ICANADAI MAGYAR MUNKÁS
asosztály, aPárt pártszerüség, a n vannak iroda-ológia kérdései. ; öncéluságáért valójában a régi lányoló rendszer vagy maradva-' ásáért szállnak l művészet) az i-
semleges. Har- j. pártosnak támo-harcát, nevelni dásra, munkára, ságra. •
iyjuk fel áz iío-üyésíKet, film micását
unkásság, aöol-m lehet közöm-ísz^é'vagy nemi zt egyszerű pa-let elérni. ízért üködésre, támc irodalom, sajtó, deh ^ munkását; et, munkájukat, ép szolgálatába, nteni uj szocia-
f
rmizálásl jelent, sajtó területéi tjük és megvái-újságok egyszj. Jását, ami ma ílhető és amelynyilvánul, hog)' nem növekszik i mértékben, a-ik fejlődése, ti)-aktivizálódása változtatni aka-3n sokszínű, lelj a, szóljon dol-más más réíe-Uért küzdve é$ íva szóljon e ré-imáiról és fela-tságos és egí'é-ezen a téren nk.
íialista társada-len gazdagoda-azdag, sokszínű letésében ábra: segiteni, embe-nevelni: a szo-ikséges lelkese-af iasságot segi; feladata az uJ k és művészet-)sem volt ennél b feladat, a-itt állt. ovjet kultúra a feladatoknak íldát veszünk *
ahogy peW» fogunk venni
tikai feladata-
ura: nemzői ,zdagitani,mert
ulturhagyoiöf lu'itikai elsajá-Az jmpenalf bomlasztó kiJ-ulunk, a szov-lulunk és egy lóó kultúránk
atosan hf}i<^ it kultúrája
haladó nemzeti kultúráit íleBécsu-lése is.
A mi népművelési minisztériumunk tehát az ideológiai harc és, az ideológiai éberség minisztériuma lesz! Éberségre a ImUurális^íhx^nton épp «sy szükség yai5i>TOÍiiÍt'aL po|iti: kában és á gazdaságban!. A titóista , imperialista ügynökök, a Rajk-féle összeesküvő banda-elleni,per figyelmeztet bennünket erre: az éper&ég-re' Kémeket; csempésztekf.sorainkba az imperialisták, hogy bomlasz-szák Pártunkat, államunkat és visz-
sémmisitésükhöz nem elég a birói Ítélet és végrehajtása: a kapitalisr ta restauráció lehetőségeit, ideológiai téren, népünk gondolkodásáé ban is meg kell semmisíteni.
A néphez hü értelmiségre ezután még inkább számítunk, mint eddig
— A Rajk-banditák elleni per kapcsán — és minisztériumunk munkájának hivatalos megkezdése alkalmából, hadd szóljak még egy kérdésről, amely ránk is tartozik. Az értelmiségről van szó! Az imperialisták azt hazudják, hogy mi Rajkékkai a magyar értelmiséget ültettük a vádlottak padjára. Hogy a tanulság,, amelyet á Rajk-banda ügyéből levonunk: bízni csak a munkásokban lehet. Nem igaz! Ki
Szovjet íroci<sl@m|
"Egy igaz ember" és sok más
vrEMRÉG Magyarországon járt Borisz Polevoj, az viEgy igáz emberKi Írója, az »igaz emberrel«, Alexander Ma-reszjewel, aki két lábát elvesztve is visszatért a fasiznius elleni harcok tüzébe s küzdött tovább haláltmegvetve, a végső győzelemig. Budapestén magyar újságírók felvetették Polevojnak, hogy egyes irók lebecsülik az újságírói munkát. Polevoj, aki a Pravda tudósitója, nevetve és mutatóujjával erősen felnyomva az orrát válaszolt:
— Azelőtt nálunk is nem egy író a-kadt, aki az orrát ilyen magasan hordta. De ez a magaöra tartott orr gyakran eltakarta előlünk azt, ami lent a földön történik. A szovjet élet olyan hallatlanul gazdag, hogy.az elzárkózó Íróknak hamarosan rá kelíettdöbbenniök: ez a magatartás tarthatatlan. S hogy, az újságírás mennyire hozzásegít az írói élmény gyűjtéshez, azt nemcsak az én regényem esete bizonyítja. Fagyéjev mint a Pravda tudósítója került Krasznodon-ba, hogy beszámoljon az ottani fiatalság hőstetteiről. S abban a két cikkében, a-melyet a Pravdába irt, alapjaiban benne van az »If ju gárda« regénye. Az íróasztal mellett sohasem születhetett vol-• na meg a szovjet ifjúságnak ez a hőskölteménye.
Polevoj azután szocialista regénykás élő hősöket ábrázoló hagyományával visszament Gorkij 7>ADyám<í cimü regénye férfi hősének, Pável V/aszovnak nemrég Lenin-renddel történt kitüntetéséig s aztán: — Furjnanov aCsapayevicének hősei.is élő emberek s a könyv maga nem is regénynek készült, hanem dokumentumnak a párttörténet száma- . ra . . . A szovjet élet teremtette meg a hősöknek azt a páratlan gazdagságát, a-mely megnyitja az utat az írók számára e hősök hü ábrázolásához. Persze, nem elég fényképésznek lenni: jó szemre, jó f ühre s a'^ Párthoz való mély szeretetre van szükség ahhoz, hogy az író ki tudja ragadni az életből a legfontosabbat s a nyersanyagot művészivé alakítsa. . '
Készülő, j>Arany<!í cimü uj könyvéről beszélve mondotta: — A szovjet hatalom nemcsak uj államot, uj gazdaságot, hanem ehhez az államhoz és gazdasághoz uj viszonyt, uj embert teremtett. Szt szeretném ábrázolni.
11. OLDAL
filé: tk^ iigyfőlssíb^ iolgréd foloSt fic^t^xsosi boboraíir.
fegyelem és odaadás. lesz a munka* ban és olyan szellem, amely az aktában is az életet látja és líem az életben i^- csak akták anyagát!
— JCérem munkatái-saimat — fejezte- be lueszedét Réví^i — dolgozzanak azzal a tudattal, hogy munkájuk nagy és .szép munka» mert segítenek az ui» szocialista magyar kultúra alapjainak lerakásánál, segítenek annak a Pártnalc, amely .szei-vezöje volt és lesz népünk, győzelmeinek, segítenek hagy münká^ jában mindnyájunk példaképének és útmutatójának^ Pártunk és dolgozó népünk vezérének, a mi ^szeretett Rákosi Mátyás elvtái-sunknak.
A minisztérium dolgozói percekig tart^ tapssal ünnepelték Rákosi Mátyást, ^ztán a minisztérium e-gyik munkatársnője virágcsokrot nyújtott át Révainak s ezzel az ünnepség végetért.
nieri azzal rágalmazni á'magyar ér^ telmfséget^ hogy Rajkék az ő képviselői? Ennek a deklasszált, a népet gyűlölő társadalmi gyülevész népségnek semmi köze a magyar értelmiséghez ! - Ha mi kiemeljük, hogy nem volt/ köztük egyetlen munkás és paraszt semj ezt nem a-zért tesszük^ hogy értelmiségi mivoltukat aláhúzzuk! Nem volt köztük munkás és paraszt, de jiem volt köztük egyetlen igazi értelmiségi sem! A dolgozó munkásságnak és parasztságnak éppúgy árulói, mint a néphez hü értelmiségnek. Mi a dolgozó néphez, a Népköztársasághoz hü értelmiségre ezután még inkább számitunk, mint eddigi Mun-
káját, szakértelmét még jobban meg akarjuk becsülni. Szembefordulunk egyes nem eléggé öntudatos munkásrétegekben jelentkező értelmiségellenes hangulatokkal. Mi megbecsüljük a/néphez hü, a dolgozóknak segitő pártonkívüli értelmiséget és számitunk munkájára. Segiteni akarunk ennek af értelmiségnek előítéletei, bizalmatlansága, aggodalmai ieküzdésénél. A népművelési minisztérium uj minisztérium: lényegében uj káderekből áll. Bízom benne, hogy példás lesz ,a megértés és együttműködés a munkás- és értelmiségi káderek kozt.
— Abban is bizom, hogy ebben a minisztériumban, éppen mert uj,
"Rothadt vagyok a velőmia"
c szörnyeié
IRTA FALÜDY GYÖRGY
A dombtetőre jöjj velemj -nézz szét a csendes ősz felett: lábukhoz ejtik lombjukat a gyér fákt, mint a szőnyeget, a ludbőrös Dunán hidak feszülnek, mint öt karcsú pánt, és uj tetőkkel pikkelyes a város, kármin, uj ruhánk; ott fenn az ég ■— itt lenn a gyár, vállán rangjelző csillaga: pihenj meg, fúdd ki mérgedet, gyűlöltünk minden éjszaka.
Ugy ültem otthonf székemen ugrásra készen, este, mint a tigris vagy a macska, ha veszélytől félti kölykeit, karmom kinyúlt a rádió felé s szétnyomtam volna vad öklömmel, benn, a készülék mélyén rohadt lárváikat, verejték csurgott államon, s magamnak mondtam: légy hideg, netíogy dühödből bestiát faragjon a nyolc szörnyeteg.
S ahogy hallgattam szavukat a szó mögött feltűnt a kép: holt nők szoknyái az uton, mint gyűrt saláta-hulladék, lázrózsák gyermek arcokon, viskónk falán penész és sár, mit ránkzuditott hintájuk, ~mely rajtunk ezer éve járt, a föld, mit újra felcsavar ujjunk, mint futószőnyeget, s ahogy ráülnek. Bábelük bárszékeik s a gyár felett —
és hallgatnak a Balaton partján munkások, gyermekek, : é^ kezünkből kiverik a könyvet, játékszert, kenyeret, csuklómra láncot vernek és ajkamról vérbe fagy a szó — ez ködlött nékem szüntelen, mint pokolbeli vizió, mig a főcinkos hidegen s oktatva vallott, mintha a ruhába bujtatott sakál fírviámadást tsnitsna
S okultam, mert szavaiból, tágult bennem a horizont, testén, akár a látcsövön átnéztem: láttam,/ott a front, a túlsó front, mely nem is front, csak szenny, bomlás.— az értelem fáradtan száll ily szakadék fölött, s a dermedt érzelem jéggé fagy, ha feléje nyul, s elundorodik — közelebb állnak hozzám az Őshalak s a jégkorból az emberek.
S amig vétkezték leplüket, nyugodtabb lettem s hűvösebb, de száz fényéven átrepült, mit éreztem, a gyűlölet, s hörögtem: áradó jövőnk utján nem állhat senki meg, bérgyilkosok, kisértetek, festett orcák, üvegszemek, a tőke mérges üstjein pácolt nyolc pudvás múmia: ha száz élet volt éltetek, holnapra el kell múlnia!
így vergődtem hét esten át — testem ma is egy remegés, megnyugszom igy: a város ez, nincs rajta íolt, se repedés, szétnézek rajta, mint aki vad lázálómból ébredett, s pihegve íelköszönti ezt a zajgó, boldog életet, hol rothadás terein nekik a föld alatt ~ s nekünk a bor, hol pálmát tart Kelet felé a hegyről, túlnan, a szobor.
így tettem én e vallomást, a dombtetőn, az ősz felett, lábamhoz dobták lombjukat a gyér fák, mint a szőnyeget, a ludbőrös Dunán, hidak feszültek: mint öt karcsú pánt. lenn pikkelyes tetőkkel áll a város, kármin, uj ruhánk, szirénákkal zúgtak belé mig Írtam ezt, ax üzemek, s a hulló alma kopogott a szünetekben ütemet.
A MAI AMERIKAI irók nagyr^sze az ^ amerikai imperializmus szolgálatár ban áll. Ezek s^irodalma^ sokszor a leg-undoritóbban, a legborzalmasabban mutatja meg, hogy az imperializ'^Aíus a hal' dokló, a rothadó kapitalizmus;^
Róbert Pine y>Dávid és Anna« cimü regénye, melynek főhőse egy indonéziai angol kaucsukültetvényes, egy holland festőművésszel ezt hirdetteti: »az egész világ az amerikaiaké /esz«A. hitleri rögeszme amerikai változata. Nem a nácik ragadnak itt pisztolyt a kultúra szó puszta hallatára, hanem a jenki dug pisztolyt az orrod alá és ezt röviden kultúrának nevezik!
A y»Saturday Review of Literature«, Amerika ponyvaanyagot közlő legnagyobb hetilapja szerint a jenkiknek a világuralomért y>teljesen állig fegyver^ zett imperialista hatalommá<í kell vál-niok!
Henry Miller, az amerikai irodalom trágyadombjának egyik neves kukaca a trágárságnak, a nemi szenny irodalmának, a pornográfiának bajnoka lett és :»pánszexuális anarchistának« vallja magát. Azt bizonyítgatja, hogy a nŐttek ugyanúgy vágyódnak a trágár irodalomra, mint a gyermekek a tündér^ mesékre^. Több tündérmesét és több trágár irodalmat! — ez a jelszava.
H. Sidel ugyancsak az emiitett lapban fejti ki, hogy a szexualitás, a nemi ősz-ión ugyanúgy, mint az önz^s, mohóság, féltékenység, becsvágy — megfelelő helyet kér az irodalomban!
A ZÜLLESZTŐ imperialista szenny-^ irodalomnak és az író személyi zül-löttségének talán legundoritóbb példája George Orwell, aki először a britek indiai rendőrségének szolgálatában volt öt évig, aztán trockista aknamunkát végzett a spanyol köztársaság ellen, a nép-háboru alatt a Szovjetet gyalázta.. Az amerikai sajtó diadalüvöltéssel fogadta Orwell 7>1984« cimü kön3rvét, melyet a i>Reader's Digest<t rövidítve, kétmilli<)s példányszámban leközölt; az amerikai nagytőke és külügyminisztérium lapja, az ájtatoshangu, szemforgató r>New York Timescí nem győzte dicsérni e trá-gárságot.
A könyv szerint 1984-ben bukik meg a kapitalizmus és Mr. Smith halálosan .Tyülölí a szocializmust, a ^tudatlan, Dlgalelkü és bestiális* dolgozókat. A :nyv mocskos, példátlan szerelmi törteteket is tárgyal. Az egyik szerelmi .ilcnetről Mark Shorer, a xNew York Times<t jelea kritikusa azt állítja, hogy: »A szerző, a férfi én a nő ozerelmónok uj szépségét fedezi foL < Ez a iszépség*, melynek kapcsán Mr. .Smith ©zerelmct vall Júliának, aki vele og>'ütt léípd a szocialista rend cHou, Kzóról-Gr.ón Igv néa ki:
— Minél t(im fér/?d vjít. maiéi jab-
■ t .
.1 i