>í i Ki, l
KANADAI MAGYAR MUNKÁS
egkezdfe munkáját a népművelési miniszíérium ^
1
OZEPTEMBER 22-én hétfőn reggel ^kezdte meg munkáját a népművelési minisztérium. A minisztérium dolgozói házi ünnepségre gyűltek össze, amelynek keretében Lo-sonczy Géza államtitkár üdvözölte Révai József népművelési minisztert és a minisztérium munkatársait. Losonczy üdvözlő szavaira Révai válaszolt:
A népművelési minisztérium formálisan már hónapokkal ezelőtt megalakult kezdte beszédét —, szervezett és tervszerű munkáját a-zonban bizonyos technikai szervezeti • és személyi Ökbk- következtében; csak most kezdheti meg. '
. az eileh^jés^es ideológia ellen!
— Ebből az alkalomból szükséges, hogy röviden indokoljam ennek az uj minísztériuranák szükségességét. Miért volt rá szükség?
— Azért, mert a népi demokrácia fejlődésével, az állajni feladatok szaporodásával, amelyét az idézett elő, hogy a szocializmust épitjük, szükségessé vált, hogy újra rendezzük a minisztériumok szakbeosztását, az egyes kormányzati területek egymással való viszonyát. Amiért el kellett egymástól választani a könnyű- és nehézipari minisztériumot, a bel- és külkereskedelmi minisztériumot, lényegében ugyanazért kellett egymástól elválasztani az általános kulturális fejlődés, a népmüvelés irányitására hivatott szerveket az iskolai oktatás irányi-tásái*a hivatott állami szervektől, a-nélkűl .persze, hogy az alapelvek egységén változtatnánk. És azért kellett egyesíteni a népmvelést szolgáló különböző szerveket, amelyek eddig különböző minisztériumokban voltak szétszórva. Szükség volt a minisztériumra azért, mert a kultúra területén a legnagyobb volt az elmaradás, a népi demokrácia gazdasági és politikai fejlődésével szemben, ahogy Rákosi Mátyás elv-tái-s megállapította. Az uj minisztériumra azért van szűkség, hogy állami eszközökkel gyorsítsuk ennek az elmaradásnak a felszámolását, hogy lehetővé tegyük a kultúra területen is a felzárkózást a népi demokrácia, á szocialista épités e-gyéb nagy eredményéihez, hogy az ideológia területén is tervszerű és szervezett harcot kezdjünk a kapitalista maradványok kiszorítására.
tén is csak a munkásosztály, a-Párt vezetheti. Akik a pártszerüség, a pártosság elve ellen vannak irodalom, művészet ideológia kérdései, ben, és e területek öncéluságáért lépnek sikrí^, azok valójában á régi kapitalista kizsákmányoló rendszer vlsszaállitásáért, vagy maradva-' nyainak, fenntartásáért szállnak síkra. Vagy-vagy: A művészet, az í-rodalom nem lehet semleges. Harcosnak kell lennie, pártosnak támogatnia- kell- népünk harcát, nevelni kell népünkét odaadásra, munkára, harcra/ üjh • :
*£gyűttműicpctesi^e • hivjuk fel az iío-4£^loi% sl^jto^^^üvészet, film
'^:^^.v:fv:,minde|ni:^
RÉVAI József, népművelési miniszter ISSS-ben született, 20 éves korában egyike volt a Magyarországi Kommunisták Pártja megalakitóinak 1918 végén. Az 1920-as é-vek fehérterrorja idején visszatért Magyarországra és szakadatlanul dolgozott a magyar nép szabadságáért. Horthy börtöneiben éveket töltött. írásai, cikkei útmutatók voltak a fasizmus és a fasiszta ideológia elleni harcban. A felszábaduí^ vezető részé volt a Magyar Konuhuhista Párt és^^ a Nemzeti Függetlenségi Front megszervezésében és a demokratikus nemzeti é-rok egységének megerősitésében. A felszabadulás után nagy szerepé yic>lt a demokratikus országvezetés meg-8z<ervezé<5ében, miniszteri kinevezéséig pártjáiiak képviselője,' á Szábaid Népx központi pártlap főszerkesztője volt. Nagy érdemei vannak a közoktatás újjászervezése terén és kiváló munkát végez a magyar kulturális élet demokratikus átszervezésében és továbbfejlesztésében. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Végrehajtóbizottságának, Politikái Bizottságának és Titkárságának tagja. Számos könsrve és füzete jelent meg. (Curirpost)
—Az állam, a munkásság, a" Öol-gozók,,áUam lehet közöm-
bös, Hogy "é^igylesz^-^^ 'De tudjuk, hogy ezt egyszerű pa-ránibssizóía :''n elérni.-fzért
hivjuk jféi; egyiíttműködésre,"t^ gatáísra/a tó irodalom, sajtó, művészeti ftimm munkását; állítsák tehetségüket, munkájukat, szakértelmükét a nép szolgálatába, segitsehékí megteremteni uj szocialista v kultúránkat.
-\Ez^ h^^^
' ellenk>ezőlég! Mi a sajtó területéa is helytelénriék tartjuk és megvál-tóztatátídóriak^áz újságok egyszi-nűségét, uniformizálását, ami ma
bizony,- sajnos észlelhető és amelynek 'hatása ábbah nyilvánul, hogy sajtónk elterjedése nem növekszik vagy nem nő'olyan mértékben, a-melyet demokráciánk fejlődése, tömegeink : politikai aktivizálódása . megokolna. Ezen változtatni akarunk: a sajtó legyen sokszínű, Jegyen más más profilja, szóljon dolgozó társadalmunk más mas rétegeihez S egységes célért küzdve « egységes utón haladva szóljon e rétegek sajátos problémáiról es feladatairól. Töbh barátságos es eg)-e-ni kezdeményezést ezen a terén csak üdvözölrii fogunk.
Az épülő szocialista társasa-
lom az élet hihetetlen gazdagoda sát jelenti s azt a gazdag, soksziBU életet meglátni, születésében abri^ zolni, fejlődésében segíteni, einoe-reit tudatosítani és nevelni: a sz^ cialista építéshez szükséges |elkfis| dést, páthoszt, hazafiassagot se^ teni kifejteni: ez a• feladata az « magyar irodalomnak ^ ^Jf ^1
az imperialista befolyás kiküszöbö- alapja és kiindulópontja az a felis- ban, a színházban, a filmben és Í^Ív^w?^npmSebb^ fe lésére. mérés, hogy a dolgozók ellensége- más kulturális területeken. A mi íífS S-nri^im előtt állt.
— És végül szükség volt a mi- it, a kizsákmányoló osztályokat feladatunk, hogy itt is felkutassuk, mely irodaimunK eiut ^ , .h^a nisztériumra az^rt, mert a dolgozó nemcsak á gazdaságból és politi- leleplezzük és megverjük őket. ^ Példaképűnk: a szovjet ku»"" osztályok fölemelkedése megnövel- kából kell kiszorítani és felszámol- — Irányított kultúrát jelent ez? * ^* , tr a feladatoknál^
te szomjukat a művelődésre, a ta- ni, hanem a kultúra, az ideológia, Igen, azt! Természetesen nem ab- _^MműezeKneK ^jSoka
nulásra — és ezt a szomjat nem olt- a népművelés területéről is. ban az értelemben, hogy most már megoldása ^közben pe*°^V p-jjjt
hatjuk azzal> hogy egyszerűen a ré- — A munkásosztály, a szocia- dróton akarjuk rángatni a kultúrát Szoyjetumorol ,mmt ^^J^j^ venni gi kultúrában részesítjük őket, ha- lizmus ellenségei még megbujhait- és uniformizálni akarjuk a sajtót, vettunk, veszunic £g]adaia-nem csak azzal, hogy uj kultúrát nak az ideológiai területeken, ami- színházat, irodalmat. Az irányítás, róla gazdasági, poii"Ka adunk nekik, amely formájában kor politikailag és gazdaságilag e- a vezetés, a kultúra, az ideológia ink megoldásánál. ^
nemzeti, tartalmában szocialista, gyík vereséget a másik után szen- terén folyik a munkásosztály és a _ A szovjet kultúra: D^m
Ennek az uj szocialista kultúrának védték el. Sőt, minél inkább kiszo- Párt vezetőszerepéből az államban, kultúránkat fogja gazdagítani,^^ nem lehet más világnézeti alapja, rítjuk őket politikából, gazdaság- a gazdaságban. a haladó magyar kulturliagy"'^^
mint a marxizmus-leninizmus. Az ból, — annál jobban ragaszkodnak — Szocialista kultúrát akarunk, nyók ápolásával és kritikai J uj minisztériumra azért van szűk- ideológiai pozicióikhoz. Annál in- marxista-leninista ideológiát aka- titásával jár együtt. Az i"^PfPi,Qi. ség, hogy állami eszközökkel gyor- kább, mei-t itt jobban tudják magu- runk, — tehát nem tűrhetjük az el-' ta nyugat bomló és bomlasztó sitsák a marxizmus-leninizmus be- kat álcázni és mérgezni a dolgozó lenséges, polgári és imperialista i- túrájával szembefordulunk, a^^^. hatolását és győzelmét kultúránk nép öntudatát Hogy a nagybü-to- deológia uralmát, elburjánzását jet kultúra felé fordulunk ea^^ minden területén. kosok és nagytőkések vagy a kulá- vagy anarchiáját; ha szocialista szersmind saját l^aladó kuj^" ^
A munkásosztály, a Párt vezetése í^ol vannak és mit képviselnek, társadalmat épitünk a munkásoöz- felé. Kozmopolitizmus: 'f^^
azt a gazdaság és a politika kérdé- taly, a Párt vezetésével, akkor az szovjet kultúrát, alázatosan ^
a kultúra területén is
A minisztérium mun
13 —- " *=>"..----,---' t-^--^...... , . ' ** Ac*iu vc^etcöcvei, aivKur az. szovjet kuihu**** --- u.iráia «r mm
seiben könnyebb felismerni, mmt uj megteremtését, a régi leküzdé- gani a burzsoá nyugat kuiiu^aj^^,,?^^^
kajának azt, hogy hol vannak az irodalom- sét az ideológia, a kultúra terűié- előtt, de kozmopoUlizn»«* * ^