1949 FEBRUÁR 17, CSűTORTÖK
KANADAI MAGYAR'MUNK^
S« OX.DAL
való tájékozódást, valamint a föld* mérés és térkéinezés módszereinek tökélétesitését. Ez-pedig lehetetlen ^ volt a bolygók :és csillagok pontosabb megfigyelése nélkül.
•üli ut,
re ért,
jósait,
égtek,
. lezuv
ílfede.
ak té-
ző be.
lolgok
íztala--
ozzék
a föld
lanem
ínyek-
is kö-
5 csa<
ösztö-
ltobb
kisér-
- ki a
US és
)lt az
3ilkal-
áz e*
eihez
n ki-
nálnl,
!tÍTÍ«
I5E NEMGSAK á kiita^^ ösz-M tönzést kapja a tudomány a iáss sadalomtól, hanem nem is tud tovább menhii mint ameddig a fennálló tár-g figyelenu*^ nenoT méltatott- sadalmi rend engedi.Nemcsak a tecb-it is: saját ei-deke kénysze- nikai eszközök mindenkori viszbny-ne az embert, munkája e- lagos fejlettségében rejlő megkötÖtt-*ességének, a társadalom ter- ségre célzunk ezzel és nem is csak ékenységének az érdeke. A- arra, hogy a különböző fokú szerve-y Magalhaés sem azért in- zettséggel felépülő társádahnak a tu-a, hogy szaporítsa a föld dományos munkának is különböző , volta mellett szóló bizonyi- fokú megszervezését teszik lehtővé. hanem azért, hogy megtud- Hanem arra, hogy. az univerzumról etők-e V. Károly császár és alkotott képünk a. maga rendező Tszág indiai birtokai nyuga- szempontjaiból és nagy formái sze^ an, amerre sem a.portugál, rint is függvénye a társadalomnak, irab hajók nem veszélyezte- amelyben élünk. Hiszen —a világiékes száliitmánypkat. S a- mindenség tudományunk történeté-iik már, hogy az ókorban is nek négy évezrede alatt korántsem in mezőgazdasági termeié- változott annyira, mint a róla alkoké ösztönözte az embereket tótt képünk — az emberi tudomány )lgok megfigyelésére. A fej- , szempontjából relatíve váítozatlan-okozatosan komplikálódó és nak tekinthető világegyetem akár-) újkori termelés száráára a- mit mutatott. és mutat is megfigye-^ régi primitív igényeket még lőinek a maga valóságában, mi abból megfigyelések már nem sohasem tudnánk többet felfogni és k biztos alapot. Ez vezetett feldolgozni, mint amennyit a társa-^ettudományps kutatómui^^^^^^ dalmunkban kialakult képzetek és
fogalmak segítségével fel tudunk fogni.
Mi
1/
HUSZ-TONNAS #tombo^ 8 millió vo|t erejű.
fellendüléséhez. A terme-szüntelen uj feladatok elé tudósokat. így ~ ami a csil-ületi például, -—áz uj-m a gyarmatosító hatalmak* nszirozott nagy felfedező u-egkövetelték a tengeren
tudatosodni a tény, aminek klasszikus fogalmazását azután Marx adta meg a mult század közepén: a törté-"^ A kopemflcuszi felfedezés jelentős nelem osztályharcok sorozata, a tárfordulat volt az újkori világkép ki- sadalom fejlődésének története. Ha-alakulásában: az émbert^jaz univér- ladás és fejlődés a történészek uj zum középpontjából a naprendszer szempontjai már á felvilágosodás ó-egyik nem központi és nem is leg- ta és egyidejűleg az univerzum szem-nagyobb bolygójára vetette. Emellett leletében is jelentkezik ez a szem-azonban a kopernikuszi világkép épp pont. Kantnak,-majd Laplacenak a oly öröknek és változatlannak látta naprendszer kialakulására vonatko-a világot ebben a formájában, mint zó teóriáiban.
ahogy a középkori ember meg volt Laplace egy alkalommal előadta győződve a maga univerzumának a elgondolását Napóleonnak. Napole-teriemtés óta fennálló abszolút váltó- on Inegkérdezte tőle, hol marad hely zatlanságáról. Mit mutat a társada- a világ keletkezéséről szóló tételeilomnak története ezekben a száza- ben Isten számára? Laplace egyene-dokban? A feudalisztíkus. Isten or- sen válaszolt: »Erre a hipotézisre szagának földi tartományaként fenn- nincs többet szükségem«. Laplace te-álló monarchiákat felváltja az ab- hát következetesen materialista volt.
szolutisztíkus monarchiák rendszere — de mint az előbbi, az utóbbi is meg van győződve^ a maga öröktől fennálló voltáról, nincsenek tudatá-
De érdemes megfigyelni ezt a mate-rialzimust közelebbről. Ismeretes, hogy Laplace szerint, ha volna olyan »világszellem«, olyan végtelen intel-
iborc*g se, t' V
jellemző az-atomenergiá-valo felhasználása — az a es szépítése helyett.
;őler J lerí;
' 1«
ere.
hagymát! .
A tanító hajadonfőtt, lihegve állt meg az asztal előtt, csapzott haja lelógott fiatal homlokára. — ÍBíztos, hogy meghalt? — kérdezte a pap. — Miterli lőtte le?
A tanító csak a fejével intett.
— Elvágtátok a telefonhuzalt? ^ ______ _ _
— Két helyen — mondta a tanító elcsukló han- kutató imperializmus világában fel-gón. — A halottat a községházára vitték. Nem merül az égitestek, legalább is a megy el hozzá? Hold meghódításának gondolata:
— Minek? megint nem véletlen, hogy éppen a ^onymegmin- Újra kopogták. A kisbíró állt az ajtóban, egy századforduló táján foglalkoztatja ^eKuicsolt ke- puskával a kezében. . komoly csillagászok és ifjúsági írók
— Minek ? — ismételte a pap, újra a tanító fe- fantáziáját annyira: az utazás a lé fordítva arcát, amelynek balsó, kisebbik fele Holdba.
^ a pap hát-f.,^ tányérba, tőlem a négy kerestétek meg
a ferde orr mentén egyszerre rángatódzni kezdett. — Minek? Provideálni? .. . Protestáns volt! Hirtelen az asztalra borult, rángatódzó arcát a
^c. r'^m raknál, ak- hideg fához szorította. _— Velem ki törődik — or-
gyedei az egyes csillagok & világmindenségnek, Földünk sem különálló sziget benne. Amint meg kellett tanuljuk a két világháború során, hogy az emberi társadalom gazd^sá^* gi és politikai viszonyait a XX. századtól a ' földkerekség összefüggd egységében vizsgáljuk, amint tudjuk, hogy ma már nem történhet jelentőd esemény egyik vagy másik kontinensen, ámi ne éreztetné hatását a többi földrészek) népeinek életében is, ugy alakul az Univerzumról való képünk is egy egységes kozmosz képévé. Kozmikus Összefüggéseiben kelt tanulmányozzuk a földi életet, mert számos jelenségét nem értjük meg egyáltalán, ha kutatásaink megállnak a Földet körülvevő légkör határán. így született meg például egy . egészen uj tudomány: a kozinobioló* gia. S most ilyen összefüggésekbeny de megint csak a termelőmunka felvetette problémák foglalkoztatják csillagászaínkat.-Például a mezőgazdasági termények életének kozmikus előfeltételei, a kozmikus sugárzásoknak a növényi és állati világra való hatása, az időjárás kozmikus komponensei. A newyórki tőzsdén a jövő é-vi termésre vonatkozó előzetes kötéseknél már mindig figyelembe veszik a csillagrvizsgáló intézetek napfoltjelentéseit és a meteorológusoknak ehhez fűző számításait a várható időjárásról. S nemcsak a növények és állatok, hanem az ember életét is kozmikus összefüggésekben kell lássuk : közegészségügsnink tudósai is kíváncsian várják és igénylik a csillagászat ujabb eredményeit. Fontos probléma a földünket elárasztó különböző eredetű sugárzásokban rejlő energia, elsősorban a napfény energetikai kihasználásának kérdése is. Ugyancsak a tengerek ár-apály mozgásában rejlő energetikai lehetőségek kihasználása is további csillagászati megfigyeléseket és méréseket igényel. Az ipari és hadászati szempontból annyira fontos atomkutatás pedig a csillagok világában óriási a-rányokban figyelheti meg azokat n folyamatokat, amiket a földi viszonyok között Végzett kísérleteiben igen nagy költséggel és fáradtsággal — csak a mikroszkopikusnál is sokszorta kisebb arányokban tud produkálni.
A Föld minden matériájával, orga* yHIVenSmn mkus élővilágával és émberS kultúra"
jávai, azaz mindenestül fogva szer* A MI SZEMÜNKBEN megint más vcs rcszc — bármilyen kicsiny i3 " már az univerzum képe. Határai a szüntelen mozgásban, változásbaaa. végtelenül megnőttek és olyan távol- - fejlődésben lévő világegyetemnek. É ságokkai számolnak a csillagászoké ezért érdemes kutatni a csillagok ví* melyet évmilliók alatt sem jár meg még a fénysugár sem. S mégsem áthatolhatatlan ür által elszigetelt e-
ban a történelmi fejlődésnek, amely lektus, aki át tudja tekinteni a világ-előttük jár és amelyben maguk is mindenséget, az nemcsak visszafelé részt vesznek. A társadalom fennál- tudná'az egész multat végignyomoz-ló rendje époly örök és változatlan, ni az ok és okozat törvényének al-mint az univerzumé. S mi foglalkoz- kalmazásával á világegyetemben je-tatja a csillagászokat leginkább Ko- lenlévő valamennyi tömegpontnak pernikusztól a XVIIL század végé- pillanatnyi helye és sebessége isméig? A "bolygók pályájának és egy- rete alapján, haijem a jövőt is ab-máshoz való viszonyuknak, tömegük- szolút bizonyossággal és pontosság-nek és a tömegvonzásnak problémái. Égi mechanika a csillagászat ebben az időben,'amikor a fizikának is a mechanika problémái állnak ^z előtérben. Az ipari termelés első, primitív gépesítésének kora ez: azért foglalkoztatja az embereket a mechanika. " ■ ■ '
A francia forradalom után kezdett
gal kiszámíthatná. íme, egymár tisztán materialista rendszer, megvan benne a fejlődés elve is, ez a fejlődés azonban teljesen mechanika. Nem volt még itt az ideje a dialektikus szenapontok érvényesülésének a materializmus világszemléletében.Az ipari kapitalizmus első fellendülésének a kora ez, amelynek tőkés és vállalkozó haszonélvezői optimizmusukban meg voltak győződve arról, csak helyesen kell számolni és semmi sem állja útját a végtelenségig kifizetődő ipari termelésnek.
A század végén viszont, amikor befejeződött az öt világrész gyarma-" . tositása, a további nyersanyagforrások és települési lehetőségek után
fat, mert az umverzum
géseibe van bebálóza millió és millió szállal a mi emberi életünk is.