ termékeiből tehát csak az és am«^ kerülhet áz export-piacokra, amit Amerika megenged ntíd! EzLl S^S^^l^''^ ^ » do"^ hat^örén kl.1ileső orszá^S, S;tük a
(Milyen kilátások előtt állnak az élelemtermelő farmerek? A haladó mozgalom által számtalanszor leleplezett Marshall-terv egész Kanada nemzetgazdaságára is kiterjeszti hatalmi politikáját. Hogy miként érinti Kanada mezőgazdaságát, arról még kevés szó hangzott el. Ezért figyelemreméltó George Le Beau, az United Farmers of Canada titkárának nyilatkozata, amely az Alberta-Saskat-chewan tartományközi farmer szervezetek sajtókiadványában jelent meg. A nyilatkozat igy hangzik:)
>Kik tudják megvásárolni«> az általunk termelt élelmiszereket? Ez a kérdés nemigen vetődött fel a nyugati farmerek között a harmincas
_ évek óta. De számos jelenség mutatkozik máris arra, hogy a farmtermékeknek a piaco-
^ lási problémája hamarosan újra komoly kérdéssé válik
♦Néhány ilyen jelenséget
akarok itt alább^megemlite-ni.
>A Financial Post (a kanadai monopolisták szócsöve) október 23-iki száma jelentette, hógjr Sir Andrew JOjies, a Kanadában járt angol kereskedelmi misszió fe-|ö, olyan nyilatkozatot adott, öogy Anglia drasztikusan csökkenteni fogja aiz élelmi-f erek importálását Kanadából Ez csak megérősití Sir ^tafford Crippsnek pár héttel azelőtt tett kijelentését.
^,tény, hogy Anglia végtelenül kevés amerikai dollárral rendelkezik, amihez hozzá járul aa. ia, hogy a íont-sterling, általában véve nja mar nem váltható át dollárra — ezek azok
ragaszkodunk és vonakodunk attól, hogy az üzletkötést megkönyiteük, csak su-lyosbitják ezt a helyzetet.
A kormány Aniciríkára támaszkodik
»Ugy látszik, a mi korma-nyunl: megelégszik azzal, hogy mind jobjban az amerikai piacra támaszkodjunk. 1948 első hat hónapjában Kanada 34 százalékkal többet exportált az Egyesült Államokba, mint az elmúlt év megfelelő hat hónapjában. Ugyanakkor a brit birodalom országaiba való exportunk 7 százalékkal csökkent, mig a kiszállitásunk Európába 19 százalékkal esett. Ezzel kapcsolatban tudnunk cell azt, hogy Amerika soha nem volt számottevő piac a-zokra a fermtermékekre, a-melyeket mi exportálunk. Sőt mitöbb, különösen az elmúlt években, Amerika any-nyira növelte már a mező-' " " termelését, hogy komoly verseny-
lőbbi évinél jobbak voltak a háború óta. Ennek folytán e-zek az európai országok abban a helyzetben vannak, hogy a szűkös dollárkészletükkel takarékoskodnak, azáltal, hogy levágják a farm-
termékek importálását É-szakanierikából.
A Marshall-terv veszélyt jelent
»Naggon sok kanadai farmer azt remélte, hogy a Mar-
shall-teiT a súlyos dollárhiány enyhitésével segitenl fog abban, hogy kész piacokat találjanak az általuk termelt élelmiszerekre. De az amerikai Kongresszus ugy számított, hogy az amerikai élelmiszer fölöslegen kell tulad-Jiia, mielőtt á Marshall kölcsönöket a szomszédoktól való vásárlásra használja fel. Ezzel a megszigorítással a kanadai len és liszt kivitele máris alaposan csökkent. 1948 első nyolc hónapjában a búzaliszt export 43 százalékkal volt alacsonyabb, mint 1947 megfelelő hónapjaiban. A Financial Post (okt. 23-iki száma) megállapítja, hogy a világméretekben fennálló dollárhiány és az ameríkai kölcsöíiök felhasználásának megszigorítása, fontos tényezők az export esésében. Lenből, jelenti a nevezett lap, körülbelül 10 millió bushel feleslegünk van, ami valószínű eladatlan marad, mert Amerikának is felesleg van belőle.
, »Nem szabad elfelejtenünk, hogy Kanadában még mindig a belpiac az, ahol a farmereink által termelt é-lelmiszer eladásra kerül. A . Bank of Montreal Business Review cimü lápja jelentette aug. 23-án, Jiögy a Kanada főiparaiban dolgozó 2 millió munkás tényleges keresete 1947 eleje óta állandóan csökken. Ez súlyosan érinti farmereinket, akiknek nagyobbrészt itthon kell értékesíteni termékeiket, hogy maguk is megélhessenek. »Az United Farmers of (Folytatása a 10. oldalon)
Gfapofof is nagyban fog fermelni MagyarorsEÓg
társnak mutatkozik a világ
Budapestről jelentik: A|is» népi demokrácia szabad lég- így vetette maprát földmű-körébe és alkotó munkájába velo népünk a nzstermeléa-nagy életkedvvel beleillesz- re es ma ott tartunk, hogy kedő magyar parasztság a hazai rizstermelés már tel-egyre nagyobb körültekin- Jesen el tudja látni a hazai téssel fog hozzá a gabonán fogyasztást, de Jut a jó rizs-kivül a más hasznos növé- bői kmtelre^fe. Vagyis elad- ^ , _ ^ ^ nyek termeléséhez. így a,\2\i^ a hazai folos nzst a kül- tanítás és segítség fonalán nagyarányú rizstermelés u- földön, a nálunk hiányzó nyúlhat most hozzá kispa-tán most a gyapottermelés- nyersanyagot 0 még hiányzó rasztságunk ahhoz a merész nek fognak neki a gazdák, gópeket hozzuk be helyére, elkezdéshez, hogy a rizs si-Sokkal többet jelent ez, mint És nem kell ehhez külföldi keres termesztése után hoz-csak egyszerű cserét a íiö- drága pénzt vásárolni, merfc- záfogjon a hazai gyapot ter-viSnvfaitákban a rizsért külföldi pénzben mesztéséhez is.
7 • járó összeget költhetjük er- Magyarország évente 250
Az egész országon 1945- re. így fedezzük a fölösleges millió forint értékű devizát ig meguralkodott mindenha- rizzsel külföldi szükséglete- adott ki gyapotra. Az eddigi tó nagybirtok valósággal ink egy részét. kísérletek reményt nyujta-
megfélemlitette a népi gon- Persze az ni termelési á- nak arra, hogy a magyar dolkodást, mialatt a bankok gakban a föídmlvelő nép mezőgazdaság jó eredményes takarékpénztárak uzsora- nincs magára hagjrval Az nyel termelhessen gyapotot, kamataikkal és lelketlen Országos Tervhivatal renge- A gyapot és más külö^nleges pénzpolitikájával évtizedek- teg gondolkodó és kitaláló, növények meghonosításának
^mi'j^Ji^f ""f.**^ élelmiszer piacain.
; 7 "^^^tt Anglia csökkenti , ,
^ Kanadai élelmiszerek im- >Ma már általában mege-Portálását. Továbbá az a rősitik azt a tényt, hogy az ^eny, hogy mi is a dollárhoz európai aratások minden e-
re kinyúló, egész családokon tudományos tnunkát fordít végigvonuló rettegésben, arra, hogy amí nemzedékek már a mindennapi levegőhöz! óta mindig csak elhangzó tartozó és megszokott nyo- szó és elkongo program volt: masztó aggódalomban tar- a magyar kisgazda is rátér-tották a földműves nép mii- hessen a belterjesnek neve-lióit. A népi demokrácia nép- zett gazdálkodásra. Eddig uralma szabaddá tette a pa- azért sem tehette, mert nem rasztság lelkét, gondolkodá- az övé volt az ország és nem sát, kitaláló képességét. Pa- kapta meg a szükséges s'egit-rasztságunk jelszava ma: séget: kitanitásban, pénzben, nemcsak minél többet, de tenyésznövényekben, műtrá-minél jobbat, értékesebbet | gyában, traktorokban, gé-
pekben, öntözésben, most pedig valósággal körülölelik, a hóna alá nyúlnak a földművelő népnek mindezek a segítségek. Nem kell érte könyörögni, odaviszik neki a helyszínre. Ilyen adottságok mellett, a gondos vezetés, ki-
es termelésének egységes i-rányitására a magyar Gazdasági Főtanács Gyapotter-meltetésí Nemzeti Vállalat létesítését határozta el.
A különleges növények között szerepel a gumipitypang is, amelyet eredetileg a szovjet tudósok tenyésztettek ki és amelyből a Szovjetunió hatalmas gumiipara nyersanyagának nagy részét nyeri.
i