1949 APKHilS 14. qSü1!öRTOK
r I' ' í
KANADAI MAGYAR^MXJNKAS
OLDAÍ*
felé. Két nap alatt 100 százalékra teljesítették zsirbeszolgáltatási köte? iezettségüket. A jászsági falyakban a postáskisasszonyok alig győzik a munkát, annyian jönnek adó- és. .e^ gyéb fizetési hátralékaikat rendezni.
I®4a-lbaei 16.8011 osiiletett élve!
ben,
ilök-íoly 38f ítettméf ígoruan e haM tt eddig amely i. 2ben, aj
^ete^ elindult Bydap
besMp'if fejet vontols el @ v^r®si odót nem fme^éíi be m
Világossáe, Budapest —• ^
íjában a gazda fiának levetett ron-j-ai voltak. :
Megvették a lányt, mint a finom ^ bútort
\ BÉRKÜLoNBöZETET — rhiután * a demokrácia bizonyult erősebbek — most készpénzben megkapja, f^ry Bolhem Károlynak életében előtör uj ruhája lesz.
De más csodák is töi*téntek ezen Gáli-féle kuláktanyán. Bolhem Ká-aly előfizetett a Szabad Nép-re, ed-ig soha életében nem olvasott ujsá-ot és e héten már jpártnapon is volt, hallottak igen-igen nagy dolgok oltak — mint mondja.
A szobában vitrin, benne porcel-,n, a padlón szőnyeg. Kép a falon; enyasszöny-vőlegény. A férfi eltá-tt szájú, bambaképü, ürésszemü iatalember,_ mellette viruló rózsa, " Éhér tüllökbe és selymekbe burkolt" zép fiatal lány.
— Ez a gazda fia — mutat oda az mberré vált cseléd. —w A fényké-ész két hétig dolgozott a képen, ogy valami emberi formát líiutas-an. A lány a falu legszebb lánya olt. Megvették, mint a finom buto-
lreg(tó"
olja zi
séretné' aunistál^ 3pett,(í'J' vasviT
fi'
I
Bhova, f'
zediel:, y ruM:;
epetjsí
■A.íj!, szentíi
^ente, | •
íntól. Ál
ttát,(:^
fokát.
Miért lú^cs elég sssir Budapesten
UONNAN a sok pénz ? A kis nyári r"*^ konyha falába rejtett szekrényt építettek be. Itt tizenegy bödön zsir kuksol a hüsöni tizenegy bödön zsir, ami legalább ^75 kiló. Gsak Gáli István tanyáján, egy kiíJáknál, valahol Magyaroi-szágon! A kék-, piros-és drappszinü bödönök elárulják,mi-ért volt zsirhiány a városokban és miért kell még ma is a szolnoki háziasszonynak Pestre utazni, ha^zsirt akar vásárolni. Á városi ember most már látja> hogy az ő l)őréről van szó itt, a falun.
Emberi sorba kerülnek most itt a cselédek és rendeződnek az egyéb számadások is; Boldogházán 137.978 forint és 80 fillér adóhátralék folyt be egy hét alatt a kulákoktól. Egy vagon sertés indult el Budapestre a bejelentetlen, fekete állatok' közül. Hét, eddig tétlenkedő szabotáló traktor pöfögve,, dübörögve indul, hogy végre munkába álljon.^Boldog-háza eddig kulák-Bol'dogháza volt —^monűják az itteniek , de ezután a dolgozó emberek számára lesz az.
A kulák elővette a rongyos ruhát és előre süvegel
A Hm GYORSAN jár, gyorsabban, ^ mint az autó, ezeken az úttalan jászsági utakon, A szomszédban. Jászalsószentgyörgyön," is megindult a kulák népvándorlás a községháza
tor
lim? itnai itheTj ■gódte ídalo: il nt'k' tek. I'
tt Vi0
r m~
Ite át a hű-hozót.
ek! -
envolt ok és még most. árva. Jó lenne, ha se-
'en nálatok.
mr is odaért. Széki
jnegmondta, hogy az a parancsnoki küldönc, neki szól jóin, ha a tábornokkal kivan beszélni.
Egy perc múlva ott álltak Bem asztala előtt. A tábornok a térképre hajolt, v — Székelyföldről — adta Daczó a felvilágosítást. Bem-izgatottan nézett Sámson Albertre. ; — Tud németül?
Nem tudott s igy — bár Bem eg37re jobban megértette katonái beszédét s egy-egy gyors páran-, : csot már maga is el tudott mondani magyarul — a székeljfföldi beszámolót mégis Daczónak kellett tolmácsolnia> annál is inkább, mert a székely be-szédből kihámozni, hogy tulajdonképpen mi is történt Háromszékben, még^ tolmácsnak sem volt gégészen kööiiyü dolog. Végre azonban Bem előtt ?tisztán áÜótt-a hel3rzet. » ; '
i ^ Székelyfpldön az történt, hogy amikor a csá-i«zári hadak már teljésen körülzártiák őket, két-iSségtelen volt, Jio^ ha nem védekeznek, égy szálig elpusztulnak. Gyors tennivalóra volt szükség. Egy baj volt csak: ágyú kellett volna; Hát amikor éppen erről van szó, előáll egy f uró-farago ezer-mester, Gábor Áron asztalos, és kijelenti; hogy ö tud ágyút is csinálni^ Jia> adnak neki hozzávaló . anyagot. ; r t; ;
Háromszék falvai odaadták Gábor Ái'onnak a harangjaikat és.feábor Aron öntött belőlük ágyút. És ugy látszik^ jó á^kat, mert a székelyek ezekkel a^ ágyukkal szétverték a császári seregeket is. Most már az kellene, hogy Bem apó hadai meginduljanak a Székelyföld felé és két tüz közé fog-, ják az ellenséget. - . ■ _
Bem nyugodt arccal, de izgatott szemekkel figyelt. Ugy érezte, választ kapott arra a kérdésre, amely már hetek óta kínozta: honnan kaphatna ujabb katonákat? , „ Tehát el kell menni a Székelyföldre. Meg kell semmisíteni Puchnert és egyesülni a felkelőkkel.
A térképre nézett. Igen, most már lehet Sze-^ ben felé menni. Arra kell menni' okvetlenül, mert különben Puchner kisiklik a kezei közül. Egyenest nem indulhat Háromszék felé. • Odafordult Daczó Sándorhoz:
— Mondd meg neki fiam, hogy holnap mdu-lunk
viseli I ^ nem
.JCasnap megindultak, Puchner már vart reájuk. A császáriak sokkal többen voltak, több volt az ágyujuk is, sokkal több a lőszerük. De a magyarok előtt Bem járt és a katonák hittek benne.
A rossznyelvek szerint a kömyé-" gUDAP|EST utcáin egyre több asz-
ken arról lehet megismerni a kmá- • szony látható az anyaság büszke
kot, hogy a legrongyosabb ruhában jelével. A statisztikai adatok tanusá-
iutóf ASikWt"^^^^^ ga szerint az élveszületések száma
rámás csizmákat hirtelen a szekrény- l^^S-ban a tís év előttí I1.305.ircM6..
be akasztották, hátha igy szegény- S0O-ra ugrott fel. A csecsemöhalandó-
parasztnak nézik őket és ^z aláza- ság viszont a »békebeli<t 9.2 százalék*
zot a nagyobb nyomaték kedvéért ról 6.6 százalékra csőkkent! Egész-
^^^ír'^f , ^, , ^ ségügyünk világraszóló eredményei e-
ságának számai Ugyanígy megnőtt '^eKmiencK.
az EPOSz és a DÉFOSz a háromszo- Ilyen előzmények után a tavasz — rosára. A: szegényparasztok szinte 1949 tavasza— azzal a.hirrelköszön-ostrom alatt tartják a pái*thelyiségét» tött be, hogy Budapest csecsemőpálya* alig akarnak belenyugodni, hogy udvarain, az érkezések nagy száma csak június elsején lesz felvétel. miatt, valóságos tumultuózus lett a - forgalom, a meglévő közlekedési esz-
Felora a gépállomáson közökkel már alig-lehet lebonyolita-
ni.
— Az ágyak kihasználása eddig is
-GYEKKEL a hírekkel sietünk visz-sza a városba. Abonynál azonban
zóit. A falakon térképek, piros zászlók jelzik, hol dolgozik most a tíz
szeti osztályának alorvosa, — öt percnél tovább üresen egy sem maradt, de még soha nem fordult elő, hogy más kórházba küldtük, aki ide kívánkozott. Most pár hete azonban ugy megszaporodtak a jelentkezők, hogy számtalan esetben csak a központi ágynyilvántartó utján tudtunk segíteni , . .
Az újszülöttek fehérágyas, csupa-
traktor. Mellette gráf ikonok. Fekete, egyenesen feltörő vonal mutatja a normát, körülötte táncol a piros, szaggatott vonal: |i teljesítmény. i
-7- Harcolunk az idei jó termésért — mutat oda a gépállomás vezetője.
A kocsi újra Pest felé kanyarodik. Harcok hírét visszük Budapestre, a- . ^ >i - t - - .
melyek már el Js dőltek a dolgozók ^eny szobájából vek^^^ javára ^ gazolja a beszattiolot. Egy kezdi, tiz
folvtatia a sírást, melynek hallatára } • a falak is mosolyogni kezdenek. A
folyosón most érkezik egy mama jelölt, lihegve, bukdácsolva. Szinte ó-ránként jönnek igy, leginkább kültelki vékonyarcu munkásasszonyok, mögöttük a férj óriási csomaggal ... Nyolc-tíz nap múlva ugyanígy viszik haza óriási csomagban, -r pelenka, réklí, főkötő, pólya, két paplan és három pokróc között, — öklömnyi apróságot, munkás életük trónörökösét.
A születés-jelentések tekintélyes része a Vin. kerületi anyakönyvi hivatalba fut, ahol öröm és bánat, születés, szerelem, halál ad naponta találkozót.
Reakciós körökben nagy a sirás-rivás, ' odatett már a remény^ lebukott a prímás,
Amíg a nép dolgozott, hogy a haza éljent ö kémekkel traiikált reggel, este, éjjel.
3íűr a háború alatt nyilasokkal paktált, nem állt ellen, hanem ült, amikor lekapták,
közöttük a perpatvar " csakis azért támadt, mert a iöpap eldugott ingeket, gatyákat.
Ez az ember lett itten esztergomi érsek, kinek Isten nem adott egyéb tehetséget,
minthogy egész lelkével gyülöl/e a népett s zokogjon, mért a cs,atát elveszte a német.
Bár a vallás sosem volt itt oly becsben, mint moBf leveleket irogált nyiltat is, meg titkost,
olyat, amely demokráciánk, ellen lázit, s bevette a buliba Ullmannt, Észterházyt,
nagybirtokos, nagytőkés sosem voltak rosszba,-meg az Ottó, akinek széltében a hossza,
ott egye meg a lene, ki visszakívánja ^ s aki ma is pali még \ a dinasztiára.
Rendet csinált itt a. nép, nemzetünk alapja, mindhiába harsonáit Amerika hangja,
tovább íolyik a munka, helyreállt a béke, a tanulság: minden jó, hogyha jó a vége.
Nálunk több á2í őröm, mint a bánat, ^ mondja büszkén Makiári Ferenc anyakönywezetőhelyettes, miközben kotorja elő a bizonyítékokat. — Tavaly mintegy 11.000 születésünk volt szemben 2600 halálesettel. És erre az esztendőre'méir több születés í-gérkezik. Februárban például 599 bejelentés érkezett,' tavaly februárban pedig csak 533. Nem kell aggódni. Jön az utánpótlás.
A bejelentéseket átlapozva, kiderül, hogy a mai napon 62 újszülött kér helyet a VIII. kerület^ anyakönyvében. A boldog apák között élen járnak a dolgozók: vasmunkás, gépszerelő, autóbusz-ellenőr, csípkeverösegéd, cipész, alkalmi munkás, gépkocsivezető ...
Miért kívánkozik ennyi apróság erre a sokat/átkozott földre? Erre a kérdésre már az Anya- és Csecsemő-védő Intézet igazgató-főorvosa, Surá-nyi dr. válaszol:
— A növekvő gyerekvágy legfőbb oka kétségtelenül az élethez való nagyobb bizalom, a könnyebb megélhetés, de jelentős szerepe van minden bizonnyal a fokozódó anya- és csecsemővédelemnek is. Ismeretesek a kollektív szerződés rendelkezései a terhes nők védelmére.
Tavaly 45.000 liter női tejet gyűjtöttek és juttattak jórészt ingyen rászoruló csecsemőknek. A tejkonyhákon tizfögásos csecsemő-étlap várja az anyákat. Az ötéves terv első évéber már tejporitó készülékünk is lesz, a mely kiküszöböli a megromlás vészé lyét, a nyári za^"»»*«if'»*
.1-
3 't
