1949 JANUÁR 20, CSÜTÖRTÖK
KáNABM MAGYAR MimEáS
aOLDAI}
A farmerek .éppúgy vágynak Jobb; éleire, xnint a^ munkások
HARCOLJUNK VÁLLT VALLHO^ VETVE!
A© AB MAQfA
Segítsük a lerombolt éa as elmaradott országokat
. TERMELJÜNK A yiLÁGSZABADSAGÉRTJ
TORONTO, ONT.
>
^-r- ^ ^-íf 5í   . 'A    ^ . i f
KANADA mezőgazdasági élebül-szerfölöslégét a MazsBiall-terv doI-lánmdma szorítja Id a világpiacokról,, amint a kormány mind-joMxan alávett magát a Wall St. világliőditási terveinek. Gardiner földművelésügyi miniszter nyütan a mezőgazdaság vtiságáröl beszélt. (Tlie Saskatchewan Farmer)
KANADA földművelésügyi miniszterének, 4^ G. Gardi-nerneknáz utóbbi hetekben elharfgzott kijelentései komoly érdeklődést keltettek felj nenacsak a farmerság között, hanem a gazdasági élet inihden ágában egész országszerte. Mi tulajdonképen Gardiner- kijelentéseinek az értelme ? Elsősorban, a december elején Londonban tartott kanadai-angol gazdasági tárgyalások során, a földmüvelésügyi miniszter nyilt beismerést tett arról, hogy Kanada mezőgazdaságát a válság veszélye fenyegeti,, ami, szerinte is, a; Marshall-terv működésének a következménye.
S miután ez a kijelentésé általános nyugtalanságot keltett fel az egész országban, Gárdinemek a visszatérte után, Kanadában tett nsálatkozatai másrészt azért figyelémreínéltóak, mert az angol piacok alapos leszűkülésével azt' próbálja Inost a közvél^énnyel elhitetni, hogy Kanadának >vannak kilátásai más piacokra, elsőr sorban' az Egyesült Államokban, c Viszont ez a kijelentése nem szóigál mást, mint
hogy a londoni őszinte beismerését követő nyugtalanságot vürés Ígéretekkel oszlassa el. Ezen utóbbi színlelt biztatását már az a tény is megcáfolja, hogy Kanada üzleti körei is mind nyíltabb beismerő nsrilatkozatokat tesznek arról, hogy a Marshall-terv és a Kanada-U.S. gazdasági egyezmény a Wall St. és Washington fennhatósága • alá rendeli Kanadát.
Végül ezek a tények megdönthetetlenül igazolják a progressziv körök és elsősorban az liPP sajtójának és szószólóinak a kezdettől fogva hangoztatott *azon állitá-sát, hogy a Marshall-terv és kanadai változata: az Ab-bott-terv, csődbe juttatja és az U.S. gazdasági gyarmatává és politikai s katonai csatlósává teszi Kanadát.
Mmtahogy az ipari termelés és kereskedelem tekintetében, éppen ugy a mezőgazdasági termékek szempontjából is a Marshall-terv politika tartja csizmája a-latt a mezőgazdasági kül- és belkereskedelmét Kanadában.
A háború előtt Kanada mezőgazdasági termékéinek fő kiviteli piaca Angliában vólt,^ a brit birődálom^és más eiirópái országok szűkebb piacai mellett A háboruutá-ni elmúlt pár évben csaknem teljesén az angol piacokra volt szorítva s jórészt itt is ityert elhelyezést Kanada mezőgazdasági termékeinek fölöslege. Azonban az amerikai  Máishall - terves
doUár-poIitika ezt a piacot is mind jobban zsugorítja össze a kanadai termékek e-lőtt, ügy annyira,. hogy Gardiner emiitett londoni beszédében kéntelen volt kijelenteni, hogy Angliával egy hosszabb időre szóló, nagyméretű élelmiszer-szerződés megkötésériek a reménye »porbá esett.« S érthetően célzást tett arra, hogy ez a WaH St. politikának tudható be.
Kanada fő niezőgazdasági exportcikkei, vágómarha, sertés, tejtermékek, tojás és egyebek, mind kisebb meny-
nyiségbeh találnak, piacot Angliában, Anglia képtelen ezen kanadai cikkeket megvásárolni. Kanada feleannyi értékű árut sem vásárol Angliától, hogy az a sokkal nagyobb mennyiségű kanadai élelmiszerekért cserében fizetni tudna. Anglia tehát kénjrtelen a kanadai á-ruért amerikai, dollárral és a Kanadától kapott kölcsönnel, fizetni.
De ez a helyzet teljesen bizonytalanná teszi az angol piacot. Mégpedig főleg azért, . mert   az amerikai Marshall-terves dollárköl-csönön Anglia nem vásárolhat azt és ott, amit akar. Anglia az amerikai dollárokat nem kanadai élelmiszerek vásárlására, hanem egyrészt hadianyagok vásárlására kapta, másrészt pedig az amerikai kölcsönből elsősorban az   amerikai mezőgazdasági termékek fölöslegét kell megvásárolnia. így tehát  Anglia kénytelen tovább csökkenteni az élelmiszer vásárlást Kanadában.
De a Marshall-terv dollár-uraloninak még ennél is drasztikusabb hatása van a kanadai mezőgazdaságra. Az összes Marshall-terves országokban, ahol az amerikai dollár diktálja a nemzetgazdaságot,   az angliai-
A BOSSZÚ téli munkátlan napok elég Íd5t adnák a ianUw&ciOiek arra, hogy a saját érd^^ védelmére a problémáik felett gondolkozzanak é9 m^elelS politikai akció utján cselekedjenek.
hoz hasonlóan kiszorítják kanadai árút. Erről, a tényről is maga Gardiner tájékoztat bennünl^et, a már említett beszédében: »Nem ad hatjuk el az alma, bab, lek vár és hal fölöslegünket sen kinek és semilyen áron a je lenlegi   dollár - egyezmény miatt és a jelen pillanatban sok millió bushel lenmagtó nem tudunk megszabadulni holott  80   százalékkal o csobban adnánk,  mint a-hogy  máshol megvásáro ják.«
Mindezekhez hozzájáru most még az a tény is, hogy az Angliával folyamatban lévő buzatárgyalások során Kanada a világpiaci áron f e lűl kér a kanadai búzáért, azután, hogy. az elmúlt ké évben   50   centtel alacSó nyabb áron szállította a búzát Angliába. Erre az »Ec6-nomist« című angol gazdasági lap  kimutatja, hogy Anglia nem képes ezt az á-rat megfizetni, ugyanakkor Amerika sem engedné meg, hogy magasabb árat fizessenek Kanadának, mint az a-iQerikai áruért.
Az eicport csökkenése természetesen a belkereskedelemben is közelebb hozza válságot. A kanadai farmerek azzal néznek szembe, hogy ebben az évben még magasabb árakat kell fizetniük a vásárlandó cikkekért.
Messze tul a 70-ik szélességi fokon vagyunk, a sark-köröni Az utas fázósan húzza-össze magán bundáját és kedvetlenül nézi a rideg tájat. Lába alatt nyomorult zuzmó tengődik, a távolban rénszarvascsorda legel. Hideg szél fuj, pedig ezen a vidéken ezt ugy hívják: nyár.
A varázsló
S az utas egyszerre csak megtorpan. Valami északra szökött délibáb játszik vele ? Ugy tűnik neki, c^k ez hozhatott ide gyümölcsfákat. Meg kell azonban győződni, hogy ez nem csalóka játék, hanem valóság. Házak tűnnek föl előtte és rendezett termőföldek. A földek között keskeny ösvény halad tovább, zab, árpa, uborka.
káposzta, paradicsomtáblák mellett. A házak közé érve az utas azt követeli, hogy mutassák meg neki azt a varázslót, aki erre a tájra, az Északi Sark dermesztő le-helletébe lakó emberek életébe gyümölcsfát és főzeléket varázsolt. Pedig a varázsló ott áll mellette. Nem magas-hegyes kalapot és rej-(EV>lytatása a 10. oldalon)
jr. G. GABDIMEB földművelésügyi miniszter a mezőgazdaság vál8á@;ár61 beszélt.
viszont a termékeik ára csökkeni fo^. S ez egy je«» lentős része annak a jelen« ségnek, amely a válságot jelzi Kanadában is.
Anglia szorult helyzetében kénytelen az amerikai dollár uralta piacokon kívüli országokban export-import piacok után nézni. Bár lassan, de folyamatban vannak az angol-szovjet gabo-latárgyalások, s más, a dollár bűvkörén kivüleső országokkal is keresik a kapcsola-:;ot.
Kanada részére is, bármi mást javasoljanak is a kanadai kapitalista   és kormánykörök,    az egyetlen megoldás az, ha kiszabadul Wall St. szorító markából és kapcsolatokat keres az uj demokráciák, a Szovjetunió, iCina és más országok kor-átlan piacain. De ehhez a munkás-farmer és az egész ogyasztó köznép erőteljes, latározott politikai akciója kell, hogy a Wall St. Gardiner, Abbott, St. Laurent ügynökeit* a szabad, dollármen-es országokkal való kapcso-atra bírják. A válságot csak ezen az uton lehet elkerülni! D. A.