piLISSZENTLÉLEKEN júliusban bekap-^ csolták a »faluteletont«. Ez a teljesen elszigetelt kis hegyi falu eddig csak küldönc utján tudta jelezni, ha mentőre, orvosra vagy tűzoltóra volt szükséged
A PÜSPÖKLADÁNYI strandfürdő a hábo-ru alatt csaknem teljesen elpusztult. Most ujjáépitik és rövidesen átadják a strandoló közönségnek.
G
YöRöTT a német fasiszták által felrobbantott nyolc nagyobb hid épitése hatalmas iramban folyik. Most adták át ünnepség keretében a forgalomnak az ötödik újjáépített hidat, a Rábán átvezető vashidat.
OZILVÁSVÁRADON ünnepség keretében ^ felavatták a volt »őrgrófi fövadász« lakban berendezett gyermeküdülőt. A nyári hónapokban az üdülőben az ózdi vasgyár dolgozóinak gyermekei nyaralnák.
T>ÉCS környékének dolgozó parasztsága olyan bőségesen állítja elő a tejtermékeket, hogy azokból bőven jut az oi*szág más részeinek is.
CZENTES város 45 jóltanuló iskolásgyer-é á/ ^ meket kétheti nyaralásra küldött Mecsekszabolcsra. A nyaralás költségeit á város fizeti.
A SARKADREMETEI faiskolát uj öntö-''"^ zöberendezéssel látták el. Ebben a faiskolában nevelik az ötéves tervben létesítendő 1000 hold fenyőerdőhöz a facsemetéket.
* * '-f
CZEGEDEN befejezik a Móraváros nevü városrész víztelenítési munkálatait. Ezzel megszűnik az az állapot, hogy a nagy esőzések alkalmával a városrész utcái víz alá kerüljenek.
yÁCKISUJFALU, a váci járás legkisebb községe telefont kapott. Az intézkedés gyorsan és meglepetésszerűen történt,mert csak későbbi időpontra tervezték a beszerelést.
"DÉKÉSCSABÁN a Petőfi ünnepség alkal-^ mával felállított 16.000 kötetes körzeti könyvtár lOÖ—150 kötetes tanyai könyvtárakat létesített a megye tanyaközpontjaiban.
* * *
-pSZTERGOMBAN és Kiskunfélegyházán testnevelési gimnázfum nyílik szeptemberben. Mindkét gimnázium mellett kollégiumot is állítanak fel. Az újfajta iskolákban a közismert tantárgyakon kivül nagy sul\i; helyeznek a testnevelésre, mely 10 óra lesz.
* -.jt *
\^OGYORóSBÁNY:a kézségben nagyará-'^''^^nyu kútépítési munkálatok indultak meg, amelyek biztosítják a lakosság számára az ivóvizet.
* *,
TJAJDUSáMSON és Hajduhadháza kö-* zött 12 kilométer hosszú bekötőút készült el, amelyet a tervezett időszak előtt három héttel korábban adták át a forgalomnak.
XJAJDU megye egész területén újítást ve-zetett be az idén a szabadművelődési ^. felügj'előség. A cséplés idején a kulturbri-gádok műsoros előadással szórakoztatják a cséplésnél dolgozókat. A kulturbrigádok tevékenységét a megyében mindenütt nagy örömmel fogadták.
*^ « * ■
püSPöKÍiELÉN Budai Mai-git dolgozó pa-^ rasztleányt választották a földműves-szövetkezet ügyvezetőjévé. Budai Margit a második földművesszövetkezeti ügyvezető Csanádban.
De télbe igen ritka - a temetés. Temetésre majd csak tavasszal kerül a sor. Mikor elmegyen a hó s a nap ineggyürődik a sövények tövén.
A lakodalom olyan nagy dolog, hogy betölti úgyszólván a tél felét. Már csak azok számára, akik beléesnek. A kézfogórg is rengeteg bajjal, örömmel, szorongással jár, hát még a kézfogás után. Még széjjel is szólhatják a fiatalokat. Valami történhetik közben. Hiszen, ha csak ketten lennének a faluban fiatalok, lány és legény,
A Z UTÓBBI pár hónapban Kanadában is ^ meglehetős érdeklődést váltott ki Joíin Pen 1946-os copyrighttel a newyorki Creative Age Press kiadásában TEMPTATION cimen megjelent regénye. Magyar kiadásával még nem találkoztunk, de Szebenyei József a szerkesztésében megjelenő newyorki Magyar Magazin 1948 július-augusztusi számában részletet közöl John Pen könyvéből és informál, hogy John Pen (magyar nevén: Székely János) könyvét KÍSÉRTÉS cimen 1948 közepén adta ki az Uj Idők Irodalmi Intézet Budapesten.
A könyvre kissé késve a haladó körökbe kifejlődött vita hívta fel a figyelmünket. A Book Union a könyvet ez év május-június havi. választpttjáhak jelentette ki, á Cai^.' Tribune-ben R. F.nag'y.elismeréssel irt róla, és magyarnyelvű m'agazihjában Szebenyei ez év márciusában, a harmadik részletet közölve a régéiiyből, ;ujra nagy' elisínerést ádótt a könyvnek: »Soha senki ugy ineg nem rajzolt egy magyal* .történeti korszakot (ézuttaj á Horthy korszakról van szó), mint azt a Kísértés-ben; John Pen megrajzolta.« Azóta azonban kanadai haladó magyar, angol és másnyelvü olvasók részéről kétkedést fejeztek ki a könyv nagy értékét illetően.
A könyv elolvasása után mi is ^ kétkedőkhöz csatlakoztunk és kifogásolásunkat a mult héten a Can. Tribune-hez küldött levélben kifejtettük. Most pedig szükségét érezzük annak, hogy a könyvről kritikai véleményt adjunk magyar közönségünk számára is. '
« •.*...*
JOHN PEN könyve közel 7.00 oldalas nagy mű, mely »mesterien« festi meg a ma-, gyar uralkodó osztályok zűllöttségét, a magyar nép nyomorát, a kifejlődő magyar fasizmust és a hitlerista behatolást. Részletei azonban nem mindig adnak igaz képet és a »reménytelen« helyzetből* nem annyira a népi ellenállással, a földalatti mozgalommal, egyáltalán neni a világ antifasiszta erőinek figyelembevételével mutat kiutat, kinál megoldást, hanem — A-m^rikába szökteti ki főhősét!
A regény a két világháború közötti magyar életről szól, de az antifasiszta nép-, háború után, Magyarországnak^ a Szovjet Hadsereg által történt felszabadítása után, a magyar népi demokráciának, a Szovjetvezette békefrontnak és a nyugati imperialisták beavatkozási kísérleteinek időszakában lett kiadva.
A mai történelmi átváltási korban senki író nem írhat a levegőben és a levegőnek.' Minden írástudó felelősséggel tartozik azért, hogy ebben az átváltási korban ír; és vagy azoknak és azok érdekében ir, akik ezt az átváltást végre akarják hajtani, be akarják fejezni, vagypedig azoknak és azok érdekében ir, akik ezt az átváltást mindenáron meg akarják akadályozni. És ma minden írott művet és kimondott szót ebből a szempontbői kell elsősorban mérlegre tenni, mert ez a szempont dönti el azt, hogy a mü, a szó kinek és milyen értékkel bir.
Ebből a szempontból kiindulva, három erős kifogásunk van John Pen regényével szemben.
1 A REGÉNY főhőse, Béla, aki a mun-^* kásmozgalmi harcos és a rendőrspicli szerepe között jár örökös vitus-táncot, a regényből — »megoIdásként« — Amerikába szökik. Béla mint az »ígéret földjéről*, a végtelen lehetőségek és »perfect« demokrácia hazájáról álmodozik Ameyká-ról. Ehhez az »alapot« a Standard Oil X2o. utazó szuperintendensével és annak 13 é-ves leányával való találkozása nyomán kapja. Mint szállodai inas, az amerikai »demokratikus* olajűgynöktől kapja az első borravaló pengőt, lányától az első tiszla csókot. Végig, egészen a regényből
SZABÓ PÁL:
megjárná. De a lánynak is egész csopió felszámolnivaló van a háta megett, a legénynek is. Ráadásul még rendszerint nem is ahhoz megyén a lány, akivel összeszokik, felnő, hanem egészen vadidegenhez. Ezért megtörténhetik, hogy amelyik legény még a kézfogókor tetszik, a lakodalom e-
lőtt már nem tetszik. Akkor aztj járt megvan a baj.
^ Dehát, Marika nem ugy fogott férjheznienéshez, hogy valami ba, Ö meggondolta a dolgot jól. Itt tel semmi hiba. Igaz ugya>i, hogy Serf git, aki nyoszolyólány lesz a lal
Imperializmus —- Szo
A l^ísértésben megfeeiefdő "Bélá"-V€il ssemE
a Horthy-korszakból való nyugatra szökéséig —- egyetlen kétség nem vetődik fel A-merikáról alkotott álmát illetően.
Igaz, Béla rózsás álmai Amerikáról még az 1930-as, években szövődnek, de a döntő tény az, hogy a regény már akkor került sajtó alá, amikor az amerikai intervenciós kísérletek javában folytak Magyarország és a többi, a Szovjetunió által felszabadított népi demokráciák ellen. E kísérletekben fontos szerepet játszott a Standard Oil Co., annak magyarországi fiókján, a MAO -RT-on (Magyar-Amerikai ^ Olajipari Rt.) keresztül. A magyar olajtermelés szabo-tálása a MAORT elnökének, Paul Ruede-mann geológusnak és helyettesének, George Bannantine mérnöknek vezetése alatt folji: newyorki utasításra.
A leleplezés után, 1948 szeptemberében Ruedemann elnök sajátkezű vallomásában többek közt ezt mondta: »Első ízben 1931 szeptemberében jöttem Magyarországra, ahol a Standard Oil Co. of New-Jersey leányvállalatát; a MAORT-ot irányítottam. Minden igyekezetemmel az olajmezők feltárásán és az olajtennelés kiépítésén voltam, mely a háborút megelőző két évben és a két háborús esztendő alatt az 1937-es egymillió köbméterről 421,000.000 köbméterre emelkedett 1941-íg. Tudtam, hogy ez a rohamosan emelkedő termelés a német háborús gépezetet segíti, de nem tettem semmit a termelés csökkentésére. Mikor 1941-ben Magyaroi-szág és az USA hadiállapotba kerültek egymással, visszatértem New-Yorkba. A vezetést dr, Papp Sí-; monra bíztam, ö nácibarát volt és távollétem alatt mindent megtett a termelés fokozása érdekében, sőt én utasítottam cW;, hogy minden fontos kérdésben forduljon instrukciókért Klassen úrhoz, aki német állampolgár volt és a Deutsche Ameríkan-ísche Petroleum Gessellschaft vezetője, mely közismert náci vállalat volt. Ez a vállalat kapta a MAORT olajexportját.
1945 novemberében utasítást kaptam a Standard Oil Co. vezetőitől, hogy térjek vissza Magyarországra. Mr. Estebrook, Mr. Bolton és Mr.i McCollun, a termelési osztály vezetői kijelentették, hogy a-magyar olajtermelést nem szabad növelni. Véleményük szerint az a célunk, hogy az olajat megőrizzük a földbén arra az időre, amikor a magyar politikai helyzet megváltozása nagyobb profitot biztosit a'Standard részére. 1946 februárjában Mr. Bannantine a helyettesem, ugyanazokkal az instrukciókkal érkezett Magyarországra, mint én . . . Hogy a termelést az előzÖ szinten tarthassuk, a háború után szükségűnk lett volna szivattyúkra. Az olajmezőkön dolgozó n^érnökök ismételten javasolták ezeknek a szivattyúknak megvásárlását . . . Csak 1947-ben rendeltük meg ezeket a szivattyúkat az USA-ből, amikor a Gazdasági Főtanács kényszeritett minket erre . . . Mikor 1945 decemberében New-Yorkba mentem, Mr. Brice a Standard Oil Co. termelési osztályának vezetője közölte velem, hogy nincsen szándékukban szállítani
alizmi
a törtél
a megrendelt felszefent, mivel ország politikai ellen^á^á^ az USA-Ezeket a körülméri reket gondc koltuk a magyar ipaiügyi kormái lőtt. A termelés csö'íkentését h szükségszerűségként : llitottuk be mi szándékosan elmiij isztottuk a : kutak gazdaságos kih isználását. I monnal, aki készségeién magáévá Standard Oíl Co. fen ebb kifejtet pontjait, megbeszéltein, hogy a ] fúrásokat helytelenül.' elepitse . sokat ugy tel építették j hogy azok t senek a lovászi és bui^^fai termelői tői . . . «
Mondjuk, hogy B( lajűgynökeínek egyi ról szóló álmait, nem láthatta 1930-as évek közepér John Pennek, az 1940 mikor regényét megjalentette, tudr lett az amerikai imperializmus sol-irányu törekvéséről és működéséi hogyha a demokrácia, haladás és b dalán állana — nem lett volna könyvének amerikai vonatkozása
aki a Stan ől kapta A;
m
ezeket. A es évek köz€
megjelentettni, ahogy megjelenteti nál kevésbé nem, mert nem igaz az, regényben sem, hogy Béla nem talá olyanokkal, akik az amerikai élet nak -»demokráciaját« és imperiali ne ismerték volna — hiszen a rege gyobb részében egy kommunista sz társaságában és barátságában élt!
Az amerikai vonatkozás döntő vc zás a regényben, amely döntően n tatja, hogy John Pen a nagyközöns a köznépnek irt ugyan, de — akan^f nem-akarva: a könyv megítélésénél sen mellékes — az amerikai olajbái amerikai imperialisták érdekében; gyar nép ellen, a demokrácia, a hah béke, egj-szóval: a történelmi átvált lyamat minden érdekeltje és hive el
2A REGÉNY most tárgyalt döntc • jávai, bűnével természetesen p a másik: Amerika gjjmorizálásáva.l szemben áll a Szovjdjumó agyonha ! A regény mutat Horthy-rendf
sa!
kommunista 5 szociáldem< szovjetunió n enki nem tw nem remél n(
és hitlerista csatlósokéi szemben né pi ellenállást, említ földalatti ^ozg szerepeltet egy-két xoi^munistát, me tősen szembehelyezve kenykedést a hivatalc megalkuvással — oe a tézik benne, mintha i Szovjetunióról es senfc mit attól! Itt megint^á történelem agyon a regényt: néha ly ewel a föl merikába szökése utak a Szovjet 1 reg söpri el a horth> fcmust, hitlerid szabadítja fel a magj^f' népet, ad n( kalmlt, segítséget esydeiniet ahho2 az 1848-as és 191?-^ elbukott kez nyezéseket niegyalosrf a
A Szovjetunió toiienelmi szere]
gyonhallgatni: V'^^íSI'
ha.az Titoék lcleplc*«e előtt nyil
"7ohn Pen a nagyközönségnek irt.