m
1 !'
■
• f
4'
8. OLDAL
KANADAI JrAGTAK MUNKÁS
1949 JANUÁR 13, CSÜTÖRTÖK
Mi történik kint a vidéken?
JÓZSEF Attila volt az első magyar költő, áki költészetében tuda^ kifejezte -az emberi közösség rend u-táni vágyát, amely egyúttal »képes-. seg« is, az iéínbéri fajta képessége arra, hogy ^tudomásul vegye a véges
r a949 JAN
-
A ZEMPLÉNMEGYEI Komlóskán pí- végtelent, a termelési erőket odakint ;szemben a tengerek szabadságát hir-
rit-tartalmu kőzetet találtak. En- s az Ösztönöket idebent*. Minden lo- déti, nyilván szintén az »egyeiilő e-
nek óriási jelentősége van a magyar gikusan és tudatosan gondolkozó géíy« hive. Ismertem olyan szabad-
inar számára Ve^vinarunk eevik a- előtt világos, hogy ez az ua jságért lelkesedő üi-vezetőt, aki mi-
ipar szamara. vegyiparunK egyiK a rend az igazi szabadságot, az embé- közben halálra gátolt valakit, a se-lapanyaganak, a kensaynak u«ranis a. lehetőségek végtelen szabads^^^^^^
pint képezi nyersanyagát. A kutatá- jelenti. Az a tudatosan e& logikusan dott. Ki ne emlékeznek Petőfi Sán-
sok eredményeképpen már meg is gondolkodó ember, aki ezt nem lát- dor»Faluvégi kurta korcsmájára*,
kezdték a pirit bányászásának élőké- Ja yilágosan, nyilvánvalóan ,nem a- ahol a mulatózok szabadsága össze-
karja Így latni, azaz erdekei mega^ ütközésbe került >>a beteg édesanya
kadályozzák abban, hogy az igazsa- p^^^^ ^ ,
got felismerje. ^ \ „ nagy lépest tett előre a szabadság
Ennek a_.,rdés»^^
Xnoha e^zuk^cikk kereteben csak je- jasagiak Sldtlán hősi halált halt fia- *^ f'^"j* a trösztök szabadsaga
jcB^ava ..UK, » u«p»..„...a»„K«^ » x».- lehet, hogy mirol van szo) a- tal angol szocialista iró »Tanulmá- gátolni kezdte a termelést es a vé^.
'^TkSÖ^SSSTkSTteW^^ 'f^^y'^J^íl^J^IS^^ ' nyok egy haldokló kultúrában*xi^^^ telenségig fokozte, a W^^^^
kilenc gépállomás traktorosai részére fogatoiaval soha nem'eltek annyira könyvében világos okfejtéssel kimn- Jast, m a. szabadság megszönt sza-
Hajdubi^örményben most adtak át ^i^S^^''^^^^^^ tattá,'hogy, a,polgári . kultúra,; »a badságje^n;,^
születeit.
TJAJDU MEGYÉBEN megvalósult a Magyar Dolgozók Pártjának az a jelszava, hogy a gépállomásokat a fal-
önös érdekeiket. veszélyeztetve látják, minduntalan szabadságért kiáltoznak. A szabadság szó romantikusan, felhevültén ejtik ki, de tifokban nagyon is reálisan értelmezik.
-4." 4. ^ -i. o i. » magyar nagybirtokos, akinek
nemesítő telepet Szentesen allitjak földjét szétosztották, miközben a
fel, ahol különböző eljárassál teszik szabadság hiányát panaszolja a ma-
alkalmassa a gyapot-magot a honi gy^r népi demokráciában, a latifun-
ünnepélyesen többszáz kötet könyvet.
* . * ♦ '
qZENTES —- Gyapottermelő Nemze-^ ti Vállalat alakul és ennek mag-
szent demokrácia^: hirdetői között naár segitségül hivta »gyönyörü ké.
még a jóakaratuak is ott vétik el az pességünket, a réndet«, hogy ebben
igazságot;, hogytévesen értelmezik a a rendben végképi me^zünjék a szé-
szabadság fogalmát. Mindenekelőtt ----—^i-x„-'...
a szabadság fogalma koronként változik. Amikor a francia forradalom
termesztésre. Az 1949-es évben Csongrád megyében 100 holdon termesztenek gyapotot.
diumok szabadságára gondol és mindarra, ami ezt a szabadságot kisérte: az elnyomás szabadságára, a * * * ' dőzsölés szabadságára, az urhatnám-
ság szabadságára. Az a gyáriparos, COMOGY vármegye területén a szo- akinek üzemét államosították, mi-^ ciális gondoskodás mindjobban ki- közben u.n. liberális igazságokat hir-szélesedik. Negyven állandó jellegű det és munkája gyümölcsének >>sza-napközi otthon működik, ahol a dol- badságát« akarja élvezni, a kizsák-gozó anyák gyermekeiről gondoskod- mányolás szabadságára, a profit nak. A gyermekek kitűnő élelmezést, szabadságára emlékezik vissza. Az gondozást kapnak a jól fűtött ottho- a hajózási társaság, amely óriási bánokban, mig a szülök munkahelyükön jóparkkal rendelkezik és az egyet-dolgoznak. len halászbárkán halászgatóval
széjjeltörte a feudalizmus béklyóit és megteremtette a polgár és keres-, kedelem szabadságát, az emberiség
o Az emberi társadalom talán ^si ^rSozott, alak olyan gyorsan, Tmwt az utolsó hd ,<r\y^u A megs
vetkeztebenelveszttkeddig^^ , tartalommá
Párisi magyar írók és f^^cát í
parist Magyar Szemle ''fogalmak i. .^mü uf rova
jákbe. Az alábbi, az elsőy **Anml: í jétmt mei
hódítás V Tneg, ha ii tlfmegek szál Möket, azaz a
asi^ annyira kc [i|^b.:a ..lehetői jil^^Ez'.a.-szabí i1'ííiiilóban. Az liiS-yólt'.szabad it^rézaz- a't^s ?*>iieitől. Társ ?áíhat szabadd ,i ha nincs 1
les tömegek rendetlen életmódja, nyomora és kiszolgáltatottsága.
Christopher Cáüdwell. azt is vilá-gosan megírta, hogy az igazi, a tel-jii^ /it jelent, jes szabadság még soha nem létezett i;tír.'V|át nem lehe a földön. Azt lassan kell meghódita-isíi., ;szabadságát
A CSEPELI WM-gépgyár müvésziskolájában Hufnagel Károly olvasz- J AGYAR vidék tókemence-épitó't a rajztáblájánál látjuk, mögötte Ék Sándor, az iskola ^^^^^ " ismertetil
vezetője €igyeli. (Curirpost) I '
Én nem szólok Isten ellen. Az embernek elvörösödött az arca.
Ne Isten
SZAKÉRTŐ könyvtárosok a repülőkönyvtár autóbuszán. Budapest külváro-saiban az ajtók kitárulnak, amikor hallják a repülőkönyvtár csengőjét.
(Curirpost)
ellen szóljon, hanem a tolvajok elleni
Jk^OST MÁR az egész tömeg megindult, sűrű cso-* portokban sodródtak az iskola felé. A tér túlsó feléről még látszott az udvara, három apró, sárga fénnyel a közepén, amelyek mint a bethle-hemi csillag mutatták az utat. De a menetelők lába alól vastagon szállt a por s néhány perc múlva már teljesen eltakarta a világosságot: Az iskola udvarára kihordott három ásztalt, melyen t^h. mindegyiken egy-egy petróleumlámpa állt. Az is- árok választotta el ^^t^f^j^t^^^^^ kola ablakai is ki voltak világítva, de a sűrű por vastag palló vezetett á * SÍa t^lt miatt nem lehetett megállapítani, hogy kik tar- szetorlódott a tömeg, odorába telt.
tozkodnak a teremben. Az iskola előtti -íérséget mig mindenki átért a t
