1949 OKTOISIÜK lö, ViöUrOKTOK.
---—4—-rr---^^
KANADAI MAGYAR MUNKÁS
tzei-t és Kisbarnaki'Farkast a fasizmustól vette át és állitotta szolgálatába !az ^amerikai o>de-inokráúia«, ho&y^ felhasználja aket a magj^ar nép ellen* -' ? - ^ . .. . ,. .
5
— Titó és Rankbvics egész politikai programjának á puccsista terveknek a sugalmazója és kieszközlóje az amerikai imperializmus! Az amerikai és angol kémszervezétek vásárolj ták meg még a Hitler elleni háború idején Titó* ékat, hogy megakadályozzák Délkelet-Európa népeinek nemzeti' és szociális felszabadulását, hegy elszigeteljék á Szovjetuniót, hogy előkészítsék a harmadik világháborút. A balkáni blokknak' szovjetellenes terve sem Titó fejében, hanem a washingtoni és a londoni kémirodákban született meg. A Titóék által kitervelt és a Rajk-féle kémbanda által végrehajtandó magyarországi puccs nem érthető meg az amerikai imperialisták nemzetközi" ■ terveivél vaJó összefüggése nélkül. |
Emlékezzünk rá, mit mondott Rajk a fegyveres puccs idözitéséről, amin a kedvező világpolitikai időpontnak a megválasztása_értendő, tehát egy olyan időponté, amikor a Szovjetunió le van kötve, hogy a jugoszláv kalandoroknak szabad kezük legyen a M.agyar Népköztársaság elleni belső és külső fegyveres beavatkozásnak a megvalósítására. v • •
->A tárgyalás; ^nyagábpjj kif|9plt..h,ogy pajk
ve. Szonyi-a" pucpis iMt4hpvP^í^í^P|if^^^ 1949 nyarárji akarta összehivni. Pálffy 1949 tavaszát jelölte meg-a puccs-terv végrehajtásának időpontjaként, í Nosj emlékezzünk ; ennek á periódusnak a világpolitikai konstellációjára. Aligha tévedéS: azt állitani; íhogy a berlinií légihid körül mesterségeiig kiélezett /konfliktus, J^ogy a párizsi külügymimszterikonfe^^ előtt mesterségesen fokozott szovjetellenes, úgynevezett hidég-háboru egyebek között éppen :a Ran-kovics és Ráíjk-félé' idözités céljait: szolgálták: a Szovjetuniónak a lekötéséty a szabád^kéz biz-tositását a jugosi^láv és magyar orgyilkosok számára. ' ' - ' , ; : . , . ^ ■
— Amikor a Magyar Köztársaság hatóságai ez év májusában riiegkezdté^ az összeesküvés felgöngyölitését- és az összeesküvők letartóztatását, akkor nemcsak á Magyar Népköztársaság; államrendjét védelmezték meg a bérgyilkosoktól, hanem keresztülhúzták -á -háborús uszítók terveit is a nemzetközi politika egyik nein ker vésse fontos szakaszán. '
Nem kételkedem abban, hogy a Népbiró-
—- Szent ég: Atomrobbanás történt a Szovjetunióban!
— Fétez, hogy háború lesz? ^
— Nem. Félek, hogy béke lesz.
lás és az elkövetkezendőiitélet része annak a harcnak^ amelyet a világ demokratikus és szocialista érői a háborús uszitók ellen á békéért vivnak. Ebben a perben a háborús uszitók magyarországi ügynökeinek, az imperialisták ötödik hadoszlopának a könyörtelen felszámolásá-ról van szó. : ■
A vádlottak: e társqcfeilo&ii söpredéke
Fordítsuk él egy pillanatra tekintetühket
ság Ítéletének keménysége és következetessége ennek a hazaáruló Összeesküvő bandának a könyörtelen felszámolásával hozzá fog járulni az imperialista háborús uszitók agresszív tei'vei-nek további megakadályozásához. Ez a tárgya-
e per politikai hátterétől, nemzetközi összefüggéseiről, és vessünk egy pillantást magukra a vádlottakra. Miféle emberek, milyen társaság ez, igen tisztelt Népbiróság ? A vádlottak padján kis spiclik iilnek és nagy politikai ágensek, de ez a különbség, például Ognyenovics és Rajk-' László között, csák mennyiségi, de nem minőségi különbség, hiszen Rá jk László sem az ellenforradalom miniszterelnök jelöltjeként kezdte pályafutását, nem égy nagy politikai ügy: nőkként, hanem krajcáros rendőrspicíiként. Nem ís ez az igazi különbség áz. egyes vádlottak között, hanem áz, hogy varinak köztük közönséges fasiszták, akik gyűlölik a népet, mint Pálffy és Korondy, és vannak közöttük olya-
nok, akik az árulás m^stejcségét a.nxunl^asmóz-galomba. befurakodva, tanulták,ki. Kozqs jjjel-lemvonásuk azonban, liogy a ít^rs^dalííjpa söpredék, elemeiről van ss:é,,akik valáinennyi<^ á:30« as években az előretörő fasizmus légkörében lettek azokká, amikké éppen lettek. Szöriyi és. Rajk, Justus és Szálai annakidején odasodród-tak a munkásriiozgalom pei'eniére,' de az első megpróbáltatás pillariatában gyáva és gerinctelen jellemük, gyökértelen lényük következtében árulókká lettek.
— E perrel kapcsolatban iiyugati országokban bizonyos oldalról azt kérdik: hogyan került ennyi áruló a forradalmi munkásmozgalom soraiba? Furcsa, hogy éppen azok kérdik ezt, akik a legjobban tudnának felelni erre a kér-, désre: a kémszervezetek, az imperialista trösztök szószólói vonnak kérdőre bennünket mezekért az árulókért, éppen azok, akik beküldötték ő-ket a mi sorainkba, a forradalmi mozgalom belső bomlasztására. Régi módszer ellenséges spiclik és provokátorok beküldése a munkáspártokba. Hogy a munkáspártok nem tudták a-zonnal leleplezni az árulókat ? Lett volna csak a mi kezünkben az az irattár, amely a névsorokat tartalmazta! A magyar rendőrség archívuma tudvalevőleg nem a mi, hanem az amerikai kémszervezet rendelkezésére áll.
Gyévák és gerisaefeiesaek vel^cik s enegbá&iós nincs bmmk
- íízzei' a perrel kapcáolátljali' sb^can- felvetik ezt a„ kérdést'is: Váj joUí ártárgyaláson miért foglalkoztak csak a tények felderítésével, miért nem a Vádlottak lélektanának a -feld'eritésével
is? " • ' ; ■ '
—- Egy állariiellenes összeesküvés tárgyalásán véleményem szerint a yádlottak cselekedetei a döntök. A lélektani motivumok fölöttébb mellékesék. Nem nehéz azonban megriiágyárá^ a vádlottak lelki fejlődését, pszichológ:iáját sem. Miért lettek árulókká ? Mért gyávák és gerinctelenek voltak, jmert nem tudtak áldozatot vál-lahií. Miért nem hagyták később abba az árulás mesterségét ? Ugyanazért, amiért elkezdték: gazdáik kezében voltak, féltek a leíeplezéstöl, ■nem volt elég bátorságuk ahhoz, hogy maguk tárják fel szennyes múltjukat. Miért vallanak, miért nem tagadnák, vagy védekeznek? Azért, mert le vannak leplezvcK^mert tudják^ hogy tagadással nem segíthetnek magukon. Megbánás nincs bennük, csak a megtorlástól való felelem, yallomásáik nem a megbánás, hanem a lelepleződés eredményei.
Gépiink halált követel as árylékro
V.,..
- Éppen ezéi-t nincs sázmukra mentő körülmény. Mentő körülmények niricseusk, csak súlyosbító körülmények vannak, ^a kimondják az ítéletet a hazaáruló bandafőnök, Rajk László felett, ne feledkezzenek meg Rózsa Ferencről és Schönherz Zoltánról, akiknek halálát okozta. Ne feledkezzenek meg az elárult és börtönbe juttatott épitőmunkásokról. Ha Szálai András felett ítélkeznek, jusson eszükbe a sátoraljaújhelyi börtönben meggyilkolt 64 fprradal-már, akiknek halála az ő lelkén szárad. Ha Justus Pál felett itélkeznekr ne rfeledkezzenek níeg fédőjelérŐl és mondjanak ítéletet ne csak Ránkovics kémje, hanem Hain Péter J. 17 jel-\ zésü >e^ugója felett is. Ha Pálffy és Korondy felett ítélkeznek, gondoljanak elődeikre, gondoljanak ezeknek a példaképeire, akiket utánozni készültek, 1919 tiszti gyilkosaira, a Pró-nayakra és Ostenburgokra. Ha Brankovról ítéletet mondariak majd, gondoljanak a hóhér Rankovicsra, akinek ez az ember egyik főügy-nöke volt, gondoljanak a jugoszláv hazafiak 8zenve<lésére. Ha Szőnyiről Ítélkeznek, góndol-jahak gazdáira, az amerikai imperialistákra, a-kik a magyar népet a szenvedő, vérző görög nép sorsára akarják juttatni.
^— Népünk halált követel az árulókra^ és én, mint a vádhatóság képviselője, magamévá teszem ezt a követelést. A kigyó fejét, amely meg akar marni bennünket, szét kell taposni. Meg kell védeni demokráciánk vívmányait, nemzeti függetlenségünket, békés épitőmunkánkat a hazaárulóktól és orgyilkosoktól. Olyan ítéletre van szükség, amelyből minden imperialista kéni és hazaáruló ipegtanylja', mi vár reá, ha kezet mer emelni népköztársaságunkra. Veszett kutyákkal szemben a védekezésnek egy módja van: agyonverni Őket. A népbíróság Ítélete meghozatalánál legyen tudatában annak, hogy -legfőbb kötelessége a népet megvédeni az imperialista zsoldban álló Ötödik hadoszloppal szemben. A nép érdeke valamennyi vádlottal szemben a törvényben előirt legsúlyosabb büntetés kiszabását követeli meg — fejezte be vádbeszédét a népügyész.
31