qA JÓSZENTPÉTEREN, Sajókazincon, Bánfalván, Ormospusztán bányászlakásokat építenek. Az edelényi járásban fek-vő, müemlékszámba mend Coburg kastélyt helyreállította az állam. Az épületben gyermekotthont, népi kollégiumot létesítenek. •,. ■ • ,, ,
UAJDUHADHÁZ templomát a fasiszták " háborúja elpusztította, a demokratikus újjáépítés hélyreállitotta. A kormány 260 ezer forinttal járult hozzá a templom újjáépítéséhez. Továbbá három uj kutat fúrnak^ készül az egészségház és a szülőotthon.
X50NYHÁDON felavatták a hetedik toliia-^ megyei gépállomást. A telepes községekben több jól működő szövetkezet van. A szövetkezeti gazdálkodást nagymértékben elősegíti a most felavatott gépállomás.
* * *
"DUDAKALÁSZI Celter textilgyár dolgo-^ zói felavatták a gyár Ratkó Anna csecsemő és napközi otthonos óvodáját. Hófehér bútorok, tisztaság. Igazi gyermekparadicsom ez, ahol képzett pedagógusok vigyáznak a kicsinyekre.
qZENTES-Csongrád közötti oi-szágut kibő-vítésére 800 ezer forintot fordítanak. Az ut eddigi négy méteres szélességét 5 méterre bővítik ki, az utat aszfalttal burkolják, az útszakasz teljesen portalan lesz.
"^AGYLAK szülőotthont és kultúrtermet • kapott. Az ötéves terv egyik célkitűzése, hogy eltüntesse a város és falu között, a reakció örökségeképen hátrahagyott különbséget, felszámolja a falu kulturális, e-gészségvédelmi és egyéb elmaradottságát.
JiJAGYSZEGED területén az ötéves tei-v ^ során a következő községekben létesítenek napközi otthoTiókat és bölcsődéket: Alsócsengele, Alsóközpont, Átokháza, Csengéié, Lengyelkápolna, Szatymaz, Várostanya. Gyálán napköziotthonos óvodát. Pusztamérgezen szülőotthont, ■ Sándorfalván ^secsemővédő intézetet állítanak fel.
•T^ÉGLAS a hároméves terv során jelentős '^beruházást kapott* Az ötéves terv során uj vközkutakat fuimak, egészségház é-pül, orvoslakással és rendelővel. Uj kultúrházat is építenek.
* * »
pÉRI községben a múltban viskókban ten-gődtek a nincstelen földmunkások. A népi demokrácia több, mint ezer hold földet osztott ki 210 nincstelen paraszt között. Sokan kaptak házhelyet és eddig 25 uj cseréptetős téglaház épült.
* . * *
QÖRÖMBÖLY napköziotthonos ovódát,\)r-^ voslakást épit az ötéves terv során. Újjáépítik a község hídját ís. ^
* * * I^ISGYÖR is nagy örömmel fogadta az öt
éves tervet, mert a község dolgozóinak régi vágyát váltja valóra: a vízvezeték felépítését. Erre a célra félmillió forintot költenek. Koi*szerü napköziotthonos ovódát is építenek.
^ * . * *
'VTAGYSZÉNÁSON nagy ünnepségen ad ták át a traktorállomást Nagyszénás, ó kigyós. Gádoros és Csorvás népének. A fel szabadulás után Nagyszénáson 1170 család jutott földhöz, a grófi kastély pedig a
dolgozók gyermekeié lett.
* « ♦
^OZEGED három nag>i;eljesitményü moto , ros szivattyút kapott. A szivattyúkkal ? paprikatermeléshez és a fehértói halgazdaság vizének pótlásához szükséges viz mennyiséget biztosítják szárazvság esetén.
j^öRöSTARCSA határában most fejezték be a Kettőskőrös jobbpartjának szabá lyozását. A szabálj''ozás jelentékenyen megKönnyiti a Kőrösön most meginduló hajóforgalmat, egyúttal komolv árvizvédel mi intézkedés is.
_ Zsíros Tót Gábornak nagy háza van a Nagy-utcán.'Alacsony, régi ház^ de a szolgabíró lakott benne valaha. Három szoba van az utcára, széles, üveges tornác, de ők csak áz udvar felüli szobát lakják. Ezt aztán lakják is alaposan..Itt főznek, itt esznek, részben itt is alusznak. Azért részben, mert Ferenc kint alszik az ólban.^Csak ugy, mint a szolga. így szokták ezt a valamire való legények, míg meg nem háza-sodn«tk. Ugyancsak itt sütnek, itt tartják télbe a moslékot, itt keltetik az aprójószágot, mindent befogad ez a ház. Hogy miért tartják azt a három sSsobát, azt csak ^a jó Isten tudja. Igaz, hogy Géza beköltözött egybe, mikor megházasodott, de az se sokáig tartott. Az asszony itthagyta, ő pedig visszapakolt megint a többiekhez .Mintha mi se történt volna. -
SZABÓ PÁL:
\
lyukba. De Géza? Lőttek az ilyen embernek, mint Géza.
Gézának valóban lőttek, azaz hogy . . . suhanckorában majdnem ő lőtte ki saját Maga csinált
Géza volt gyerme [korában az a
„ , . - ,^ szemét. Maga csmált egyszer'egy pisz-
Most Géza reszelget egy rossz puskat, tólyt, katonagolyó hüyelyébőlí meg bodzá^
fujkálja, reszeli, a csövébe né^, nyulat a-kar ő evvel lőni az éjszaka. Ugyanis neki a nyul/meg a puska a mániája. Volt egy igen jó puskájay de a csendőrök, valami három esztendeje, elkobozták. Ezt a puskát egy kovács csinálta neki. Egyszerűen kifúrt egy acélrudat, závárt eszkábált rá és
mek, akiből az apja semmi, aki hamvába
na, ha a másvilágor|__________
^ Sose jó volt, amit f csinált, mindéi ban volt áz apjának; mikor megh dott, a feleségével áe volt megeh
szerint soha se lótt, aki jobb Je maradt volna
fából. A hüvely szép sárgarézből volt,^tt
csitbereszélte, aztán egy görbe bodzafa- egyáltálán^^ aztán az továbbállt é darabra dróttal rákötözte. Mivel a'csősz^^ ^^^^^^^ nem merte megtagadni tőle a puskaport az apjára nézve, meg is töltötte puskaporral, meg seréttel. Kiment a kert elejére, gyufával gyújtotta be a puskaport és bum
már meg is van. A leventegolyó meg éppen Olyat pukkant, mint egy ágyu. De a pisz-belepaszol. Pofara olyan ez a puska, hogy toly széjjelment, összeroncsolta egyik ke-
tán senki se venné fel, ha találná, de azért ugy elüti a nyulat még kétszáz lépésről, mint a pinty.
Ferke, azaz hogy . . . Ferenc a csizmáját fényesiti. Előtte kisszék, rajta egyik lába, egy rongyot húzgál a csizmászáron erre és an'a. Az' öregasszony, született Sornyi Rákhel az ujját kötözgeti összetört e-gérfarkkoróvál, mert köröniméreg van raj-,ta. .;. ';
Zsíros Tót Gfábor kedvetlenül nyomja be az ajtót, nincs jó kedve, mióta beállt a tél. Mert nem lehet semmit se dolgozni. Csak eszik mindenki, tétlenkedik . . , micsoda kár a drága időért.
Hiába töri a fejét, hogy mibe kéne befogni a fiukat, nem tudja kitalálni. A tengerit se lehet lemorzsolni, mert nyers, hadd
Az öreg Tót azt szerette volna, h( ő fia legyen a legkülönb minden fi mek között, hogy a vagyont, amit székuporgatott, elsőszülött fia az ő ! láttára és nagy gyönyörűségére sze mást növessze, gyűjtse, szaporítsa. ^ Géza pedig nem ezt tette. Hane] hogy reggel nem szeretett felkelni, e
i^agy Lajos:
zét, meg majdnem kiverte fél szemét. Azóta folyton hunyorgatja.
A TÖKE cenzúrája, amit maga a tőke mih-^ dig tagadott, de amely eleven valóság volt,, amely a rossz és selejtes-irodalmat éltetőén öntözgette, amely a forradalmi világszemlélettel vörösre ^szinesült irodáimat, a legigazibbat is csii'ájában megfojtotta, végleg megszűnt, o
Ez a cenzúra jelen voH a könjrv-és lap- rn^^A/A;««"^^ kiadó felügyeletében és az utasításaiban, ^""^""dohan a^walo vo alabU cikJce
melyeket lektorának vagy szerkesztőjének, sokszor közvetlen magának /áz írónak á-dott. Jelen volt a kiadó által választott lektor vagy szerkesztő polgári gondolkodásában — mert hisz ennék a kvalitásnak a révén is esett rá a választás! ^ jelen volt a"
19X9 március 2S-dn jelent meg a
osztálykulturájávai, literális, haszoi sőt; ártalmas műveltséggel, csak oly zésre -és, gondolatra képes, amely a. társadalmi szervezet oszlopait enyhi
- ... , ^ - , .....- ..^^.v x« « ,„,«o^,.„o. — j^.ci* y^.u « lőként :sem fújhatta körül, nemhog
szijja meg a fag^^ a ganet se lehet még kapitalista társadalom irodalmi kritikusa- _Jat »iegingatni szándékozhatott voln hordani, mert se szanut, se szekérút, csak ^^ak kritikai szempontjaiban, jelen volt az feljebb ha dobogó sfeivü, de halk enni lehet. Meg aludni. Meg aztán . . , ha- olvasóknak, tehát a lapot és könyvet "Vasár- társadalmi reformer hrolt, a foltozó zasodni lehetne^ennek a ket alamuszinak, lóknak, a többpénzűek közül rekrutálódot- reálisértéknélkűli valóságával).
Hozott Véle olyan sokat. De milyen le.é-
tüvetés mesterségéhez<is a polgár iia jü- ^^^^^ reménytelen. .Az uj irodalom
nyek ezek? Még házasodni se tudnak. Az egyik ugyan megházasodott nagy VéiTel-dobbal, de abba se volt köszönet. Na. Most házasodjanak, mei-b ótán osztán • . .
De különben, a nagyobbikra. Cézára nincs mit számítani. Annak nem kell se asz-szony, se semmi. Csak a puska, níeg a cigaretta. Meg az, hogy féléjszakákat leske- tájából való, aki legföljebb lia^S^éhy."^^ lodjon a nyul utan. Mmtha Itthon nem vol- elégedetlen, legföljebb ha áz élet bajain
na mit enni. A dologtól is fázik, bezzeg ----
nem olyan, mint a kisebbik, Ferenc .. . Fe-
tott el könnyebbe. (A szerkesztő^a^lék- : MS'iS'kdiS tor, általuk gyakran tudatosan nem is is-
mert, mégis parancsoló erejű parancs vég- — Kozui, aKiic ne rehajtói, az intellektuel legrossza|>b faif^
renc olyan serény, hogy bebújna az a furu-
szentimentálísan sajnálkozó, ug3mevézett humánus érzésű ember volt, de mindén e-setben szaturált a kimlilt társadalmi rend
belső indulattól fül kat viszi magával, lóbb nívót, abszolút] szí nívót jelentenek.
voltak .elszán harcosok, csa ik köztük a le írtékeiéssel is
z összedöntöl igyelt; a p n csak az-lej dves.fvólt, te: és butító írói és az Üj Id Ezek nyílt 1
DEBRECENBEN majüa közepén adták ál á közönségnek az OTI (Országos fársk^ái *°™J;jí***'*»**>/?*f5f*> kerületi pénztárát és rendelőjét. Az ünnepélyen Németh Jáilős, az OTI munkásból lett uj foűgyvezetője adta át a nagy modem épületet, amit a polgármester koszont meg a lakosság nevében. Képűnkön a közönség Olt Károly népjólétí miniszter avató beszédét hallgatja. (Curirpo^tf
A tőke cenzüráj yiiágban sasszemmel mancsával,lefogott' kön?íyedén, aki ner értéktelen,'hamis, mii például a Pesti Hiiíí vella- és vei^irodalÉi és örömteljes üdvöMsre találtak, igaz művészet szentt' értékeivel te csak akkor törhetteli be az; írók tál -t: mindenki, óriási fcllentállással k emberfeletti harc ut|n — ha ja müv rejük oly elementár|, a tőke kedve annyira fölötte álló ¥olt, hogy a gát] Iátokat áttörte. Ady^Endre reszketv getett kaput, falat.
X TMENTENI a selejtes, a rossz, a irodalmat a proletárállamba nem
^ Egy sereg magyar ü-ó, aki eddig irt többé. Ahogy ezer és ezer becsüíe hetség ínég csak addig sem jutható kapitalista társadalombon, hogy csa szer is hallassa a szavát; a tőke rúsai mindig >.esztétikai érvekkel ig
. ostoba meggyőződéssel verték" vissz ugy most nincs irgalom a szemét és tely számára.
A poígári ész --ez elferdült *ál — okvetlenkedik, hogy az igazi te nem hull le, az addig harcol, mig V( érvényesül; a polgári ész hivatkozil gí világban író létre emelkedett ha rókra — de ^természetes, hogy csal baság és hamisság, ami a polgári telik, mert ugy van, ahogy mondom lejtés író jön, örömmel fogadtatik és kiterebélyesedett, az igazi irók elhűl