6. OLDAL
KANADAI MA6YAB MüNKM^
1949 JÁÍÍIMR 13> CSüTqRTöK
^ ^ TI
mON RIVER fakitermelő telep British. Columbiában, ahol jelenleg a legélesebb sztrájkküzdelem folyik a- tartomány történelmében. A sztrájk hat héttel ezélőtt kezdődött, amikor á MacMillan fakitermelő cég elbocsájtotta munkájából a Woodworkers Industrial Union of Canada néhány tagját, s bár mindössze 100 ember sztrájkjáról van szó, annak hatása kiterjed az egész tartományra.
Az iron riveri sztrájknak az e-lőzményei és a jelenlegi körűimé^ nyei alapyető szakszervezeti problémákat ölelnek, fel. Ugyanis a WI UC a british columbiai kerülete volt az International Woodworkers of America (CIO) szakszervezetnek, amelytől a mult októberben szakadt el, miután a CIO unió elnöke, James Fadling és más felső vezetők azoii kísérleteztek, hogy az erdőmunkások kanadai harcos unióját a fékerek vezetése alatt a munkaadók jámbor eszközévé tegyék.
De aJjaloidali vezetők megmentették az uniót a szétromborástól, azzal, hogy elszakadtak az IWA— CIO nemzetközi központjától és létrehozták a WlUC-t, amelyhez a tagság nagyobb része csatlakozott. Ez a sztrájk tehát első próbája annak, hogy az IWA—CIO jobboldali vezetőségének síkerül-e megtörni a sztrájkot, mint kísérletet az uj unió szétrombolására.
Ae erüsEak esslcöze ,
Az uj WlUC-hez lecsatlakozott 20.000 erdőmunkás határozata, hogy egy független kanadai uniót hoznak létre, arra késztette az IWA jobboldali vezetőségét, Jiogy nyílt erőszakos módszerekhez nyúljanak az uj szervezettel szemben.
Az Iron Ríveren kitört sztrájk jel volt nekik arra, hogj; elindítsák támadásukat a munkások ellen a fa-bárók érdekében. A sztrájk elindulásától az IWA vezetők azon dolgoztak, hogy a munkásokat vissza-kényszeritsék a munkába. Ez a kísérletük csődöt mondott, mikor csak 25 ember ment vissza az erdőbe, de ezt az alkalmat felhasználták arra, hogy sztrájktörő bandákat vígyenek be a fatelepekre. Megfigyelések szerint legalább 280 ilyen fizetett bandita van a színhelyen, fejenként 10 dollár napi fizetéssel, a-mi napi 2,800 dollárt tesz ki, az IWA 1,400 tagjának egy hónapi tagsági dija. Még az nem jött nyilvánosságra, hogy a munkaadók mennyit költenek sztrájktörésre.
Conroy hova aljasodott?
Egyik jellegzetessége a sztrájknak, ami a szervezett munkásság u-tálatát váltotta ki, az a tény, hogy Pat Conroy, a CCL (CIO) titkára nyilatkozatot adott ki, amelyben arra szólítja a bérelt sztrájktörőket, hogy ^söpörjék félre« a WIUC pi-ketvonalakat. Ritkán fordult még e-3ő a szakszervezeti történelemben, hogy egy országos szakszervezeti vezető ennyire lealjasodva nyilt támogatást adjon sztrájktörő béren-ceknek.
Hogy az IWA vezetősége a munkás álarcot ledobva, mennyire sztrájktörő keritővé és a nyilt terror szei'vezőjévé aljasodott le, arról a »Pacifíc Tribüné* nyugati munkáslap riportere ad szemtanúi jelentést a sztrájk színhelyéről.
Egy ssemíaiiy riporffa
»Láttam az IWA sztrájktörő ban-*dát Courtenay utcáin járni., Beszél-
tem égy helj^ lakossal, akit elrabol- tái?jait,akik az uniójuk fehér gomb- ajtón hatoltak á házba és a ^^vörös-tak, másokat megtámadták. Beszél- jelvényét viselik, á huligánok az 1it-.:gombps" légéiiyek ■ v^^ tém nőkkel, akiket inólesztálták. ; ;<^n méjgtá&adják^^ De ezek nem ték* .*
»Ez a fasizmus' kifejlesztésének ^áti^lnak íoaég. A heíy^ Rivéren a^ ^sztrájj^
a módszerei ~ amikor csatangoló nagy öhüíalőmba került nekik,hŐgy rők betörtek a^;ünió-hallbá huligánok veszik, át áz utcát, ami- még nem takarították ki az utcákat lefont letépték, ftehőjgy, Üzeáetét kor elnyonttják a sajtój gyülekezési, a betolakodott huligánoktól. Pedig küldhesséhek ki, aztán^i^^^ gondolat- és szervezkedési szabad- jórésztikhek viszket ármarka, hogy láttak. Az ajtótöí a toiletig ságöt. * végrehajtsák. rom nap múlva is meglátszották a
»S olyan fásizmus ez, amely „u- vérnyomók. ilátom gumibotot
mo"-jelyénnyel van ellátva. Az „u- OttilMéElCif f áill€i^i30k: ílBeg hagytak maguk utáií.* nió"-jelvény égy nagy vörös IWA ■m'^'íp '\ » ■# i/>* #
gomb, ezt viselik á sztrájktörők is- »De a kérdés nemcsak az, hogy A fdSISIIBUS fele VeÉéM yf mertető jelként, nehogy tévedésből valaki bántódás nélkül inehet-e vé- _ . , ^ ,
egymást verjék el, gig az utcán. A kérdés az, hogy vá- Ezek az: események elesfigyel-
»Bárki viselheti a gombot, ingyen laki biztonságbaö lehet-e a saját meztetoül kell, hogy szolgáljanak osztogatják, de ha senkinek nem otthonában. minden szervezett mun^^
kell, a huligánok erőszakolják á la- »Meglátogattam Jack Higginst, a mmden polgárnak. ^^^H^^^ kosságra. A beérkező autóbusz u- WIUC szérvezőj.ét otthonában. Fé- gedjuk a demokratikus jogoknak i-tasait megkérdik, van-e vörös gomb- lesége elmondta, hogy mikor egyé- {yen forma legazolasat, hamarosan juk. Mikor megjelentem az utcán, dül volt otthon három kisgyerme- ftasonlo eseteku^^^^^ tőlem is kérdezték,„Hol a vörös kével, egy sztrájktörő banda érke- mmt ahogy mar DP^^^^h^^^^ gombod ?"« zett házukhoz két autóval Az e- követtek el hasonló tett
»Az elismert-uniónak az ittlakó gyikből az első, á másikból a hátsó helyen K^^^
■ ■ ■ : ■: ' hogy a bekéért, kenyérért történd minden megmozdulást hasonló brutális támadásokkal törnek majd ■fezét; .■ • : ' '
A british columbiai eset a fasizmus, háború felé vezető útnak aa előjátéka, amelyben a féker, bürokrata munkásárulók vezető szerepet visznek. ;
©Hl 11
■ V
MA MÁR MIND tobb mimkásem- termelés növelése meg fog Oldani bérben vetődik fel a munkanélküli- mindent.« :tóásszóval oz jelenti a |#| aég ijesztő kérdése. S erre ván is e- munkatempó meggyorsítását. De i««.^«^/c A uí„««,,+«i«^«'«. azt ma már inmden jozan ember
egendo okuk* A bizonytalanság je- tudja, hogy a baj nem az áruhiány-lei nagyon is nyilvánvalóak. Mikoz- ban van.
ben az árak, a termelés és a profi- A raktárak töníve vannak, az á-tok a legmagasabb ponton állnak a rumennyiség a tetőfokán áll. S mé-
1 9
ki 1 ,1 se
_____________3goldás________ , , 1 -
kentik a munkaidőt. Feltételezhető, vélni fogja a\munkanélküliséget és amely a kanadai szakszervezetek hogy az összeomlás nem lesz olyan siettetni a válságot. főbb jellemvonásait mutatja 1947-ea
hírtelen, mint 1929-ben volt, de a De a tőkéseket ez nem zavarja, adatok alapján^^ csuszamlás megindult. Nekik a más keserűsége profitot je- Sí-^^i S^^í^^ az uj magasságot
elért taglétszám a szakszervezetek-
A kapitalisták ügynökei nagyké- lent. Hazudnak arcátlanul, mert az u'*í; oífí i , • x o-io püsködő propagandával egyszerűen nagyon is kifizető. Éppen ideje, w Jí^í^r^Hí?'''^ ^^^'^ elintézik a dolgot, azzal, hogy :.a hogy a munkásság véget vessen a ir^uT^ ^.^Í^'Sqq í^^^ _ tőkés propaganda bolonditásának. masabb, mint lö89-ben volt.
A munkásság ma jobb helyzetben Az összes^ fő szakszervezeti cso-
^^«! van arra, hogy az elbocsájtásokat és Portok létszáma emelkedett, A Tra-
" a munkanélküliséget megelőzze, aes and Labor Congress taglétszá-
mint 1929-ben volt.* Ma erős szak- ma 356.121-rol 403.003-ra emelke-
szervezeti mozgalommal rendelke- jett; a Canadian Congress of La-
zik, ami akkor nem volt. A mun- bor 314.025-ről 329.058-ra;, a Ca-
kásságnak szembe kell nézni .ezzel a nadian and Catholic Confederation
problémával és az uniókat megérő- 40.367-rol 91.026-ra; és a függet-
jsitve, határozott program alapján len vasutasuniok 37.731-ről 39.627-
harcot kell indítani a válság ellen, re. Az^ élelmezési iparban 41.794-
Míknek kell lenni a főbb célkitüzé- }*ol 59.857-re esett a taglétszám. A
seknek: ' legnagyobb egyenes számbeli emel-
1. A vásárlóerő. Ahhoz, hogy a J^^tl ^-^l^^^""^^?**^^^ szükséges dolgokat megvásárolhas- f.í*^^*^"*'„ ^tí^' 92.190-rol suk — melyek most felhalmozód- 110.737;re emelkedett, a nyereség nak, miután a nép nem bírja meg- ^O.l szazalek. fizetni, —■ fel kell emelni a vásár- „/^^ összes tartományok, Prince lóerőt. Ehhez jelentékeny béremé- Edward sziget kivételével emelke-lés kell az árak emelése nélkül. a^st mutatnak. Előljár Ontario 21.2
2. Az árak leszállítása. Az áre- |fÍifÍtl^\'a"í^''^'^^^^^^ melkedés megállítása szempontja- 5^^?,°?,^^^ ^f'^ ^-^^^ííf ból kényszeríteni kell Ottawát az f^l^^'^o'^í^.^l^^^^^- 15.8, Albertaó
árellenőrzés és tulprofít adó beve- o^:?^''^íí'n^*5?^^fl^>xy íí"^^
7(.fÁ^Ár(. Scotiae 10.0, Manitobáé 4.3 és Que-
zetesere. i * ^ecé 0.8 százalék. Figyelemremél-
3. Ha a termeles leadásokat ten; tó, hogy míg a québeci tegság szám-
?o v'^^IÖ Tifn^^h^^^^^ alig emelkedettra katoli-
^áKo^^iir^'íf^^ío"^^^^^^^^ * kus uniók taglétszáma több mint 29 mális bérek fenntartásával.^ százalék emelkedést mutat, ami jó-
4. A kormánynak olyan törvényt részt annak tudható bé, hogy a ka-
A nmTJM^ imn^rfniu*^ J®"®??^ ^fí^^^^f^i. ^^^^Z Jpar tolikus uniók tagot nyertek a TLC
ÍLÍÍ^"^* .'^^ i^^^ F^^<>2zájárulásával tisztességes meg- és CCL uniókból: A főbb nagyváro-öma hadseregének orvtómadása indonéx élhetést biztosító nyugdijat biztosit sok Ugyancsak ^elkedéS^szá-
az id^ munkások számára, ami le- molnag^ bár Montoell k^^^^^^^^
in^^^^ x^^fln^ ^^Í^Z^ ^^"^^ ^ nyugalomba vonulá- tagot vesztett, s Windsoron is na-ket Internáld táborokba vetették. Ezek kör sukat jryon csekélv csökkenés volt To-
zott van soekamo u^^w.^ ek^k, akit ^ Jólehet ezek az.intézkedések nem S még a Sdik helyén áll
piilton, az emelkedése kb. 3.70p,