pÁRIS ~~ »Nem azért yagsrunk itt, hogy a bé-kéért könyörögjünk^ hanem azért, hogy rá-kényszerítsuk a békét azokra, akik háborút hír*
detnek!« Ezzel a kijelentéssel nyitotta meg április 20-án FredericJoliot>Curie világhírű a-tomtudós, a francia Atomenergia Biztosság kommunista vezetője, a világ kiilönböza részeiből 600,000.000 embert képviselő 2244 delegátus lelkes éljenzése: közepett a békevilágkongresszust. »Ez a kongresszus a népek válasza az Atlanti-paktupi aláiróinak. Az uj háborúra,' melyét ők előkészítenek, mi a népek lázadásával fogunk félelnicc, mondotta Joliot-Gurie) akinek tekintélyére és - népszerűségére jellemző, hoéy kommunistaságá dacára sem .meri magas állami állásából leyáltani a. reakciós SchqmanTBlum kormány. .        , . ,
A kongresszus a valaha is tartott legnagyobb békegyülekezet volt, melyén 46, ország népmozgalmainak képviselői vettek részt,.annak ellenére, hogy áz. amerikai, francia es tucatnyi más reakdiós kormány szabotálni igyekezett a delegátusok megjelenését. A kongresszus tiltakozott az ellen, hogy a francia kormány a kér leteurópai országokból csak 8-8. delegátusnak adott beutazási vizumot, valamint az ellen, is, hogy MácArthur tábornok megtiltotta japán delegátusok kiiitazását.
összesen 370 delegátus nem juthatott Paris-        , ,   , • ^
ba, de ezek legtöbbje eljutott Prágába, ahol   az elvégzésére.
»kis békevilágkongresszust« formálva ,állandó        •rr^w^x.t^^   ^    * * *
kapcsolatot'tartottak fenn a párisi kongresz-   A '^^^^^^'^'^^^^ helyiségét, a Salle Pléyel
Hogy az amerikai kormány meddig képes elmenni azért, hogy gondolat-cenzúra alá vesse a világot, arra világot vet a Telepress tudósirtó jának, Rhoda Millernek a következő multheti leleplezése: az amerikai nagykövetség arra kérte a francia kormánsr^, hogiy engedje meg titkos
JOUOT-CÜRIE a francia állami Atomenergia Biztosság feje, világhirü kommunista atomtudós, aki a párisi békevilágkongresz-szust vezette. !>-
hatalmas koncérttermét 60 nemzet zászlói diszitették. Nagy féJh:atok öt liyelvéri hirdették a kongresszus két jelszavát: »A béke védelme minden nép feladata !«>^2>A békéért való egység legszentebb kötelességiink!<£^ * . Az emelvényen a megnyitáskor Joliot-Gorie mellett ültek:   Vicente  Lombardo * Toledano
mikrofonok elhelyezését a delegátusok hotel- - niexikQi munkásvezér Ja,, Latinapjerikai ^Mun szobáiba! Ez a gondolatszabadság éllenf ine-í >4???öyetsé?,elnöke),.^^^^      *        . ...4 ,
rénylet azonbukott el, hogy nem tud,tak-párisi technikusokat találni ennek az aljas munkának
ANOOL SZEKSZTÓ mÉ
J^ÖSZKVA       Árchibáíd Johnston 52 éves
,, . ietrcí Neniá. pl^ JB^oldali szüocialista" vezé]&, Ale^d^rüF^gy^je^f ^Qv-jet iró, D. N. Pritt angol munkáspárti képviselő, Mme. Eugenie Cotton (Demokratikus Nők Világszövetségének elnöke), W. E, B. DuBoIs professzor (a^ amerikai delegáció néger^vé'zet;ŐJe), Anna Seghers német Írónő.
A delegátusok között volt: Elza Cedergran Bemadotte írrófnő (Gusztáv svéd király unoka-huga), Rockwell Kent amerikai festő, Pablo Picasso francia festő (aki a kongr^szus béke-galamb-plakátját festette >,..Charlie-Chaplin vi-
van. győződve arról, hogy az amerikai nép miU , liói nem akarnak háborút és együttfognak mű* ködni á világ békeakaró népeinek mozgalmával. .
A.délutáni ülésen Pietro Nenni, a baloldali o\asz szicialista párt vezére beszédében kijelentette :
Olaszország nem lesz  az imperializmus repülőgépeinek anyahajója.,. ,  — Ez a békekongresszus nem azt mondja az embereknek, "hogy választaniok kell Oroszország és Amerika között. Az ilyen választás azt jelentené, hogy máris háborúban vagyunk és elveszítettük a békéért való küzdelmet. Ez a kóngiresszus arra szólítja fel az emberiséget, " hf>ey válasszon a béke politikája és az Atlanti Szövetséget létrehozok háborús politikája között..: ' , , .  A délutáni ülésnek, melyen J. Dé.Bemal angol tudós elnökölt, Paul Robeson világhírű néger énekes megjelenése   és szereplése  volt a fénypontja. Robeson megszakította európai kon-certtüráját, hogy jelen lehessen. Koni Zilliacus ang<)l baloldali munkáspárti képviselő beszéde másnapra halasztását ajánlotta fel, hogy Robeson azonnal beszélhessen. A nagy ünnepléssel fogadott néger énekes kijelentette:
— Elképzelhetetlen részemről az, hogy a néger nép háborúba menjen azoknak az érdekében, akik nemzedékeken keresztül elnyomják.
Beszéde után Robeson orosz, spanyol és angol dalt énekelt, utolsónak Joe Hill balladáját, összehasonlítva a hamis vád alapján elitélt münkásvezető esetét a most vád alatt álló 12 amerikai kommunista vezető hasonló ésetévelj, melynek támogatására szólított.
A'KONGRESSZUS második napjának egyik ^ főszonoka Pereczky Albert magyar ref of-niátus püspök volt, aki hangsúlyozta, hogy a keresztyén egyházi vezetőknek a nép és a béke oldalán kellene iállaniok az egész világon.
— A keresztyénség tulsokáig a kapitalista rendszer kiszolg^álója és bűntársa volt, — mon-
angol újságíró, az »angol és amerikai há- lághirü filmszínész, stb.. borús iiszitas*'^ ellen tiltáközva,^^^!^^ ál-      tr«««^«: ^«t««j;+„^
lampolgárságárór és kijelentette, hogy Moszk vában akar maradni, hogy a békéért harcolhasson.'. ■       - . V - • * ■
Johnston a moszkvai brit nagykövetség által kiadott »Britansizki'Szajuznik« orosznyelvü lap
Kanadai delegátus voltrDr. James ,£ndicott a kanadai békemozgalom és: John Boychuk a Kanadai Szláv Bizottság képviseletében, (fir, Endicott a párisi békevilágkongresszusról május 2-án Montreálban, májufe' 6-án este a torontói Massey Hallban fog beszélnv a Kanadai
foszerlvesztője volt 1&47 óta, évenken keresztül Békekongresszus megnyitásán.) pedig a londoni szabadelvű »NewsChronicle« A magyar delegáció a következőkbőr állott: munkatársa. ' Harustyák József, a Szakszervezeti Tanács fel-A »Pravdá«-bán közzétett levelében azt írja, nöke; Lukács György egyetemr tanár; Berki Mi-nogy »megmásíthatatlan elhatározásához* az hályné zemplénmegyei főispán; Befeczky refor-Atlanti Szerződés udta még a lökést. Ez a pak- mátus és Vető evangélikus püspökök; Mihályfi tum »az imperialista országok tömbje, amely- Ernő iró, az országgyűlés kisgazdapárti alelnökiek élén az Egyesült Államok és Anglia álla- ke; Erdeiné Majláth Jolán, a Magyar Nők De-
nak
es
mokratikus Szövetségétől.
A SZERDA déíelőtti megnyitó ülésének fő-^ pontja Joliot-Curie beszéde volt^ aki többek közt ezeket mondta:
Meg kell győznünk azokat, akik azt hi-
amely, egyenesen a Szovjetunió ellen irányul, pedig a nagyhatalmak közül egyedül a Szovjet az, mely á békéért küzd.«
Johnston a levélben kijelenti, hogy Anglia, niiután megmenekült a nácik rabszolgaságától, "lost el lehet készülve*egy »nem kevésbé szörnyű és tragikus sorsra: az amerikai rabszolga- szik, vagy mutatják, hogy hiszik, hogy az atom-sagra.« kutatás terén való állítólagos felsőbbség villám-A levél rámutat, hogy Peterson angol nagy- szerű győzelemhez segíti őket egy olyan hábo-J^ovet, majd Frank Róbérts, Bevin személyes ruban, mely véres lesz ^mindenkire, beleértve Képviselője, kényszeritették Johnstont árra, azokat is, akik elkezdik azt. Az atombomba ^ «ogy Attleet, BeVint és Marshallt békeapostol- nem jelent döntő fegyvert egy olyan összecsa-^ent tüntesse fel, míg a szovjet vezetőket, mint pásban, mely az egész világra kiterjed, ^^iiaguralomra törőkét. »Nein akarok többé Az Atlanti Szövetség és a Marshall-terv há-Attlee, Bevin, Morrisón és a Munkáspárt többi borús céljaira és Nyugatnémetország ezzel kap-vezereinek kezében eszköz lenni, mert ezek az csolatos újjáépítésére rámutatva, Joliot-Curie anienkai monopolistákat segítik, akik számára hangsúlyozta, hogy az amerikai kapitalista ve-a haboru óriási osztalékot hoz«, mondja Johns- zetők fegyverkezessel akarják elkerülni a gaz-ton levele. .   r . ----—i-_„_^i^
dasági összeomlást, majd hozzátette, hogy meg
fjtW YORK — Johannes Steel, a nevéá libe-ff . rájlis r^dipkommentát'ór április 24-í-programján azt a jsijéléntést telte, hogy az attíerikal , Jkprmány a 12 kommunista pártveíér perére Váló tekintettél vétetíe, le az. Egyesült Néáizéték napirendjéről a, MindszentS'-tigy további fésze-getését.- Á Jíormány ugyanis Mr.' Steel özerint attól tartott, ^ogy a Míndszenty-ügyhek' az E-gyesült Nemzéjék elé'vitele olyan példát teremtene, amelynek alapján a 12 kommunista vezér perét még könnyebben az Egyesült ííémzéték elé lehetne yínni.. ^ ' '    .,
Steel szerint á kommunisták ügyét sokkal inkább az Egyesült Nemzetek elé lehetne vinni, mert a per az.emberi jogok szabad gyakorlását sérti.Míg ugyanis Mindszenfyt az összeesküvésben, kémkedésben és valutaspekulációban való bűnösségének bevallása után állították törvényszék elé és jgy. közönséges bűnügyi eljárásról volt szó, addig a 12 amerikai kommunistát nem összeesküvéssel vádolják, hanem csak forradalmi elmélet tanításának ajánlásával és így őket szabad emberi jogaik gyakorlásáért fogták perbe. ^ •
Dr. Katz'Suchy lengyel delegátus az UNO nagygyűlésén ' hathatósan bizonyítottá, hogy nemcsak a kommunista elleni per, hanem a trentoní hat néger »törvényes« meglincselése ía a UNO napirendjére tartozik, mint az emberi jogok megsértésének konkrét esete.
A Demokratikus Jogászok Nemzetközi Szövetsége átiratban kérte a UNO titkárságát, hogy a UN közgyűlése vizsgálja felül a 12 kommunista elleni pert.